Békés Megyei Hírlap, 1995. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-14-15 / 12. szám

A titokzatos illat­ orrunk tízezer szagot képes érzékelni Legjobban lebecsült érzékszervünk az orrunk. Figyelmet szentelünk formájának, nagyságának, de keveset törődünk funkciójával. Pedig a szaglásunk serkenthet, megnyugtathat, szerepet játszhat a szexuális kapcsolatokban, sőt még a munkatempót is befolyásolhat­ja. Néha orrunk lehet a kulcs egyes emberek megismeréséhez. Az emberek már a középkorban különös hatást tulajdonítottak egyes illatoknak. A jázminról már régóta azt állítják, hogy serkentő hatású, a levendula viszont megnyugtat. Ezeket a feltevéseket azonban most igazolták tudományosan. Az Egyesült Álamokban végzett kutatások megállapították, hogy az egyhangú munkát végzők frissességét, koncentrálóképességét (pl. a repülőtéri irányítótororonyban vagy a kamionokban) jelentősen fokozza a helyiségükbe ötpercenként fecskendezett mentol. Úgy tűnik, hogy ez az illat az agynak azt a részét serkenti, amely a vizuális érzékelést irányítja. Hatása azonban rövid ideig tart. Angliában a szakemberek kifejlesztettek egy szert, amely be­léle­gezve pótolja például a Valium nyugtatót. Ha majd sikerül megálla­pítani, hogy az egyes illatok, szagok az agynak mely részére hatnak, tudományos alapon lehet majd befolyásolni mindenkit. Európa a gyümölcsillatot szereti Természetesen az illat nehe­zen töri át a kulturális akadályokat. Angliában például a citrom illatú mosószerek a legnépszerűbbek. A német háziasszonyok viszont az erdei illatot szeretik, és a citrom szagát kellemetlennek tartják. Európában, sőt az egész világon a legnépszerűbb illat a banán. Utána következik a mentol, citrom és a vanília. Ez a megállapítás hét országban végzett felmérés eredménye (Angliában, Svájcban, Franciaországban, Lengyelországban, Svédországban, Finnország­ban és Norvégiában), valamint kilenc Európán kívüli országban. A kaliforniai egyetemen önkéntes jelentkezőkkel felmérést végeztek 22 különféle illattal és szaggal. Az angolok számára legkellemesebb az ánizs- és a banánillat volt. A franciáknak szintén az ánizs volt a legkellemesebb, valamint a vanília. A fokhagymát általában a legkellemetlenebb szagnak minősítették. A lengyelek és a svájciak szeretik a pizza szagát is. A­ norvégok és a svédek a citromszagot kedvelik, a finnek pedig az ánizst. Kevesen rajonganak a csokoládészagért. A tudósok azt állítják, hogy az emberi orr 10 ezer szagot és illatot képes megkülönböztetni, csak éppen nem tudjuk mindnek a nevét. Az érzékeny orr gyakran csapás is lehet. Nem mindig bírják az emberek mások szagát. A népek között a legtisztább szaguk a japánoknak van. Nem csak azért, mert gyakran fürdenek és tisztálkodnak, hanem azért is, mert kevés zsiradékot fogyasztanak. A sok zsíros ételtől az európaiak a japánoknak szaglanak. „Az ember szaga az étkezéstől függ—állapítja meg Neil Martin —, aki kurryt vacsorázik, az bizony reggel bűzlik.” Minden embernek megvan a jellegzetes szaga, a csecsemők már néhány napos korukban felismerik illatáról a mamájukat. Egyes tudósok szerint azt, hogy az emberek jól kijöjjenek munkatársaikkal, szexuális vonzalmat érezzenek irántuk, tudat alatt befolyásolják az illatok is. Miről árulkodik az ember illata? (T&O), elvált férfi nem képes elsza­kadni volt feleségétől. Nem feltét­lenül arról van szó, hogy az elhagyott asszony zaklatja, szinte üldözi őt, no­ha ez is­ előfordul. Gyakoribb, hogy az exférj lélekben, érzelmileg képtelen „szabadulni” az asszonytól, hiszen nem lehet egyszeriben túllépni az együtt töltött éveken, nem lehet kitö­rölni a szép emlékeket, s az évek során kialakult hatásokat, szokáso­kat. Sok férfi a házasság tönkremenete­le után a következő kapcsolatában is volt feleségét szeretné viszontlátni. A bőréből senki nem bújhat ki, ezért hasonló típusú nőket kedvel, annak ellenére, hogy az előző házasság menthetetlenül elromlott, s a válás után általában bölcsebb, érettebb az ember, s fogadkozik, hogy következő szerelménél igyekszik elkerülni ugyanazokat a hibákat. A többség ön­kéntelenül (sőt gyakran hangosan ki­mondva) rendszeresen összehasonlítja új partnerét a régivel. Pedig ez az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethet. Európában ma minden harmadik há­zasság válással végződik, viszont a fér­fiak 80 százaléka újranősül, ráadásul hamar. