Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-06 / 1. szám
jának vezetése alatt a főispánnál tisztelgett. A tisztelgők nevében dr. Fábry Sándor alispán kifejezést adott annak, hogy nem csupán azon társadalmi szokás vezérelte a főispán elé az év fordulója alkalmából a tisztikart, mely szerint ujév napján az ösmerős az ösmerőst köszönti, hanem a főispán személye iránt érzett tisztelet és ragaszkodásnak azon érzete, mely arra ösztönzi a tisztikart, hogy megragadva ez alkalmat, tiszteletének és ragaszkodásának a főispán irányában kifejezést adjon. Vázolta aztán a múlt év jelentősebb eseményeit, jelezvén hogy azokhoz hozzá fűződik a főispán tevékenysége. E tevékenység buzdító példaként áll a tisztikar előtt s hű követői akarnak lenni annak a jövendőben is. Mig a főispán tevékenységével példát mutat a tisztikarnak,jóakaratu kormányzatával és minden tisztviselő sorsa iránti érdeklődésével a tisztikar , tiszteletét és szeretetét nyerte meg. Ez érzetektől áthatottan üdvözli a főispánt s boldog uj évet kíván neki és családjának. A lelkes éljenek elhangzása után Tallián Béla főispán az üdvözletre hosszabb beszédben válaszolt. „Köszönöm a vármegye tisztikarának jó kívánatait, — úgymond — köszönöm egyúttal vezetőjük a tekintetes alispán úr által tolmácsolt bizalom, tisztelet és ragaszkodás őszinte nyilvánulását, különösebben azért is, mert meggyőződésem szerint az ekként alakult viszony képezi biztos garanciáját az eredményes együttműködésnek, sokkal jobban és feltétlenebbül, mintha az a félelem és engedelmesség érzésére lenne alapítva. Örülök hogy sikerült ezt kormányzásom ideje alatt úgy a központi, mint külső tisztviselők és községi elöljáróknál elérni a vármegye helyesen felfogott érdekében. Nem kívánom alispán urat követni azon bevett szokás gyakorlatában, hogy a lefolyt év nevezetesebb eseményeit recapituláljam, és az alkotásokból reám vagy a vármegyei tisztikarra eső részt magunknak kiemelve egyénenként kivegyem. A vármegye közönségének objectiv szemlélő része ezt, s ebben elsősorban a tisztikar — nem is tudja, aki pedig ezek iránt színvak akar lenni és a minden téren jelentkezett haladást bármi okból vonakodik látni, avagy szándékosan ferde világításban akarja a közönség elé tálalni — az boldoguljon saját hite szerint! Az ily elemek támogatása úgy sem őszinte, pedig én részemről többre becsülök egy szemernyi őszinteséget, mint egy mázsa őszinteség hiányában szenvedő hizelgést! Ezért de egyúttal azért is helyesebbnek, ha az év fordulója alkalmával inkább foglalkozom azon kérdésekkel, amelyek a jövő méhében fekszenek s reá mutatnak leplezetlenül azon esélyekre, melyek figyelmünket kiválóan kell hogy foglalkoztassák, nehogy meglepetéseknek legyen kitéve a vármegye közönsége. E téren sajnos — eltekintve az országos politikai helyzet zavaros és bonyolult voltától és az itt ott máris jelentkező felekezeti mozgalmaktól — nem kecsegtető jövőt látok magunk előtt — a bizonytalanság kifolyásából létező nyugtalanság, melyben a törvényhatóságok tiszti Skara jövőjét illetőleg hogy van, hiszem és remélem, hogy a legközelebbi jövőben kedvező megoldást nyer, mégpedig azon az alapon, amelyet a törvényhozás többsége ez iránt már lefektetett, az erős harcz nélkül ez sem fog teljesülni. Ha ebben kételkedném — ami ki van zárva — kétségbe kellene vonnom az intézők komoly és égető szükséget képező elhatározását. Jóval sötétebb színben látom a tudomásomra jutott jelenségek