Békés, 1875 (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-10-24 / 43. szám
Negyedik évfolyam 1875. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnap. Szerkesztőség: B.Gyulán, a polgári iskola épületében. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Gyulára czimzendők, és legfeljebb minden péntek estéig beküldendők. m* Hirdetések felvétetnek: B.Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B -Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler.— Braun Ede (József tér, 10. sz. I. emelet.) — Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. I— Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához “»hímezve is. ■---------------------------------------- 11 "ii tr.HMMnMMBnnBagrwi»«MWww»«iiMii n hi-hwwa———m»f waMBM mii i nn'imiiCTgB——— ————^jj eV 43-ik szám TÖBB BÉKÉS MEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Gyulán október 24-én. Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve 5 frt — kr. Háromnegyed évre 3 „ 75 „ Félévre .... 2 „ 50 n Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ Egyes számára 10 kr.V Hirdetési dijak: 5 kr. N 39 Egy 4 hasábos, petitsor kétszeri közlésnél . . Háromszori közlésnél . Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 80 kr. A nyilt tér sora 10 kr. „Nem úgy van már.“ Fura egy idő volt az, mikor mi oly takarosan egymás hajába csimpajkoztunk, mint valami denevérek. Valaki előttem komolyan, sőt nekikeseredve azt vallotta, hogy biz ö menten megforgatná a — kését annak a — deák pártinak épenséggel a hasában. Igaz, hogy kés megforgatni való gömbölyű hasa — is volt annak a diákpártinak, de kés és has, bírr s épen hasban, mely tudnivalólag se a jobb, se a bal, hanem mióta megvan, mindig kizárólag a szakácsné — pártján van. Váltig mondtam: ne bántsd a magyart, kíméljük a megyét, különben baja talál esni, ne feszítsünk, inkább egyesítsünk. És mit! és az önkorbácsolta viharban rendre kihánytuk a hajóból a becses kincseket, csak egyet tutujgattunk, azt a párti jeligét Nos ma „nem úgy van már.“ a csodák csodája meg esett s ministerré lett a a közlegény, a delegatio is velünk fordult fel. Ámde az ájer csipősebbé vált, uj adók kerülgetnek, a megyékre rósz szél fu ... Bezzeg most sziveSen_ hajolnánk az elhanyagolt virágért, lelankadt, keresnők a jobbot, melyet a vihar előtt meg-megrázni szoktunk — hideg az és érzéktelen, keresnők a társaságot, csak foszlányait találjuk, az időt, de az eltelt. Pedig a nap oly kopott, hogy igazán „jó volna már holdvilágnak,“ jól esnék felmelegedni, jó volna a jól használt idő gyümölcse. Olyan formán vagyunk, mint az, aki mámorát kialudta s csodálkozva tekinthető házában szét elmélkedvén, hogy ugyan ki kuszálhatta azt úgy összevissza. De se baj, csak okultunk legyen, mert van tanulság a dologból nagy: az hogy a politika „álnok állat.