Békés, 1870 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-01-02 / 1. szám

l) 8 évre .................................................4 —( m) halálra (felebbezés alatt áll.) , . 1 — ezekhez véve azon foglyokat, kiknek ügyök az év folytán itéletileg be nem fejeztethetett................. 20 2 lesz az összeg 163 30 Szilágyi László várnagy. Törvényszéki csarnok.*) , **B­ékés vármegye bünfenyitő törvényszékének m. évi dec. 27. nyilván­tartott ülése. Elnök : Jancsovics Pál, Birák : Novák Ka­mil, Nyikora Mihály, Igaz Károly és Szánthó Alajos. Közvádló : Endrefi Károly, Védő: Kel­ler Imre. Gyermekgyilkosság. Endrő­dön a m. év máj... 5. elején N. M. 30 éves hajadon — a mint maga is beismeri — egy törvénytelen fiú gyer­meket szülvén, a szülés okozta elaléltságából felocsúdva — ágya mellett a földön már, mint vádlott vallja, halva fekvő­ gyermekét a falu alatt elfolyó Körös vizébe vetette. A gyermek hullája máj. 7. a Körösből ez eb­ben halászó R. K által kifogatván s a falu­­házához vitetvén, ott azt a község orvosa V. J. két falusi esküdt jelenlétében felbonczolá s az ezen alkalommal a hullán észlelt tüneményeket jegyzőkönyvbe vette. A jegyzőkönyvbe felvett tüneményekből ki­indulva, mind a község orvosának, mind a bonc­­jegyzőkönyvet felülvizsgáló megyei főorvosnak és a megkeresett pesti m. kir. egyetem orvoskari tanártestületének szakértői véleményei megegyez­nek abban, hogy a gyermek jól kifejlődve és élve született. De az elhalálozás okára nézve a nevezett szakértői vélemények egymástól lénye­gesen térnek el. Mert mig V. J. szerint a gyer­mek halálát a viz­be fulladás idézte elő, s mig az, a m. főorvos szerint elvérzés követ­keztében állott be s következéskép e szerint a gyermek már meghalva jutott azon folyó vizé­be, melyből kifogatott, addig a pesti m. kir. egyet. orvoskari tanártestületének véleménye szerint az, ha váljon a gyermek halála fulla­dás , elvérzés utján, vagy más módon tör­­tént-e, mivel az ehhez szükséges adatok a bonc­­jegyzőkönyvben hiányzanak, csak elfogadható valószinüséggel is meg nem mondható. Közvádló vádlottat a gyermekgyilkosság­ban bűnösnek kimondatni s érdem szerint meg­­fenyittetni, — mig ellenben Védő azt az emlitett bűntény alól felmen­tetni s gyermeke hullájának vizbe dobatásáért 8 havi letartóztatását büntetésül betudva sza­badon bocsáttatni kérte. A bünfenyitőtörvényszék azon indokból, mert azon körülmény, hogy a gyermek élve dobha­tott volna a Körös vizébe, az egymással ellen­tétben álló szakértői vélemények következtében vádlott azon positiv előadása ellenében, mely szerint a gyermek halva vettetett a vizbe. con­­statálható nem volt, a vádlottat a gyermek­gyilkosság bűnténye alól tárgyi tényállás hi­­­ányában felmentette; de miután vádlott remény­­teljes állapotát eltitkolta s a szükséges szakér­tői segítséget magához nem véve — ezen mu­lasztásai által szülöttjének elhalálozását — köz­vetve •— okozó, annálfogva őt a gyermekszü­lés körüli teendők vétkes elmulasztásában bű­nösnek mondta, büntetésül azonban — vádlott jó előéletét s a tény töredelmes bevallását vé­ve tekintetbe — 8 havi vizsgálati fogságát be­tudta. Vádlott az ítéletbe megnyugodott. Két vádló föllebbezett, szárazon és vizen uralkodó rész­idő miatt elmaradt. A helyszínére csak 12 ember érkezhetett meg és Schön­feld tábornok erre elnapolta az alkudozásokat. A „Pes­ti Napló“ továbbá örömmel registrálja, hogy a meghó­­doltaknak kivétel nélkül megkegyelmeznek, s e modor kétségkívül többet fog tenni a felkelés tökéletes meg­szüntetésének elérésére, mint bármely más egyéb eddig alkalmazott katonai rendszabályok, melyeknek eddig sok vérontás és annál kevesebb eredmény volt következése. ■ A zuppai és mainai felkelők hódolati feliratai dec. 28-án szintén útnak indíttattak, s ő felségének ezt kö­vetett kegyelemadása távirdai után közöltetett az ille­tőkkel. Az eddig magukat megadott felkelőknek legfel­sőbb megkegyelmezésének ténye Cattaróban á átalában egész Dalmátiában a legnagyobb örömmel fogadtatott. Mindezek után pedig és ha a krivesceieknek fenntebb jelzett meghódolása is végbemenend, az egész bócsai ke­rületben megszűntnek tekintendő a lázadás. 