Békés Megyei Hírlap, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-05 / 3. szám

BÉKÉS MEGYE HOZOMÁNYA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 5., SZERDA. A hálás utókor emlékezik Dr. Mendöl Tibor születésé­nek 75. évfordulóján Békés megye is csatlakozott az or­szágos megemlékezésekhez. A szarvasi múzeumban 1980. május 5-én dr. Mendöl Tibor hagyatékából emlékki­állítás nyílt, a nagyszénási szülőházon pedig egykori ta­nítványai emléktáblát avat­tak. Szarvason, a városi ta­nács nagytermében a Ma­gyar Földrajzi Társaság Kö­rös-vidéki Osztálya plenáris ülést tartott jeles előadókkal, ahol jelen volt a tudós özve­gye is. Szülőhelyén, Nagyszé­náson méltó módon ápolják emlékét, 1991-ben teret ne­veztek el róla, 2000-ben az önkormányzat kiadta egy munkáját, az általános isko­lában pedig Mendölről elne­vezett földrajzversenyt ren­deztek. Ebben az évben a földrajztudós születésének a 100. évfordulóján Szarvason utcát szeretnének elnevezni, emléktáblát kívánnak elhe­lyezni az alma mater, a volt gimnázium, a jelenlegi óvó­képző intézet épületén, ahon­nan elindult magasra ívelő tudományos pályáján. A nagyszénás­ tisztelők CZEGLÉDI MIHÁLY, NAGYSZÉNÁS POLGÁRMESTERE: - A nagyközség szülöttjének, dr. Mendöl Tibornak a 95. szü­letésnapjára megjelentette önkormányzatunk a Város a Kár­pát-medencében című könyvet. 2000-ben a Czabán Samu Ál­talános Iskola pedig kistérségi földrajzi versenyt hirdetett, a döntőt Nagyszénáson bonyolították le. A ráadás egy tudomá­nyos emlékülés volt, amelyre a Mendöl-tanítványok és a tudós özvegye is községünkbe látogatott. Az ominózus könyvet, illetve annak kéziratát dr. Mendöl Tibor németül írta, a fordítás után az önkormányzatunk úgy érezte, érdemes ezt a magyar változa­tot megosztani mindazokkal, akik tisztelői a földrajztudósnak. Akik pedig most tanulnak, és mélyülnek el ebben a tudomány­ágban, azoknak egy újabb szakirodalom lehet ez a kiadvány. FÖDI ANDRÁS, A CZABÁN SAMU ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓJA: - 2005-ben ünnepeljük dr. Mendöl Tibor születésének a 100. évfordulóját, a mi iskolánk és a település vezetése az oros­házi Táncsics gimnáziummal és a szarvasiakkal szeretne mél­tó emléket állítani híres szülöttjének. KULCSÁR LÁSZLÓNÉ, NYUGDÍJAS ISKOLAIGAZGATÓ-HELYETTES. - A Békés Megyei Földrajzi Társaság, élén dr. Becsei József­fel, mindig komoly figyelmet fordított a nagyszénási földrajztu­dós emlékének és munkásságának. Én helytörténeti munkál­kodásom során, elsősorban az egyháztörténeti kapcsolódások nyomán találkoztam dr. Mendöl Tiborral és családjával. Ekkor ismertem meg Piroska nénit, a tudós feleségét is. TANULMÁNYÚTON. Ez a felvétel egy finnországi tanulmányúton ké­szült. Kalapban Teleki Pál földrajztudós, sapkában kollégája, dr. Mendöl Tibor — a képet dr. Molitorisz Pál őrzi gyűjteményében. Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Fotó: Kovács Erzsébet. Dr. Mendöl Tibor földrajztudóst csodagyermeknek tartották Dr. Mendöl Tibor földrajz­tudós, egyetemi tanár, a földrajztudományok dokto­ra Nagyszénáson született 1905. május 5-én egy evangélikus papi család­ban. Nagyapja, Mendöl Já­nos, a Pozsony megyei Al­­sószeliben volt evangélikus tanító, édesapja, Mendöl Lajos 1875-ben született, szintén Alsószeliben. Az édesapa, Mendöl Lajos gim­náziumi, majd teológiai tanulmá­nyai elvégzésével középiskolai ta­nári oklevelet szerzett. Diplomás­ként rövid ideig segédlelkész volt Orosházán, majd egy évtizedig Nagyszénás evangélikus lelké­szeként szolgált. 