Békés Megyei Hírlap, 2010. május (65. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-04 / 102. szám

2 . . .____________________MEGYEI KÖRKÉP A pergola csonkjait még a héten lebontják Békéscsabán Még a héten lebontatja az ön­­kormányzat Békéscsabán, a sé­tálóutcán, az Univerzál Áruház előtt található faszerkezet, per­gola megmaradt csonkjait. Csinki Tamás, a városüzemelte­tési osztály vezetője elmondta, az 1998-ban átadott „függőkért” állapota alaposan leromlott, a folyamatos karbantartás ellené­re a tartóoszlopok meggyengül­tek, összerepedeztek. Ezért döntöttek a szétszedéséről. Ez a terület egyébként érin­tett a megyeszékhely belváros­megújítási pályázatában. A ter­veken pedig függőkert helyett egy fás sétány szerepel a szaka­szon. A többi részhez hasonló­an itt is egységes burkolati rendszert fektetnénk le. A je­lenlegi elképzelések szerint a középrészen futó kis patak a ki­emelkedő kődombbal együtt ugyancsak megszűnne. A meg­lévő fák mellé továbbiakat ültet­nének, új padok szintén kike­rülhetnek, így egy tulajdonkép­peni Szent István térre beveze­tő pihenősétányt alakítanának ki. Csinki Tamás elmondta, a ki­helyezett padok egyelőre meg­maradnak. ■ M. P. M. b A t BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁJUS 4., KEDD Rántottéhoz őstermelőit törvény Igazolvánnyal lehet háztól árulni tojást, tyúkot, salátát Tojást árult háztól a mező­kovácsházi Szatmári Erzsé­bet. Nem volt őstermelői igazolványa. Ez lett a vesz­te. A minap vámosok vet­tek tőle 20 tojást. Még nem tudja, mennyibe kerül a próbavásárlás. A megyében sokan árulnak ugyanígy háztól, igazolvány nélkül. Kovács Erika Szatmári Erzsébet még mindig a történtek hatása alatt áll. Nem érti, hogy amikor a saját hajánál fogva akarja magát kirángatni a pénztelenségből, és nem az ön­­kormányzat nyakára jár segé­lyért, miért büntetik meg? Az asszonyt öt éve százalékol­­ták le. A rokkantnyugdíja há­rom és fél évtized munkavi­szony után 48 ezer forint. Erzsé­bet 17 éve özvegy, főiskolás fiát egyedül neveli.­­ Negyvenegynehány tyúkot tartok, hogy pótoljam a pénzt. Ezért írtam ki a házam ajtajára, hogy „Tojás van eladó!”. A tojás árából néhány ezer forint jön be havonta - magyarázta. Ápri­lis 28-án csöngettek a házánál. Két fiatalember állt a kapuban. Tojást kértek. Hoztam a húsz tojást, fizettek, majd elővették az igazolványt, kiderült, hogy vámosok. Szatmári Erzsébetnek nem volt őstermelői igazolványa. Azt mondta,­ azért nem váltotta ki, mert évek alatt sem jönne be annyi pénz az értékesítésből, hogy adóznia kelljen. Most vár­ja a büntetését. Nem Szatmári Erzsébet az egyetlen, aki háztól árul tojást. Megyeszerte találni ilyen szöve­gű feliratokat. Kopasztott csir­két, szezonális gyümölcsöt, zöldséget, őrölt paprikát is kí­nálnak megvételre háztól. - Mélységesen fel vagyok há­borodva, magánemberként és főigazgatóként is a történtek mi­att, annak ellenére, hogy tudom, a vámosok a törvény szerint jár­tak el - mondta Szabó István, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazga­tója. Javasolta, Szatmári Erzsé­bet váltsa ki a jövőben az őster­melői igazolványt. - Az őstermelők igazolvány birtokában is nehéz helyzetben vannak. Az általuk előállított termékek forgalmazásának sza­bályozását és sok minden mást is ezen a területen át kellene gondolniuk a törvényhozóknak. Szabó István szerint az ittho­ni szabályozás teremtette túlka­pásokkal az Unió más országai­ban élő termelők nem találkoz­nak. A hivatalhoz is sok panasz jut el. Az őstermelők a változás­ban reménykednek. Tóth Gábor megyei főállator­vos elmondta, az 50 létszám alatti tyúktelepeket nem tartják nyilván, így elég az őstermelői igazolvány és a nyugta. Szatmá­ri Erzsébetnek nem kell az álta­la árult tojásokat lepecsételnie. A feliratok tűntek fel A békéscsabai Vám- és Pénz­ügyőri Hivatal az APEH- hel való megállapodás alapján razziázott Mezőkovácsházán.