Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-22 / 17. szám

17-ik szám Gyula, 1888. április 22-én VII. évfolyam. f--------------1 Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a­ ház­ban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. F. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre..........5 írt­a ki. Félévre ..............2 »5 ° » Évnegyedre .... 1 »25 » Egyes szám­ára 10 Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEZT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: XDr. Bod­ok­y Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése­k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyílttér tora 10 kr. A fogyasztási adó kezelése. A fogyasztási adó kérdése sok alkal­mat adott már s fog még adni a tent a fogyasztásra, jeléül annak, hogy míg az államra nézve igen nagy fontosságú jöve­delem­szerzési alap, mely sokak által a legkönyebben elviselhető adók közzé so­roztaik, addig másrészt sok esetben az állam polgáraira nézve zaklatással és kémkedéssel igen terhessé és elviselhet­­lenné válik. Nem czélunk ezúttal a különböző fo­gyasztási adó kezelési rendszerek felett bí­rálatot mondani, s általános elvi szempon­tokat fejtegetni, melyek talán nem is vi­hetők keresztül a gyakorlati életben, csu­pán egy futó pillantást vetünk a mi fo­gyasztási adónkra, s egy tanác­csal aka­runk szolgálni polgártársainknak, a­melyet hasznukra fordíthatnak. Élénken élhet még emlékünkben az a jelenet a képviselő testületben, midőn életünket és vérünket ajánlottuk (már t. i. a többség) a fogyasztási adóért, hogy az a város kezében maradjon, s hiába volt akkor a figyelmeztetés, hogy a kincstár­nak pénz kell s ha megsejti, hogy a város minden áron meg akarja tartani a fogyasz­tási adót, mesés árat fog azért kivánni. Süket fülekre találtunk, s mi lett az eredmény, az a furcsa eset, hogy a város saját magára fellic­itálta a fogyasztási adót, mert az mindegy akár a város veszi ki bérbe a fogyasztási adót, akár Nagy Péter, azt megfizetni még­is csak a város­nak kell, mert az a Nagy Péter csak a város lakosságától fogja beszedni a bér­összeget s mentől többet ad a fogyasztási adóért Nagy Péter, miután az adó lábat nem emelheti, annál nagyobb zaklatást fog elkövetni, hogy ha máskép nem, hát bün­tetés pénzekből préselje ki a bérlet fizeté­sére szükséges pénzt. S ebből származik a sok panasz, mi ugyan eddig concret panaszt nem hallot­tunk, a­mit ha van, sajnálunk, mert nem haboznánk síkra szállani a város lakossá­gának érdekeiért, jól megértsük igaz érde­keiért, de tény az, hogy minduntalan fel­hangzik a panasz, a fogyasztási adóbérlő által elkövetett zaklatások miatt. Ezeket a panaszokat tehát ha igazak és jogosak, orvosolni kell okvetetlenül, ha pedig nem igazak, el kell némulnia azok­nak, azon óriási bérösszeg előtt, melyet a város anyagi romlásának veszélye nélkül a város még nem adhatott s nem marad fenn más, mint sajnálattal emlékezni vissza arra a lic­itáczióra, a­mel­lyel a képviselő testület maga­ magára vette fel a bérletet, hozzájárulván ehhez még az, hogy a tör­vényhozás a fogyasztási adókat 50, sőt a ferét 100 °­ o­ al felemelte, ami szintén maga után vonta a bérlet némi emelkedését. S a város lakossága epedve gondol vissza azokra az aranyat érő szép napokra mikor még a város kezében volt a fogyasz­tási adóbérlet s azt hisszük közóbaj, hogy az ismét a város kezébe kerüljön, meg­mondjuk tehát, mikép lehet ezt elérni. Azt hisszük vitatnunk sem kell azt, hogy az az ár, a­melyet a kincstár most kap a fogyasztási adóbérletből, oly