Békés Megyei Hírlap, 2016. május (71. évfolyam, 102-125. szám)

2016-05-02 / 102. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Kiállítás a Csend hangjáról GYULA A Csend hangja címmel nyílt meg Varga Anikó portrérajzoló kiállítása szombaton délután Gyulán, a Tájvízházban. A tárlatot Hege­dűs János festő, grafikus nyi­totta meg. A kiállítás május 29-ig tekinthető meg. (pg) Ezentúl is ingyenes lesz a bölcsőde FÜZESGYARMAT Tovább­ra sem kell fizetni gondozá­si díjat a bölcsődés gyerme­kek után. Kiszámolták, hogy egy gyermek gondozási költ­sége naponta 1587 forint, azaz havi szinten több mint 30 ezer forintot kellene fizet­nie a szülőknek. Ugyanak­kor a 34 bölcsődébe beíra­tott gyermekből egyébként is csak hat esetében lehetett volna kötelezni a szülőket a költségek fedezésére. (Ib) Gyakorlat: embert mentettek a tűzből SARKAD A szakmai tudás nö­velése, valamint az összehan­golt munkavégzés fejleszté­se érdekében rendszeresen szerveznek gyakorlatokat az önkéntes tűzoltóknak, akik önállóan is beavatkozhatnak, nem csak a hivatásos erőkkel együtt. A minap elméleti fel­készítést követően is gyakor­latot tartottak: a feltételezés szerint lakóházban keletke­zett tűz, egy bent rekedt em­bert mentettek ki. (Ib) Támogatja a város a diákok úszását DÉVAVÁNYA A város 300 ezer forintot ad a Ványai Amb­rus Általános Iskola Diákjainak Jövőjéért Alapítványnak. Az is­kola jelezte, a strandra szüksé­ges belépők megvásárlásához segítségre van szükségük. A több mint száztíz harmadik és hatodik osztályos diáknak kö­telező a tanterv szerint a test­nevelés órák keretében úszás­­oktatáson részt venni. (Ib) Változatos programokat kínáltak a fesztiválon Nagy érdeklődés mellett ren­dezték meg a XVIII. Gyoma­­endrődi Sajt- és Túrófeszti­vált a hét végén. A Kállai Fe­renc Kulturális Központ által szervezett eseménysorozaton gasztronómiai különlegessé­gek sorát kóstolhatták meg az érdeklődők. * Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu GYOMAENDRŐD A Binszky család Békéscsabáról látogatott el Gyo­­maendrődre, mert nagy rajongói a különleges sajtoknak.­­ Egyébként is gyakran vá­sárolunk közvetlenül a terme­lőktől, mert a bolti kínálat szá­munkra enyhén szólva is hiá­nyos, a tömegtermékek pedig sosem olyanok, mint a házi ké­­szítésűek - mesélte lapunknak Binszky Attila István, a család­fő, aki feleségével és két gyerme­kükkel Bencével és Péterrel au­tózott a megyeszékhelyről Gyo­­maendrődre szombaton. Mint az apuka elárulta, nagyon sze­retik a kecskesajtokat, most is ezekből választottak. - Nem volt könnyű dolgunk, mert sok kivá­ló termelő kínálta a portékáit. S valóban az érdeklődők a bő­ség zavarából szemezgethettek. - A legegyedibb a palettánk­ról a rókagombás érlelt kecske­sajt - mondta Mircz Nárcisz, aki Debrecenből érkezett. - A leg­főbb titka az, hogy legalább fél éven át érleljük, de amit most magammal hoztam, az egy éven át érett. Egyébként a remeknek Békésben is sikere volt, de a sajt­készítő elárulta, hogy a parenyi­­cát például ezúttal többen vitték. Egyebek mellett Erdélyből, vajdasági területekről, Egerből, a Bükkből egyaránt érkeztek sajtmesterek, a vendégek meg­ízlelhették az alpesi különleges­ségeket is, de persze megyei saj­tokkal is találkozhattunk. Lipcseiné Varga Erika a béké­si, Malomkerti kézműves kecs­kesajtokat kínálta a látogatók­nak. - Közel két évtizede fog­­­­lalkozunk sajtkészítéssel, de az igazi lökést a 2013-as Madzag­falvi