“ Ha még egyszer megharsan trombitája, jó hogy újra glédába állunk, de őrizkedjünk mindent egy formába beleerőszakolni akarni, mindent egy mérték szerint mérni, mintha mérnök rőffel a bort. Hiszen megtanulhattuk, hogy mig mi ef?ymííssal bajban vagyunk, egy szép reggel csak azt vesszük észre, hogy fölöttünk két kéz egymásba tenyerel, a situatio megváltozott és a mór elmehet. A mi tökéletesen rendén van, hiszen nem esküdhetünk meg a koránra mint egy török s nem mehetünk falnak, épen mint egy török. Pedig mi úgy tettünk, hívén, hogy aut Caesar, aut Tót Pál. Azonban ne mondja senki, hogy én politikai lanyhaságot prédicálok, ezt nem teszem, lévén magam tudvalevőleg konok. Hanem azt mondom hogy ha még egyszer külön találunk szakadni, a szálak nem épen valami nagyon erősek, hát azért ne kapjunk afféle hasban k és megforfató gusztust, hanem amikor a gyakorlat ideje van, tegyük meg kötelességünket, de időközben mindannyiszor rakjuk gúlába a fegyvert, ne tudjuk melyikünk melyik zászlót szolgálja, a fogjuk kézbe közösen azt a másik fegyvert, a termékeny munka békés fegyverét. Ha valakinek más a gusztusa, álljon be rendesnek, minket pedig hagyjon békében. R. A. aan-egTtért- Zúgva-zúg az idők Óceánja. Hullámait haragosan hányja, Oh hány sajka! csak úgy ing-reng rajta, Kormányát csak a reménység tartja. Az én éltem hajója is ott van, Hol a halál dörög a habokban. Vitorlái: a vágyak, remények, Régen rongyok, foszlányok levének. Arbocza: a hit — annyi vész között! — Csoda-e, ha darabokra törött ? ! Harsog a hab, — az ég felleg fedett. Viharmadár jajgat fejem felett. * * * Egykor, régen!.. . de más volt az élet: Kebelemben remény, vágy, felébredt. A vágy űzött, — a remény biztatott ... Oh ha akkor szivemre hallgatok! .. Szivem úgy fájt, úgy fájt, majd megtörött! — Ott zokogtam anyám karja között. Búcsú-csókja tüzét most is érzem, S látom könyét szelid kék szemében. — Azt az órát soha sem feledhetem! Szivárvány az, borongó telkemen: Színeiből fonom ez emléket Fájó szívvel... édes anyám ... néked. Elszakadtam tőled, elindultam, — Kis patakon vitt először utam. — Anyám! gondos kezed nyomát látom A parton nyílt mindenik világon! — A gyors habok beszélgettek velem. Öröm áradt el ifjú lelkemen. Hajóm repült: „tovább még /“ - rebegtem — S zöldelő part elmaradt megettem. A patak nőtt — nagy folyóvá dagadt ! — Nem láttam az ismerős tájakat I.. Kopár vidék tárult szemem elé. Virányait a nap leperzselő. Tovább, tovább /“ — a szivem elszorult — Most éreztem, először szomorút!.. A lassú viz néha habot vetett, — Sima tükre örvényeket fedett. Bízva, bátran, előre haladtam ; Erős karral küzdve — lankadatlan — Szirtek közt, — át meredeken — mélyen, — Fényes nappal.. . sötét, komor éjben.. S jön jutalmam: eljuték végtére, Az élet zord vészes tengerére... — Millió hajó vágott rajta nyomot; Szemem vakult... a nap úgy ragyogott: Millió hajó — drága kincseset rakva — Vitorláit vígan lobogtatta ... Ott dal, öröm zendül az ajkakon----------Hah ! a gonosz engem is arra von !!..’. Elcsábultam — óh mondjam-e tovább?! — Kergettem a vakszerencse nyomát. Éltem, éltem ! — a lesz a halálom — — — Nyugalmam, tán ... ott lenn .. . feltalálom. (?) * * * Hajóm ropog!.... átkozzam vagy áldjam ? ! Ki ez útra állította lábam. Áldom, áldom, rajtam is könyörül, ki a bűnös halálán nem örül. Z. M. Békés megye főorvosának Egészségügyi népmozgalmi s állategészségügyi jelentése az 1875-ik év III. negyedéről. I. Egészségügyi viszonyok. A lefolyt III. évnegyed egészségügyi tekintetben általában kedvező volt, hiányoztak ez évszakot jellegző heveny gyomorhurutok, melyek többször az epe elválasztás zavaraival kapcsolatban, ez