Békés Megyei Hírlap, 2011. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-04 / 103. szám
2 Hangya szövetkezet a vidékgazdaság fejlődését, a falu erősítését segíti Az országban elsőként alakult meg Csorváson a Viharsarki Megújuló Hangya 2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató Szövetkezet 10 alapító taggal. ■ A felügyelő bizottság elnöke Kukta László lett, tagja Hudák Józsefné, Kerekes Józsefné. A szövetkezet tagjai deklarálták, hogy elkötelezett hívei a vidék kulturális értékei megőrzésének, a vidékgazdaság fejlesztésének, a tanya, a falu, a kisváros népességmegtartó képessége erősítésének. Kinyilvánították, hogy az 1898-ban alakult Hangya-mozgalom hagyományőrzőjének és a XXI. századi képviselőjének tekintik magukat. A tagok az alapításhoz és a későbbi belépéshez 50 ezer forint névértékű részjegyet határoztak meg. Megválasztották a szövetkezet igazgatósági elnökének Rácz Bélát, tagoknak Brezsnyik Györgyöt, Hudák Mariannt, Békési Ferencet, Pintér Jánost. ■ Cs. I. Hidat építenek az állástalanoknak a munka világába A Békés Megyei Ibsen Oktatási, Művészeti és Közművelődési Kft. konzorciumi partnereként a Mezőkovácsházi Kalocsa Róza Nonprofit Kft. is sikeresen pályázott a TÁMOP-programra a Híd a munka világába projekttel, amellyel a munkanélküliek elhelyezkedési esélyét kívánják növelni. A program célja intézményi akreditáció szerzése, képzési programok szervezése, felnőttképzési szolgáltatások működtetése. A mezőkovácsházi művelődési központban márciusban indultak a képzések. A résztvevők az egyik tanfolyamon alapfokú számítástechnikai ismereteket, gépírást tanulnak. A másik képzésen adminisztrációs, irodai és ügyviteli ismeretekkel, számítógépes alapismeretekkel gazdagítják tudásukat. ■ K. E. Budakalászra termelnek mákot Dévaványán Máktermesztésre kötött szerződést a dévaványai önkormányzat a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet Zrt.-vel. Pap Tibor polgármestertől megtudtuk, hogy a közfoglalkoztatottak segítségével áprilisban beindított önkormányzati kertészetben hat hektárt különítettek el a máktermesztésre. A termést a gyógynövénykutató veszi át. A hírek szerint a budakalászi intézettel kapcsolatban álló termelők minden évben tekintélyes nyereséget könyvelhetnek el, ezért döntött Dévaványa is úgy, hogy megpróbálkoznak. A szerződés egyelőre egy évre szól, de hosszabb távra tervezik az együttműködést. ■ L. J. GAZDASÁGI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2011. MÁJUS 4., SZERDA Kilakoltatás: a vég kezdete lakás Az önkormányzatok segítenének, de így is fenyegető a helyzet Bérlők és lakástulajdonosok százai képtelenek arra Békés megyében, hogy kifizessék tartozásaikat, rendezzék rezsijüket. Battonyán a devizahitelesek élő körgyűrűvel akarják megvédeni egymást a kilakoltatástól, a házakat az elárverezéstől. Hírlap-összeállítás Gyulán az elmúlt évben mindössze egy esetben kellett kilakoltatni az önkormányzati lakás bérlőjét, a 242, városi tulajdonban lévő lakásban élők közül 10-12 család marad el időnként a lakbérrel. Mint azt Petróczky Gábortól, az önkormányzat kommunikációs referensétől megtudtuk, 4-5 bérleményből kell várhatóan kiköltöztetni az ott lakókat. Az említett bérlők a tartozás mellett tönkreteszik a lakásokat, s nehezen kezelhető konfliktusaik vannak a lakóközösséggel, életmódjuk súlyos terhet jelent szomszédaiknak. A Városgazdálkodási Igazgatóság csak a legvégső esetben folyamodik ehhez az eszközhöz, előtte megpróbálnak más megoldást keresni, részletfizetési lehetőség felajánlásával, segélyezéssel, kapcsolat kialakításával az érintett és a családvédelem között. Dévaványán az utóbbi években csupán egyetlen esetben fordult elő, hogy egy költségalapú önkormányzati bérlakás bérlőjét távozásra szólították fel, mert jelentős tartozást halmozott fel - tudtuk meg Pap Tibor polgármestertől. Az illető végül önként távozott, így kényszer-kilakoltatásra nem volt szükség. Igaz, tartozásának behajtása még most is folyamatban van. A sárréti városban jelenleg is többen tartoznak a lakbérrel, de mindenki igyekszik valamilyen megoldást találni, akad például, aki az adósságrendezési szolgáltatást veszi igénybe. Békéscsabán jelenleg 530 önkormányzati tulajdonú bérlakás van. Ebből húsz bérlői magasabb összegű lakbértartozást halmoztak fel - tudtuk meg Herczeg Tamástól. A szociális tanácsnok elmondta, az adóssággal rendelkezők többnyire a szociális rászorultság alapján bérbe adott lakások lakói. A tartozások behajtása iránti eljárások folyamatban vannak. Tizenegy bérlővel szemben fizetési meghagyást bocsátottak ki, kilenc esetben végrehajtási eljárás indult. Herczeg Tamás hozzátette, a tartozások rendezése érdekében elsősorban az adósságkezelési szolgáltatásba kívánják bevonni a fizetési nehézséggel küzdő bérlőket. A szolgáltatás keretében nem csak pénzbeli támogatást kapnak, hanem az adósságkezelési tanácsadóval való folyamatos együttműködés eredményeként hatékonyabbá válhat a háztartások vezetése, gaz. A tartozások halmozása