Békés Megyei Hírlap, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-19 / 65. szám

2005. MÁRCIUS 19., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP F ­nésége_ A­z újkígyósi művelődési házban láthatók Harangozó Ilona festményei Bimbi mesebeli képeket fest élénk, tiszta színekkel Gera Katalin újkígyósi szárma­zású, Kaposvárott élő­ szobrász­­művész nyitotta meg a minap az újkígyósi Petőfi Sándor Mű­velődési Házban a magát szin­tén újkígyósinak valló Haran­gozó Ilona (Bimbi) kiállítását. A 21 festmény április elejéig tekinthető meg, az eladott alko­tásokból befolyt összeg 20 szá­zalékát az alkotó jótékonysági célra ajánlotta fel.­ ­ A festményeken szembetűnő az élénk színek használata, illetve, hogy elsősorban női alakokat ábrá­zol. Mi ennek az oka? - Ruhatervezői és -készítői mivol­tomból nem tudok és nem is akarok kitörni, az a munka pedig női alakok rajzolásával és kreativitással járt együtt. Általában romantikus emberi kapcsolatokat és mesejeleneteket,­­ szereplőket festek meg, a fantáziámat sűrűn szabadon engedve. Valóban nem félek az élénk, tiszta színektől, bátran nyúlok például a piroshoz is. — Eddig főként a maga szórakoztatá­sára, kedvtelésére festett. Hogyan született meg a kiállítás ötlete? - Unokatestvérem, Harangozó Im­re néprajzkutató látta a festménye­ket, és ő vetette fel a tárlat megrende­zését. A képek eladásából befolyó összeg 20 százalékát a Wenckheim Krisztina Alapítvány részére aján­lom fel, hogy segítsék a tehetséges újkígyósi gyermekeket. Még április­ban a festményeim Orosházán is lát-Névjegy Harangozó Ilona (Bimbi) 1959-ben született Békéscsabán végzettsége: ruhatervező és -készítő, festészeti kurzusra járt Torontóban családi állapot: férjezett, férje Halmágyi Szabolcs, akivel közösen Bé­késcsabán tenisz- és fallabdacent­rumot üzemeltetnek hobbija: tenisz, festészet, mozaikkészítés hatók lesznek, ugyanis oda is meghí­vást kaptam. — Azt mondják, a lakása nemcsak műterem, hanem szinte galéria is, de aki festményt akar vásárolni, an­nak a férjét kell behálóznia.­­ Mindig azt mondom: a falakon lé­vő festmények az én gyermekeim, te­hát nem eladók. A párom viszont tény­leg gyengébb láncszem, illetve nem tud kibújni a hajdani képkereskedői bőréből. Kanadában, Montreal és Tor­ontó városában több galériája is volt. Természetesen, ha valaki meggyőz, hogy a lakása dekorációjához, díszíté­séhez éppen az adott festmény a leg­megfelelőbb, én is engedek. Pótolni ugyanis lehet a képeket. — Kivéve, ha sokat esik a hó.­­ Való igaz, amikor havazik, mosto­ha idő van, akkor nincs kedvem feste­ni. Mindig az jár a fejemben, menni kell takarítani a sátrat a teniszpályán. Ha jön az ihlet, jó a hangulatom, egy­szerre több képbe is belekezdek, illet­ve folytatom a már megkezdetteket. — Emberi kapcsolatokat, érzéseket gyakran ábrázol a szerelemtől a megcsalásig, a barátságtól a magá­nyig. Az emberi tulajdonságok közül mi az, amit becsül a másikban, és mi az, amit elítél?­­ Csak az irigységet nem szeretem. Kedvelem ugyanakkor az őszinte, szor­galmas és egyszerű embereket, vala­mint azokat, akik nem mennek el szó nélkül a segítségre szorulók, a bajba jutottak mellett. Nyemcsok László : H a Bimbi az őszinte, szorgalmas embereket kedveli, azokat, akik észreveszik a bajba jutottakat és szó nélkül segítenek. elszedett kilók, ráncos arc, őszülő haj - fenyegető perspektíva A kíváncsik egy vagyont adnak majd a pocsék jövőképért? Immár nem a jövő titka, hogy milyen lesz az arcunk, alakunk öt évvel később? Franciaország­ban olyan számítógépes rend­szert építenek föl, amely elem­zi egy adott személy megjelené­sének külsőségeit, majd az élet­viteléről begyűjtött képes té­nyeket összevetve mutatja meg az illető jövőbeni mását. Az év végére ígérik, hogy kapható lesz az a berendezés, amely jelen