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem távolodott még el volt feleségétől, ezért nem elég nyitott új partnere iránt. Sybille Weber hamburgi pszicholó­gusnő legújabb tanulmányában ebből kiindulva fejtegeti: ilyenkor valóban sokan keresik a volt feleség mását az új társban, hogy a lehető legkevesebb fáj­dalommal léphessenek át az egyik kap­csolatból a másikba. De ez csak az érem egyik oldala. Előfordul, hogy még évekkel a válás után is találkozgatnak a volt házastár­sak, bár nincs közös gyerekük. Az új asszony ilyenkor nem tudhatja, hogy a férje valóban őt szereti-e, vagy eset­leg rájött, hogy butaságot csinált, amikor elvált, hiszen sokkal jobban ragaszkodik volt feleségéhez, mint hitte. Netán szívesen visszatérne hoz­zá? Azaz nyitva hagyja a kiskaput. Ez elbizonytalanítja az új partnert, félté­kennyé, ingerültté teheti, s ezzel megmérgezheti az új kapcsolatot. Sok férfi azért szakít nehezen volt feleségével, mert lelkifurdalás gyöt­­ri. Különösen, ha vannak közös gye­rekeik, vagy túl gyönge ahhoz, hogy védekezzen az elhagyott feleség dühe, indulatai ellen. Ez szintén fel­­őrli az idegeket, s az új kapcsolat végéhez vezethet. A pszichológusnő szerint remény­telen vállalkozásba fog az az asszony, aki meg akarja ilyenkor változtatni a férfit. Mert tény: a volt feleséghez való kötődés megterheli ugyan az új kap­csolatot, de ezen nem segít a féltékeny­kedés, a rábeszélés, a sírás sem, legke­vésbé pedig a vita, a veszekedés. Ha valóban szereti a nő a férfit, a legokosabb kivárni, amíg ez a folya­mat lezárul, s akkor partnere valóban készen áll az új szerelemre. Ferenczy Europress Győz-e a türelem? Szerelem a volt feleség árnyékában A koktélkészítés titkai A jelen írásban a legfontosabb „profi” gyakorlati javaslatokat szeretnénk közzétenni. Miután a sorozat kezdetén is leszö­geztük, hogy a mindennapi vendéglátás palettáját kívánjuk színesíteni, így „csupán a műkedvelő mixerek” számára szól­nak javaslataink. Az első, de legtöbb esetben nehezebben kivitelezhető javaslatunk, hogy figyeljünk meg munka közben egy gyakorló mixert. Sajnos alig-alig létezik profi gyakorló mixer ma a szakmában, így a megfigyelés lehetősége is igen szűkös, így lépjünk még gyakorlatiasabb területekre! — Először a jégről: már korábban is hangsúlyoztuk, hogy az italkeveréshez sok jégkockára van szükség. Maradjunk a jégkockánál, bár használnak reszelt vagy hántolt jeget, durván tört jeget és tört jeget, de ezekre valóban ritkán van szükség. Sokat segít a hűtés munkájában, ha az italokat már eleve hűtve tároljuk, és a koktélok elkészítése előtt vesszük elő őket. Otthon jó megoldás az italok előre történő behűtése. Az italok behűtése nem helyettesíti a jég használatát! Az italokat (alko­tórészeket) jéggel kell együtt összerázni. A jégkockákkal történő italkeverés — lassú elkészítési munkánál — valóban előidézheti a jég olvadását és ezáltal a jégvízzel „felhígult” italunk élvezeti értékének csökkenését. Nem véletlenül hang­súlyozzuk a „szárazjég” (kőkeményre fagyott) használatát, a tényleg jól előkészített munkaterületet és a gyors munkát. Ugyanakkor a szakirodalomban nem ismeretlen a szinte „nulla” fokos (tehát nem „száraz”) jég használata, amelynek részletes olvadása az italkompozíció ízharmóniájába is bele­tartozik. Mindig először a jeget tegyük az edénybe, ezzel hűtsük le az edényeket. Minden szükséges eszközt, italokat, egyéb alkotó­részeket készítsünk ki előre. Minden „mixer” szigorúan ragaszkodjon a leírt receptek­hez. Ez kezdőknél hallatlanul fontos, de a standard (állandó) vagy más néven klasszikus koktéloknál igazából kötelező. Természetesen mi is alkothatunk italokat a már ismert recepte­ket bővítve vagy szűkítve, de ehhez már több gyakorlat, italismeret szükséges. A tisztaság, mint a mindennapi életünkben, itt is elengedhe­tetlenül fontos feltétel, így eszközeinket­ azonnal mossuk el használat után! Gyümölcsleveket, vizet, pezsgőt stb. mindig a hűtőben tartsuk! A nemzetközi szabályok szerint egy ital ne tartalmazzon 6 cl-nél több alkoholt, valamint ötnél több különböző alkotó­részt! Egy hosszúital mennyisége se legyen több, mint 25 cl. (Folytatjuk)Sonyák Béla

Next