Békés Megyei Hírlap, 2015. június (19. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-22 / 144. szám

I Befektetési 2015. június 22., hétfő | www.nol.hu BIZTOSÍTÁSOK OLVASSUK EL AZ APRÓ BETŰS RÉSZEKET IS HOsSzú távú befektetés A BIZTOSÍTÁSOKAT, EZEN BELÜL AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOKAT KÉT NAGY KATEGÓRIÁBA KELL SOROLNI: KOCKÁZATI ÉS BEFEK­TETÉSI. ELŐBBI CSAK HALÁL (VAGY BALESET) ESETÉN FIZET, NEM AZZAL SZÁMOLUNK, HOGY TÍZ ÉV MÚLVA VISSZAJÖN A BEFIZETETT PÉNZ. AZ ÚGYNEVE­ZETT BEFEKTETÉSI EGYSÉGHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSOKNÁL VISZONT IGEN. Munkatársunktól A befektetési egységhez kötött biz­tosításoknak a költsége magas. A biztosítást adott időre, 10-15 évre vagy még hosszabb időre kötik, ez idő alatt forgatják a befizetett dí­jat, amelyből a végén a remények szerint kövér hozamok lesznek. A magas díj úgy jöhet össze, hogy az alapajánlathoz egy sor egyéb, való­jában soha ki nem használt elemet, biztonsági féket és miegymást is el lehet adni. Mintha megvennénk egy brutálisan drága okostelefont, amelyet csak telefonálásra haszná­lunk, másra nem. Visszamondás esetén A biztosítást idő előtt is vissza le­het ugyan mondani - ekkor a biz­tosító visszavásárolja -, de ezzel nem jár jól az ügyfél. A költségeket ugyanis úgy vonják le az évek so­rán, hogy az az első években min­dig nagyon magas, majd lassan csökkenni kezd - vagyis ha két-há­­rom év után akarnánk visszaadni a biztosítást, akkor szinte filléreket kapunk vissza az addig befizetett pénzből. De ha a tízéves biztosítást nyolc év után mondanánk fel, ak­kor már majdnem az egész­ koráb­bi befizetés visszajön, de még min­dig hozam nélkül. Vagyis nem ér­demes idő előtt felmondani, s ak­kor is bukhatjuk, ha átmeneti fize­tési problémáink akadnak. A hozam várható teljesülését úgy lehet megtippelni, hogy meg­nézzük a biztosítás teljes költség­­mutatóját. Ez az érték azt mutatja meg, hogy mekkora hozam kell ah­hoz, hogy nullán legyen a befekte­tés. Vagyis ha a thm öt százalék, akkor ahhoz, hogy az ügyfél szin­tén öt százalék hozamot érjen el, a befektetésnek tíz százalék hozamot kell produkálnia mindösszesen. Ez még össze is jöhet, de egy tíz száza­lék feletti thm-a biztosításnál elég nehéz komolyan hinni, hogy 15 szá­zalékos hozamot tud majd produ­kálni stabilan a konstrukció. Ennek fényében nagyon jól meg kell gondolni, kell-e ilyen biztosí­tás. Főleg azért, mert ha valamiért nem tudja az ügyfél fizetni a díjat, a biztosítást felmondja a biztosító, az ügyfél pedig alig kap vissza va­lamit. Az életbiztosítások két altípusát is érdemes megemlíteni. Az egész­ségbiztosítást és a nyugdíjbiztosí­tást. Előbbinél akkor kap az ügyfél bármit, ha beteg lesz - itt a lényeg azon van, hogy az ügyfél azonnal kap valami segítséget, akár anyagit akár természetbenit, hogy át tudja vészelni a betegséget. Ön gondoskodik magáról? A nyugdíjbiztosítás már az öngon­doskodás része. Lehet klasszikus és unit linked is - előbbi akár egé­szen alacsony költségmutatójú is lehet, akár két százalék körüli töm­­mel. Ezzel szemben a befekteté­si egységhez kötött verzió maga­sabb díjazású, de a hozamígéret is nagyobb. A Magyar Biztosítók Szö­vetsége listázza az egyes biztosítá­sokat, így ki lehet szűrni, melyik a gyanúsan magas költségmutatójú. Alapesetben a nyugdíjbiztosítás halál, nyugdíjazás vagy a nyugdíj­­korhatár elérését követően válik hozzáférhetővé - halál esetén nyil­ván az örökös kapja. A legalább tíz­éves biztosítások után adókedvez­mény jár - a befizetett összeg húsz százaléka, legfeljebb évi 130 ezer forint -, viszont semmiféleképpen nem lehet felvenni csak nyugdíj­ba vonulás után. A cél, hogy a tb­­nyugdíj mellett az idősek más, saját nyugdíjat is kapjanak. A hosszú távú megtakarítások közül érdemes kiemelni a nyugdíj­­előtakarékossági számlát (nyesz), amelyre az első évben lehet bepa­kolni pénzt, majd azt bárhogyan le­het forgatni. A főszabályként szin­tén csak nyugdíjba vonulás után hozzáférhető számlán elhelyezett összeg után is jár az adókedvez­mény. Ez rendkívül babrás termék, hiszen a számlatulajdonosnak ma­gának kell kitalálnia, mit kezd a számlára tett pénzzel, majd ma­gának kell befektetnie és kezelnie. Aki nem jártas a pénzügyekben, vagy egyszerűen nincs kedve vagy ideje az indexeket bújni, annak nem való ez a fajta megtakarítás. Pénztári tagság Inkább valamilyen pénztári tag­ság, amellyel leveszi a befektetéssel kapcsolatos gondot az ügyfél vállá­ról a szolgáltató. Szintén jár utána adókedvezmény, a felhalmozott va­gyon viszont elvileg hozzáférhető. A hozamot tíz év után fel lehet ven­ni gond nélkül adómentesen, ám a vagyont magát csak úgy, ha vissza­fizeti az ügyfél a kedvezményt, és még adózik is. Viszont nyugdíjba vonulás után ilyen megkötés nincs. A pénztárak az utóbbi években tíz százalék feletti hozamokat is si­mán produkáltak, miközben a fel­számolható költséget maximalizál­ja a jogszabály - vagyis összességé­ben tisztes reálhozamot értek el a pénztárak. Hasonló plafon vonat­kozik a nyugdíjbiztosításokra is, ám azok egyelőre jóval magasab­bak ennél. Szerkesztőség és kiadó: 1082 Budapest, Futó u. 35-37. Telefon: +36 (1) 460-2740 Telefax: +36 (1) 436-619 • Felelős kiadó: Rónai Balázs vezérigazgató, felelős kiadó DC­I CrUd­ivibl • szerkesztő: F. Szabó Emese, Varga G Gábor • Tervezőszerkesztő: Leszt Katalin, Veizer Erika • Képszerkesztő: Szőke Rita* nyomdai előkészítés: Népszabadság Hirdetésfelvétel: Tel.: 460-2652, rm mediaworks e­ mail: h­­rdetesinfo@nepszabadsag.hu • Nyomdai előállítás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft. • Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató • Címlapfotók: Népszabadság ***'' comm • Kereskedelmi kiadvány, a megjelenést a Takarékbank támogatta

Next