Békés Megyei Hírlap, 1999. július (54. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-31-08-01 / 177. szám

EGY CILL EGY ZSUZSI Cili van sok — Esztergályos Cili és mások, többnyire Ce­cíliák —, de igazi csak egy. S hol másutt, mint Mező­­berényben. Hogy miért iga­zi? Mert e pillanatban egye­dül neki van papírja a Cili­­ségről. Szászné Sziklai (né­hai) Ilona — akit persze a nagyvilágban korábban is mindenki Ciliként ismert —, a neves dzsesszbalettes gyógytornász kérte, hadd váljon Ilonából Cilivé, S­lón. Tavaly december hetedikén ér­tesítette őt a Belügyminisztéri­um Állampolgársági Főosztálya arról, hogy névváltoztatási ké­relmét már intézik. Idén január 25-én már meg is kapta azt a hivatalos névváltoztatási okira­tot, mely szerint csak azon mú­lik a dolog, hogy lakóhelyén kérje az új anyakönyvi kivona­tot. Új személyi igazolványát 15 napon belül kellett kérnie. (Hát bizony az igazolványok cseréje velejárója az ilyen ügy­leteknek. Virág nevű kislányá­nak Cilisítése — anyja neve — fél évet vett igénybe.) Ötezer forint eljárási illeték ellenében tehát leánykori utónevét Iloná­ról Cilire változtatták. Február másodikától - amikor az új ne­vét rögzítő anyakönyvi kivona­tát kiállították — hivatalosan is Cilivé lett. Előtte persze be kel­lett szereznie a Magyar Tudo­mányos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete ille­tékeseinek véleményét is: elcsh­ülhet-e? Nemrégen az anyakönyvi ér­tesítőben is olvashattuk, hogy újabban mely neveket jegyez­tek be Magyarországon az anyakönyvbe, természetesen az MTA javaslata, s a Belügymi­nisztérium engedélye alapján. A Cili mellett az Amaril, Boga, Csillagvirág, Debra, Debóra, Debora, Krisztes, Megara, Szávitri, Zsuzsi leánynév és az Alexandrosz, Horáciusz vala­mint a Kond fiúnév áll. Zsuzsi, Zsuzsi... Csak Békés megyei lehet az „elkövetője”! Ráhibáztunk. Mitykó Zsuzsi, akit Mitykó Zsuzsannaként je­gyeztek el eddig, valóban békés­csabai lakos. Egyben a megye­­székhely főiskolájának harma­dik évfolyamos hallgatója. Ta­nítóképzős, az angol műveltség területén szerzi ismereteit. — Már kiskoromban minden­ki Zsuzsinak hívott a családban — mondja. — Az iskolában is így állt a vignettámon - anyukám így írta rá: Mitykó Zsuzsi. Sem­mi gondom nem volt vele, míg­nem a békéscsabai közgazdasá­gi szakközépiskolában a taná­rok rám szóltak. Sőt, a dolgoza­tokban is fel-felbukkant a kér­désük: „Nem Zsuzsanna?!” A főiskoláról már ne is beszél­jünk... Aztán meghallottam, hogy aki a tizennyolcadik élet­évét betölti, választhat magának másik nevet. Én a saját nevemet választottam. Sarkadon nyújtot­tam be a kérelmemet, ahol ere­detileg is anyakönyveztek. Leel- Őssyné Matus Mária anya­könyvvezető sokat segített. Az eljárás tavaly októbertől most június másodikáig tartott. Ekkor vehettem át az új anyakönyvi kivonatomat. Összesen hatezer­ötszáz forintomba került. Meg­szoktam a Zsuzsi nevet, s úgy gondoltam, ne maceráljanak ér­te. Most már kikérhetem ma­gamnak, ha valaki beleköt. — Mivel indokolta kérelmét a Magyar Tudományos Akadé­miának? — Azzal, hogy a kialakult helyzet számomra lelkileg meg­terhelő. — S az igazolványok cseréje? — Az ügyintézők általában nevetgéltek közben... — A főiskolán tudnak már a „ turpisságról”? — Majd csak az ősszel... K. A. J. t­t . Augusztusi akció A MARKY Kft. Békéscsaba, Kétegyházi úti és Lencsési piactéri diszkontjaiban minden kedves vásárló élvezheti ezt az előnyt minden megkötöttség nélkül augusztus 1 -jétől 31-éig. Régi ár IFt) Új ár (Ft) • Félzsíros étkezési túra, 250 g jer 117 • OKÉ ívójoghurt (7-féle ízben), 180 g 47 • OKÉ habtejszín, 320 g jer 142 • OKÉ ízesített Túró Rudi (2-féle ízben) ,jer 33 • Tejtől, 20%-os, pohár­­AT 44 • Vaj, 10 dkg jer 61 • Party vajkrémek, 250 g jer 129 • Virsli (fóliában) jer 480 • Olasz felvágott (rúd) ,jer 528 • Trappista, egész 799 Kiváló minőségű áruk, udvarias ? kiszolgálás, jó parkolási tehetőség ! Vidéki és helyi viszonteladóink­­ részére a megrendelt áruféleségeket ingyen kiszállítjuk. Ne feledje: kímélje pénztárcáját és ne szalassza el a lehetőséget, vásároljon a MÁRKY Kft. boltjaiban! 