Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
6. OLDAL — 2002. ÁPRILIS 16., KEDD KULTÚRA Csupa (színész)nő a színpadon! Richard Harris vígjátékát Fehér Anna rendezte a Jókai Színházban Mire jó egy tánctanfolyam? Kikapcsolódásra, feszültségoldásra, menekülésre valami elől, magány ellen, arra, hogy a szereplői egy-két lépéssel közelebb kerüljenek önmagukhoz és egymáshoz. Az elsősorban filmszínészként ismert angol Richard Harris vígjátékában (Stepping Out) még arra is, hogy az órákon bepillanthassunk tíz emberi sors rejtelmeibe. A színdarabot a filmváltozattól átvett címen Csupa balláb, Fehér Anna Jászai-díjas színművésznő rendezésében mutatta be a Jókai Színház. Békéscsaba Egyetlen kivétellel - ez pedig a meglehetősen idétlen és szánalomra méltó Geoffrey - csupa nő a stúdiószínpadon! Volt már ilyen (A gyilkos köztünk van), és akkor is sikert aratott. Kell a női darab, ha ennyi egyéniséget lehet kiállítani, akik láthatóan valamennyien élvezettel vesznek részt a csapatmunkában, hálásak a lehetőségért, és így jön létre az az előadás, amelyben mindenki legjobb formáját hozza. Persze ilyen szűk légtérben, karnyújtásnyira a közönségtől, ahol minden szemrebbenés azonnal látszik, nem is lehet lazítani vagy hibázni! Vasfüggöny mögött összezárva a szereplők és a nézők - ez a kisszínpad kihívása és varázsa egyben. A női darab ötlete - immár hagyomány - Konter László igazgató-főrendezőt, a konkrét választás Fehér Anna színész-rendezőnőt dicséri. Amatőr balett- és tánctanfolyam napjainkban, Londonban, bár lehetne akárhol - nagy dolgok itt már nem történnek, gondolhatnánk. Jobb is ez így, elég a drámából, a hajszolt hétköznapokból, a hangos közéletből, jöjjön a könnyed szórakoztatás! Talán fél év eseményeit követjük nyomon, a hölgyek jönnek az órákra, gyakorolnak, aztán mennek, enynyi. Valamit lendít a történeten, amikor meghívást kapnak egy jótékonysági fellépésre, mert attól kezdve fokozódik az izgalom, mindenki idegesebb. A lényeg azonban nem ez. Az állandó jövés-menésből, az órákból fokozatosan tíz ember jelleme, tíz megrázó sors bontakozik rd, majdnem valódi görög sorstragédiák. Mavis, a tánctanár valamikor sztár volt, de kiöregedett, mellőzik, ráadásul élettársa megcsalja. Igyekszik fegyelmezetten viselkedni, mindent magába fojtani, amíg sikerül... Mavis tragédiáját Felkai Eszter tárja elérte, meggyőző erővel. A zongorakísérő a másik megkeseredett művészember, akinek tehetségét nem ismerik el; éles nyelvével, a többieket megbántva igyekszik kárpótolni önmagát. Muszte Anna kedves humorral formál Mrs. Fraserből szeretetre méltó figurát. A Sylviát játszó Szilágyi Annamária szókimondó, jópofa asszonyságot domborít ügyesen, sok vidám perccel megajándékozva a közönséget. Kiemelkedő Kara Tünde, mert meggyőzően mutatja fel a butikos Maxine két arcát: igazi színfolt, vonzó, vagány, romanős nő, de kiderül, hogy a dekoratív álarc sérült lelket leplez. Vera kulcsfigura, hiszen buzgóságával társai idegeire megy, hozzájárul ahhoz, hogy mindenki előbb-utóbb kiboruljon, aminek az a „haszna”, hogy felfedik valódi énjüket. Szerepet játszik Vera is, amit tesz, csupa pótcselekvés, hiszen szerencsétlen, magányos. Kovács Edit mértékkel, elegánsan formálja szerepét. Nagy Erika a színes bőrű Rose alakjával több villongás, vita középpontja, a mássággal járó problémák hordozója, hatásosan játszik. Lynne, a fiatal ápolónő visszafogott, komoly lány, akinek a halál közelsége fontos tapasztalat: Komáromi Anett jó alakítása. A tanfolyam hallgatói között a visszahúzódó, a férje által rendszeresen bántalmazott Andy talán a legtragikusabb figura, megrázó a jelenet, amikor Verát eligazítva az egész világ ellen kifakad. Vékony Anna kimagasló, elismerésre