Békés, 1875 (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-10-17 / 42. szám

30 kr. esik. Gyulán október 12-én 1875. Dobay János, polgármester. 26. Járda építésre........................ 872.35 27. Menyhárd hídjára . . . . . 4000.— 28. Pallókra ................................. 1513.— 29. Zsilipek és csatornákra . . . 950.— 30. Sugárút fentartására .... 420.— 31. Tűzoltó karra és esz­közök ja­vitására 1400.— 32. Kutak fentartására................... 120.— 33. Torony­óra gondozására . . . 40.— 34. Fövenyesi védgátra és zsilipekre 600.— 35. Oláhréti védgátra................... 400.— 36. Honvédtiszti lakokra .... 3730.— 37. Előfogati bérlőknek .... 1495.— 38. Vágóhíd bérletére................... 40.— 39. Házi szegényeknek és betegeknek 1000.— 40. Toloncz élelmezésre................... 73.68 41. Leírandó város adók .... 2000.— 42. Jegyzői nyugdíj­intézetnek . . 396.81 .* 43. Mérték hitelesítő hivatal bérlete 200.— 44. Esetleg felmerülendő catasteri munkálatra............................ 1000.— 45. Előre nem láthatókra .... 1644.52 7— 46. Kézműves munkákra .... 50.— Kiadás összesen 60000.— Levonva a bevételt....................... 35037.41 Marad községi adó utján fedezendő 24962.59 Minélfogva egy állam adó forintra Levelezés. Békés, okt. 6. 1875. T. Szerkesztő úr! Realgymnasiumunkban az iskolai év szokott ünnepélyességgel megnyittatott Reggel 9 órakor a tanuló ifjúság mintegy 145 fő­ből álló serege és szép számú közönség jelenlété­ben isten áldásának kérése és segedelemre hívása után nt. Hajnal Ábel esperes úr hívta fel az uja­kat az uj munkára, kitartásra és ernyedetlen szor­galomra buzditva őket, mely után az egyház­ta­nács által legközelebb hivatalaikban megerősített két uj tanférfiut, u. m. Osváth Ferencz és Rózsa Sándor tanár urakat bemutatván, tanszékeik el­foglalására hívta fel. Mely felhívás folytán előbb Osváth Ferencz ur, feszült figyelem és érdeklő­déssel halgatott, ügyes és avatott tollal összeállí­tott jeles beszédében a protestáns iskolák hatásá­ról elmélkedve gyönyörűen fejtegette s megvilá­gitotta, hogy azoknak fenállása, mily nagy hord­­erővel hatott a közmivelődés fejlődésére. Feltün­tette a protestáns iskolák régibb s újabb álla­pota közötti külömbséget s előhaladást. A pro­testáns hitfelekezet áldozatkészségének s lanka­datlan buzgalmának tulajdonítva az eredményt, mely a nevelés terén eléretett. Jeles beszédének záradékában hálás elismeréssel emlékezik meg is­kólánk teremtő s éltető lelkéről nt. H. A. esperes arról, egyúttal magát tiszttársai őszinte jó­indula­tába ajánlva az ifjúságnak a szorgalomra és mun­kásságra buzdítása mellett fejezte be köztetszésben részesült jeles beszédét. Ezután Rózsa Sándor úr az iskolai fegye­lemről elmélkedve, neveléstanilag fejtegette az is­kolai fegyelemnek a kor kívánalmaihoz mért vi­­szonybani szükségességét. Ritka ügyességgel ké­szült neveléstani eszmékkel gazdag beszédében hangsúlyozván, hogy a tanár egyúttal nevelő is tartozik lenni, s hogy átalában a nevelésnél — hol a fenyíték alkalmazása ez idő szerint nélkü­lözhetlen — mily óvatosan kell eljárni s mi­g ko­moly átgondoltsággal kell azokat alkalmazni. Be­fejezésül ő is mint elődje az érdemekben, külö­nösen a nevelésügy hathatós előmozdításánál min­denki előtt egyiránt elismert érdemekben megőszült esperes urat éltetve magát a tanárkar jó­indula­tába ajánlva az ifjakat munkára serkentve zárá be beszédét. Mindkét beszéd felett kifejtett köztetszés nyil­vánítása után