folytán a socialistikus kérdés fejlődését és a nemzetiségi kérdést; — úgy a socialistikus, mint nemzetiségi sajtó és vármegyénk határain túlról jövő egyébb izgatások megteremtik káros gyümölcseiket. A socialisták ismét még pedig rendszeresen szervezkednek, gyűjtenek s titokban elhatározott acióban vannak. Az eddig békés egyetértésben élt oláhok egy része rossz vezetők kezeibe került s ami itt sohasem volt, ma már létezik minálunk is oláh nemzeti kérdés. Mindkét irány veszélyes lejtőre lépett s a hatóságok éber figyelmét, tapintatos de határozott intézkedéseit provokálják, legyen szabad meggyőződve lennem arról, hogy ezekben nemcsak a tisztikar, de az egész vármegye közönségének osztatlan támogatása kisérendi működésemet s hogy a tornyosuló felhők mögött levő béke és nyugalom napja ismét és nemsokára előbbi jogaiba lép. A minden felöl alattomosan lappangó bajok megelőzése s ha kell legyőzése kettőzött munkát igényel Békés vármegye tisztikarától és e válságos helyzetben is teljes odaadással leszek annak vezére, ha a sors felettem másként nem rendelkezik és e harczban sem fogom mondani hogy „előre“, mindig „utálnam“. Vigasztaljon bennünket e helyzetben az egyetértés és összetartozás érzéke, s a jó ügy iránti lankadatlan lelkesedés. Köszönöm jó kívánataikat, s midőn azokat őszinte szívből viszonzom, azt kívánom hogy terhes feladatukban találjanak mindig vigaszt és örömöt, magán családi életükben, s ebben legalább ne érje önöket bánat és keserűség a bekövetkezett új évben. Isten éltesse az urakat! A vármegye főispánjánál, és azt megelőzőleg az alispánnál Gyula városa tanácso s tisztikara is tisztelegtek; a jó kivánatokat mindkettő előtt Dutkay Béla polgármester tolmácsolta, és úgy a fő mint az alispán köszönettel válaszoltak. A kir. pénzügyigazgatóság és a kir. adóhivatal tisztviselői szintén testületileg tisztelegtek újév napján szeretett hivatali főnökük Csák György pénzügyi tanácsos és kir. pénzügyigazgató előtt. Szabályrendelet a bérkocsi iparról. 1. §. A bérkocsi iparra nem nyerhet engedélyt az, aki a hatóság előtt mint erkölcstelen előéletű egyén ismeretes. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után 2 frt fizetendő engedély-dij fejében az illető község pénztárábaban, és ő vissza fogja adni ennek régi egészségét ... És visszaadta. Armand napról-napra jobban lett. Lassanként elhagyta kórágyát és Magdolna segítségével kiült az erkélyre élvezni a napfényt és a tenger üdítő tiszta sós lehelletét. Órákon át csevegtek itt egymással. A testvér elmondta, miként érkezett még idejében hozzá az admirál és mentette meg a biztos haláltól. Az orvosok eltávolíták melléből a golyót, nagyon sok vért vesztett, azután erős seblázt kapott, heteken át feküdt eszméletlenül. Lázas álmaiban visiókkal küzködött. Olykor-olykor mosolyogva emlegette a Garorint, édesanyját, Charles vilit, Helént, majd meg elborult az arcza s mélyen gyűlölettel hangoztató Gaszton nevét — aztán elcsendesedett, de talán csak azért, hogy nagy hangon újra fölkiáltson: előre! ah akkor újra a csatában volt, küzdött, pedig mozdulni sem tudott. És ez így tartott hosszú két hónapon keresztül. Én pedig szótalan virrasztottam álmai felett imádkoztam önért. Kedves testvér! hogy köszönjem ezt meg önnek? Ne nekem! Köszönje annak, kinek kezében vannak életünk határai s ki visszaadta önnek azt, hogy imádott hazánknak és szeretteinek szentelhesse. A testvérnek dolga akadt. Magára hagyta ápolóját. Annak