Békés, 1875 (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-10-17 / 42. szám

30 kr. esik. Gyulán október 12-én 1875. Dobay János, polgármester. 26. Járda építésre........................ 872.35 27. Menyhárd hídjára . . . . . 4000.— 28. Pallókra ................................. 1513.— 29. Zsilipek és csatornákra . . . 950.— 30. Sugárút fentartására .... 420.— 31. Tűzoltó karra és eszközök javitására 1400.— 32. Kutak fentartására................... 120.— 33. Toronyóra gondozására . . . 40.— 34. Fövenyesi védgátra és zsilipekre 600.— 35. Oláhréti védgátra................... 400.— 36. Honvédtiszti lakokra .... 3730.— 37. Előfogati bérlőknek .... 1495.— 38. Vágóhíd bérletére................... 40.— 39. Házi szegényeknek és betegeknek 1000.— 40. Toloncz élelmezésre................... 73.68 41. Leírandó város adók .... 2000.— 42. Jegyzői nyugdíjintézetnek . . 396.81 .* 43. Mérték hitelesítő hivatal bérlete 200.— 44. Esetleg felmerülendő catasteri munkálatra............................ 1000.— 45. Előre nem láthatókra .... 1644.52 7— 46. Kézműves munkákra .... 50.— Kiadás összesen 60000.— Levonva a bevételt....................... 35037.41 Marad községi adó utján fedezendő 24962.59 Minélfogva egy állam adó forintra Levelezés. Békés, okt. 6. 1875. T. Szerkesztő úr! Realgymnasiumunkban az iskolai év szokott ünnepélyességgel megnyittatott Reggel 9 órakor a tanuló ifjúság mintegy 145 főből álló serege és szép számú közönség jelenlétében isten áldásának kérése és segedelemre hívása után nt. Hajnal Ábel esperes úr hívta fel az ujakat az uj munkára, kitartásra és ernyedetlen szorgalomra buzditva őket, mely után az egyháztanács által legközelebb hivatalaikban megerősített két uj tanférfiut, u. m. Osváth Ferencz és Rózsa Sándor tanár urakat bemutatván, tanszékeik elfoglalására hívta fel. Mely felhívás folytán előbb Osváth Ferencz ur, feszült figyelem és érdeklődéssel halgatott, ügyes és avatott tollal összeállított jeles beszédében a protestáns iskolák hatásáról elmélkedve gyönyörűen fejtegette s megvilágitotta, hogy azoknak fenállása, mily nagy horderővel hatott a közmivelődés fejlődésére. Feltüntette a protestáns iskolák régibb s újabb állapota közötti külömbséget s előhaladást. A protestáns hitfelekezet áldozatkészségének s lankadatlan buzgalmának tulajdonítva az eredményt, mely a nevelés terén eléretett. Jeles beszédének záradékában hálás elismeréssel emlékezik meg iskólánk teremtő s éltető lelkéről nt. H. A. esperes arról, egyúttal magát tiszttársai őszinte jóindulatába ajánlva az ifjúságnak a szorgalomra és munkásságra buzdítása mellett fejezte be köztetszésben részesült jeles beszédét. Ezután Rózsa Sándor úr az iskolai fegyelemről elmélkedve, neveléstanilag fejtegette az iskolai fegyelemnek a kor kívánalmaihoz mért viszonybani szükségességét. Ritka ügyességgel készült neveléstani eszmékkel gazdag beszédében hangsúlyozván, hogy a tanár egyúttal nevelő is tartozik lenni, s hogy átalában a nevelésnél — hol a fenyíték alkalmazása ez idő szerint nélkülözhetlen — mily óvatosan kell eljárni s mig komoly átgondoltsággal kell azokat alkalmazni. Befejezésül ő is mint elődje az érdemekben, különösen a nevelésügy hathatós előmozdításánál mindenki előtt egyiránt elismert érdemekben megőszült esperes urat éltetve magát a tanárkar jóindulatába ajánlva az ifjakat munkára serkentve zárá be beszédét. Mindkét beszéd felett kifejtett