Bihari­­ István ez idei igazgató úr üdvözölte az uj tiszttársakat, felhiván őket az is­kola jó hírneve s becsülete megszilárdításában­ közreműködésre, egyúttal azon kedves reményé­nek adván kifejezést, hogy a nyert jeles erőkben nem fog hiányozni a jó akarat s a munkásság­i iskola jó hirnevének megszilárditására, s hogy a nevezetteket mint állandóan a nevelés terén mun­kálkodni törekvő kartársakat az elfoglalt helyzet kielégitvén, nem törekszenek kedvezőbb alkalma­zást keresni s ennek következtében nem leend ki­tételve intézetünk azon kellemetlen helyzetnek, hogy újabb s újabb egyének külömböző modorai felösmerése , eltanulása képezze növendékeink alap­­tudományát. A nevezetes ünnepély nr. Hajnal Ábel espe­res úr áldást kérő s könyörgő szavai után bere­­kesztetett. A pusztai iskolák s az óvoda okt. 1-én a városnak átadatott s azóta annak gondjaira van­nak bizva. r. I. oly állítások kapcsában emlitni föl, melyeket szó nélkül nem hagyhatok. Azt mondja ugyanis a t. lelkész úr, hogy „velem szembe erkölcsi érzete nem engedte csak fel­tételezni is, miről később mások figyelmeztetése foly­tán kelle pirulva meggyőződnie, hogy agyvelem nem épen csekély borgőz nyomása alatt szenvedett.“ — Ha eme figyelmeztetés az igazságon alapult, úgy csak sajnálni kell a lelkész urat, ki oly rö­vidlátással van végzetétől megverve, hogy egy tartós „társalgás“ és „eszmecsere„ folyama alatt nem volt képes fel­edezni rajtam a borgőz nyo­mását, melyről hallomás után győződött meg. Jobb lett volna e tekintetben a saját tapasztalatait venni irányadóul, mert így, midőn kijelentem, hogy meg­győződése — tanúkkal igazolhatólag — téves egyúttal a tisztelet úr erkölcsi érzetének elpirul, Sára megjegyzem, miszerint azt nem helyén és idején méltóztatott alkalmazni, szerintem amaz el­pirulás sokkal inkább indokolva lett volna akkor midőn az igazsággal ellentétesen kijelenté, hogy szól a mentességnek ezutánra nem a hivatalhoz, ha­nem a személyhez leendő köttetését a presbitérium elhatározta. Jelensül nem tehetve föl, hogy a gyo­mai értelmes presbitérium a lelkész úr privát sze­szélyének hódolva egy a szokás által már rég szentesített gyakorlatot helyes indok nélkül fel­függesszen, kérdést intéztettem a presbitérium tisz­telt elnökéhez e tárgyban. És sajnálattal kelle meggyőződnöm, hogy a h. helv. lelkészek tisztes korában is van egy oly egyén, ki nem átall va­lótlanságokat állítani anélkül, hogy erkölcsi érzete elpirulna ?! A t. lelkész úr által megtámadott közle­ményre vonatkozólag kijelentem, hogy — bár mint tanító, a t. lelkész úr által a stólaügyben elfoglalt álláspontot sem méltányosnak, sem igazságosnak sem törvényesnek, — sőt inkább az egész tanítói testületre nézve igen sérelmesnek és megalázónak tartom: — annak közrebocsátásánál semminemű részt nem vettem ; de, hogy az megfelel az igaz­ságnak, állítani merem! mert hiszen, hogy a lelkész urat nem elvi tekintetek vezették, hane a gyűlölet sarkalá a stólamentesség szűkkeblű fe­­szegetésére, kitűnik leveléből, de különösen egy velem szemközt tett nyilatkozatából, mely követ­kező: „már például, ha egy itteni tanító (kinek később nevét is megmondó) családjában halálozás történnék stóla nélkül nem is végezném a temetést. Ezek folytán — remélem — indokoltnak ta­lálandja a t. lelkész úr, ha rám vonatkozó ferde állításainak visszautasítása mellett az igazságot buzgóbb figyelmébe ajánlani bátorkodom. Varga György, tást, mely engem titkos gyű­lölséggel és rágalma­­­zással vádol és a mely nem egyéb, mint egy szen­vedélytől elvakult természet eszthézis, ne­messég és alap nélküli kitörése, erkölcsi önérzetem férfias komolyságával utasitom vissza. Kovács László. Békés október 14. 