Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1923. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-21 / 25. szám
— 167 évi január hó első napjaiban már felterjesztetett a belügyminiszterhez, de miniszteri jóváhagyás erre vonatkozólag még ez idő szerint sincs. Természetesen az azóta beállott nagy érték és áremelkedések miatt ez a költségelőirányzat számszerűségét illetőleg időközben már tárgytalanná vált, mert azóta az értékek és árak kb. ötszörösükre emelkedtek. Erre figyelemmel a vármegye alispánja felért a belügyminiszterhez, hogy a vármegye idei költségelőirányzata négyszeresen felemelt összegben állapíttassák meg. A különbségek jellemzésére megemlítjük, hogy a vármegye nyomtatásy és irodaszükséglete tavaly mindössze 700.000 koronába került. A tűzifa szükséglet tavaly 800.000 korona volt, az idén pedig már 5.000.000 koronába került, dacára annak, hogy a vármegye alispánja már hónapokkal ezelőtt bevásárolta a tűzifát vagyononként átlagosan 150.000 koronás árban. A dologi kiadásokra a folyó évi költségvetésben 8,000.000 korona volt előirányozva, de a szükséglet már ez idő szerint is több mint 25.000.000 korona, de ha az áremelkedések, illetve a pénz elértéktelenedése az eddigi tempóban halad, lehet hogy 40,000.000 koronába kerül a dologi szükségletek biztosítása. Fentiekre figyelemmel számolni kell a vármegye közönségének azzal, hogy közel 10O^/o lesz a vármegyei pótadó, ami eredetileg 13^1^-ban volt megállapítva. Mert köztudomás szerint a pótadó alap aránylag kevés és pedig a most mintegy kétezer millió koronát kitevő földadóból csak 18.000.000 korona és ezenkívül a házadó, mert a törvényes rendelkezések szerint az általános kereseti adó vármegyei háztartási célokra pótadó alapját nem képezheti. Az átadózás céljaira azonban az általános kereseti adó is vármegyei pótadó alapot képez. A vármegyei székház javítási munkálataira az árlejtést szintén meghirdette a vármegye alispánja. Beérkezett 3 ajánlat kb. egyforma költségösszeggel és pedig 1,400.000 koronától 1,450.000 koronáig. A munkálatok végzését legelőnyösebb ajánlata alapján Pfaff István gyulai vállalkozó nyerte el. A sáskaveszedelem Szeghalmon kívül újabban szórványosan Dobozon és Gyulaváriban, tömegesebben pedig Szentetornyán lépett fel. A szükséges óvintézkedések megtétele iránt nyomban rendelkezett a vármegye alispánja. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara (Debreczen) „legszebb kalász“ címen pályázatot hirdetett. Pályázni lehet a kamara területéről saját termésű bármely őszi és tavaszi gabonaféléves tábla különböző helyéről gyűjtött 50 kalászból kötött tövesből kiszedett csokorral. Pályázat határideje 1923 augusztus 1-je, de a részvételi szándék legkésőbb július 15-ig a kamara hivatalához bejelentendő. A bemutató augusztus 15—20. napokon lesz Debreczenben. Az ország legkiválóbb szakemberei által megtartott bírálat eredménye szerint a legkiválóbb kiállítók kitüntető jutalomdíjakat fognak kapni. A magyar méhészet fejlesztése céljából pedig ugyancsak a kamara Debreczenben 1923 augusztus 15-én és 20-án országos méhészeti kiállítást rendez. Pályázati feltételek a kamaránál és a vármegye alispáni hivatalában is betekinthetők. A gyomai aHotíitsról kiinduló és a Hartenstein gyomai cég által létesített iparvasút műtanrendőri bejárása folyó évi június 28-án délelőtt fél 11 órakor lesz Gyomán. A mezőtúr-szarvasi vasútvonalon levő szarvasi köröshíd átépítésének közigazgatási pótbejárása folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor tartatott meg Mezőtúrról kiindulva.