Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-19 / 65. szám
2005. MÁRCIUS 19., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP F nésége_ Az újkígyósi művelődési házban láthatók Harangozó Ilona festményei Bimbi mesebeli képeket fest élénk, tiszta színekkel Gera Katalin újkígyósi származású, Kaposvárott élő szobrászművész nyitotta meg a minap az újkígyósi Petőfi Sándor Művelődési Házban a magát szintén újkígyósinak valló Harangozó Ilona (Bimbi) kiállítását. A 21 festmény április elejéig tekinthető meg, az eladott alkotásokból befolyt összeg 20 százalékát az alkotó jótékonysági célra ajánlotta fel. A festményeken szembetűnő az élénk színek használata, illetve, hogy elsősorban női alakokat ábrázol. Mi ennek az oka? - Ruhatervezői és -készítői mivoltomból nem tudok és nem is akarok kitörni, az a munka pedig női alakok rajzolásával és kreativitással járt együtt. Általában romantikus emberi kapcsolatokat és mesejeleneteket, szereplőket festek meg, a fantáziámat sűrűn szabadon engedve. Valóban nem félek az élénk, tiszta színektől, bátran nyúlok például a piroshoz is. — Eddig főként a maga szórakoztatására, kedvtelésére festett. Hogyan született meg a kiállítás ötlete? - Unokatestvérem, Harangozó Imre néprajzkutató látta a festményeket, és ő vetette fel a tárlat megrendezését. A képek eladásából befolyó összeg 20 százalékát a Wenckheim Krisztina Alapítvány részére ajánlom fel, hogy segítsék a tehetséges újkígyósi gyermekeket. Még áprilisban a festményeim Orosházán is lát-Névjegy Harangozó Ilona (Bimbi) 1959-ben született Békéscsabán végzettsége: ruhatervező és -készítő, festészeti kurzusra járt Torontóban családi állapot: férjezett, férje Halmágyi Szabolcs, akivel közösen Békéscsabán tenisz- és fallabdacentrumot üzemeltetnek hobbija: tenisz, festészet, mozaikkészítés hatók lesznek, ugyanis oda is meghívást kaptam. — Azt mondják, a lakása nemcsak műterem, hanem szinte galéria is, de aki festményt akar vásárolni, annak a férjét kell behálóznia. Mindig azt mondom: a falakon lévő festmények az én gyermekeim, tehát nem eladók. A párom viszont tényleg gyengébb láncszem, illetve nem tud kibújni a hajdani képkereskedői bőréből. Kanadában, Montreal és Torontó városában több galériája is volt. Természetesen, ha valaki meggyőz, hogy a lakása dekorációjához, díszítéséhez éppen az adott festmény a legmegfelelőbb, én is engedek. Pótolni ugyanis lehet a képeket. — Kivéve, ha sokat esik a hó. Való igaz, amikor havazik, mostoha idő van, akkor nincs kedvem festeni. Mindig az jár a fejemben, menni kell takarítani a sátrat a teniszpályán. Ha jön az ihlet, jó a hangulatom, egyszerre több képbe is belekezdek, illetve folytatom a már megkezdetteket. — Emberi kapcsolatokat, érzéseket gyakran ábrázol a szerelemtől a megcsalásig, a barátságtól a magányig. Az emberi tulajdonságok közül mi az, amit becsül a másikban, és mi az, amit elítél? Csak az irigységet nem szeretem. Kedvelem ugyanakkor az őszinte, szorgalmas és egyszerű embereket, valamint azokat, akik nem mennek el szó nélkül a segítségre szorulók, a bajba jutottak mellett. Nyemcsok László : H a Bimbi az őszinte, szorgalmas embereket kedveli, azokat, akik észreveszik a bajba jutottakat és szó nélkül segítenek. elszedett kilók, ráncos arc, őszülő haj - fenyegető perspektíva A kíváncsik egy vagyont adnak majd a pocsék jövőképért? Immár nem a jövő titka, hogy milyen lesz az arcunk, alakunk öt évvel később? Franciaországban olyan számítógépes rendszert építenek föl, amely elemzi egy adott személy megjelenésének külsőségeit, majd az életviteléről begyűjtött képes tényeket összevetve mutatja meg az illető jövőbeni mását. Az év végére ígérik, hogy kapható lesz az a berendezés, amely jelen időben közvetíti a jövőképet azoknak, akik