Békés Megyei Hírlap, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-03 / 101. szám

A 2 Pénteken este hétkor bontották fel Békés megye 7-es számú vá­lasztókerületében, Mezőkovác­sházán az 1. számú szavazókör urnáit. Ezekbe keverték bele a külképviseleten leadott vokso­­kat. Előzetesen tizenegyen je­lezték, hogy külföldön kíván­nak élni választójogukkal. Kö­zülük a második fordulóban hatan adták le voksukat Nagy- Britanniában és Ausztriában. ■ A mezőkovácsházi 1-es szavazókör­ben is Simonkára szavaztak a legtöbben. A második fordulóban 98,38 százalékos feldolgozottságnál Simonka György (FIDESZ­­KDNP) 10 331, dr. Karsai József (MSZP) 5 104, dr. Dévényi- Dabrowsky Géza Dániel (Job­bik) 2 546 szavazatot kapott. A mezőkovácsházi 1-es szavazó­körben leadott voksok a vég­eredményen nem változtattak. Simonka Györgyre 254-en, dr. Karsai Józsefre 108-an, dr. Dévényi-Dabrowsky Géza Dá­nielre pedig 74-en szavaztak. A Parlamentben a következő négy évben Simonka György képviseli Dél-Békés húsz tele­pülését. ■ K. E. Örménykút hitel nélkül gazdálkodott Elfogadta az örménykúti képvi­selő-testület a 2009. évi zár­számadásról szóló rendeletet. A község tavaly 145,5 millió fo­rintból gazdálkodott, ebből 30,6 millió volt a körjegyzőség, 1,1 millió pedig a szlovák kisebbsé­gi önkormányzat költségvetése. Hitelt nem vettek fel, a pénzma­radvány összege 18 millió 684 ezer forint. Az önkormányzat bevételéből több mint 41 milliót a helyi adók tettek ki, ezen be­lül az iparűzésiadó-bevétel meghaladta a 31 millió forintot - tudtuk meg Szakács Jánosné polgármestertől. A község idei költségvetési tervében 135 millió 389 ezer forint bevételt és ugyanennyi kiadást irányoztak elő. ■ L. J. k MEGYEI KÖRKÉP f BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁJUS 3., HÉTFŐ Az utolsó urnát is felbontották Mezőkovácsházán, Simonka nyert Elszaladtak a rezsiárak pénz A műszaki cikk olcsóbb, a víz, gáz, villany sokkal drágább A víz kétszázötvenszer annyiba került tavaly, mint 1988-ban, televíziót viszont szinte ugyanan­nyiért kapunk. Sokat változtak a fizetések és az árak az elmúlt évtize­dek alatt. Fekete G. Kata A 2,80-ba kerülő tojásról és a 10,50-es kenyérről a mai hu­szonévesek csak hírből hallot­tak. Pedig 1988-ban még nagy szerepük volt a filléreknek is. Akkoriban az országos átlagke­­reset bruttó 8968, a nettó 6984 forint volt a Központi Statiszti­kai Hivatal adatai szerint. Ta­valy közel 200 ezer forint volt a bruttó átlagbér hazánkban, amitől Békés megye jócskán el­maradt a maga 152 ezer forint­jával Ebből nettóban 100 ezret vittek haza a napi nyolc órában alkalmazottak. Nemcsak a fizetések, az árak is változtak. Akkoriban a nettó átlagbérből 46 kiló sertéscomb­ra futotta volna, most negyven kilóval többre. Ha 1988-ban a teljes jövedelmünket tojásra költöttük volna, akkor majd­nem 2500 darabra telt volna, most több mint 3200-ra. A mű­szaki cikkek ára viszont alig változott. Míg 1988-ban egy 175 literes hűtőszekrényre több mint hét havi fizetést kel­lett volna félretenni, most vala­mivel több mint fél havit elég, a szerkezet ára ugyanis alig