időben közvetíti a jövőképet azoknak, akik a mának élnek. Felszedett kilók, megfá­radt, ráncos arc, őszülő haj, elneheze­dett test - nem biztos, hogy mindenki­nek tetszik majd a kép. A hölgyeknek biztosan nem. Pedig a New Scientist, a komoly tudományos szaklap szerint a technológia nagyon meggyőzőnek ígérkezik. Nizza közelében, az Accenture Technology néven jegyzett laboratóriumban készítik a szerkeze­tet. Az alapot a lakásban elhelyezett tükörrendszer adná oly módon, hogy az érzékelt kép több kamera révén el­jut a szokásokat, ha úgy tetszik, az ott­honi rigolyákat összegző­ elemző szá­mítógéphez. A cigaretta, az evés-ivás, a sörözgetés, az esti borozás, pezsgő­zés, valamint az egyéb, intimnek mondható személyes információk kódjait összegzi és elemzi a berende­zés. Aztán egy gomb megnyomása után tudatja a képi véleményt. Öt év­vel későbbi arcát, alakját közvetíti a kíváncsi lakónak. A lényeget alighanem egy bristoli professzor fogalmazta meg: nem hi­szem, hogy sok vevőre találhat az a szerkezet, amely pocsék jövőképével szembesíti a használóját Bár, ki tudja? Hiszen nemcsak az emberi hiúság, ha­nem a kíváncsiság is határtalan. Az aprónépnek még sokáig nem kell az évek múlásától tartani. 11 Önfeloszlatás A kereskedelmi televízió reggeli adásá­ban a műsorvezető azt találta mondani a magyar Országgyűlésre, hogy demokrati­kusan választott kupleráj. Vendége, az MDF elnök asszonya, mellesleg e kuple­ráj alelnöke, a kifejezést úgy elengedte a­­ füle mellett, mint a ta­vaszi szellőt Naná, egy finom nő az ilyen szava­kat nem hallja meg, vagy úgy tesz, mintha nem hallaná. Márpe­dig Dávid Ibolya finom nő, különben nem állt volna elő azzal a javaslattal, hogy oszlassa fel magát a T. Ház. Indoklása szerint „az MSZP és a Fi­desz politikai-közéleti ellentétei, az együtt­működés teljes hiánya ellehetetlenít min­denfajta érdemi döntést a magyar Or­szággyűlésben. ” Valójában arról van szó, hogy annyira elmérgesedett a kormány­­koalíció és az el­lenzék viszonya. A parlament hogy nem lát nem oszlatja más kiutat, mint fel önmagát, az idő előtti vá­­lasztást Úgy tűnik, a politikus asszony március 15én ott lehetett a pesti Múzeum-kertben vagy a Petőfi téren, s látnoki módon sejtet­te, mi történik javaslata elhangzásának napján Debrecenben. Ahol, mint hallhat­tuk, a miniszterelnököt kifütyülték, s tojás­sal, krumplival, kaviccsal dobálták volna, ha a Köztársasági Őrezred emberi nem lépnek közbe. Benn, az egyetem épületé­ben Gyurcsány Ferenc okkal szólított fel önvizsgálatra. Hangsúlyozta, ki-ki választ­hat az elharapódzó radikalizmus és az egymás véleményét tiszteletben tartó, job­bító szándékú párbeszéd között A cívisvá­rosban a kormányfő példát is mutatott az utóbbira. Az ellene tüntetőkhöz lépett, sőt kezet is fogott egyikükkel, aki csak annyit mondott: „Nem baj”. Vagyis ütyülünk, ki­abálunk, de nem tudjuk miért Ez a valójában értelmezhetetlen „nem baj” azonban nem feledtetheti az önvizs­gálat fontosságát Ami azért - tegyük hozzá - kétoldalú kell legyen. Önvizsgá­latot kell tartaniuk azoknak, akik a po­litikát az utcára viszik, mert nincs ment­ség a viselkedésükre. De önvizsgálatot kell tartania a miniszterelnöknek is, aki országlása fél éve alatt meggondolatlan kijelentések sorával borzolta a kedélye­ket. Ahogy a politikai csetepaténak nincs helye a nemzeti ünnepen, ugyan­úgy nincs helye a nyilvánosság előtti kormányfői üzengetéseknek sem. Leg­utóbb épp a gazdáknak. Akiket pár órá­val a megállapodás aláírása, kézfogás és egymás vállának meglapogatása után - nem épp ízlésesen - meghátrá­lással vádolt a kormányfő. A parlament alelnöke feloszlatná a par­lamentet Csakhogy - előre lehet látni - a parlament nem oszlatja fel önmagát Ak­kor pedig marad ez a lehetetlen állapot Amin egyébként csak azok tudnak segíte­ni, akik