köztetszés nyilvánítása után Bihari István ez idei igazgató úr üdvözölte az uj tiszttársakat, felhiván őket az iskola jó hírneve s becsülete megszilárdításában közreműködésre, egyúttal azon kedves reményének adván kifejezést, hogy a nyert jeles erőkben nem fog hiányozni a jó akarat s a munkássági iskola jó hirnevének megszilárditására, s hogy a nevezetteket mint állandóan a nevelés terén munkálkodni törekvő kartársakat az elfoglalt helyzet kielégitvén, nem törekszenek kedvezőbb alkalmazást keresni s ennek következtében nem leend kitételve intézetünk azon kellemetlen helyzetnek, hogy újabb s újabb egyének külömböző modorai felösmerése , eltanulása képezze növendékeink alaptudományát. A nevezetes ünnepély nr. Hajnal Ábel esperes úr áldást kérő s könyörgő szavai után berekesztetett. A pusztai iskolák s az óvoda okt. 1-én a városnak átadatott s azóta annak gondjaira vannak bizva. r. I. oly állítások kapcsában emlitni föl, melyeket szó nélkül nem hagyhatok. Azt mondja ugyanis a t. lelkész úr, hogy „velem szembe erkölcsi érzete nem engedte csak feltételezni is, miről később mások figyelmeztetése folytán kelle pirulva meggyőződnie, hogy agyvelem nem épen csekély borgőz nyomása alatt szenvedett.“ — Ha eme figyelmeztetés az igazságon alapult, úgy csak sajnálni kell a lelkész urat, ki oly rövidlátással van végzetétől megverve, hogy egy tartós „társalgás“ és „eszmecsere„ folyama alatt nem volt képes feledezni rajtam a borgőz nyomását, melyről hallomás után győződött meg. Jobb lett volna e tekintetben a saját tapasztalatait venni irányadóul, mert így, midőn kijelentem, hogy meggyőződése — tanúkkal igazolhatólag — téves egyúttal a tisztelet úr erkölcsi érzetének elpirul, Sára megjegyzem, miszerint azt nem helyén és idején méltóztatott alkalmazni, szerintem amaz elpirulás sokkal inkább indokolva lett volna akkor midőn az igazsággal ellentétesen kijelenté, hogy szól a mentességnek ezutánra nem a hivatalhoz, hanem a személyhez leendő köttetését a presbitérium elhatározta. Jelensül nem tehetve föl, hogy a gyomai értelmes presbitérium a lelkész úr privát szeszélyének hódolva egy a szokás által már rég szentesített gyakorlatot helyes indok nélkül felfüggesszen, kérdést intéztettem a presbitérium tisztelt elnökéhez e tárgyban. És sajnálattal kelle meggyőződnöm, hogy a h. helv. lelkészek tisztes korában is van egy oly egyén, ki nem átall valótlanságokat állítani anélkül, hogy erkölcsi érzete elpirulna ?! A t. lelkész úr által megtámadott közleményre vonatkozólag kijelentem, hogy — bár mint tanító, a t. lelkész úr által a stólaügyben elfoglalt álláspontot sem méltányosnak, sem igazságosnak sem törvényesnek, — sőt inkább az egész tanítói testületre nézve igen sérelmesnek és megalázónak tartom: — annak közrebocsátásánál semminemű részt nem vettem ; de, hogy az megfelel az igazságnak, állítani merem! mert hiszen, hogy a lelkész urat nem elvi tekintetek vezették, hane a gyűlölet sarkalá a stólamentesség szűkkeblű feszegetésére, kitűnik leveléből, de különösen egy velem szemközt tett nyilatkozatából, mely következő: „már például, ha egy itteni tanító (kinek később nevét is megmondó) családjában halálozás történnék stóla nélkül nem is végezném a temetést. Ezek folytán — remélem — indokoltnak találandja a t. lelkész úr, ha rám vonatkozó ferde állításainak visszautasítása mellett az igazságot buzgóbb figyelmébe ajánlani bátorkodom. Varga György, tást, mely engem titkos gyűlölséggel és rágalmazással vádol és a mely nem egyéb, mint egy szenvedélytől elvakult természet eszthézis, nemesség és alap nélküli kitörése, erkölcsi önérzetem férfias komolyságával utasitom vissza. Kovács László. Békés október 14. 