1875. G­arzó Gyula gyomai ref. lelkész egy rávo­natkozó s a „Békés“ 40-ik számában megjelent, közleményre adott válaszában jónak látta nevemet Békés október 15. 1875. T. szerkesztő ur ! Miután gyomai ref. lelkész Garzó Gyula ur egy a „Békés“ 41-ik számában közrebocsátott levelében szives volt rólam is meg­emlékezni , engedje meg, hogy e megemlékezésre én is megtehessem becses lapjában szerény észre­vételeimet. Azt mondja nevezett lelkész úr, hogy „egy testvéremmel küzdött régi polémiája miatt, titkos gyülölséggel viseltetem iránta.“ Ezen minden ész­szerű alapot nélkülöző állítással szemben kijelen­tem, hogy amaz alkalomból titkos gyülölség he­lyett nyilvános szánalmat éreztem a lelkész ur iránt, mint a ki szenvedélye hevében egy oly küzdelemre vállalkozott, melynek folytatásához­­ szükséges fegyvereket teljesen nélkülözé. A mi már a lelkész ur által u. n. eszmecse­rt, helyesebben: annak kijelentését illeti, hogy ,a stóla el, vagy el nem fogadásának kérdését, nem a hivatali állás, de az illető tanító tanügyi érdemei s iránta nyilatkozó magaviselete szempont­jából kívánja eldönteni“ — erre nézve megjegy­zem, hogy annak jelentőségét nagyon is átértet­tem, de nem tudom méltányolni. Az én tudom­á­som szerint ugyanis a belhivatalnokok stóla men­tessége — az általános gyakorlathoz képest — az iletök hivatalos állásához van kötve, nem pedig személyes tulajdonaikhoz, annyival kevésbé a lel­készek iránt nyilatkozó magukviseletéhez, s midőn valaki ez utóbbi szempont valósításán fáradozik — nézetem szerint nem vádolhatja józanul titkos gyülölséggel, műveltség hiányával azt, ki mint ön­érzetes tanító — nem örömest néz oly törekvést, mely a servilism­us megalapítására irányul. Végül fel kell említenem, hogy bár a t. lel­kész ur által oly hatásosan visszautasított s rága­lomnak nevezett közlemény nem tőlem származott, mindazonáltal annak igazságát — a t. lelkész ur aját nyilatkozatai alapján — jó lélekkel erősítem egyszersmind kijelentem, hogy a belhivatalnokok stóla mentességének a t. lelkész ur által föltalált módom­ gyakorlása nem ama kegyeletes szokás tovább folytatásának, hanem megszüntetésének te­kinthető, föl se lehetvén tenni, hogy akadna jó­­ravaló tanító, ki a kegyelet szokás által szentesí­tett tartozó tényét a kegyelem morzsalékjával cse­rélné föl. Mindezek alapján tehát, ama sötét gyanúsí­ Újdonságok. © B. Csabán f. hó 16-án főt. Szeberényi I Gusztáv superintendens ur tiszteletére hazafias fő­­pásztori magatartása, különösen a magyar nyelv iránti dicséretes buzgalma méltánylásául tisztelői s fényes ovatiót rendeztek, melyről lapunk követke­­­ző száma hozand bővebb tudósítást. © Az Orosházi casinó — hosszas vándorlási után végre állandó szállást talált a község általi emelt nagy vendéglőnek e czélra épített czélsze­ l rü helyiségében. © Békésen f. hó 14-én kelt egybe t. Szilá­­­gyi Márton debell­ácsai ref. lelkész Durkó Ferencz s polgár kedves leányával Zsuzsikával. A m­ennyeg­ l­zői ünnepély az öröm­szülék és az ujpár számos­­ tisztelőinek jelenlétében folyt le, kikkel együtt mi­­ is zavartalan boldogságot kívánunk e tiszta baj­ s­zámon épült frigyhez ! © A gyulai polgári kör ma tartja tisztújító­­ közgyűlését. © A békésbánáti egyházmegye törvényszékei f. hó 27-én B.