1911 elején - éppen gyermeke iskoláztatása érdekében - Szarvasra költöz­tek, s Mendöl Lajos lelkészi hiva­tását tanári állásra cserélte. A szarvasi gimnázium 1910. de­cember 14-én választotta meg rendes vallástanárává. A család a szarvasi ótemplom közelében la­kott, a Vajda Péter utcában, majd a gimnázium tulajdonában lévő épületbe költöztek Mendölék, ahol az étkezde is volt. A gyermek Mendöl Tibor sok­oldalú érdeklődési köréből korán a középpontba került a földrajz. „Még nem jártam iskolába, de ol­vasni már tudtam, amikor játék­­szerűen kezdtem megbarátkozni a térképpel” — írta önéletrajzá­ban. Mendöl Tibor érdeklődésére jellemző levelezőlap, ásvány- és bélyeggyűjteménye, de a régi pénzek is érdekelték. Elemista korában földrajzi társasjátékokat szerkesztett. Gimnazistaként a már idős dr. Zsilinszky Mihály történész, tanár, a szarvasi vá­lasztókerület országgyűlési kép­viselője is gyakran beszélgetett a csodagyereknek tartott okos fiú­val. Felkészültsége, éles szemű megfigyelései, felismerései, véle­ményei már kisgimnazista korá­ban előrevetítették a későbbi tu­dóst 1923-ban már a Pázmány Péter Tudomány Egyetem Bölcsé­szettudományi Karának hallgató­ja. Az egyetem szervezésében gróf Teleki Pál földrajztudós, egyetemi tanár, a későbbi mi­niszterelnök vezetésével tanul­mányúton vett részt a balti álla­mokban. 1928-ban földrajz fő­tárggyal bölcsészdoktori okleve­let szerzett. Dr. Molitorisz Pál ala­pos részletességgel tárta fel a hí­res tudós tanulmányait Életpá­lyájáról az alábbiakat tudtuk meg: 13 éven át dolgozott a deb­receni Tisza István Tudomány­­egyetem Földrajzi Intézetében, közben egy tanévet ösztöndíjas­ként a francia Sorbonne egyete­men töltött. Egyre elmélyülteb­ben foglalkozott a településföld­rajzzal, sorra jelentek meg publi­kációi, elsősorban az alföldi vá­rosfejlődés témakörben. 1940- ben a Budapesti Tudományegye­temre nevezték ki nyilvános rendkívüli tanári minőségben, majd rendes tanárrá lépett elő, és haláláig az egyetem ember-, majd gazdaságföldrajzi tanszék­ének a professzora volt. Tagja volt számos tudományos intéz­ménynek és tudományos társa­ságnak. 1946-ban a Magyar Földrajzi Társaság elnökévé, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.­­ A nagyküldetésű életpálya 38 évvel ezelőtt fejeződött be, amikor 62 évesen meghalt. Tudo­mányának fáradhatatlan műve­lője volt Gyengülő erővel bár, de szinte az utolsó percig dolgozott. Korai halála sok tervének a meg­valósításában megakadályozta. Élete példaszerű tudósélet volt, halálával egy korszak lezárult, a magyar geográfia, s különösen a magyar településföldrajz meg­újulásának a korszaka — mondta dr. Molitorisz Pál, a tudósportré alapos ismerője. A szarvasi dr. Molitorisz Pál nagy tisztelője és ismerője dr. Mendöl Tibornak és munkásságának. Kutatásai jóvoltából mi is tőle tudhattunk meg részleteket a tudós nagyszénási és szarvasi kötődéseiről. Önvallomás az egyetemi esztendőkről Egyetemi éveire önéletrajzában így emlékezik DR. MENDÖL TIBOR.­ „Az ottani élet a folytonos érintkezés a legkü­lönbözőbb érdeklődésű és többnyire a valami- függ­­yen irányban tehetséges, hasonló korú fiata­­lokkal, kétségtelenül tágította a látókörét an­­nak, aki odakerült. A szellemi szabadság és az elfogulatlan tudományos kutatómunka meggyőződéses tisztelő­je lettem ebben a mindenféle nagyképűséggel és képmutatással szemben ironikus magatartást tanúsító környezetben. ” HIRDETÉS Kedves Olvasó! Ha szeretne részt venni a sorsoláson, de még nem előfizetője a Békés Megyei Hírlapnak, rendelje meg lapunkat most! Keresse kézbesítőinket vagy hívja ingyenes zöldszámunkat: 06 (80) 922-012! ÉRDEMES FEBRUÁRBAN LAPUNKAT, HISZEN NAPONTA JELENIK MEG A NYERTES ELŐFIZETŐNK NEVE. Kedves Előfizetőnk! Előfizetésével nyerhet. Ha Ön februárra érvényes előfizetéssel rendelkezik, automatikusan részt vesz a sorsoláson. A hét hat napján egy 2005-ös falinaptár és hetente egy arany karkötő talál gazdára.

Next