1999. augusztus 1. ★ KÖZELRŐL ★ 3 (Folytatás az 1. oldalról) vagyok abban, hogy amit vál­lalt, azt becsülettel, a jó ügyet szolgálva teljesíteni fogja — mondja Bracsok anyuka. Hoz­záteszi: természetes anyai ösz­tön és reagálás, hogy félti a fiát, aggódik érte. Ugyanakkor bízik abban is, hogy parancsnokai mindig logikusan és előre ki­számíthatóan döntenek, így nem lesz baj. És hogy miként érintkezik a szülő a gyermekével? Az anya­giak döntőek. Ha Bracsokné hívja fiát, az percenként nyolc­van, ha a gyermek az édesany­ját, az háromszáz forint. Az anyukától kérdezni sem kell, hogy miről faggatja fiát, e nél­kül is mondja: „Hogy vagy, mi van veled, ettél-e, aludtál-e ren­desen? És hogy mi volt az útipogy­­gyászban? Természetesen házi­kolbász, szalonnával kísérve. Plusz fényképek a Laci által imádott öcsiről, meg az egy éve elhunyt édesapáról, együtt az anyukával. A kolbász és a szalonna foly­tonosság­a Koszovóba ment Bé­kés megyei szerződésesekkel kapcsolatban. A csorvási Nagy Ferenc otthoni ellátmányából sem hiányozhattak ezen finom­ságok. — Először meglepődtünk azon, hogy a fiunk „elfüstöl”, de aztán vágtunk neki a füstölt­ből — mondja az édesanya. — Csak azt ne kérdezze, hogy ag­gódunk-e a gyerekért?! A kétegyházi Burai Károly eredeti szakmáját tekintve hen­tesként vágott bele a koszovói akcióba. Kolbászkötöttsége így nem is lehet kérdéses. Azért te­lefonhívásunkra édesapja is fűz ehhez némi kiegészítést: — Gondolhatja, hogy sokkal jobban örültem volna, ha a fiam jelentkezik be a vonal túlsó vé­gén maga helyett — mondja. — Bár, amikor a fiú belelkesedett a KFOR-feladatra, és erről tudo­mást szereztünk, azt mondtuk: felnőtt ember, tegyen belátása szerint. Tudjuk, a pénz döntő tényező volt a döntésében, eh­hez mi fizikálisan kolbászt és szalonnát tudtunk hozzátenni. Azt pedig csak a szívünk-lel­­künk érzi, hogy mennyire félt­jük, aggódunk érte. Nyemcsok László Közös nevező: A DINNYE Ötödik alkalommal rendezik meg Medgyesegyházán augusztus 6-7-8- án a dinnyefesz­tivált, melynek főszereplője a közkedvelt pi­ros bélű, édes, lédús görögdinnye. Miért éppen dinnyével fesztiváloz­­nak? — kér­deztük Nagy Béla polgár­­mestert. — Közismert, hogy Med­gyesegyházán mindig kreatív, vállalkozó szel­lemű és szorgal­mas gazdák éltek, akik a környék ha­gyományaira ala­pozva próbálták a megélhetésüket biztosí­tani. A hatvanas évek nagy slágere volt, és Magyar­országon kurió­zumnak számí­tott a földimo­gyoró. Néhány éves termesz­tés után azonban ki­derült: a ve­­tőmag-ne­­mesítés­­hez, a faj­tafenntar­táshoz az éghajlati viszo­nyok nem tökélete­sek, ezért az embe­rek igye­keztek ha­sonló jöve­delmet biz­tosító nö­vényfajták után kutatni — mondta a polgármester. — Kezdetben szór­ványosan, majd egyre többen próbál­koztak a dinnyetermelés­sel. Először a hagyományos gö­rögdinnyével „kísérleteztek”, ám felismerve, hogy a jövedel­mezőség kulcsa a koraiság, más fajták után néztek. A het­venes években — az országban egyedülálló példaként — a szántóföldi dinnyetermesztést felváltotta a fólia alagutas válto­zat. Akkor még sokan bohókás, hóbortos ötletnek tartották. Manapság a magyar görög­dinnyeexport legalább fele Medgyesegyházáról és környé­kéről származik. A portástól — a banktisztviselőn át — a pol­gármesterig mindenki „dinnyézik”. Nem csoda, hogy a dinnyeérés ideje a község leg­nagyobb ünnepe. Ez az a közös nevező, amely politikai és tár­sadalmi hovatartozásra tekintet nélkül összefogja, összetartja az embereket.