a mának élnek. Felszedett kilók, megfáradt, ráncos arc, őszülő haj, elnehezedett test - nem biztos, hogy mindenkinek tetszik majd a kép. A hölgyeknek biztosan nem. Pedig a New Scientist, a komoly tudományos szaklap szerint a technológia nagyon meggyőzőnek ígérkezik. Nizza közelében, az Accenture Technology néven jegyzett laboratóriumban készítik a szerkezetet. Az alapot a lakásban elhelyezett tükörrendszer adná oly módon, hogy az érzékelt kép több kamera révén eljut a szokásokat, ha úgy tetszik, az otthoni rigolyákat összegző elemző számítógéphez. A cigaretta, az evés-ivás, a sörözgetés, az esti borozás, pezsgőzés, valamint az egyéb, intimnek mondható személyes információk kódjait összegzi és elemzi a berendezés. Aztán egy gomb megnyomása után tudatja a képi véleményt. Öt évvel későbbi arcát, alakját közvetíti a kíváncsi lakónak. A lényeget alighanem egy bristoli professzor fogalmazta meg: nem hiszem, hogy sok vevőre találhat az a szerkezet, amely pocsék jövőképével szembesíti a használóját Bár, ki tudja? Hiszen nemcsak az emberi hiúság, hanem a kíváncsiság is határtalan. Az aprónépnek még sokáig nem kell az évek múlásától tartani. 11 Önfeloszlatás A kereskedelmi televízió reggeli adásában a műsorvezető azt találta mondani a magyar Országgyűlésre, hogy demokratikusan választott kupleráj. Vendége, az MDF elnök asszonya, mellesleg e kupleráj alelnöke, a kifejezést úgy elengedte a füle mellett, mint a tavaszi szellőt Naná, egy finom nő az ilyen szavakat nem hallja meg, vagy úgy tesz, mintha nem hallaná. Márpedig Dávid Ibolya finom nő, különben nem állt volna elő azzal a javaslattal, hogy oszlassa fel magát a T. Ház. Indoklása szerint „az MSZP és a Fidesz politikai-közéleti ellentétei, az együttműködés teljes hiánya ellehetetlenít mindenfajta érdemi döntést a magyar Országgyűlésben. ” Valójában arról van szó, hogy annyira elmérgesedett a kormánykoalíció és az ellenzék viszonya. A parlament hogy nem lát nem oszlatja más kiutat, mint fel önmagát, az idő előtti választást Úgy tűnik, a politikus asszony március 15én ott lehetett a pesti Múzeum-kertben vagy a Petőfi téren, s látnoki módon sejtette, mi történik javaslata elhangzásának napján Debrecenben. Ahol, mint hallhattuk, a miniszterelnököt kifütyülték, s tojással, krumplival, kaviccsal dobálták volna, ha a Köztársasági Őrezred emberi nem lépnek közbe. Benn, az egyetem épületében Gyurcsány Ferenc okkal szólított fel önvizsgálatra. Hangsúlyozta, ki-ki választhat az elharapódzó radikalizmus és az egymás véleményét tiszteletben tartó, jobbító szándékú párbeszéd között A cívisvárosban a kormányfő példát is mutatott az utóbbira. Az ellene tüntetőkhöz lépett, sőt kezet is fogott egyikükkel, aki csak annyit mondott: „Nem baj”. Vagyis ütyülünk, kiabálunk, de nem tudjuk miért Ez a valójában értelmezhetetlen „nem baj” azonban nem feledtetheti az önvizsgálat fontosságát Ami azért - tegyük hozzá - kétoldalú kell legyen. Önvizsgálatot kell tartaniuk azoknak, akik a politikát az utcára viszik, mert nincs mentség a viselkedésükre. De önvizsgálatot kell tartania a miniszterelnöknek is, aki országlása fél éve alatt meggondolatlan kijelentések sorával borzolta a kedélyeket. Ahogy a politikai csetepaténak nincs helye a nemzeti ünnepen, ugyanúgy nincs helye a nyilvánosság előtti kormányfői üzengetéseknek sem. Legutóbb épp a gazdáknak. Akiket pár órával a megállapodás aláírása, kézfogás és egymás vállának meglapogatása után - nem épp ízlésesen - meghátrálással vádolt a kormányfő. A parlament alelnöke feloszlatná a parlamentet Csakhogy - előre lehet látni - a parlament nem oszlatja fel önmagát Akkor pedig marad ez a lehetetlen állapot Amin egyébként csak azok tudnak segíteni, akik odafenn vannak Mi itt, lenn, csak leképezzük