­­A ház bejáratán több táblát láttak a pénzügyőrök. Hib­ridcsirkét, pulykát, tojást kínált az ügy­fél Mivel a hölgy nem rendelkezett őstermelői igazolvánnyal, nyugtát sem adott, az ügyet határozathoza­talra átadták az APEH-nak - tudtuk meg Némedi Varga Évától, a Vám- és Pénzügyőr­ség Dél-alföldi Parancsnoksá­ga sajtószóvivőjétől. Szatmári Erzsébet tanult az esetből, kiváltja az őstermelői igazolványt. Együttműködnek a gasztronómia előbbre jutása érdekében A Magyar Nemzeti Gasztronó­miai Szövetség és a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapí­tói között párbeszéd kezdődött. Prohászka Béla Békés megyei mesterszakács, az MNGSZ elnö­ke elmondta, fontos, hogy a szakma két legjelentősebb kép­viselete együttműködjön olyan ügyekben, melyek a hazai gaszt­ronómia előbbre jutásához elen­gedhetetlenek. Kocsonya Kál­mán, az MNGSZ alelnöke hang­súlyozta, a versenyek, a mester cím, a tréningek, a szakiskolai oktatás, a szakhatóságok tekin­tetében szeretnének egyeztetni. Molnár B. Tamás (MGE) kiemel­te, ha a két szervezet között sike­rül megteremteni az együttmű­ködés feltételeit, idővel azt is fel kellene vállalni, hogy az alap­anyagok minőségének ellenőr­zésében és fejlesztésében együtt gondolkodjanak. ■ Ny. L. Szennyvízhálózat építését tervezik Békéssámsonban Békéssámson élni kíván az egy­fordulós pályázati lehetőséggel, mellyel megoldódna a szenny­vízelvezetés és a szennyvíztisz­títás a településen. Barna János­­né polgármester elmondta, a környezet állapotának védelme érdekében szükséges a projekt beindítása. - A lakosság kétharmada megfogalmazta támogató szán­dékát, belép a víziközmű-társu­­latba, majd ráköt a kiépített háló­zatra - mondta a polgármester. A beruházás összköltsége 1,3 milliárd forint. A forrásokat ön­kormányzati, lakossági és pályá­zati pénzekből teremtenék elő. Ha nyernek, 2011-ben elkezdőd­hetne a kivitelezés. ■ Cs. I. HIRDETÉS Mennyit vesznek el a gyomok a kukoricatermésből? A kukoricát minél hama­rabb, lehetőleg már a kelést követően mentesíteni kell a gyomnövényektől. A gyomok és a kukorica a kelés utáni időszakban egy­azon talajrétegből táplálkoz­nak, és ha a kukorica zavar­talan fejlődéséhez szükséges víz és tápanyagkészletből a gyomok tolvaj módjára el­vesznek, akkor ennek a ku­korica fejlődése látja kárát. Az okozott kár mértéke a gyomnyomástól, a tápanyag­ellátottságtól és a csapadékvi­szonyoktól függ. Ha kevés a gyom, és bőséges a víz- és táp­anyag-ellátottság, akkor a ku­korica fejlődésén - és később termésén - alig vesszük észre a gyomok által elcsent meny­­nyiséget. Ha viszont a táp­anyag mennyiséget nem a luxusfogyasztás szintjére ál­lítjuk be, és a csapadék sem bőséges, akkor már kevés gyom is súlyos, mázsákban mérhető termést rabol. A gyomkonkurencia a kukorica termésének 20-90 százalékát is képes elvin­ni, száraz években többet, csapadékos időjárás mellett kevesebbet. A kukorica növekedése folyamán a gyomok a kelés utáni 2.-5. hét alatt okozzák a legnagyobb kárt. Másképp fogalmazva, közepes vagy annál erősebb gyomfertőzés mellett a kukoricát 2-3 leve­les koráig mentesíteni kell a gyomoktól, mert ha tovább élnek, már termésveszteséget okoznak. Gyomirtást végezhetünk a kukorica vetésétől a korai állománykezelésen keresz­tül, az állománykezelésig. A készítmény kiválasztásánál a legfontosabb a tömegesen előforduló gyomok elleni ha­tékonyság, az időjárási körül­mények és a várható tartam­hatás figyelembevétele. A megfelelő gyomirtó szer kiválasztásához kérje nö­vényvédelmi szakmérnök ta­nácsát. Kezelje idejekorán: tiszta terület, szabad növekedés www.gyomvadasz.basf.hu www.agro.basf.hu | www.basf.hu <

Next