Békés Megyei Hírlap, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-14 / 136. szám
a 1993. június 14., hétfő Megjelent a Egy békéscsabai hölgy valamely ivó teljes legénységét felszólította, hogy ugyan tegye már valaki a magáévá — olvashatjuk a Körösvidéki Zsaru legfrissebb számában. Két másik írás, két szúrás: az egyik úr a feleségét, a másik a mezőmegyeri székeket szúrta le. Késsel. Bárban történt mindkettő. Az egyik a mezőmegyeriben, a másik Bár községben. Hat hónapot kapott a füzesgyarmati vasúti sorompó megrongálója — adja hírül a lap. Rácsodálkozhatunk arra a bírósági döntésre is, mely a Mezőberényben kétszer, Budapesten hétszer, Mezőtúron egyszer betörő P. J. mezőberényi lakost — visszaesőként, s egyelőre csak a mezőberényben elkövetettekért — hat hónapi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, ám a tárgyalás után azonnal szabadon is engedte őt. A férfi élt is a szabadságával, azóta is azt tölti börtönbüntetése helyett. Segítettek Mezőkovácsházán a Családsegítők Regionális Kamarájának a közelmúltban megrendezett háromnapos továbbképzése kizárólag egyéni támogatással, az adományok segítségével valósult meg. A rendezvény elsődleges szponzora a helyi Nevelési Tanácsadó és Családsegítő Szolgálat, továbbá jelentős támogatást adott több intézmény és magánszemély: Mezőkovácsházi Pannonliver Rt., Kereskedelmi Bank Rt. mezőkovácsházi fiókja, Hunyadi János Gimnázium, Mezőhegyesi Szakmunkásképző és Szakközépiskola, Mezőkovácsházi Egyesített Szociális Ellátó Intézmény, Családsegítők Országos Kamarája, Mezőkovácsházi Városi Könyvtár, valamint dr. Hedvig Beáta gyermekgyógyász és Zsink János magánvállalkozó. A vízi mentősök felkészültek Hiába minden figyelmeztetés, a víz melletti nyaralások gyakran végződnek tragédiával. Éppen ezért tartotta fontosnak a Magyar Vöröskereszt vízi mentő egységeinek elméleti és gyakorlati továbbképzését, melyre az elmúlt hétvégén került sor Szanazugban. A háromnapos országos intenzív programban az előadásokat követően az elsősegélynyújtás formáit gyakorolták a résztvevők fotó: fazekas ferenc Mi folyt a gyulai sörfesztiválon? A gyulai nemzetközi tűzoltó csillagtúra és az azt követő Gilde sörfesztivál sikere nagyban a jól szervezett ellátáson is múlt. Termékeivel és közreműködésével elismerést aratott a pécsi Pannónia Sörgyár, melynek piackutatási csoportvezetőjével, Horváth Lászlónéval beszélgettünk. —A Pannónia Sörgyár pécsi cég. Hogyan találtak rá erre a sarkára az országnak? A gyulai tűzoltók akkor keresték meg a Pannónia Sörgyárat, amikor két éve hozzákezdtek a csillagtúra megszervezéséhez. Úgy vélem, a gyulaiak és a környékbeliek megelégedéssel találkoztak az általunk forgalmazott üdítőitalokkal, ásványvizeinkkel és söreinkkel. A sátorban persze nem a Pannónia Sörgyár átlal diktált árak voltak, azt a nemzetközi rendezvény szervezői alakították ki erre az alkalomra. — Úgy tűnik a fogyasztás fantasztikus volt, az errefelé élők megkedvelték a Gildét. — Gyulán eddig nem találkozhattak a termékeinkkel. De máris megkerestek vendéglősök, akik Gilde sörözőt akarnak kialakítani a városban. — A csillagtúra a sátoróriásra épült, s ehhez önök