Békés Megyei Hírlap, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-04 / 102. szám
2 . . .____________________MEGYEI KÖRKÉP A pergola csonkjait még a héten lebontják Békéscsabán Még a héten lebontatja az önkormányzat Békéscsabán, a sétálóutcán, az Univerzál Áruház előtt található faszerkezet, pergola megmaradt csonkjait. Csinki Tamás, a városüzemeltetési osztály vezetője elmondta, az 1998-ban átadott „függőkért” állapota alaposan leromlott, a folyamatos karbantartás ellenére a tartóoszlopok meggyengültek, összerepedeztek. Ezért döntöttek a szétszedéséről. Ez a terület egyébként érintett a megyeszékhely belvárosmegújítási pályázatában. A terveken pedig függőkert helyett egy fás sétány szerepel a szakaszon. A többi részhez hasonlóan itt is egységes burkolati rendszert fektetnénk le. A jelenlegi elképzelések szerint a középrészen futó kis patak a kiemelkedő kődombbal együtt ugyancsak megszűnne. A meglévő fák mellé továbbiakat ültetnének, új padok szintén kikerülhetnek, így egy tulajdonképpeni Szent István térre bevezető pihenősétányt alakítanának ki. Csinki Tamás elmondta, a kihelyezett padok egyelőre megmaradnak. ■ M. P. M. b A t BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁJUS 4., KEDD Rántottéhoz őstermelőit törvény Igazolvánnyal lehet háztól árulni tojást, tyúkot, salátát Tojást árult háztól a mezőkovácsházi Szatmári Erzsébet. Nem volt őstermelői igazolványa. Ez lett a veszte. A minap vámosok vettek tőle 20 tojást. Még nem tudja, mennyibe kerül a próbavásárlás. A megyében sokan árulnak ugyanígy háztól, igazolvány nélkül. Kovács Erika Szatmári Erzsébet még mindig a történtek hatása alatt áll. Nem érti, hogy amikor a saját hajánál fogva akarja magát kirángatni a pénztelenségből, és nem az önkormányzat nyakára jár segélyért, miért büntetik meg? Az asszonyt öt éve százalékolták le. A rokkantnyugdíja három és fél évtized munkaviszony után 48 ezer forint. Erzsébet 17 éve özvegy, főiskolás fiát egyedül neveli. Negyvenegynehány tyúkot tartok, hogy pótoljam a pénzt. Ezért írtam ki a házam ajtajára, hogy „Tojás van eladó!”. A tojás árából néhány ezer forint jön be havonta - magyarázta. Április 28-án csöngettek a házánál. Két fiatalember állt a kapuban. Tojást kértek. Hoztam a húsz tojást, fizettek, majd elővették az igazolványt, kiderült, hogy vámosok. Szatmári Erzsébetnek nem volt őstermelői igazolványa. Azt mondta, azért nem váltotta ki, mert évek alatt sem jönne be annyi pénz az értékesítésből, hogy adóznia kelljen. Most várja a büntetését. Nem Szatmári Erzsébet az egyetlen, aki háztól árul tojást. Megyeszerte találni ilyen szövegű feliratokat. Kopasztott csirkét, szezonális gyümölcsöt, zöldséget, őrölt paprikát is kínálnak megvételre háztól. - Mélységesen fel vagyok háborodva, magánemberként és főigazgatóként is a történtek miatt, annak ellenére, hogy tudom, a vámosok a törvény szerint jártak el - mondta Szabó István, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. Javasolta, Szatmári Erzsébet váltsa ki a jövőben az őstermelői igazolványt. - Az őstermelők igazolvány birtokában is nehéz helyzetben vannak. Az általuk előállított termékek forgalmazásának szabályozását és sok minden mást is ezen a területen át kellene gondolniuk a törvényhozóknak. Szabó István szerint az itthoni szabályozás teremtette túlkapásokkal az Unió más országaiban élő termelők nem találkoznak. A hivatalhoz is sok panasz jut el. Az őstermelők a változásban reménykednek. Tóth Gábor megyei főállatorvos elmondta, az 50 létszám alatti tyúktelepeket nem tartják nyilván, így elég az őstermelői igazolvány és a nyugta. Szatmári Erzsébetnek nem kell az általa árult tojásokat lepecsételnie. A feliratok tűntek fel A békéscsabai Vám- és