­Gyu­lán ülést tartand, melyre Gr.­­ Lónyay Menyhért egyh. megyei segéd­gondnok I urat is várják. © A Gyula városában levő iskolák tansze­­­mélyzete f. hó 10-én értekezletet tartott egy„ta­­­nítói egylet“ alakítása érdekében, melynek czélja : a nevelésügyi folyóiratok járatása, szakkönyvtár ala­­­pítása és értekezések tartása által a tagok szakis­ 1 mereteinek öregbítése; koronkinti felolvasások ál­­­tal a közönség, különösebben a szülőknek a neve­lési elvekkel leendő megismertetése stb. Az egylet­­ alakítására szükséges előintézkedések megtétele­­ után az illetők azon általános óhajtással oszoltak­­ szót, hogy vajha minél hamarabb megkezdhetnél egyletünk nagy horderejű munkásságát ! — Eg­gyel több a lámpa Gyulán Nagy Fe­­­­rencz rab­ felügyelő a Pacsirta utczán csinosan­­ épült uj házára lámpát is tétetett s miután a vi­­­­lágitás haszonbérbe van adva ennek tartama alatti a világítást saját költségén fogja eszközölni. ■— Békés szent-Andráson a ref. templom ut­­­czájának bef­ásítása a múlt tavaszon jön megkezd­­­ve. A­­ szépen diszlő eperfákat nyár folyamában­­ az oktalan állatok pusztításától sikerült megmen­t­­eni, azonban közelebb egyszer csak arra ébredt­ fel a lakosság, hogy a jól gondozott fasor bru­­­tális módon megsemmisittetett; valamely durva kéz­i sorban minden fát kitördelt. A tettes fölfedezőjé­­­­­­nek és feljelentőjének 20 frt jutalom tűzetett ki.­­] — A békés szentandrási népkör által októ­­­­ber 10-ére kitűzött tánczvigalom — leküzdhetlen I' akadály jévén közbe — október 24-ére halasz­t íatott. — Felhívás: A gyümölcstermelés és kertipar­­i fejlesztése tekintetéből, folyó hó október 24-én­­ s vasárnap és 25-én hétfőn, a városháza nagy ter­m­­­ében gyümölcs-kiállítás fog rendeztetni, felkéret­­j i­k tehát a tisztelt gyulai gyümölcs­termelők, hogy l­ dállítani szándékolt gyümölcseiket, e hó 21. ésji 22-én a városháza nagy termébe beküldeni szives­t s­épdjenek , 23-án leend a gyümölcsök megbirálása. A­­ kiállítás megnyitása kezdetét veendi októ­b­­er 24-én, vasárnap délelőtti 9 órakor; — a ki­ 1j. tiltás tartani fog hétfőn délután 2 óráig, — a­­­­­­ikor a kiállított gyümölcsök el fognak árverez­­t­­etni; — a befolyó összes jövedelem a polgári is-111 %.óta javára fog fordíttatni. Belépti dij 10 kr. Fel-1­­ é­etik a tisztelt közönség, Hogy ezen hasznos ügy i­ránti pártolását, minél nagyobb számú megjelené­ 1 fi éllel nyilvánítani szíveskedjék. Kelt B.­Gyulán,­­1­815. október 10 én. Göndöcs Benedek, p ■­­ k I k­­iadásában egy oly folyóiratot szerkeszt, melynek egy*­­lüli czélja lehetővé tenni csekély pénzalappal a népkönyv* árak alapítását. A vállalat ugyanis évenkint 32 füzetben elenik meg (átlag minden tiz napban egy füzet) és igy már csak egy évi folyama is egy kis könyvtárat képez, mely közel 100 ívnyi, számos képpel tarkított, mindennemű gondosan összeállított olvasmányt nyújt, és ezen tömeg olvasni valónak, 32 füzetnek, egész évi előfizetési ára 6 *rt, félévi 3 frt, negyedévi 1 frt 50 kr. A „Hasznos Mu­lattató” jelenleg harmadik évfolyamát futja, s a legszéle­sebb körű pártolásnak örvend, mit valóban meg is érde­mel, mert füzetei mint családi olvasmány, a családi könyv­tárakban is hézagpótló darabokat képeznek, gyermek és felnőtt egyaránt élvezhetvén e jeles tartalmú folyóiratot mely mint egyedüli ilyféle komoly irányú vállalat, a leg­melegebben ajánlható a gyermekük alapos képzését szivén viselő szülőknek, s az iskolai és népkönytárak lelkes ala­kítóinak. „Leányok