juttatták hozzá a tűzoltókat. Ez jótékonyság vagy üzletpolitika? — Is-is. Sok szempontunkat érvényesítettük a szponzoráláskor. A Pannónia Sörgyár ÿ rendezvény öt napjára szakmai stábot állított fel, s kereskedelmi, technikai dolgokban is segítettünk a gyulai tűzoltóknak. Nagyon sokra értékelem a főszervező, Nánási János úr tevékenységét, aki a rendezvény sikeréért szívvel-lélekkel harcolt. Bár se nem műsorszervező, se nem vendéglátóipari szakember, azt kell mondanom: a szakemberek is eljöhetnének ide szervezést tanulni. — Sokan elismeréssel említették, hogy a nagy tömegű fogyasztásnál is minden pillanatban garantálni tudták a minőséget és a hőfokot, a folyamatos ellátást. Ez azt jelenti, hogy önök sörfesztiválok üzemeltetésére is felkészültek? — Igen, van egy, az itt látottnál valamivel kisebb sörsátrunk. Ezt alkalom szerint üzemeltetjük is. Alapfeltétel, hogy a sör és az üdítő mindig megfelelő hőfokon kerüljön a fogyasztó poharába. — Ha jövőre ismét elhívnák önöket — hasonló okokból — Gyulára, „vevők volnának-e” egy Gilde sörfesztiválra? — Ha az időpontban és a költségek megosztásában meg tudunk állapodni, szívesen jönnénk ide. —Mi meg azt halljuk, hogy a gyulaiak a Pannónia Sörgyárat süvegelik meg a teljesítményükért. — Akkor úgy látszik kölcsönös a dolog. Bízom abban, hogy nem felejtenek el bennünket- K.A.J. Szántó Egy éjszaka a piros lámpás házban HAZAI TÜKÖRSOROZAT 1918 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Magyar katonákat képeznek át Oroszországban? Több mint száz magyar katona utazik átképzésre Oroszországba, amennyiben a magyar kormány jóváhagyja a szakértői szinten már egyeztetett 800 millió dollár értékű orosz fegyverszállításokat. (Ez a volt Szovjetunió hazánkkal szemben felhalmozódott adóssága mintegy felének törlesztését jelentené.) A Magyar Honvédség Parancsnokságán az MTI úgy értesült, hogy 110 katona kiküldését tervezik, köztük 40 vadászpilótáét, akik a MIG-29-es elfogó vadászgépekkel ismerkednének. A szerződés megvalósulása esetén ugyanis mintegy 25 ilyen típusú gép is érkezik a Magyar Honvédség számára. A pilóták kiküldése belső átszervezést igényel a harckészültség fenntartása érdekében. Ugyanis kevéssé ismert, hogy a Magyar Honvédség pilótahiánnyal küszködik. A rendszerváltozás után visszahívták a külföldön tanuló repülőgépvezetőket, illetve többeket elbocsátottak. A honi képzés pedig csak jövőre indul be Szolnokon. Táplálékallergia-vizsgáló Az első magyar diagnosztikai készlet, a „PROTEST-I allergiavizsgáló kit” a tehéntejtől, a szójától és a tojásfehérjétől eredő allergia kimutatására alkalmas. Hároméves korig a gyermekek 15-20 százaléka szenved valamilyen allergiától. Az allergia néha olyan súlyos lehet, hogy életet veszélyeztet. Sajnos még nincs olyan általános módszer, amellyel minden allergia felismerhető lenne, de evvel az allergiavizsgálóval mikromennyiségű vérszérumból megállapítható a tehéntej, a szója és a tojásfehérje által kiváltott allergiás folyamat. A táplálékallergia okának korai felismerésével elkerülhetők a szövődmények, illetve a kórházi ápolás és a gyógyszeres kezelés. A FAGYLALTOSOK. • CUKRÁSZOK! A Békéscsabai Viharsarok