óriás magas, a­mely egyáltalában nem áll arány­ban városunk fogyasztási képességével, azt a bérösszeget tehát a bérlő csak úgy teremtheti elő, ha minden törvényes után egész a kíméletlenségig vitt szigorral, kém­kedéssel és fakgatással hajszoltatja fel azokat, kik a legcsekélyebb mérvben is vétenek, a fogyasztási adók tekintetében kibocsátott miniszteri rendeletek és szabá­lyok ellen s jövedékcsonkítást követnek el s az ezekből behajtott pénzbírságokkal emeli és csigázza a bérlő jövedelmét an­­­nyira, hogy a bérletet fizetni tudja s növeli meg a bajt az, hogy a szükségkép alkal­mazott óriási személyzet, mely ily rendszer mellett elkerülhetetlen, még magasabbra fokozza a beszedési költséget, a­melyet pedig szintén a fogyasztó közönségen vesz­nek meg. Mi tehát a teendő ? “Egyszerű és világos, nem kell egy fél hajszálnyira sem eltérni a szabályoktól, hogy a fogyasztási adó bérlőnek ne legyen al­kalma bárkibe is belekötni s akkor nem kell bírságokat fizetni s ha a fogyasztási adó bérlő nem nyer bírság pénzeket, tel­jes lehetetlen, hogy fizetni legyen képes a jelenlegi bért. És ezt meg lehet tenni, ott van a város polgármestere által ki­adott értesí­tés, melyet mindenki megkaphat a város­házán, legyen az mindennapi olvasmány, tessék csak egy évig azt mindenkinek szigorúan megtartani saját jól felfogott érdekében s majd meglássák, a kincstár is és a jelenlegi bérlő is meg fog győ­ződni arról, hogy teljes képtelenség B.­­G­yulán oly óriási bért fizetni a fogyasz­tási adóért s a bérlet vissza fog szállani arra a természetes magasságra, a melyen azután ismét megtarthatja a város s meg fog szűnni ez a természet-ellenes állapot a melyet félszeg intézkedések idéztek elő s a mely városunk lakosságának tetemes megrontásire vezet. Összetartás és szigorú megtartása a szabályoknak az orvosszer, a­mel­lyel a bajon segíteni lehet. Próbáljuk meg tehát ezt s a siker nem fog elmaradni. Békés vármegye közigazgatási bizottságá­nak április hava 16-án és folytatva tartott rendes üléséről. Alispáni előadmányok. Az alispán rendszerinti havi jelentése, me­lyet lapunk más helyén közlünk, tudomásul vé­tetett. Alispáni jelentés, mely szerint Fejér László f.-gyarmati községi írnok részére — a májusi ta­vaszi közgyűlés tartama alatt — a község jegyző, vizsga letehetésére határidőt tűzött ki — tudós másul vétetik. Körös-Tarcsa községében felállítani engedé­lyezett gyógyszertár személyes jogának — a 4 pályázó közül kinek leendő adományozása, titkos szavazás utján döntetett el, a­mely szerint — a község kívánalmához képest a kérdéses gyógyszer­­tárt személyes 9 szavazattal 3 ellenébe Nagy Sán­dor k.-tarcsai lakos okleveles gyógyszerésznek adományoztatott, mely határozat megerősítés vé­gett felterjesztetik a m. kir. belügyminiszterhez. Harsányi Sándor és társai orosházai lelké­szek kérvénye, melyben magukat saját fizetésük és javadalmaik után, — a­melyet kizárólag lel­­készi hivatalukból kifolyólag élveznek, — kivetett törvényhatósági pótadók fizetésének kötelezettsége alól felmenteni kérik, illetékes intézkedés, illetve elbírálás végett a tekintetes törvényhatósághoz át­tétetni rendeltetik. A kir. ügyésznek rendszerinti havi jelentései jelesül: a február havi, mely szerint a felügyelete alatt álló államfogházakban a rablétszám 98 fi és 17 nő volt, és hogy 1110 munkanap után ö­­tt 80 kr. keresmény folyt be, — továbbá a márczu­­s havi jelentése, mely szerint 120 fi és 13 nő volt a rablétszám, és hogy 1258 munkanap után 16 frt 70 kr. keresmény folyt be, s hogy mindkét hónap­ban 7—8 közt váltakozott a betegek száma, mind­két jelentés tudomásul vétetett. A megyei tiszti főügyész 8—10 db. előad­­mánya nagyobbára egyeseket érdeklő jogi elbírá­lás alá tartozó ügyek nyertek elintézést. Tanfelügyelői előadmányok: A leérkezett m. kir. vallás- és közoktatás­ügyi miniszteri rendelet alapján felhivatik B.