Napok ad­ták, amikor a házi készítésű termékek díját érdemeltem ki - mesélte lapunk­nak. Standjukon különböző ízesí­tésű lágy sajtok, joghurtok, beta sajtok, érlelt saj­tok, parenyicák, töltött sajtok és tekercsek is meg­találhatók voltak. Mint azt Benéné Szerető Haj­nalkától, a főszervező Kállai Fe­renc Kulturális Központ igazga­tójától és Czeglédi Adrienn prog­ramszervezőtől megtudtuk, a háromnapos fesztiválon több mint húsz sajtkészítő műhely kínálta termékeit, emellett hat sajtkészítő többféle­ sajtot­ vagy tejterméket ké­szített a „lát­­ványfőz­­dékben”. A rendez­vény szak­mai partne­re a Kis-, Kö­zép- és Agrár­­vállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete, amelynek fontos célja, hogy sajtok verse­nyeztetése a szervezet közremű­ködésével két országos program keretében történjen. Komoly el­ismerés a városnak, hogy a ta­vaszi értékelésnek, a tavaszi ver­senynek Gyomaendrőd ad he­lyet, ahogy ez szombaton meg is történt. Az értékelési szempon­tokat a Szent István Egyetem szakemberei­ dolgozták ki. A fesztiválon számos kulturá­lis program is szolgálta a kikap­­­­csolódást. Pénteken este ze­nés-táncos műsorok so­­­­rát rendezték, fáklyás­­ felvonulást tartottak,­­ a kajakosok látvá­­­­nyos lampionos prog-­­ rammal színesítet-­t­ték az estét, amin több­­ százan vettek részt. A szombati megnyitón­­ beszédet mondott Tol­di Balázs polgármes­ter, Dankó Béla or­szággyűlési képvi­selő, Román István helyettes államtit-­­­kár, Kovács Lász­­­­ló, a KKSAE el-­ő­nöke, Davidovics­­ László, valamint a testvérváros Pisz­­noi polgármestere, Ewa Go­­lebiowska. Sajtparádé Több mint húsz sajtkészítő műhely kínálta termékeit, hat sajtkészítő többféle sajtot vagy tejterméket készített a „látványfőzdékben”. 2016. MÁJUS 2., HÉTFŐ All és Szénás emlékműve, elszármazottak is ünnepeltek NAGYSZÉNÁS Immár nyolcéves hagyomány a településen, hogy május elsején az egyko­ron működött tanyasi iskolák helyén emlékezik a hálás utó­kor, egykori tanítványok láto­gatnak el a helyszínre. Idén is meghirdették a nagyszéná­­siak nemzetközi találkozóját. Nyemcsok János polgármester elmondta, ennek a napnak a programja kicsit más volt. A ta­lálkozón megemlékeztek a Cif­ra és a Malmos nevű majorok­ról, iskoláikról, valamint Szé­násegyházáról, a tanítókról, az egykori diákokról. - Ünnepségünk egyben ösz­­szefoglaló is volt. Lezártuk az elmúlt hét év majori iskoláiról való megemlékezések soro­zatát. Elhelyeztük az ősi Szé­nás emlékművet is az egyko­ri Károlyi-birtokhoz tarto­zott Cifra-majori temetőben. (A helytörténeti csoport 1994- ben dr. Szatmári Imre régész vezetésével feltárta Szénás­egyház, más néven ős Szé­nás volt templomát.) A prog­ramot kiegészítették egy film­vetítéssel, visszaemlékezve a 7 esztendő történéseire, vala­mint bemutatták a Cofra-Mal­­mos-Rokkantföldek című ki­adványt. Cs. I. Orosházi diákok sikere BÉKÉSCSABA/OROSHÁZA A Ka­án Károly természet- és kör­nyezetismereti verseny me­gyei döntőjét 24. alkalommal rendezték meg nemrég Békés­csabán. A versenyen a tanulók­nak tudniuk kellett a termé­szetismeret tantárgy tananya­gát, Kaán Károly életútját, is­merniük a Duna-Dráva és a Hortobágyi Nemzeti Parkokat. Remekeltek az orosháziak. A megyei döntőt az ötödikeseknél Balázs Eliot nyerte meg. Hege­dűs Regina lett a 2. (a Székács is­kola tanulója), az 5. helyet Varga Szilárd, a református iskola di­ákja, a 6. helyet Mikulás Kata, a Táncsics