Kft. meghívja Önöket az 1993. június 15—20-a között a békéscsabai városi sportcsarnokban és környékén tartandó CSABA EXPO-ra. Fagylalttechnikai kiállítást tartunk a központi csarnokban lévő standunkon „kezdő" és „haladó" fagyisok részére. Fagyasztók, vitrinek, léfagylalt-előhűtők, utcai árusító kocsik, fagylaltsűrítmények és sok minden, ami a fagyihoz kell. A HELYSZÍNEN GYÁRTÁS ÉS KÓSTOLTATÁS! Viharsarok Kft., Békéscsaba, Kazinczy u. 5. Telefon: (66) 441-368, (66) 327-453. VIHARSAROK KERESKeOCLMl tt veNOKULAlDIHAHI W 1. » STORMCORNER Cup Ltd « Harmadik fejezet — Készülődj, indulunk! Elég messze van a szórakozóhely és időben oda kell érnünk. Összeszedelődzködtem. Nem is olyan régen még örömmel és lelkesedéssel csomagoltam ebbe a táskába, most meg... Nem is jó rágondolni. Lementünk az utcára. A szemközti oldalon egy kis teherkocsi állt, arrafelé vette az irányt, én meg szorgalmasan ballagtam utána. Beültünk. Elhatároztam, hogy megfigyelem az utat, hogy ha szükség lesz rá, odataláljak. Minden bizonnyal megfordulhatott az ő fejében is, mert úgy éreztem, céltalanul hol jobbra, hol balra fordulva kószálunk a városban. Néha úgy tűnt, ismerős helyen vagyunk, de már nem voltam benne biztos, hogy korábban jártam ott vagy most. Sikerült összezavarnia. Befejeztem a kenyérmorzsa szórását, feladtam. Lesz, ami lesz. Az anya története 2. Egy óra körül megállt egyvárosszéli, szolid külsejű, reklámfeliratos épület előtt. Nem tudtam eldönteni, hogy ez még Frankfurt lehet-e vagy sem. Megzavart az is, hogy útközben többször kiértünk a városból, majd újra visszatértünk, más útvonalon. Kiszálltunk. A csomag a kocsiban maradt, csak az útleveleket vettem magamhoz. Nálam volt a lányoké is. Nem tudom, hogy valójában milyen ez a környék, nekem most barátságtalannak tűnt. Bementünk. A teremben egy úr és három hölgy tartózkodott. Hangosan, és úgy tűnt, izgatottan beszélnek valamiről, amit az érkezésünk megszakított. Alig értünk be, az úr és az idősebb hölgy megrohanta Sanyit és egymás szavába vágva magyaráztak anélkül, hogy tudomást vettek volna rólam. Körbenéztem, kerestem a lányaimat, de nem láttam őket sehol. Erősebben kezdett verni a szívem. Jó jel lehet ez vagy rossz? Előbb az asszony igyekezett elmagyarázni, hogy mi történt, de nem járt sikerrel. A mellette álló férfi, egy nagy, vörös ördög félrelökte és most ő kezdett el magyarázni. Nagyon idegesek és ingerültek voltak. Nagyon vártam, hogy rám kerüljön a sor. Éreztem, hogy Margóékkal történt valami, szerettem volna minél hamarabb mindent megtudni. Kicsit elcsendesedtek, gondoltam, alkalmas a pillanat arra, hogy közbeszóljak: — Mi történt, Sanyi? Mondj már valamit! Remélem, nincs baj Margóékkal? — Van is, meg nincs is — mondta az idegességtől kissé darabosan. — Az éjszaka eltűntek. Azt mondja az a két lány, aki itt dolgozik, hogy hajnalban idegen hangokat hallottak. Nekik úgy tűnt, hogy olaszul beszélnek. Szerintük olaszok vihették el őket valahová. — Miket beszélnek ezek össze-vissza? Soha nem volt olasz ismerősük, hogy mehettek el pont olaszokkal? — Én sem akarom elhinni. Lehet, hogy mellébeszélnek a lányok. Megcsillant bennem a remény. Hátha