lapja“ czímmel, egy másik nagy fontos­ságú vállalatot is szerkeszt Dolinay Gyula. Ennek czélja kizárólag a lánynövendékeknek nyújtani nemükhöz alkalma­zott, kedélyéletük- és ismeretkörüknek megfelelő olvasmányt- Szükségtelen megjegyezni, hogy mennyire hézagpótló e válla­lat, hiszen irodalmunkban ez ideig épen nem voltak te­kintettel a két nem közti külömbségre, s igy kellett leány­­gyermekeknek „összeütöm a bokámat,“ „fel a csatára,* „kardot kezembe” stb. eféle ifjúsági iratokat olvasni. A „Lányok Lapja“ f. é. okt. elsejével megindult s a kezünk közt levő első szám a legfényesebben megfelelt czéljának. Gyönyörű e kis folyóirat, nagyszerű ízléssel és tömör ele­­gancziával van kiállítva, úgy, hogy ezen öt szép képpel ékesített füzet, a hazai ilynemű vállalatokkal bátran kiállja a versenyt. Három ívre terjed , szép borítékba van fűzve. Béltartalma a legváltozatosabban a következő dolgozatok­kal van megtöltve: 1. Dal a nőről. Költemény Gáspár Im­rétől. — 2. Orzsike története. Elbeszélés, irta Mikszáth Kálmán (képpel). — 3. Magyar leány imája. Költemény W. Rajka Teréztől. — 4. Honleányok arczképcsarnoka. — 5. A kis mosónő (képpel). — €. Flóra és Anna levelezése. V­­aál Karolinától. — 7. A mi Juliskánk. Költemény Kiss Józseftől (képpel). 8. A harmatcsepp meséje Péterffy Sán­dortól. — 9. Csevegés a varróeszközökről, Júliától. —10. Bölcs mondatok. — 11. Mikor alszik a czicza (képpel) — 12. Ismeretlen ország, példázat német eredeti után. — 13. A gyik (képpel). — 14. üli képek a felvidékről, Do­­linay Gyulától. A borítékon előfizetési felhívás. Találós mesék. Mindenfélék. A „Lányok Lapja” tartalmas voltánál s komoly irá­nyánál fogva az iskolai és népkönyvtárakban is méltó he­lyet foglalhat el. Ajánljuk e jóravaló folyóiratot hazánk leányainak, s a leánynevelés barátijainak, az iskolai nép­­könyvtárak vezetőinek pártoló részvétélre. Előfizetési ára félévre 3 frt, negyedévre X frt 50 kr. Előfizetési pénzek a vállalat kiadójához, a pesti könyvnyomda részvény­társulathoz: Hold-utcza 4-ik­­ szám inté­­zendők. — Megjelent a „Szegedi Képes Naptár“ az 1876-iki szökő évre, kiadja Burger Zsigmond özvegye. Tartalma a következő: A fölséges uralkodóház. Naptári rész. Szeged sz. kir. város köztörvényhatósága és a szegedi kir. tör­vényszék tisztviselőinek névsora. Szeged­­ jövője. Nagysán­dortól. (3 képpel.) Az 1876. évi országos kiállítás Szegeden. Bakay Nándortól. Hona anyja. Elbeszélés Vasa Mátyástól. Panna néni. Népies elbeszélés versekben. Kék Hyacinttól. Beszélgetés András bácsi­ és családjával a babonáról; a szomszédok is részt vehetnek benne. Ferenczi Jánostól Népdalok. Szeged és vidékéről gyűjté: Ferenczi János. Ku­­koriczapattogatás (Képpel.) A mélységben. Egy utazó el­beszélése. (Képpel.) A halál torkában. Angol elbeszélés. Képpel.) A kuruzslásról. Népies tanulmány. Dr. Kleinmann Lipóttól. A házi ipar az alföldön. Gelléri Mórtól. Ado­­nák. (6 képpel) A métermértékekről. Átszámító tábláza­tit. Magyar és Erdélyhoni országos vásárok. Bélyegdíj­­mutató. Az uj mértékek rövid ismertetése versekben. Űz­eti útmutató. (Hirdetések.) — A „Szegedi Képes Naptár­nak itt közölt tartalom-jegyzéke élénk bizonyságot tesz arról, hogy a nép fölvilágosítása, oktatása és korszerűbb eszmékkel való megbarátkozása lebegett a szerkesztő és k iadó előtt. Ezenkívül csinos és ízléses kiállítása folytán s különösen ajánlatos. Rendkívül olcsó ára pedig (30 kr.) ehetővé teszi, hogy a szegényebb osztályhoz is eljuthas­­on. Kapható minden hazai könyvárusnál és könyvkötőnél. Ajánljuk olvasóink figyelmébe e tartalmas naptárt. — Az „Apollo“ czimű zeneműfolyóirat negyedik ré­sze legújabban megjelent tizedik számának tartalma: 1) mpromptu Feigler Viktortól. 