3) Hatósági illetőség szerint: a) Békés megyei .............................. 137­29 b) magyarországi de más megyebeli 25­1 c) csehországi .............................. 1 — összesen 163 30 4) vallás szerint: a) helvét hitvallású ...........................73 14 b) ágostai hitvallású ...........................48 4 W) római catholikusok ........................19­9 u) görög nem egyesültek .... 19­3 e) izraeliták .............................................4 % összesen 163 30 regula 1870 január 1. *) E rovat alatt jövőre az érdekesebb­ tárgyalásokat mindenkor adni fogjuk. Szerk. A dalmátiai fölkelés. A „Pesti Napló“ szerint a dalmátiai felkelés teljes el­nyomatása tán csak a legközelebbi napok kérdése. A hódolati feliratok a felkelők részéről egymást érik, sőt a brai­iak dec. 26-án tényleg át is szolgáltatták fegy­vereiket, hűséget engedelmességet fogadva a császárnak. A krivosd­aiak részéről hasonló volt tervben, s e cél­ra Grebenben volt a találkozás kitűzve, ez azonban a Vidéki levelezés. Szarvas dec. 10. 1869.*) Tekintetes szerkesztő ur! Pár hava, hogy becses lap­ja „Békés“ cim alatt megindult: — jónak — sőt ha velem egy véleményen van — szükségesnek is látom, hogy a megye egyes városai, helységei mozzanatairól legyen e lap hasábjaiban valami közölve. Ilyeneknek ítélem én Szarvas város képviseleti gyűléseinek határo­­zatait, melyek mennyire üdvös eredményűek, jövőre a tisztelt olvasó ítéletére bízom. Ugyanis már évek óta tépelődött a szarvasi képviseleti testület ama rögeszmé­vel, miszerint a Túr és Szarvas városa közötti átmet­szés a városnak annyira káros leond, hogy majd idő­vel a bekövetkezendő mélyítés által tőle a Körös vize végképen elvétetik és e félelméből Szarvas város kép­viselete küldöttei által, még a provisorialis kormánynál úgy mint a magyar ügyérségnél oda működött, misze­rint a magyar ministerium Szarvasnak engedélyezte is e transactiót megsemmisíteni oly kikötéssel, hogy az úgy­nevezett nyul-tagban egy átmetszést eszközöljön, a Szar­vas és Sz.­András között már meglevő átmetszést pe­dig mélyítésse ki. E feltételeknek azonban elég nem téte­tett, a nevezett canán­ pedig legalább a szolnoki ország­úton betemetve van;­­ a­ képviseleti gyűlés legújabb határozata szerint ez átmetszést, Túrra vezető ország­úton is betöltendő. — Vajjon nem jó?Ob lett volna-e, ha a boldog emlékű Bodoky Károly főmérnök­­ úr tapintat­teljes és szakértő tanácsát követi a képviseleti testület, ki határozottan álli­á, miként az árvíz a transactiót, kft az kellően kimélyítve nincs, annyira soha sem fogja ki­mosni, és ez által kimélyíteni, hogy a várostól a vizet *) Térszüke miatt csak most adhatjuk. Szerk. TÁRCA, Békésvármegye hajdana. Irta: Haan Lajos, békés-csabai evang. lelkész, a dor­­pati tudóstársaság levelező és a magyar történelmi tár­sulat igazgató választmányi tagja. Pest 1870. Lauffer Vilmos tulajdona, két kötet. I. kötet: történeti rész, II. kötet: okmánytár. A legújabban megjelent irodalmi és pedig tudományos irodalmi művek közül, minket békésmegyeieket, Haan Lajos lelkész urnak fentebbi műve, kétségkívül legköze­lebbről érdekel. Megyénk hajdani történeteire vonatko­zik ez, s csak itt-ott van ez alól kivétel, mint például a XI. és XIII. szakaszokban, melyekben részint a megye területén élő irodalmi férfiak rövid életrajzzal kisért név­sora közöltetik, részint a megyebeli helységek és pusz­ták nevei és egyéb ide vonatkozók adatnak elő. Azon földterületnek története, melyet ez idő szerint Békésme­gye alatt ismerünk — úgy szólván a történelem előtti korbani állapotától kezdve a magyarok bejöveteléig, és innen első István királyig. István királytól Gyula vára elvesztéig, ezen a szerencsétlen Kercebényi László gyu­lai várparancsnok és az egész alföld főparancsnokának nevével egybefüggő catastropi­a beálltáig. — A török uralom alatti időszaktól a megyének 1715. lett vissza­­kebelezéséig, s innen az 1832. évi időszakig chronolo­­gikus rendben adatik elő. Ezután következik : Békésvár­megye neve; változó határterülete, határai fekvése, cí­mere és pecsétje; vidéke s éghajlata; lakosai; védelem és adó; egyházi ügy, reformátió; közműveltség, ipar, kereskedelem, művészet, iskolák