politikusok Magyarországát Árpási Zoltán arpasiz@axels.hu ----------- Ember—.közelben-------------------------------------------------------------------------------------------------------------Tollmártogatás Petőfi Sándor, Jókai Mór és Arany János humoros alkotásaiban A humor latin eredetű szó: nedvességet jelent, amely az emberi szervezet testi-lelki egyensúlyát szavatolja. Második jelentésében kedély, tréfára való hajlam és képesség; erre aztán Karinthy Frigyes nagymester azt mondja, hogy a humorban nem ismer tréfát. A humorérzék isteni ajándék és adottság. Én jobban kedvelem a régi magyar irodalmat. Humorügyben tanúként szólítom a legkedvesebb ismerősök közül három klasszikusunkat, mégpedig születési hónapjuk sorrendjében: a januári Petőfi Sándort, a februári Jókai Mórt és a márciusi Arany Jánost. Petőfi, ez az üstökös életű, izgága lángész még mostoha éveiben is megőrizte humorérzékét. Költészetében pazar bőséggel szikráznak a pompás ötletek: igazi csillagszóró. Jó példa erre a hexameterekben írt, a rapszódia magasságába emelkedő költemény, a Levél Arany Jánoshoz. „Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott/ Jankóm, vagy feledéd végképp, hogy létezem én is?” Az első kérdésre „béke veled” a válasz, a másik kettőre pedig: „Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába s iparkodj / Meggyógyulni, fiam, s aztán írj rögtön, azonnal. / S ha feledés engem? ha barátod volna feledve? / Dejsz úgy, öcsém, vessz meg, kívánom tiszta szivembül.” (Petőfi majdnem hat évvel volt fiatalabb Aranynál.) A költői levélben megszólítja a szalontai jegyzőnét is: „Drága komámasszony, kegyedet kérem meg alássan, / Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha / Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan.” Jókai, Petőfi barátja és forradalmi társa március idusán, a XIX. század romantikájának nagy mesélője is meg volt áldva a jóízű humorral. Itt és most csak egy példával illusztrálok. A reformkort idéző És mégis mozog a Föld című regényében nagyszerű zsánerképet rajzol a kicsapott diák Biróczy és Korcza fiskális úr találkozásából, amikor is az ajtó közben egymásba botlottak. „Mely találkozás alkalmával aztán abban a kellemetes meglepetésben részesülnek mind a ketten, hogy mind a kettő lát maga előtt egy magánál sokkal csúnyább embert! Mert az igaz, hogy Biróczy is elég csúnya, de Korcza úr nem engedi neki oda a pálmát. Amelyik később jön, az a csúnyább.” Arany János, Petőfi barátja és Jókai kortársa az önkényuralom és a kiegyezés korában, mélabús ember volt és magába zárkózó. Legnagyobb élő írónk, az erdélyi Sütő András a Toldi olvasása közben döbbent rá a magyar nyelv erdőzúgására. A pályadíjat nyert elbeszélő költemény kilencedik énekében, amikor „Bika rugaszkodván kötél szakadt vala...”, megcsillan a lassú vízpartot más költő csöndes, rejtőzködő humora, mint búvópatakban az aranyrög. A vágóhídról elszabadult bika megfékezésére uszított erős szelindekeket a megvadult állat egymás után tiporta halálra. „Egyiket bedobta a szomszéd udvarra, / Másiknak a bélit ontotta ki szarva, / A vágók pedig, hiszi mit tehettek másat? / Biztaták keményena döglött kutyákat.” Arany János bölcs humora megcsillan másutt is, például a tanmesékben. (A fülemile, A bajusz stb.) A szabott terjedelem, a kolumnák kalodájában vergődve nem futja több vizsgálódásra. Most következne a mai humor elemzése, ám erre nincs kedvem. Nem szeretem az aktuális vicceket, ki nem állom az ordenáré ripacskodást. A huszadik század átmenete után manapság ocsmány szövegkörnyezet, útszéli kiszólások, altesti szótár kíséri a humorkínálatot. Finnyás tollamat nem szívesen mártom trágyalébe. Persze a különböző ízléseken nincs mit vitatkozni. De gustibus non est disputandum. Szász András