2) Albumlapok Beliczay Gyulától. 3) Szerelmi dalok Büky Györgytől. 4) Maros vize­­lyik csendesen: népdal a „Háromszéki leányokból,“ it­ta id. Ábrányi Kornél. A borítékon: Seemann József gyház zeneszerző, életrajzi vázlat (képpel.) A zene törté­­elme Kapi Gyulától. — Vegyes. Zeneműjegyzék. Előfize­ti az egész évre 6 frt, félévre 3 frt. A jelen szám e­zért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidéken leg­­célszerűebben a postahivataloknál postautalványozás ut­án eszközölhető, Budán, az „Apollo“ kiadóhivatalában, Zs­­ola utcza 681. sz. a. Minden eddig megjelent szám és ötét folyton kapható. ( Az „Uj idők“ czimü kedvelt hetilap divattárczá­­il) 40-ik száma ismét a következő válogatott és érdekes .Halommal jelent meg: „A forradalmak törzsfája (képpel,) Kallóczy Lajostól; „Gyakran kérded szeretlek-e még ?“ red. költ.) Benedek Aladártól; „Margit“ (jellemrajz,­z­erkesztő „Milyenek a nők“ czimü munkájából); „Nóra küje“ (Walter Scott költeménye), Ábrányi Emil fordító­­ban: „Belladonna“ (franczia elbeszélés); „János kapitány­­ elbeszélései“ (Laboulaye után); „A nő és a ház“, Dr. lein Lőrincztől; „Irodalmi, művészeti és társadalmi hi­­k.“ — A borítékon: vidéki élet, Hymen, számrejtvény, tta­talány, (mindkettő hármas jutalommal a megfejtő elő­­­ etők számára), szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, ve­rsek.“ — Szerkeszti: Benedek Aladár. E csinos, tartal­­as s a női igényeknek is megfelelő hetilap előfizetési ja egy negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt. Féléves a fizetőknek képjutalom, stb. Kiadói és szerkesztői hiva­­ta Budapest, Zöldfa utcza 10. sz. Irodalom és művészet. I V­ — Az iskolai és népkönyvtárak ügye, kell hogy tár­t ta­ndllmi kérdést képezzen nálunk is, szükséges végre ezen l­e­szne megvalósítását komolyan akarni, főként ilyenkor, a l­­e­szffledő téli idény kezdetével, midőn ugyanis azon kér­ 1­sz és nyomul előtérbe, hogy mit tesz népünk a munkanél­k­el­üli időben ? I­s. A felnőttek oktatása abban találja a legbiztosabb s új megoldás kulcsát, ha a házi iparoktatás mellett gondosko­d St­unt arról is, hogy a nép alkalmas, jó könyveket olvas-1 re assbn. És irodalmunk akkor virágzik fel igazán, ha a nép­i be­ok kedves foglalkozása és életszükséglete lesz az olvasás. S fiz­­edreltessük meg tehát a néppel az olvasást, lássuk el őt­gi­zélszerű olvasnivalókkal, állítsunk iskoláink mellett könyv­ 1 m íratot, melyeknek hasznos darabjait a gyermekek és a s­zi­ép olvasás véget kihordhassák. Mily nagy fontosságú kul­t el iráni haladás lenne az, ha tízezeret haladó iskoláink mel­l ta­rt, ugyanannyi népkönyvtár terjesztené a műveltséget, s itatást. És ez nem ábránd, ez nem kivihetetlen. Egy cse­t ilyi áldozatkészséggel, egy arra a czélra jövedelmező bál, e­lolvasás, vagy más efféle rendezése által előállana a kez­d­­­eményezéshez szükséges pénzalap. Mert a kezdeményez­­­ésre csekély összeg is elégséges. író Dolinay Gyula „Hasznos Mulattató“ czim alatt, a­z esti *könyvnyomda-részvény-társulat (hold-utcza 4. sz.) I . Felelős szerkesztő: Elek Lajos. Szerkesztői üzenetek. — Szerep. F. S. Soraidat vettük, ígéreted beválté­­t várjuk. — Svárgytelek. G. I. Küldeményeidnek már-már gén járunk. Várjuk a leveleket.

Next