vál­tozott az elmúlt húsz esztendő­ben. Ugyanez igaz a színes tele­vízióra is. Akkoriban 31 ezer fo­rintba került, most kicsit töb­bért már sokkal modernebb változatot kapunk, és a pénz­tárcánkat sem terheli meg any­­nyira a kiadás. Sőt, a tehetőseb­beknek még videóra is futotta, ezt 1988-ban 54 ezer forintért adták, kétszer annyiért, mint most egy ismeretlen márkájú DVD-lejátszót. A kanapéra sem kell annyit spórolni, mint évtizedekkel ez­előtt Akkoriban is, most is tíz­ezer forintba került egy dívány. Igaz, a békebeli darabok a mai napig bírják, míg a mostani, ol­csóbb változatok inkább csak vendégágynak teszik meg. A fogkrém minősége is sokat vál­tozott az elmúlt esztendőkben, igaz, előnyükre. A paszta átlag­ára 1988-hoz képest sokat emelkedett, viszont az ezred­fordulóhoz képest valamivel ol­csóbban vehetjük most meg. Az ásványvíz ára sem emelkedett számottevően az elmúlt egy év­tizedben, a tojás viszont borso­sabb árú. A rezsiköltségek viszont ará­nyaiban jóval magasabbak, mint egykor. Csak álom, hogy egy liter benzint 178 forintért tankolhassunk, mint húsz esz­tendővel ezelőtt, ma már legin­kább a 336 forint a jellemző. En­nek ellenére a fizetések aránya­ihoz képest az üzemanyag ol­csóbb lett, hiszen míg anno 44 liter benzinre lett volna elég a nettó bér, tavaly több mint 350- re. A gáz ára húsz év alatt 33- szorosára, a vízé kétszázötven­szeresére ment fel, míg a fizetés csak 14-szeresére. Vagyis, ami akkor filléres tételnek tűnt, ma­napság már igen nagy költség, ezért is érzik úgy a legtöbben, hogy húsz éve több mindenre futotta. A számlák kifizetése után még volt pénz arra, hogy színházba, moziba menjenek, könyvet, újságot vásároljanak. Múlt és jelen: a műszaki cikkek piacán érzékeljük a legkevésbé az áremeléseket, a tömeggyártás révén bárki számára elérhetőkké váltak. A vízmű nem engedte el Végegyházát vita A megoldás alakul, de nem úgy, ahogy a két település tervezte Nem kezdhette meg a Mezőko­vácsházi Vízmű Kft. május 1- jén a városban és Végegyházán a szolgáltatást. A Békés Megyei Víz­művek Zrt. Végegy­házát a szerződés­ben foglaltakra hi­vatkozva nem „en­gedte ki”. Órákig folyt a háromoldalú megbeszélés pénteken Mező­­kovácsháza és Végegyháza zrt.­­ből történő kiszállásáról. - Mi annak tudatában hoztuk létre a saját vízmű kft.-nket, hogy május 1-jén átadja a vízmű a „kulcsot” és Végegyházát kien­gedi a zrt.-ből - nyilatkozta Ba­kos István mezőkovácsházi pol­gármester, aki elmondta, várha­tóan 5-10 nap múlva vehetik át a vízművük üzemeltetését. Csák Gyula, a Bé­kés Megyei Vízmű­vek Zrt. vezérigaz­gatója eredményes­nek értékelte a meg­beszélést.­­ A két te­lepülés hétfőig meg­állapodik egymás­sal, hogy az osztatlan közös tu­lajdonukban lévő víz- és szenny­vízhálózat használatát hogyan „osztják meg” egymás között. A megyei vízmű a bírósági be­adványát pénteken visszavonta, mivel Mezőkovácsháza nem tett egyoldalú lépéseket a vízmű­telep birtokbavételéért. ■ K. E. ■ Végegyháza a zrt.