kisgimnazistája sze­rezte meg. A hatodikosoknál 4. Berta Álmos, a Vörösmarty di­ákja, 5. helyen végzett Györgyi Anna, a Czina iskola tanulója. Balázs Eliot képviseli a megyét az országos döntőben. Cs. I. A politikus szerint népszavazás kell, hogy az emberek véleményt mondjanak földekről, fizetésekről Tóbiás József Matolcsy lemondását követelte BÉKÉSCSABA, OROSHÁZA Az április 30-ai, hagyományos orosházi fáklyás felvonulásra ér­kezett megyénkbe Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt elnöke. Az 1891-es orosházi agrárszocia­lista megmozdulásnak csendőr­­sortűz vetett véget, és a véres má­jus elsejéről régóta megemlékez­nek, az MSZP politikusai min­den évben részt vesznek rajta. Tóbiás József szombaton dél­előtt Békéscsabán is járt, a pia­con az MSZP népszavazási alá­írásgyűjtésénél beszélgettünk vele, majd sajtótájékoztatót tar­tott a Csaba Centernél.­­ Az állami vállalatok veze­tőinél a kétmillió forintos ha­vi bérplafon visszaállítására, a vasárnapi boltzár garanci­ákkal ellátott megszüntetésé­re, a dolgozók vasárnapi száz százalékos bérpótlékára, vala­mint az állami földek árverésé­nek leállítására vonatkoznak a népszavazási kérdéseink - hangsúlyozta az MSZP elnöke. Elmondta, a Magyar Nemzeti Bank, alapítványai ügye jól pél­dázza, hogy vannak kiváltsá­gosok, akik hatalmas fizetése­ket vágnak zsebre, emellett 266 milliárd forintot osztanak szét haverok, rokonok, Fidesz-köze­­liek között. Van ugyanakkor a nagy többség, akik közül egyre többen élnek mélyszegénység­ben, kilátástalanságban. Mil­liók dolgoznak nap mint nap éhbérért, nincs megbecsülve a munka, amikor például egy 20 éve dolgozó dada hazavisz havi 60 ezer forintot. A politikus sze­rint például az egészségügyben, a szociális területen, az oktatás­ban, az itt dolgozók fizetéseme­lésénél jobb helyen lenne a köz szempontjából az MNB-pénz, mint a Matolcsy-kegyelteknél. A politikus úgy fogalmazott: Matolcsy György úgy kezeli a közpénzt, mintha a sajátja len­ne. Szerinte Matolcsynak vagy magától kellene azonnal lemon­dania, vagy az őt támogató fide­­szes vezetőknek kellene lemon­dásra bírniuk. Tóbiás József ki­tért arra, MSZP-s párttársainak kellett „kiperelni”, hogy ne tud­ják eldugni a jegybankos szer­ződéseket, megbízásokat. A politikus kitért arra, a kor­mány nem akarja meghallani az emberek szavát, így ki kell harcolni a népszavazás révén, hogy elmondhassák, mit gon­dolnak ezekről a dolgokról.­­ Ide tartozik az állami földek magánkézbe juttatása is, fel­emeljük a szavunkat azért, hogy leállítsák az állami földek árve­rését, és ebben a kérdésben is ki­kérjük az emberek véleményét - emelte ki Tóbiás József. - A va­sárnapi boltzár ügye megmutat­ta, hogy a hatalom tart az em­berektől, mielőtt elmondhatták volna, mit gondolnak erről, visz­­szakozott a kormány. Csakhogy a száz százalékos vasárnapi bér­pótlékot levitték ötvenre, és ve­zető Meszes, KDNP-s politiku­sokéin is rejtették véka alá ab­béli véleményüket, hogy nem ér­tenek egyet a boltzár megszün­tetésével, így semmi garancia nincs arra, hogy egy számukra alkalmasnak tűnő pillanatban ne állítsák ezt vissza, amit meg kell akadályozni. Az MSZP elnöke az állami földekre visszatérve szólt arról is, akár önkormányzati tulaj­donban is el tudnák képzelni ezeket, és akkor egy adott kö­zösség döntene arról, hogy az ott élők javára miként haszno­sítsák, és ez munkahelyeket is teremtene. Ny. L. „Meghallgatjuk az embereket.’’

Next