-Csaba községe, hogy a csabai nőképző társulat által ed­dig fenntartott polgári leányiskolát és vagyonát vegye át,­­ ezentúl mint községi jellegű iskolát tartsa fenn és hogy ezekre nézve a szükséges tárgyalásokat haladék nélkül indítsa meg, a mely iskolának tartására különben is, az 1868. évi 38. t. sz. 59. §-a szerint kötelezve van. A kir. államépitészeti hivatal felhivatia, hogy a Puszta-Szent-Tornyán épített új iskolához veze­tendő utat műszakilag állapítsa meg, az erre vo­natkozó kisajátítási munkálatok tervezetét, a ki­sajátítási, a költségek előirányzatát ide mielőbb mutassa be. A gyulai járás főszolgabirája felhivatik, hogy a Dolga István kétegyházi tanitó által Argyelán György ellen emelt panasz elintézésére nézve az 1879. évi 40. t. sz. alapján saját hatáskörében járjon el. Kir. tanfelügyelői jelentés alapján, az Oros­háza község határában fennálló 10 zugiskola tanév végével feloszlatására a járás főszolgabirája uta­­sittatott, egy alkalommal Orosháza község elöljá­rósága felhivatott, hogy a tanyai tankötelesek törvénynek megfelelő oktatásáról, illetve azok részére rendszeres iskolák felállításáról, s azokban okleveles tanítók alkalmazásáról gondoskodjék , elmulaszthatlan kötelességének ösmerje. Az aradi kereskedelmi és iparkamara által, a békés megyei iparos tanoncz iskolák szorgalmas tanulói megjutalmazására és szegények felsegélye­­zésére átküldött 122 frt 10 krnyi összeg, a bi­zottság által következőképen osztatott fel: a bé­kési-, csabai-, gyomai-, m.-berényi-, orosházi- és szarvasi iparos iskolák részére 17 — 17 forint, a b.-gyulai iparos iskola részére pedig 20 frt 10 krnyi összeg kiadatni rendeltetik, mely határozat­nak foganatosítására a m. pénztári tisztség fel­hivatott. Kir. adófelügyelői előadmányok: A békés megyei kir. adófelügyelő rendszerinti havi jelentései, jelesül először a február havi a­mely szerint február havában egyenes állami adó czimén 319922 frt 71 kr hadm­entességi adó czi­­mén 1407 frt 43 kr folyt be, a­mely összegekben a múlt évi hason havi bevételeket viszonyitva az egyenes adónál 27832 frt 40'/j-al a hadmentes­­ségi adónál pedig 301 frt 97 krral kedvezőbb eredmény mutatkozik,­ — másodszor a márczius havi jelentése, a­mely szerint egyenes adó czimén 21172 frt 57 kr, — hadm­entességi adó czimén 623 frt 65 kr folyt be, a­mely eredményhez, a múlt év hason havi bevételeit viszonyitva az egye­­nes adónál 6955 frt 49­/s krral kedvezőtlenebb, a hadm­entességi adónál 72 frt 59 krral kedvezőbb az eredmény — mindkét jelentés tudomásul lett véve. Csabai járás főszolgabirájának jelentése, mely szerint a kir. adóhivatalnál közvetlenül fizető adózók tartozásának behajtásával 1. évi január hava 15-től kezdve Csánki Jenő hiva­talánál alkalmazott közigazgatási gyakornokot bízta meg, tudomásul vétetik. Tárgyaltatik a kir. adófelügyelő előterjesz­tése, mely szerint Gyula városa adófőkönyveinek vezetése körül fennforgó rendetlenségek meg­szüntetése czéljából egy, a minisztérium kebelé­ből Gyula városa költségére lekérendő miniszteri számtiszt közbenjötte mellett foganatosítandó vizs­gálat m­egejtése iránt két intézkedést tétetni, — mely előterjesztésnek mellőzésével a bizottság ez előterjesztésben jelzett rendetlenségek megvizsgá­lására a megye alispánját s a kir. adófelügyelőt küldi ki; a bizottság ezen határozata ellen a kir. adófelügyelő nyomban felebbezését bejelentette. A kir. államépitészeti hivatal ügykörébe tartozó előadmányok : Rendszerinti havi jelentése, melynek alap­ján a megyei utakon az árviz és kitörés okozta rongálások annak idején leendő tüzetes felvéte­lére, valamint ezek helyreállitása iránti javaslat­tételre a kir. államépitészeti hivatal utasitva lett — tudomásul vétetett. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszternek 1888. évi február hó 16-án 3794. szám alatt kelt rendelete alapján, a vármegyei tisztviselők, szolgaszemélyzet, útfelügyelők és út­­kaparók közmunkára való szigorú és sürgős ös­­­szeirása elrendeltetik. Gyula, Csaba, Békés, Berény, Gyoma, Oros­háza, Kétegyháza és Csorvás községek részéről a kőúthálózat tovább­fejlesztése tárgyában be­adott javaslat előterjesztéseik, kiadatnak királyi államépitészeti hivatalnak, a szükséges a tervezetek elkészítése s az ezekre vonatkozó törvényjavaslat beterjesztése végett Szarvas község által — a megyei kőút­hálózat tovább­fejlesztése ügyében beadott , feleslegesnek bizonyult kérelem nem teljesíthető, hanem ismételten felhivatott nevezett község, hogy ez irányban — a mait ülésből kiadott fel­­hivásra előterjesztését mihamarabb adja be. A tavaszi árviz által megrondált dobozi és gyula­vári nagy hidak házilag és sürgősen foga­natosítandó helyreállítása elrendeltetik, melynek végrehajtásával a kir. államépitészeti hivatal bí­zatott meg. A közmunka- és közlekedési m. kir. mi­niszteri rendelet folytán az idei közmunka elő­irányzat szokott módon való elkészítése elrendel­tetett. Mező-Berény és Vésztő községek az iránti kérelme, hogy a mező-berény-vésztői út a me­gyei utak közé felvétetnék, illetékes tárgyalás végett a törvényhatósági közgyűléshez áttétetni rendeltetik. Mező-Berény községe 1886. évi m. köz­­munkaváltsági hátralékának behajtására kitűzött határidő — a járási főszolgabírói jelentés alap­ján — újabban május hó 20-ig meghosszabbit­­tatik. A K.-Ladány község alatti megyei ut kija­vítása ügyében a vizsgálat megejtésére a kir. államépitészeti hivatal felhivatott. Szeghalom községétől a foki hid felé ve­zető megyei uton levő áteresz helyreállítása és a vizsgálat m­egejtése ügyében, valamint a csaba­­békési megyei ut kijavítása és a hullámverés el­leni védekezés ügyében a kir. államépitészeti hivatal megbizatott. Orosháza községe azon kérelmének, hogy a szarvasi megyei útnak a községben levő rész ja­vítás és domborítás által jó karba hozassék, mi­vel ezen utczát a község a maga részéről is rendezni óhajtaná — hely adatik s ugyancsak Orosháza község az iránti kérelme, hogy a kőút az 1888-ik év vagy legkésőbb az 1889-ik évben leendő folytatólagos kiépítését kéri, kiadatik az államépitészeti hivatalnak. Békési járás főszolgabirájának az 1886. és 1887. évi Békés községi m. közműn­kávál­tsági hátraléknak behajtása körüli eljárására vonatkozó, illetve a törlést és részben természetben leszol­­gáltatást kérő jelentése tudomásul nem vehető, hanem utasíttatik a járás főszolgabirája, hogy a fent említett m. közmunkaváltsági hátralékok szigorú behajtása iránt intézkedjék, és hogy in­tézkedése eredményéről május hó - ig ide jelen­tést tegyen. A kir. államépitészeti hivatal által készített s bemutatott 1888-ik évi m. közmunkaváltsági előirányzat felterjesztetett a közmunka- és köz­lekedésügyi m. kir. miniszterhez. Békés városa azon kérelme, hogy a békési kőut a békési nagyhidig és a vasúti indóháztól

Next