-ben marad év végéig, de Kovácsháza szolgáltatja szá­mukra a vizet. A megoldásig még sok víz lefolyik a dél-békési vízműben. Ingyen oltanák H1N1-vírus ellen a sertéstartó telepek dolgozóit A tisztiorvosi szolgálat kam­pányt indított a sertéstelepi dolgozók új influenza elleni vé­dőoltására. A H1­N1 influenza elleni szérum ingyenes készle­téből ajánlanak fel erre a célra. A régió 234 sertéstelepéből 93 Békésben működik. A cél a ser­tés-, illetve szezonális influen­za emberi szervezetben való ta­lálkozásának, így újabb vari­áns kialakulásának a megaka­dályozása. Dr. Tombácz Zsuzsannától, az ÁNTSZ régiós járványügyi osz­tályvezetőjétől megtudtuk, inté­zetük szegedi telepén 43 ezer­­ vakcinát őriznek a tavaly ok- ok­tóberben kiszállított kész­­■Bt létből, amelyből a fokoz­ol­zottan veszélyeztetett körbe tartozók részesül­ik­­ettek ingyenes véde­­lemben. A kistérségi tisz­tiorvosi intézetek és a háziorvo­si rendelők hűtőiben 19 319 vakcina vár még beadásra. Ha idén szeptemberig, a fel­használási határidőig nem hasznosítják ezeket az oltósze­reket, valószínű, hogy utána megsemmisítik. A következő szezonra ugyanis a WHO már megjelent közleményében trivalens oltószert szorgalmaz. Ez hatóanyagainál fogva egy­szerre nyújtana védelmet az influenza B-, valamint szezoná­lis A- és H1N1-vírus ellen. ■ Békés megyében 93, Csongrádban 63, Bácsban 78 sertés­tartó telep működik. A régiós intézet már meg­kapta a régió sertéstelepeinek listáját. A dolgozóikért felelős foglalkozás-egészségügyi orvo­sokkal hamarosan felveszik a kapcsolatot, s általuk igyekez­nek meggyőzni az állattartó te­lepek kollektíváját az oltás szükségességéről. Lapunk kér­désére a főorvos elmondta, a fo­lyamat elején járnak, a fogadta­tásról még nincs tapasztalatuk. - Mi köszönjük, nem élünk a lehetőséggel - nyilatkozta meg­keresésünkre Seres Csaba, egy Békés megyei sertéstelep veze­tője. Indoklásként elmondta, nem értettek egyet azzal a hely­zettel, ami a vírus kapcsán kiala­kult a magyar egészségügyben. Oltás nélkül is biztonságban ér­zik magukat. ■ Cs. R—K. E. Békés is a befektetőbarát települések között Idén Békés is csatlakozik az or­szág „Befektetőbarát települése­ihez”, azaz részt vesz abban a programban, mely­­lyel a város még ha­tékonyabban tudja menedzselni befek­tetési folyamatait — tudtuk meg Izsó Gábortól, a 21 ezres település polgár­­mesterétől. A szükséges kép­zést a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kezde­ményezésére az ITD Hungary folytatja le, idén másodszor. A nyitórendezvényen ott volt a vá­ros polgármesterén kívül még két szakember, akik a program végén elkészítik Békés új beru­házásösztönző stratégiáját. A településen több, a befektetők számára vonzó ingatlan is van. Korábban már tár­gyalt a helyi önkor­mányzat a Tarhosi Zenepavilon és az egykori kastély hasznosításának le­hetőségéről. Dánfok további nagyszabá­sú fejlesztéséhez is befektetőket keresnek. Azok a települések, amelyek végigkövetik a rend­szeres konzultációkat, közös angol-magyar nyelvű honlapra is felkerülnek, elképzeléseiket pedig a program lebonyolítójá­nak segítségével hatékonyab­ban menedzselhetik. ■ P. G. ■ A Tarhosi Ze­nepavilon hasznosításá­ról és Dánfok fejlesztéséről is tárgyaltak. k

Next