megszöktek! Nem létezhet, hogy egyik lebujt fölváltják egy másik, még bizonytalanabbra. Más ismerősük itt nincs. Ha erőszakkal vitték el őket, akkor ezek a lányok nem beszélgetést hallottak volna, hanem veszekedést, kiabálást. Nem, az olasz mese nem áll össze. Szinte biztos voltam benne, hogy megszöktek. Kértem az Istent, hogy valóban így legyen és sikerüljön nekik a menekülés. Most kell nagyon óvatosnak lennem! — Sanyi, ne engedd, hogy elvigyék őket. Most már mindegy, történt, ami történt, de ha már így esett, legyenek itt a közeledben — mondtam, beletörődést színlelve. — Nézd, mindent megteszek, hogy visszahozzam őket. Sanyi határozottságában egy percig sem kételkedtem. — Szép ez a szórakozóhely. Miért nem mutattad meg hamarabb? Ha látom, biztosan könnyebben belenyugodtam volna én is. Örülök, hogy ez nem lebaj, hanem egy barátságos, reprezentatív hely. Csak arra kérlek, vigyázz rájuk! — Na végre! Ugye belátod, hogy nem akarok nekik rosszat. — Most már nyugodt szívvel utazok haza. Szeretném odaadni neked a lányok útlevelét. Biztos vagyok benne, hogy megtalálod őket, ezért jobb, ha nálad lesznek. Úgy láttam, sikerült benne minden kételyt elaltatnom. Átadtam az útleveleket, ő pedig gyorsan zsebrevágta azokat. — Kiviszlek a vonathoz. Igaz, később indul, várni kell egy kicsit az állomáson, de dolgom van, később pedig nem érek rá. Hát pesze, sürget a keresés — gondoltam. Elindultunk. Kezdtem kicsit összeszedni magam. Kezemben a vonatjegy, Frankfurt—Békéscsaba útvonalra. Szép hosszú út, lesz időm az előzményeket és a folytatást is újraértékelni. Bementem a váróterembe. Sanyi nem jött utánam. Háttal álltam neki, de a szemközti üvegfal mutatta a körvonalait. Egy darabig várt az ajtóban, aztán láttam, hogy elmegy, így köszöntünk el egymástól. Részben megnyugodva, részben bizonytalanságban szálltam fel a vonatra. Beültem egy fülkébe, ahol rajtam kívül még négyen-öten lehettek. Végre elindultunk. Kellemesen hátradőltem az ülésen. Én már biztonságban vagyok, de vajon a lányok hogy úszták meg? Egyáltalán, úgy van-e, ahogy én gondolom? Megint nyugtalan lettem. Ettől a söpredéktől minden kitelik. Még az is megtörténhetett, hogy rossz vonatra szállított fel. Elfogott a rémület. Ebből a nagy országból így, egyedül talán soha nem találok haza. Jó lenne megkérdezni valakitől, jó vonatra rakott-e, de egy kukkot sem tudok németül. Hogy írjam körül? Magyarország. Nem jó, senki nem érti. Budapest. Ez talán jó lesz. Megköszörültem a torkom, aztán hozzákezdtem. Velem szemben egy karót nyelt őszes úr ült, kinézetre maga a megtestesült százeszű. — Legyen szíves! Ez a vonat Budapest? — közben mutogattam hozzá. A fejét ingatta: nem. Atya úristen! Bejött, amitől féltem. Jól sejtettem, olyan vonatra ültetett fel, amelyikkel soha nem érek haza. Mit tegyek? Húzzam meg a vészféket? De mit mondanak, illetve mit mondok én, ha kérdeznek? Teljesen kikészültem. Közben a többi utas is felfigyelt arra, ahogy ott pattogok. Csak mondom a magamét magyarul és mutogatok. Ez lehetetlen. Ha rossz vonatra szálltam, nekem végem van. Elfogyott az erőm, nem tudom újrakezdeni. Belapultam a sarokba és elkezdtem sírni. (Folytatjuk)