odafenn vannak Mi itt, lenn, csak leképezzük politikusok Magyarországát Árpási Zoltán arpasiz@axels.hu ----------- Ember—.közelben-------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Tollmártogatás Petőfi Sándor, Jókai Mór és Arany János humoros alkotásaiban A humor latin eredetű szó: nedvessé­get jelent, amely az emberi szervezet testi-lelki egyensúlyát szavatolja. Má­sodik jelentésében kedély, tréfára való hajlam és képesség; erre aztán Karin­thy Frigyes nagymester azt mondja, hogy a humorban nem ismer tréfát. A humorérzék isteni ajándék és adott­ság. Én jobban kedvelem a régi magyar irodalmat. Humorügyben tanúként szólítom a legkedvesebb ismerősök közül három klasszikusunkat, még­pedig születési hónapjuk sorrendjé­ben: a januári Petőfi Sándort, a feb­ruári Jókai Mórt és a márciusi Arany Jánost. Petőfi, ez az üstökös életű, izgága lángész még mostoha éveiben is meg­őrizte humorérzékét. Költészetében pazar bőséggel szikráznak a pompás ötletek: igazi csillagszóró. Jó példa er­re a hexameterekben írt, a rapszódia magasságába emelkedő költemény, a Levél Arany Jánoshoz. „Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott/ Jankóm, vagy feledéd végképp, hogy létezem én is?” Az első kérdésre „bé­ke veled” a válasz, a másik kettőre pe­dig: „Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába s iparkodj / Meggyógyulni, fiam, s aztán írj rögtön, azonnal. / S ha feledés engem? ha barátod volna fe­ledve? / Dejsz úgy, öcsém, vessz meg, kívánom tiszta szivembül.” (Petőfi majdnem hat évvel volt fiatalabb Aranynál.) A költői levélben megszó­lítja a szalontai jegyzőnét is: „Drága komámasszony, kegyedet kérem meg alássan, / Üsse agyon férjét és szidja meg istenesen, ha / Még ezután sem fog nekem írni az illyen-amollyan.” Jó­kai, Petőfi barátja és forradalmi társa március idusán, a XIX. század roman­tikájának nagy mesélője is meg volt áldva a jóízű humorral. Itt és most csak egy példával illusztrálok. A re­formkort idéző És mégis mozog a Föld című regényében nagyszerű zsáner­képet rajzol a kicsapott diák Biróczy és Korcza fiskális úr találkozásából, amikor is az ajtó közben egymásba botlottak. „Mely találkozás alkalmá­val aztán abban a kellemetes megle­petésben részesülnek mind a ketten, hogy mind a kettő lát maga előtt egy magánál sokkal csúnyább embert! Mert az igaz, hogy Biróczy is elég csú­nya, de Korcza úr nem engedi neki oda a pálmát. Amelyik később jön, az a csúnyább.” Arany János, Petőfi ba­rátja és Jókai kortársa az önkényura­lom és a kiegyezés korában, mélabús ember volt és magába zárkózó. Legna­gyobb élő írónk, az erdélyi Sütő And­rás a Toldi olvasása közben döbbent rá a magyar nyelv erdőzúgására. A pályadíjat nyert elbeszélő költemény kilencedik énekében, amikor „Bika rugaszkodván kötél szakadt vala...”, megcsillan a lassú víz­partot más köl­tő csöndes, rejtőzködő humora, mint búvópatakban az aranyrög. A vágó­­hídról elszabadult bika megfékezésé­re uszított erős szelindekeket a meg­vadult állat egymás után tiporta halál­ra. „Egyiket bedobta a szomszéd ud­varra, / Másiknak a bélit ontotta ki szarva, / A vágók pedig, hiszi mit te­hettek másat? / Biztaták keményen­­a döglött kutyákat.” Arany János bölcs humora megcsillan másutt is, például a tanmesékben. (A fülemile, A bajusz stb.) A szabott terjedelem, a kolumnák kalodájában vergődve nem futja több vizsgálódásra. Most következne a mai humor elemzése, ám erre nincs ked­vem. Nem szeretem az aktuális vicce­ket, ki nem állom az ordenáré ripacs­­kodást. A huszadik század átmenete után manapság ocsmány szövegkör­nyezet, útszéli kiszólások, altesti szó­tár kíséri a humorkínálatot. Finnyás tollamat nem szívesen mártom trágya­lébe. Persze a különböző ízléseken nincs mit vitatkozni. De gustibus non est disputandum. Szász András

Next