irodalom; Békésvárme­gye tisztviselői és követei 1447-től 1848-ig; majd a me­gyének egyes helyei: városok, faluk és puszták szerint az ide vonatkozó történetek felsorolásával; végül pedig „Pótlék“ cím alatt némely újabb időbeli közművelődési adatok. Mindezek a „történeti rész“ cím­et viselő első kötet tartalmát képezik. E kötet terjedelmes és bő s az egész megye történetét — mint a fentebb előadottakból lát­ható — magában foglalja. Sok gond, fáradtság és tanul­mány gyümölcseit látjuk itt lerakva. Feladata megoldásában talán egy történet­írónak sem kellő annyi akadállyal megküzdeni, a­mennyivel szerző pályáján találkozott, mert előtte a megye hajdanának felderítésével tüzetesebben nagyon kevesen foglalkoztak s azok, kik ezt tevék, műveikkel inkább statistikai be­csű szolgálatokat tettek, s egytől egyig a történelmi ér­téken kívül esőt írtak. Akadályozta szerzői műve meg­írásában az okmányoknak csaknem teljes vagy legalább gyéren fedezett hiánya. Mig más vármegyék még a tö­rök járom alatt is annyira a mennyire léteztek, gyűlé­seket tartottak, mig más vármegyékben káptalanok, con­­ventek s egyéb történelmi okmányokkal bővelkedő he­lyek s egyes családi levéltárak léteztek, addig Békés­­megyében mindezek hiányzottak és hiányzanak. Egyes községek levéltáraiban semmi régibb okmány sincs; a megye levéltára pedig csak a reincorporatióval vagyis az 1715. évvel kezdődik. Csak 2 levéltárban talált szerző csoportosabban a megyére vonatkozó okleveleket: a ka­marai levéltárban Budán és a gróf Károlyiak levéltárá­ban Pesten. Ennyi nehézséggel szemben, a források ily hiányos volta mellett csak fokozott lehet az elismerés a nagy érdemű szerző iránt, hogy feladatát a körülmé­nyekhez képest oly sikeresen oldotta meg. Az egész mű beosztása, az események sorrendje, előadás, mély törté­nelmi ismeretekről, lankadatlan buzgalomról tanúskodnak. Nyelvezete egyszerű, világos, mi történelmi műveknél felette kivonatos. Ezenkívül szerző művében a közmű­velődési viszonyoknak sok figyelmet szentel, s ott, hol már csak az ésszerű és a történelmi bizonyosságot jósló következtetésekre támaszkodva ereszkedik némely kér­dések bírálatába — ezt helyes felfogással és a szakér­tőt jellemző higgadtsággal teszi. Szerző a legrégibb időtől kezdi elbeszélését, azon idő­től, midőn — mint Livius római író bizonyítja — Tar­­quinius Prisons római király alatt a c­ellák jöttek be Ma­gyarországba. Majd áttér a Krisztus születése utáni idők­re, Domitián­s Traján római császárok idejére, mikor ezek légiói először tapodták alföldünk síkságait. A ró­maiak sok népfajt találtak itt, leghatalmasabbak voltak köztük a dákok, s ezért róluk neveztetett el az egész vidék Dáciának. A rómaiak itteni uralkodásának tanú­bizonyságai azon, megyénk területén időről időre talált számos római pénzek, melyek többnyire Domitian, 1­ra­ján, Norva, Hadrian és az Antoniusok korából valók. A­mint a rómaiak hatalma hanyatlásnak indult, tarto­mányaikat lassanként más barbár népek kezdték elfog­lalni, s így történt, hogy a IV-ik században a vandálok telepedtek le megyénk tájára. Ezeket a gothok űzték el, s végre ők is egy hatalmas­­ nemzetnek engedtek tért — a hunnoknak. Attilának, a nagy hun királynak halála s fiainak egymásközti szerencsétlen meghasonlása után pedig a gepidák lettek e föld urai. A gepidákat az avarok űzték el, ezek birodalmát 791 körül Nagy Károly császár pusztította el; az avarokat a bolgárok válták fel, s a táj, hol vármegyénk fekszik a magya­rok bejöveteléig uralta azokat. A Krisztus születése után 895. volt azon nevezetes év, melyben megyénk síkjait legelőször „napkelet ifjai­­nak dobogó paripái tiporták.“ Árpád fejedelem Velek vezérnek adományozó Zaránd azon vidékét, melyhez va­lószínűleg Békés is tartozott. Az első megszállásból szár­maztak Békés, Doboz, Ladány, Szeghalom és több más a Körös mentében fekvő helyek. Békés mint vármegye előfordul az István első kirá­lyunk által állított vármegyék között. A magyar faj még a vezérek korában foglalt itt lakást, még­pedig — mint feljebb mondók — a Körös mentén eső vidékeken; az első magyar telepeket tehát itt találjuk. Ez onnan ma-

Next