évszak csorvás és epés jellegét alkotják. Maguk a mutatkozott váltóláz esetek hasonlóul legtöbb esetben tiszták voltak az aféle bonyodalmaktól s a feltűnő váltóláz esetek sem bírtak járványos jelleggel. A gyermekkor kiváló sajátságát alkotó fertőző kórok közül megemlítendő a vörheny, mely a szokottnál sűrűbben mutatkozott. Lefolyásuk az esetek túlnyomó számában szelid volt, kórbonyodalmak különösen roncsoló toroklobbal ritkán észleltettek s a betegség lefolyásának heveny korszakában a halálozások vörheny, hagymáz, vagy tüdő vizenyő folytán kevés fordult elő. A legtöbb esetben a betegség halálos kimenetelét a heveny Brightkór előzte meg, melynek folytán bőr és hasvízkór nem tartoztak a ritkaságok közzé s ezen korszakában a betegségnek estek legtöbben áldozatai a heveny agy- vagy tüdővizenyőnek. Mutatkozott a betegség leginkább M.-Berénybe’n előbbit, német majd a magyar ajkú lakosság között, Tárcsán, Békésen, Csabán és Gyulán. II. Népmozgalmi viszonyok. A) Szaporuság. Született 1 megye területén összesen 3068 gyermek, volt ezek között finemű 1595, nőnemű 1473, törvényes szülött volt 2961, törvénytelen 104, ikerszülés történt 44 esetben, hármas szülés egy első szülőnőnél 1 esetben. B) Veszteség. Meghalt összesen a megye területén 2293, volt ezek között finemű 1196, nőnemű 1097. A különböző életkort tekintve meghalt: 0—1 évig 862, 1—5-ig 563, 5—10-ig 264, 10—20-ig 83, 20—30 ig 94, 30—40-ig 76, 40—50-ig 78, 50—60-ig 76, 60—70-ig 84, 70—80-ig 92, 80— 90-ig 18, 90—100-ig 3, összesen 2293. A különböző kornemeket tekintve: halva született 64, veleszületett gyengeségben 294, heveny és idült agyvízkórban 31, agy és agykézlobban 36, agygutában 20, agyrázkódásban 1, toroklobban 13, üstökös szájlobban 1, roncsoló toroklobban 17, hártyás torokgyíkban 20, hörglobban 12, hörghurutban 1, hökhurutban 31, tüdőlobban 81, tüdőfenek, tüdő vizenyőben 8, tüdő légdagban 3, mellhártyalobban 8, mellvízkórban 1, szervi szívbajban 4, gyomorlobban 1, béllobban 54, bélhurutban 191, bélsorvadásban 9, hashártyalobban 14, májlobban 3, májelfajulásban 5, húgy Iiíjaglobban 2, veselobban 2, brightkórban 13, méhlobban 3, méhvérzésben 1, üstökös borlokban 4, orbáncban 6, kanyaróban 27, vörhenyben 131, himlőben 7, hagymázban 67, vérhasban 73, váltólázs lázfenyben 42, európai leányszékelésben 1, hasmenésben 47, bélsárhányás (kiszorult sérv folytán) 3, különböző szervek gümőkórjában 181, különböző szervek rákjában 15, görvélykórban 14, köszvényben 3, sülyben 1, általános bujakórban 1, vízkárban 71, pokolvarban 8, részegesek rezgő őrjöngésében 2, gany vérben 9, hólyagküteg (Petiplagus) 1, gyermekaszkórban 136, görcsökben 260, gerinczagylobban 2, vermenetben 5, különböző szervek büdésében 17, nehéz szülésben 7, agykórban 79, erőszakos és véletlen halállal 31, öngyilkosság által 5, a halált okozó betegség neme nincs tudva 29 esetben összesen 2293. A 31 véletlen vagy erőszakos halálozás következőleg osztatik fel. Véletlen lövés által meghalt 2, zuzódás folytán 6, vizbefult 10, égési sebek folytán 8, egy elnyelt babszemtől megfult 1, kutyamarási sebek folytán 1, más által meglövetett 1, a hasonmás által ejtett szúrás folytán 2. Levelek Katinkához. Kedves Katinkám IVI. Örömmel vettem beleegyezésedet