­­ (A Békés Megyei Hírlap Va-­­­sárnap Reggel augusztus 8-ai­­ száma egy extra szelet dinnye-­­ fesztivállal kedveskedik majd £ olvasóinak.) £ (Halasi) £ (Folytatás az 1. oldalról) bank, a társasház lakói és ő ma­ga­­ kész tények elé lettek állít­va. Véleménye szerint, ha a vá­ros jó gazda módjára jár el, a mostani parkolóhelyek meg­szüntetése előtt megépíti az újakat. Kiszely András attól tart, a parkolók megszűnése visszaveti a cukrászda forgal­mát. Ha így lesz, a kár miatt be­pereli az önkormányzatot. A szomszéd bank elsősorban az ügyfelek biztonsága miatt aggódik. Azt ugyan senki nem garantálhatja, hogy nem éri tá­madás a bejárata közelében parkoló, nagy értékkel távozó, vagy érkező ügyfelet, ám vilá­gos, minél nagyobb utat kell megtennie, annál több a kocká­zat. Több nyilatkozó hivatkozott rá, tudomása szerint a forgalmi helyzet nem indokolja a jármű­osztályozó megépítését. A cuk­rászda, az élelmiszerbolt és a bank is kész arra, hogy — amennyiben arra engedélyt kapnak — a vendég-, illetve ügyfélkörük kiszolgálására par­kolót építsenek. Többen hivat­koztak arra a jogszabályra is, ami arról szól, hogy a közintéz­ményeknek és egyéb szolgálta­tó cégeknek megfelelő számú parkolóval kell rendelkezniük. Ez az említetteken kívül a mozi­ként is működő művelődési ház és a közeli társasház szem­pontjából sem elhanyagolható. Voltak, akik sommásan annyit mondtak, ha a járműosztályozó a forgalombiztonságot szolgálja — hát a parkolóhelyek meg­szüntetése éppen a forgalom biztonságára veszélyes. Információink szerint a 44-es számú első rendű főútnak az Árpád közi gyalogátkelőtől a Lux Panzióig tartó szakaszára a Közlekedési Felügyelet még nem adta meg az építési enge­délyt. Van aki szerint az enge­dély azért késik, mert a ható­ságnak is szemet szúrt a parko­lóhelyek hiánya. Kérdésünkre Dobokői György, a Közlekedési Felügye­let osztályvezetője megerősítet­te, a nevezett szakaszra még va­lóban nem adták ki az enge­délyt, ám, hogy miért nem, en­nek egészen más az oka. Mind­össze arról van szó, hogy a Hír­közlési Felügyelet szakhatósági hozzájárulására várnak. Amint az megérkezik, meglesz az en­gedély. Dobokői György felhív­ta rá a figyelmet, hogy az útrehabilitáció beruházója, így a terv készíttetője is a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. A Közlekedési Felügyelet mindössze azt vizsgálja, hogy a terv a jogszabályi és a tervezési irányelveknek megfelel-e. A jel­zőlámpás csomópontnál a par­kolók megszüntetését a forga­lombiztonság indokolja. A be­ruházó a 44-es főút rehabilitáci­ójára biztosított pénzből az ön­­kormányzat, illetve a vállalko­zók teljes parkolási gondját nem tudja orvosolni. Az általuk igényelt további parkolóhelyek kialakíthatóságára a későbbiek­ben térnek vissza. Babák Mihály Szarvas polgár­­mester megérti az érintetteket, ám úgy látja, ez esetben az egész város érdekét kell nézni és nem egyes emberekét.­­ Adatok bizonyítják, hogy ez a kereszteződés a város leg­forgalmasabb csomópontja. A biztonságosabbá tétele közvet­ve, vagy közvetlenül húszezer embert érint. Ráadásul nem két napra építjük, hanem húsz-har­minc évre — mondotta a polgár­­mester, aki szerint a vállalko­zók több fórumon előadhatták volna az általuk javasolt alter­natívákat, ám azt nem tették meg. A parkolóhelyek megszű­nésével kapcsolatban kijelen­tette, az önkormányzat nem kompenzál. A mozi nem marad parkoló nélkül, hiszen a „hatvan lakás” tömbje mögött van elegendő hely. Való igaz, hogy a létesítési engedély felté­tele a megfelelő számú parkoló megépítése, ám parkolóépítésre sem a bolt, sem a cukrászda sem a bank nem költött. Amennyiben a vállalkozók ké­szek új parkolóhelyek építésére áldozni, az önkormányzat azon lesz, hogy ezt megtehessék.­­ Az természetes, hogy az érintett vállalkozók ellenérde­­kűek, ám ezt a problémát fel kell oldani. Várom a javaslatai­kat — zárta nyilatkozatát a pol­gármester. Csath Róza A cukrász lehúzhatja a (hab)rolót? ÜTKÖZŐPONT

Next