méltó teljesítményt nyújt. A másik szerencsétlen Dorothy, a vénlánytípus, akinek azért kell a tánctanfolyam, hogy beteg anyja mellől néha szabadulhasson egy kicsit. Sylvia azzal gyanúsítja, hogy feketemunkát végző férjét Dorothy árulta be a munkaügyi hivatalban. Csizmadia Éva finoman és hihetően villantja fel a mélyen emberi vonásokat. Az esendő, szánandó kisember minden baját-baját sikerült belesűríteni Geoffrey figurájába: Tege Antal kiváló alakítása. Jó az angol cím, mert kétértelmű. Sztepp, kilépés: jelenti a táncot, de azt is, hogy a szereplők tükör elé állnak, szembesülnek önmagukkal, és kilépnek álarcukból, lepleik alól, megmutatják valódi énjüket. A Csupa balláb talán még találóbb. Aki ballábas, nem túl jó táncos; aki bal lábbal kel fel, rossz napja van, a csupa balláb pedig arra utal, hogy csupa szerencsétlen, boldogtalan emberrel találkozunk Harris darabjában. Miközben mégis nagyon jól szórakozunk, sokat nevetünk a komikus helyzeteken, a szellemes, humoros szövegen. Időnként azért elgondolkodunk, még magunkba is szállunk a primitív dialógusokat hallva, az abszurd drámára oly jellemző szituációkkal szembesülve, amikor a szereplők csak úgy „elbeszélnek” egymás mellett. Na, éppen így nem szabad élni! Ki mondhatja el magáról nyugodt szívvel, hogy nem fenyegeti az elidegenedés, a kiábrándulás, az elfásulás veszélye?! Nem árt tehát időnként tükörbe nézni. Szerencse, hogy mégsem fejbe verve, letörve jövünk el a színházból! Erről a záró jelenet gondoskodik, a kosztümös fellépés, amire annyira készült a csapat. A siker örömöt szerez, erőt ad, amire nyilván szükségük is lesz majd, hiszen az élet (ük) megy tovább. A látványos szteppbetét Amroue Nebil koreográfus munkája. A meglehetősen komor hangulatú, a régi tornatermek ürességét idéző díszletet Langmár András tervezte. ________________________ NIEDZIELSKY KATALIN A filmszerepektől az írásig Ugye, ismerős arc?! Richard Harris rengeteg világhírű filmben játszott. A legismertebbek: Pillantás a hídról, Egy őrült naplója, Rázz kezet az ördöggel!, Navarone ágyúi, Lázadás a Bountyn, Vörös sivatag, Dundee őrnagy, A Kasszandra- átjáró, Törvényen kívül, A Notre Dame-i toronyőr, Gladiátor, Koldusopera, Monte Christo grófja, végül pedig a Harry Potter és a bölcsek köve. Persze, nem teljes a felsorolás! Richard Saint-John Garris az írországi Limerickben született 1930-ban, Londonban járt a Királyi Akadémiára, Stradfordban lépett először színpadra, a lexikon brit színművészként tartja számon. Igen sokoldalú színészként, akit számos díjjal tüntettek ki. Filmszerepei mellett a színházban is sztár lett, játszott, rendezett, forgatókönyvet, verset írt, énekelt, több lemeze jelent meg. Megírta többek között a tánciskoláról szóló vígjátékot, amiből Csupa balláb címen filmváltozat is készült. Jó, hogy megírta! A tánctanfolyamon a légkör egyre feszültebb; Lynne, Geoffrey és Andy a jótékonysági fellépésre gyakorol. Felvételünkön Komáromi Anett, Tege Antal és Vékony Anna .FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Mondom, valami nagy ünnep volt...” Budapesten április 9-én tartották az angyalföldi József Attila-napok keretében meghirdetett prózamondó verseny elődöntőjét a 10-14 éves korosztálynak. A kilencven résztvevő egyike a dombegyházi Tapasztó Nándor volt. A történet folytatását Nándi felkészítőjétől, Varga Istvánné tanítónőtől ismerjük... Dombegyház—Budapest A döntőt, melyből a dombegyházi kisfiú a Mátyás király és az öreg szántóvető című mese előadásával jutott tovább, másnap, április 10-én tartották. A neves színművészekből álló zsűri tizenöt gyermek produkcióját hallgatta meg - mondja Varga Istvánné. — Nándi végzett az első helyen, mégpedig A rátóti