Pénzügyőri Hivatal az APEH- hel való megállapodás alapján razziázott Mezőkovácsházán.A ház bejáratán több táblát láttak a pénzügyőrök. Hibridcsirkét, pulykát, tojást kínált az ügyfél Mivel a hölgy nem rendelkezett őstermelői igazolvánnyal, nyugtát sem adott, az ügyet határozathozatalra átadták az APEH-nak - tudtuk meg Némedi Varga Évától, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Parancsnoksága sajtószóvivőjétől. Szatmári Erzsébet tanult az esetből, kiváltja az őstermelői igazolványt. Együttműködnek a gasztronómia előbbre jutása érdekében A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség és a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítói között párbeszéd kezdődött. Prohászka Béla Békés megyei mesterszakács, az MNGSZ elnöke elmondta, fontos, hogy a szakma két legjelentősebb képviselete együttműködjön olyan ügyekben, melyek a hazai gasztronómia előbbre jutásához elengedhetetlenek. Kocsonya Kálmán, az MNGSZ alelnöke hangsúlyozta, a versenyek, a mester cím, a tréningek, a szakiskolai oktatás, a szakhatóságok tekintetében szeretnének egyeztetni. Molnár B. Tamás (MGE) kiemelte, ha a két szervezet között sikerül megteremteni az együttműködés feltételeit, idővel azt is fel kellene vállalni, hogy az alapanyagok minőségének ellenőrzésében és fejlesztésében együtt gondolkodjanak. ■ Ny. L. Szennyvízhálózat építését tervezik Békéssámsonban Békéssámson élni kíván az egyfordulós pályázati lehetőséggel, mellyel megoldódna a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás a településen. Barna Jánosné polgármester elmondta, a környezet állapotának védelme érdekében szükséges a projekt beindítása. - A lakosság kétharmada megfogalmazta támogató szándékát, belép a víziközmű-társulatba, majd ráköt a kiépített hálózatra - mondta a polgármester. A beruházás összköltsége 1,3 milliárd forint. A forrásokat önkormányzati, lakossági és pályázati pénzekből teremtenék elő. Ha nyernek, 2011-ben elkezdődhetne a kivitelezés. ■ Cs. I. HIRDETÉS Mennyit vesznek el a gyomok a kukoricatermésből? A kukoricát minél hamarabb, lehetőleg már a kelést követően mentesíteni kell a gyomnövényektől. A gyomok és a kukorica a kelés utáni időszakban egyazon talajrétegből táplálkoznak, és ha a kukorica zavartalan fejlődéséhez szükséges víz és tápanyagkészletből a gyomok tolvaj módjára elvesznek, akkor ennek a kukorica fejlődése látja kárát. Az okozott kár mértéke a gyomnyomástól, a tápanyagellátottságtól és a csapadékviszonyoktól függ. Ha kevés a gyom, és bőséges a víz- és tápanyag-ellátottság, akkor a kukorica fejlődésén - és később termésén - alig vesszük észre a gyomok által elcsent menynyiséget. Ha viszont a tápanyag mennyiséget nem a luxusfogyasztás szintjére állítjuk be, és a csapadék sem bőséges, akkor már kevés gyom is súlyos, mázsákban mérhető termést rabol. A gyomkonkurencia a kukorica termésének 20-90 százalékát is képes elvinni, száraz években többet, csapadékos időjárás mellett kevesebbet. A kukorica növekedése folyamán a gyomok a kelés utáni 2.-5. hét alatt okozzák a legnagyobb kárt. Másképp fogalmazva, közepes vagy annál erősebb gyomfertőzés mellett a kukoricát 2-3 leveles koráig mentesíteni kell a gyomoktól, mert ha tovább élnek, már termésveszteséget okoznak. Gyomirtást végezhetünk a kukorica vetésétől a korai állománykezelésen keresztül, az állománykezelésig. A készítmény kiválasztásánál a legfontosabb a tömegesen előforduló gyomok elleni hatékonyság, az időjárási körülmények és a várható tartamhatás figyelembevétele. A megfelelő gyomirtó szer kiválasztásához kérje növényvédelmi szakmérnök tanácsát. Kezelje idejekorán: tiszta terület, szabad növekedés www.gyomvadasz.basf.hu www.agro.basf.hu | www.basf.hu <