mellett egyesek tönkrete szik a lakásokaz. dálkodása. Kilakoltatás még nem történt, arra csak a legvégsőbb esetben és akkor kerül sor, ha a fizetési nehézségekkel küzdő bérlő nem működik együtt az önkormányzattal. Békésen csaknem négy éve vezették be az adósságkezelési programot, amelynek sikerét jelzi, hogy eddig egyetlen, az önkormányzattal szerződést kötött család sem kérte az egyébként 18 hónapos visszafizetési határidő meghosszabbítását. Idén márciusban például 127 család vette igénybe a víz-, az áram- és a gázdíj-elmaradás törlesztését segítő lehetőséget, amely során mintegy 2 millió forintnyi támogatást nyújtott a békési önkormányzat. A vízdíjhátralék esetében a helyi önkormányzat keret-megállapodást kötött a Békés Megyei Vízművek Zrt.-vel, így a programban résztvevőknél ingyenesen kapcsolja vissza a vizet a cég. Idén újabb keretmegállapodással látszik bővülni az önkormányzat adósságkezelési programja, melyről a Démász Zrt. és a békési polgármesteri hivatal jelenleg is folyamatosan egyeztet. Battonyán a polgármestert naponta legalább húszan keresik fel számlával a kezükben. A többség fizetgette a számlát, de végelszámoláskor kiderült, 40-80 ezer forintokkal tartoznak még, amellyel nem birkóznak meg. Sokaknak okoz komoly fejtörést a rezsi, a tartozások kifizetése Békésben. Élő körgyűrűvel védik egymás a kilakoltatástól battonyán a devizahitelesek sorra kínálják fel megvásárlásra az önkormányzatnak a házukat, nem győzik a magas részletet. Az önkormányzatnak erre nincs pénze. -A legtöbb ház egyébként nem ér annyit, mint amennyi a tartozás rajta - nyilatkozta Karsai József polgármester, akinek tudomására jutott, a battonyai szegények összefogtak. Elhatározták, ha a bankok valakit ki akarnak lakoltatni az otthonából, nem hagyják. Körbefogják a házakat. Vizsgálják a mézminőséget, kiszűrik a hamisítványokat Szakmunkás-bizonyítványt szerzett az a tizenkilenc felnőtt hallgató, akik a Harruckern János Közoktatási Intézmény orosházi székhelyén méhészképzésre jelentkeztek 2010 novemberében. Árgyelán János megyei szaktanácsadó elmondta, az orosházi kistérségből jelentkezettek elméleti és gyakorlati képzés után a közelmúltban tettek sikeres vizsgát. Megtudtuk azt is, hogy az áruházláncokban forgalmazott mézekből a napokban vettek mintákat közjegyző jelenlétében. Az országos vizsgálat három várost érintett, Mosonmagyaróvárt, Debrecent és megyénkben Gyulát. A mintavételnek több éves hagyománya van, és az a célunk, hogy a forgalomban lévő mézek közül kiszűrjük a hamisítványokat. A labor ellenőrzi a követelményeknek való megfelelőséget, a méz jellemzőit (cukor- és nedvességtartalmát, a vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalmát, a savfokot, a pollentartalmat). Árgyelán János elmondta, kezdetben a bevizsgált mézek nagy része nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) saját termelői forgalomba került mézeit is vizsgálja. Az egyesület zárjegyet és termelői mézesüveget biztosít méhészeinek, ezzel is szavatolni szeretné, hogy hamisítatlan magyar termék, vagyis természetes, méhek által készített, garantáltan jó minőségű méz kerüljön a termelőtől a vásárlóhoz. Amennyiben kifogásolható a méz minősége, visszavonjuk a zárjegyet a termelőtől. ■ Cs. I. „Gyulán is volt mintavétel.” Segítséget adnak a belvíz elleni védekezésben ALUGYULA zrt. Ismét gyártják a betonelemeket, átereszeket, új dolgozókat is felvesznek A helyi lakossági igények kiszolgálását is szem előtt tartotta az Alugyula Zrt. vezetése, amikor amellett döntött, hogy három év után újraindítják a Henyei úti telepen a betonelemgyártást. Az általuk előállított betonelemek, átereszek jó szolgálatot tesznek ott, ahol a belvíz súlyos gondokat okoz. A nagy múltú cég a 60- 70-es években élte virágkorát, amikor a Rába-motorokhoz gyártották itt az alumínium teknőket. A privatizációt követően lett magáncég, jelenleg négy tulajdonossal működik — mondta el dr. Kamarás György ügyvezető igazgató. Az egykor Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Kft. néven ismert, ma már Alugyula Zrt. egyik profilja az alumíniumgyártás. Döntő részben külföldi piacokra, nagy nevű cégek beszállítójaként állítják elő az alumíniumalkatrészeket. Emellett kandelábereket, padokat, címereket is kínálnak lakossági ügyfeleiknek. Az Alugyula a gazdasági válságot is jól átvészelte, ennek egyik oka az ügyvezető szerint. ■ Az Alugyula Zrt.-nek sikerült a gazdasági válságot is jól átvészelnie, hogy jelentős a külföldi piacra való termelés. A Zrt. árbevétele 2009-ben 158 millió volt, 2010- ben ez már 203 millió, s az idei évre a 250 milliós bevételt tűzte ki célul a menedzsment. A fejlesztéseknek köszönhetően eddig már 4-5 fővel nőtt a létszám, s ez a folyamat további két dolgozó felvételével folytatódhat. A 2008-ban leállított és most újrainduló betonelemgyártással a lakossági igényeket is igyekeznek kiszolgálni. A járólapok, átereszek, csatornarendszerek kialakításához szükséges elemek a belvízelvezetéshez is megoldást adnak. ■ G. E.