csikótojás című mesével. A színészek a legnagyobb elismerés hangján méltatták a teljesítmé-* nyét, egyikük szó szerint azt mondta, hogy „úgy jó, ez a gyerek, ahogy van, még stúdióba sem kell adni, mert annyira ügyes, annyira ráérez mindenre.” Pedig a zsűri tagjai nem is tudták, hogy Nándi elsősorban a versmondásért rajong... Egy nappal később, április 11-én ebben is remekelt: meghívottként ő nyitotta meg az Apáczai Kiadó Szivárvány-szavalóversenyét, melyet a VIII. kerületben, a József körúti székházban rendeztek. Stílszerűen József Attila Április 11 című, rendkívül nehéz versét adta elő, óriási sikerrel. Itt jegyzem meg, hogy a Szivárvány újság legutóbbi számának „Ti írtátok" rovatában Nándi beszámol a tavalyi, filmforgatáson szerzett élményeiről. A József Attila-vers elmondása után ezt a cikket is felolvasta a közönségnek. A VIII. kerületből ismét Angyalföldre vitt az utunk, az április 12-ei díjkiosztó gálára. Jancsó Sarolta színésznő kérésére Nándi az elődöntőben elmondott Mátyás király-mesével lépett a pódiumra, mondanom sem kell, hogy tomboló sikert aratott. Varga Istvánné és tanítványa négynapos fővárosi „vendégszereplés” után tért haza Dombegyházra. Vargáné tanító nénit otthon is örömhírrel várták: másik növendéke, Blaskó Brigitta megnyerte a mezőhegyesi József Attila-szavalóversenyt MÉNESI GYÖRGY Varga Istvánné és tanítványa, Tapasztó Nándi. A nem mindennapi tehetséggel megáldott kisfiú ragaszkodott hozzá, hogy Békés megye zászlaja előtt készüljön a felvétel. „Itt vagyok itthon” - mondta d-fotó: a szerző felvétele József Attila emlékére Több mint tíz esztendeje kísérjük figyelemmel a megyeszékhelynek a költővel azonos nevű iskolájában rendezett József Attila városi szavalóverseny programjait. Ezúttal április 13-án gyülekeztek a versenyzők az iskolában. Békéscsaba Az előző évekhez viszonyítva a felsőbb korosztályokban kevesebb diák kapott kedvet a versmondáshoz, mintegy jelezve, hogy tanulmányaik, leterheltségük mellett kevesebb energiájuk jut a humán tudományok, a líra szeretetére, a versenyre való felkészülésre. A kicsik létszáma, lelkesedése bíztató volt. A versválasztás és a részvételi arány egyaránt jellemzi, dicséri a felkészítő pedagógusokat. Az erdélyi költők keserű-szép gondolatai mellett gyakran felhangzottak Szabó Lőrinc versei, s több, kevéssé ismert vagy ritkán hallott tehetség mondatai. A szervező városi önkormányzat mellett a József Attila iskola és lapunk is megajándékozta a legjobbakat. Eredmények. Az első korcsoport megosztott első díjasai, Hortobágyi Viktória (Szabó Pál Téri Általános Iskola, felkészítő tanára Magát Margit) és Binder Norbert (az előbbi iskola tanulója, felkészítői Hanyecz Andrásné és Csicselyné Nemes Anna), 2. Földes Roxána (József Attila iskola, felkészítő: Angyal Imréné), 3. Kucsara Balázs (2. Számú Általános Iskola, felkészítő Prónai Zita). Különdíjasok: Harangozó Péter (Petőfi utcai iskola, felkészítője: Krauszné Simon Nóra), Varga Attila (József Attila iskola, felkészítője: Drienyovszki Zsuzsanna). A második korcsoport első helyezettje: Bogdány Tamás (Petőfi utcai iskola, felkészítője Balogh Józsefné). Megosztott második helyezettek: Orlai Lilla (2. számú általános iskola, felkészítője dr. Becseiné Mázán Andrea), Tóth Dóra (belvárosi általános iskola, felkészítője Szabó Ildikó). Harmadik: Dégi Franciska (iskolája az előbbi és felkészítő tanára is). Különdíjasok: Tóth Fanni (10. számú iskola, felkészítője Veress Kitti), Vozár Beatrix (11. számú iskola, felkészítője Szilágyi Józsefné), Skoperda Lilla (József Attila iskola, Nagyné Kővári Éva). A harmadik korcsoportban elsők: Pátkai Lilla (2. Számú Általános Iskola, felkészítő tanára Engvayné Erdős Mária), Babócsai Réka (Petőfi utcai iskola, felkészítője Zsótér Ilona), 2. Miklósi Zita (10. számú általános iskola, felkészítője Szabóné Ambrus Erzsébet), 3. Tóth Nóra (Szent László utcai iskola, felkészítője Dányi Lászlóné). Különdíjas Gáspár Emese (Petőfi utcai iskola, tanára Valentényiné Pálfi Éva). A hetedik-nyolcadikosok között első lett Bogdány Klaudia (Petőfi utcai iskola, tanára Várai Zsuzsanna ). Második helyezett és József Attila-különdíjas Nagy Barbara (József Attila iskola, Vágvölgyiné M. Eleonóra). Harmadik helyezettek: Szombati Sándor (Szent László utcai iskola, tanára: Dányi Lászlóné) és Gaál Gabriella (József Attila iskola, felkészítője: Vágvölgyiné M. Eleonóra). B. Z. „MINDEN GYEREKBEN EGY MŰVÉSZ LAKOZIK. A KÉRDÉS AZ, HOGYAN MARADJON MEG BENNED EZ A MŰVÉSZ, HA MÁR FELNŐTTÉL.” (Pablo Picasso) _________________Politikai hirdetés__________________ Válasz Tóth Imre képviselőjelölt úr nyílt levelére Kedves Imre! Előzőleg nem kaptam tőled sem levelet, sem üzenetet egy személyes beszélgetésre. Ha akartad volna, bármikor, amikor személyesen találkoztunk, szóban is megtehetted volna. Egyébként nekem miért kellene Téged kihívnom? Ne pózoljunk! A választás nem párbaj, nem két ember személyes küzdelme. A választáspolitikai programok ütköztetése azért, hogy a választópolgárok személyes élményeik, tapasztalataik és bölcsességük alapján választhassanak az adott kínálatból. A jelöltek pártjuk programjának képviselőjeként, annak hordozójaként vesznek részt a választási versengésben. A személyes politikai vita nem lehet öncélú és magamutogató, arra való, hogy derüljön ki, hogy az adott program képviselője mennyire hitelesen jeleníti azt meg. Nincs kétségem afelől, hogy a Fidesz-MDF-Kisgazda néhány éves ideológiai cikkcakkjának Tejó képviselője vagy, ezt fölöslegesnek érzem ismételten a választók figyelmébe ajánlani, hiszen tudják. Az a politika, amelyet Te képviselsz, április 7-én megbukott és 21-én is bukásra ítélt. A kérdés ma az, hogy az adott településen a jövőben egy megbukott program, vagy a nyertes program képviselője hasznosabb a település érdekeinek képviseletére. A személyes vita alkalmával csak az derülhetne ki, hogy az eddigi dicsőségek közé felsorolnád talán a Fehér-Körös új medrének kiásását, Attila sírjának megtalálását vagy hogy a várat személyesen ne védted meg a törököktől. A tett első, a szó második - mondjátok, miután a tettek nem jöttek be, most következnének a szavak. Nekem viszont most csak a szó lehet az első, a tettek 21-e után következnek. Abban nem szeretnék partner lenni, hogy az országos szakadék mellé Gyula-Sarkad árkot ássunk. Szívesen lennék viszont partner abban, hogy betemessük azokat az árkokat, amelyeket barátok, családok, emberek közé ástak a pártjaid. Szívesen lennék partner abban, hogy követeljük: az iskolákban gyermekeinket ne használják érzelmi zsarolásra, hogy az iskola csak az oktatás és a nevelés területe legyen. Szívesen lennék partner, ha elhatárolódnál „hazaárulózós”, „akasztós” elvtársaidtól. Ha éjszakai „szabadcsapataidat” arra kérnéd, hogy tartsák tiszteletben a másként gondolkodó polgártársaik véleményét és ne rongálják azok plakátjait. Szívesen lennék partner, ha névtelenségbe burkolódzó „bátor, erős” telefonálóid nem fenyegetnék családom biztonságát. Ha nemzeti jelképeinket nem használnátok megkülönböztetésnek, ha legalább tettekben is annyira nemzetiek lennétek, mint szavaitokban és nem használnátok nemzeti jelképeinket a lelkek politikai zsarolására. Kedves Imre! Nem vitázni akarok Veled, hanem együttműködni, mint Sarkad polgármesterével. Ha ilyen konstruktív beszélgetésre hívsz, akkor azonnal indulok. Gyula, 2002. április 15. Barátsággal: Tóth Sándor képviselőjelölt, MSZP l