múltkori kérésembe. Ha t. szerkesztő barátom becses lapjában helyet szerít, megkísértem összeállítani tételedet az „eszményi nőről” — amint azt közelebbi leveleidből tehetem. Természetesen saját jegyzeteimmel fogom kisérni eszméidet. Mindenekelőtt megbocsáss, ha nem írom alá ezen tételedet: „a nyilvánosság sorompói közt nekük nőknek nincs helyünk,“ — ez állitás legalább is túl szerénység. Szives készséggel felnyitjuk mi félünk a közélet, | nyilvánosság sorompóit a hölgyek előtt, ha oda nem felfegyverkezve, mint küzdeni kész vitézek, hanem mint szolid béke-angyalok jönek. Az orleansi szüzek, Dobó Katiczák, Szécsi Máriák kora lejárt, — a cselszövő Medicis Katalinok, az államintéző Pompadour és Dubarry kegyencznek emlékét átokkal kiséri a történeteiéit, — egy Corday Sarolta titokzatos phenomen marad a lélekbúvárok előtt. A nyilvánosság küzd homokja a nők lábai alatt mindig síkossá válik, ha oda nem mint nők jönnek. Ezen azért örömmel osztozom ezen állításodban : „a nő mindenekfelett legyen nőies.“ Hogy mit értesz a hangsúlyozott nőiesség alatt, ezt nem fejted ki bővebben, talán azért, mert e fogalmat szavakkal kifejezni nem lehet, így gondolkozom én is. A nőiesség oly valami magasztos fogalom, melyet ha körülírni próbálnánk, elvonnánk tőle az eredeti értelmet. A nőiesség hamv, gyönge zománcz a nő lelkén, melyen a legkisebb érintés nyomot hagy. A nőiesség olyan mint az aczél-tükör, melyen egy lehellet foltot képez. Szelídség, ártatlanság, szűzies szemérem . . . minden benne van van ez egy szóban: nőiesség! Csakhogy, a talmi arany korszakában ezen fogalom is hal pénz gyanánt forog kezeink között. Csillog, fénylik, de hiányzik valódi értéke! Tudván, hogy a nőiesség vonzó erővel bír, sokan segélyezik a naiv gyermetegséget, a természetességet, éspedig gyakran a legtökéletesebb színi képességgel. Annyira benne vagyunk a simulatió hínárjában, hogy nagy emberismeret mellett is gyakran csalatkoznunk kell. Szerintem a nőiesség akkor nem lesz üres fogalom csak, ha a leánynevelés fő elve a valódiság lesz. Nem látszat, külsőség, nem idegen nyelvek, zongora, táncz stb. azon eszközök, melyekkel egy leányt „művelt“ nővé nevelhetünk. A műveltséget nem úgy kell magunkra vennünk, mint egy öltönyt, hanem belölről a lélekből kell annak mintegy elömleni rajtunk. Szívjóság, léleknemesség, kedély-vidámság, általában a jellemképzés legyen törekvésünk czélja először, s csak azután fordítsuk figyelmünket a külső műveltségre. Szükséges nőnek tanultnak lenni, hogy eleven fantáziája, szenvedélyei, mysteriumok iránti hajlama a kellő tudományok által meggyengittessenek, s átalában okszerű, gyakorlati világnézettel helyettesitessenek. De ezt nem az eddigi után fogjuk elérni. Most veszem észre kedvesem, hogy messze eltértem a tárgytól, de erre alkalmat se szolgáltattál. A nőiesség szerintem a legszebb erénye a nőnek s azt a természet után csakis a nevelés által szerezhetjük meg neki. Aki ezzel valóságban bír, szebb ékszere van, mint a legpompásabb gyémánt-diadém ! „A nő életének legszebb virágai a vallásból fakadnak, — olyan az a vallásosság a gyöngéd érzelmeknek, mint a melegágy a növényeknek. Itt nem vak bigottságot értek, mely nyűg a lélekre nézve, hanem józan vallásosságot .... Midőn