1875. Garzó Gyula gyomai ref. lelkész egy rávonatkozó s a „Békés“ 40-ik számában megjelent, közleményre adott válaszában jónak látta nevemet Békés október 15. 1875. T. szerkesztő ur ! Miután gyomai ref. lelkész Garzó Gyula ur egy a „Békés“ 41-ik számában közrebocsátott levelében szives volt rólam is megemlékezni , engedje meg, hogy e megemlékezésre én is megtehessem becses lapjában szerény észrevételeimet. Azt mondja nevezett lelkész úr, hogy „egy testvéremmel küzdött régi polémiája miatt, titkos gyülölséggel viseltetem iránta.“ Ezen minden észszerű alapot nélkülöző állítással szemben kijelentem, hogy amaz alkalomból titkos gyülölség helyett nyilvános szánalmat éreztem a lelkész ur iránt, mint a ki szenvedélye hevében egy oly küzdelemre vállalkozott, melynek folytatásához szükséges fegyvereket teljesen nélkülözé. A mi már a lelkész ur által u. n. eszmecsert, helyesebben: annak kijelentését illeti, hogy ,a stóla el, vagy el nem fogadásának kérdését, nem a hivatali állás, de az illető tanító tanügyi érdemei s iránta nyilatkozó magaviselete szempontjából kívánja eldönteni“ — erre nézve megjegyzem, hogy annak jelentőségét nagyon is átértettem, de nem tudom méltányolni. Az én tudomásom szerint ugyanis a belhivatalnokok stóla mentessége — az általános gyakorlathoz képest — az iletök hivatalos állásához van kötve, nem pedig személyes tulajdonaikhoz, annyival kevésbé a lelkészek iránt nyilatkozó magukviseletéhez, s midőn valaki ez utóbbi szempont valósításán fáradozik — nézetem szerint nem vádolhatja józanul titkos gyülölséggel, műveltség hiányával azt, ki mint önérzetes tanító — nem örömest néz oly törekvést, mely a servilismus megalapítására irányul. Végül fel kell említenem, hogy bár a t. lelkész ur által oly hatásosan visszautasított s rágalomnak nevezett közlemény nem tőlem származott, mindazonáltal annak igazságát — a t. lelkész ur aját nyilatkozatai alapján — jó lélekkel erősítem egyszersmind kijelentem, hogy a belhivatalnokok stóla mentességének a t. lelkész ur által föltalált módom gyakorlása nem ama kegyeletes szokás tovább folytatásának, hanem megszüntetésének tekinthető, föl se lehetvén tenni, hogy akadna jóravaló tanító, ki a kegyelet szokás által szentesített tartozó tényét a kegyelem morzsalékjával cserélné föl. Mindezek alapján tehát, ama sötét gyanúsí Újdonságok. © B. Csabán f. hó 16-án főt. Szeberényi I Gusztáv superintendens ur tiszteletére hazafias főpásztori magatartása, különösen a magyar nyelv iránti dicséretes buzgalma méltánylásául tisztelői s fényes ovatiót rendeztek, melyről lapunk következő száma hozand bővebb tudósítást. © Az Orosházi casinó — hosszas vándorlási után végre állandó szállást talált a község általi emelt nagy vendéglőnek e czélra épített czélsze l rü helyiségében. © Békésen f. hó 14-én kelt egybe t. Szilágyi Márton debellácsai ref. lelkész Durkó Ferencz s polgár kedves leányával Zsuzsikával. A mennyeg lzői ünnepély az örömszülék és az ujpár számos tisztelőinek jelenlétében folyt le, kikkel együtt mi is zavartalan boldogságot kívánunk e tiszta baj számon épült frigyhez ! © A gyulai polgári kör ma tartja tisztújító közgyűlését. © A békésbánáti egyházmegye törvényszékei f. hó 27-én B.Gyulán ülést tartand, melyre Gr. Lónyay Menyhért egyh. megyei segédgondnok I urat is várják. © A Gyula városában levő iskolák tanszemélyzete f. hó 10-én értekezletet tartott egy„tanítói egylet“ alakítása érdekében, melynek czélja : a nevelésügyi folyóiratok járatása, szakkönyvtár alapítása és értekezések tartása által a tagok szakis 1 mereteinek öregbítése; koronkinti felolvasások által a közönség, különösebben a szülőknek a nevelési elvekkel leendő megismertetése stb. Az egylet alakítására szükséges előintézkedések megtétele után az illetők azon általános óhajtással oszoltak szót, hogy vajha minél hamarabb megkezdhetnél egyletünk nagy horderejű munkásságát ! — Eggyel több a lámpa Gyulán Nagy Ferencz rab felügyelő a Pacsirta utczán csinosan épült uj házára lámpát is tétetett s miután a világitás haszonbérbe van adva ennek tartama alatti a világítást saját költségén fogja eszközölni. ■— Békés szent-Andráson a ref. templom utczájának befásítása a múlt tavaszon jön megkezdve. A szépen diszlő eperfákat nyár folyamában az oktalan állatok pusztításától sikerült megmenteni, azonban közelebb egyszer csak arra ébredt fel a lakosság, hogy a jól gondozott fasor brutális módon megsemmisittetett; valamely durva kézi sorban minden fát kitördelt. A tettes fölfedezőjének és feljelentőjének 20 frt jutalom tűzetett ki.] — A békés szentandrási népkör által október 10-ére kitűzött tánczvigalom — leküzdhetlen I' akadály jévén közbe — október 24-ére halaszt íatott. — Felhívás: A gyümölcstermelés és kertipari fejlesztése tekintetéből, folyó hó október 24-én s vasárnap és 25-én hétfőn, a városháza nagy termében gyümölcs-kiállítás fog rendeztetni, felkéretj ik tehát a tisztelt gyulai gyümölcstermelők, hogy l dállítani szándékolt gyümölcseiket, e hó 21. ésji 22-én a városháza nagy termébe beküldeni szivest sépdjenek , 23-án leend a gyümölcsök megbirálása. A kiállítás megnyitása kezdetét veendi október 24-én, vasárnap délelőtti 9 órakor; — a ki 1j. tiltás tartani fog hétfőn délután 2 óráig, — aikor a kiállított gyümölcsök el fognak árvereztetni; — a befolyó összes jövedelem a polgári is-111 %.óta javára fog fordíttatni. Belépti dij 10 kr. Fel-1 éetik a tisztelt közönség, Hogy ezen hasznos ügy iránti pártolását, minél nagyobb számú megjelené 1 fi éllel nyilvánítani szíveskedjék. Kelt B.Gyulán,1815. október 10 én. Göndöcs Benedek, p ■ k I kiadásában egy oly folyóiratot szerkeszt, melynek egy*lüli czélja lehetővé tenni csekély pénzalappal a népkönyv* árak alapítását. A vállalat ugyanis évenkint 32 füzetben elenik meg (átlag minden tiz napban egy füzet) és igy már csak egy évi folyama is egy kis könyvtárat képez, mely közel 100 ívnyi, számos képpel tarkított, mindennemű gondosan összeállított olvasmányt nyújt, és ezen tömeg olvasni valónak, 32 füzetnek, egész évi előfizetési ára 6 *rt, félévi 3 frt, negyedévi 1 frt 50 kr. A „Hasznos Mulattató” jelenleg harmadik évfolyamát futja, s a legszélesebb körű pártolásnak örvend, mit valóban meg is érdemel, mert füzetei mint családi olvasmány, a családi könyvtárakban is hézagpótló darabokat képeznek, gyermek és felnőtt egyaránt élvezhetvén e jeles tartalmú folyóiratot mely mint egyedüli ilyféle komoly irányú vállalat, a legmelegebben ajánlható a gyermekük alapos képzését szivén viselő szülőknek, s az iskolai és népkönytárak lelkes alakítóinak. „Leányok lapja“ czímmel, egy másik nagy fontosságú vállalatot is szerkeszt Dolinay Gyula. Ennek czélja kizárólag a lánynövendékeknek nyújtani nemükhöz alkalmazott, kedélyéletük- és ismeretkörüknek megfelelő olvasmányt- Szükségtelen megjegyezni, hogy mennyire hézagpótló e vállalat, hiszen irodalmunkban ez ideig épen nem voltak tekintettel a két nem közti külömbségre, s igy kellett leánygyermekeknek „összeütöm a bokámat,“ „fel a csatára,* „kardot kezembe” stb. eféle ifjúsági iratokat olvasni. A „Lányok Lapja“ f. é. okt. elsejével megindult s a kezünk közt levő első szám a legfényesebben megfelelt czéljának. Gyönyörű e kis folyóirat, nagyszerű ízléssel és tömör elegancziával van kiállítva, úgy, hogy ezen öt szép képpel ékesített füzet, a hazai ilynemű vállalatokkal bátran kiállja a versenyt. Három ívre terjed , szép borítékba van fűzve. Béltartalma a legváltozatosabban a következő dolgozatokkal van megtöltve: 1. Dal a nőről. Költemény Gáspár Imrétől. — 2. Orzsike története. Elbeszélés, irta Mikszáth Kálmán (képpel). — 3. Magyar leány imája. Költemény W. Rajka Teréztől. — 4. Honleányok arczképcsarnoka. — 5. A kis mosónő (képpel). — €. Flóra és Anna levelezése. Vaál Karolinától. — 7. A mi Juliskánk. Költemény Kiss Józseftől (képpel). 8. A harmatcsepp meséje Péterffy Sándortól. — 9. Csevegés a varróeszközökről, Júliától. —10. Bölcs mondatok. — 11. Mikor alszik a czicza (képpel) — 12. Ismeretlen ország, példázat német eredeti után. — 13. A gyik (képpel). — 14. üli képek a felvidékről, Dolinay Gyulától. A borítékon előfizetési felhívás. Találós mesék. Mindenfélék. A „Lányok Lapja” tartalmas voltánál s komoly irányánál fogva az iskolai és népkönyvtárakban is méltó helyet foglalhat el. Ajánljuk e jóravaló folyóiratot hazánk leányainak, s a leánynevelés barátijainak, az iskolai népkönyvtárak vezetőinek pártoló részvétélre. Előfizetési ára félévre 3 frt, negyedévre X frt 50 kr. Előfizetési pénzek a vállalat kiadójához, a pesti könyvnyomda részvénytársulathoz: Hold-utcza 4-ik szám intézendők. — Megjelent a „Szegedi Képes Naptár“ az 1876-iki szökő évre, kiadja Burger Zsigmond özvegye. Tartalma a következő: A fölséges uralkodóház. Naptári rész. Szeged sz. kir. város köztörvényhatósága és a szegedi kir. törvényszék tisztviselőinek névsora. Szeged jövője. Nagysándortól. (3 képpel.) Az 1876. évi országos kiállítás Szegeden. Bakay Nándortól. Hona anyja. Elbeszélés Vasa Mátyástól. Panna néni. Népies elbeszélés versekben. Kék Hyacinttól. Beszélgetés András bácsi és családjával a babonáról; a szomszédok is részt vehetnek benne. Ferenczi Jánostól Népdalok. Szeged és vidékéről gyűjté: Ferenczi János. Kukoriczapattogatás (Képpel.) A mélységben. Egy utazó elbeszélése. (Képpel.) A halál torkában. Angol elbeszélés. Képpel.) A kuruzslásról. Népies tanulmány. Dr. Kleinmann Lipóttól. A házi ipar az alföldön. Gelléri Mórtól. Adonák. (6 képpel) A métermértékekről. Átszámító táblázatit. Magyar és Erdélyhoni országos vásárok. Bélyegdíjmutató. Az uj mértékek rövid ismertetése versekben. Űzeti útmutató. (Hirdetések.) — A „Szegedi Képes Naptárnak itt közölt tartalom-jegyzéke élénk bizonyságot tesz arról, hogy a nép fölvilágosítása, oktatása és korszerűbb eszmékkel való megbarátkozása lebegett a szerkesztő és k iadó előtt. Ezenkívül csinos és ízléses kiállítása folytán s különösen ajánlatos. Rendkívül olcsó ára pedig (30 kr.) ehetővé teszi, hogy a szegényebb osztályhoz is eljuthason. Kapható minden hazai könyvárusnál és könyvkötőnél. Ajánljuk olvasóink figyelmébe e tartalmas naptárt. — Az „Apollo“ czimű zeneműfolyóirat negyedik része legújabban megjelent tizedik számának tartalma: 1) mpromptu Feigler Viktortól. 2) Albumlapok Beliczay Gyulától. 3) Szerelmi dalok Büky Györgytől. 4) Maros vizelyik csendesen: népdal a „Háromszéki leányokból,“ itta id. Ábrányi Kornél. A borítékon: Seemann József gyház zeneszerző, életrajzi vázlat (képpel.) A zene törtéelme Kapi Gyulától. — Vegyes. Zeneműjegyzék. Előfizeti az egész évre 6 frt, félévre 3 frt. A jelen szám ezért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidéken legcélszerűebben a postahivataloknál postautalványozás után eszközölhető, Budán, az „Apollo“ kiadóhivatalában, Zsola utcza 681. sz. a. Minden eddig megjelent szám és ötét folyton kapható. ( Az „Uj idők“ czimü kedvelt hetilap divattárczáil) 40-ik száma ismét a következő válogatott és érdekes .Halommal jelent meg: „A forradalmak törzsfája (képpel,) Kallóczy Lajostól; „Gyakran kérded szeretlek-e még ?“ red. költ.) Benedek Aladártól; „Margit“ (jellemrajz,zerkesztő „Milyenek a nők“ czimü munkájából); „Nóra küje“ (Walter Scott költeménye), Ábrányi Emil fordítóban: „Belladonna“ (franczia elbeszélés); „János kapitány elbeszélései“ (Laboulaye után); „A nő és a ház“, Dr. lein Lőrincztől; „Irodalmi, művészeti és társadalmi hik.“ — A borítékon: vidéki élet, Hymen, számrejtvény, ttatalány, (mindkettő hármas jutalommal a megfejtő elő etők számára), szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, versek.“ — Szerkeszti: Benedek Aladár. E csinos, tartalas s a női igényeknek is megfelelő hetilap előfizetési ja egy negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt. Féléves a fizetőknek képjutalom, stb. Kiadói és szerkesztői hivata Budapest, Zöldfa utcza 10. sz. Irodalom és művészet. I V — Az iskolai és népkönyvtárak ügye, kell hogy tárt tandllmi kérdést képezzen nálunk is, szükséges végre ezen leszne megvalósítását komolyan akarni, főként ilyenkor, a leszffledő téli idény kezdetével, midőn ugyanis azon kér 1sz és nyomul előtérbe, hogy mit tesz népünk a munkanélkelüli időben ? Is. A felnőttek oktatása abban találja a legbiztosabb s új megoldás kulcsát, ha a házi iparoktatás mellett gondoskod Stunt arról is, hogy a nép alkalmas, jó könyveket olvas-1 re assbn. És irodalmunk akkor virágzik fel igazán, ha a népi beok kedves foglalkozása és életszükséglete lesz az olvasás. S fizedreltessük meg tehát a néppel az olvasást, lássuk el őtgizélszerű olvasnivalókkal, állítsunk iskoláink mellett könyv 1 m íratot, melyeknek hasznos darabjait a gyermekek és a sziép olvasás véget kihordhassák. Mily nagy fontosságú kult el iráni haladás lenne az, ha tízezeret haladó iskoláink mell tart, ugyanannyi népkönyvtár terjesztené a műveltséget, s itatást. És ez nem ábránd, ez nem kivihetetlen. Egy cset ilyi áldozatkészséggel, egy arra a czélra jövedelmező bál, elolvasás, vagy más efféle rendezése által előállana a kezdeményezéshez szükséges pénzalap. Mert a kezdeményezésre csekély összeg is elégséges. író Dolinay Gyula „Hasznos Mulattató“ czim alatt, az esti *könyvnyomda-részvény-társulat (hold-utcza 4. sz.) I . Felelős szerkesztő: Elek Lajos. Szerkesztői üzenetek. — Szerep. F. S. Soraidat vettük, ígéreted beváltét várjuk. — Svárgytelek. G. I. Küldeményeidnek már-már gén járunk. Várjuk a leveleket.