fülébe csengtek még s lelke mélyébe hatottak utolsó szavai: hazánknak és szeretteinek .... S a lábbadozó hősnek tekintete végig siklott az előtte elterülő tenger végtelennek látszó tükörén, hogy álmodozó lelke elé varázsolja a szülötte földnek regényes tájait, lelke visszaszállott az emlékezet szárnyain a múltba, hogy még egyszer átálmodja, még egyszer átélje kevés örömével, tenger bánatával a soha vissza nem térő letűnt napokat. Gyermek lett újra, ki a Garonnak virágdús partjain arany lepeket kergetett. Látta a kis házat, melyben bölcsője ringott, hol édes anyjának szerelmes ölében élte le gyermekkorának boldog éveit. Lelke előtt feltűnt Charlevill, a Clermonti herczegek ősi fészke, hatalmas tornyaival a százados parknak közepén, hol először lobbant szerelemre a szíve, hogy boldogtalanná tegye. Édes atyján, ki a herczegi uradalom tisztje volt, korán vesztette el. A herczegnő a jótékony angyala a vidéknek. Armand anyját magához vette, kinevezvén őt alamizsnásának. Büringardné tiszte volt fölkeresni a vidék szegényeit, kipuhatolni, hol és kik szorulnak leginkább segítségre. A jótékonyságban lelte Charlevill asszonya a vigasz balzsamát szomorú életére, mert ő is özvegyi fátyolt viselt, férje egy vadászaton vesztette életét. A fény, a rang, a gazdagság nem tudták eloszlatni fájdalmát, de az Úr gondoskodott, hogy legyen egy kis lélek, ki örömet hozzon a fényes palotába és boldogságot teremtsen ott, hol csak az özvegyi gyász honolt. Volt egy kis leánya, élő emléke, képmása a korán elvesztett édes apának. Helén herczegnő ez a kis ébenfartü angyalka, ki kaczagó jó kedvével hangossá tette a palotát, ki boldogan kisérte édes anyját alamizsnaosztó utain, telt kacsokkal szórva a jótékonyság nyomort enyhítő, könnyeket letörlő filléreit. Hogy a kis herczegnő otthon se unatkozzék, játszótársat találtak számára az Armand személyében. A herczegnő nagyon megszerette az okos és korához komolynak látszó fiúcskát. A gyermekek hamar megbarátkoztak s rövid idő alatt a legszebb egyetértés és szeretet csatolta egymáshoz ártatlan sziveiket. Együtt játszadoztak a nagy platánok alatt, együtt kezdtek tanulni is. Armand elkísérte a kis Helént kocsikázni s a park mélyén bementek az ősök nyugvó helyére, s mikor a kis leány sírva imádkozott atyjának fényes koporsója előtt, akkor a fiú átölelte, vigasztalta s naiv önérzettel mondogatá: „Ne féljl én megvédelek, mert szeretlek!“ Csókjai fölszállták a könyeket és ők boldogan tértek vissza a fényes palotába. (Folyt. köv.) 2. §. Minden bérkocsi mindkét oldalán lámpával, továbbá a lámpák üvegén 7 cm, a bérkocsi hátsó részén pedig 10 cm. nagyságú — a járási főszolgabírótól nyert — vörös számokkal látandó el. 3. §. A bérkocsinak csakis a járási főszolgabíró által — az illető községi elöljáróság meghallgatásával — kijelölt állomáson szabad állomásozni. Azon rendre nézve, melyben az ugyanazon állomáson levő kocsik egymás után sorakoznak, az állomás térre érkezés elsőbbsége határoz. Az állomás térről eltávozott bérkocsi helyére az utánna következő áll, a visszaérkező pedig az utolsó helyet foglalja el. A sorakozás ezen rendjének megzavarása tilos. A vendég vagy megrendelő a sorban álló bérkocsik bármelyikét választhatja. 4. §. A bérkocsiknak márczius hó 1-től október hó végéig ,reggeli 6 órától éjjeli 10 óráig, november hó 1-től február hó végéig reggeli 7 órától este 9 óráig állomáson kell lenniök. 5. §. Vasúti indóházaknál egész éjen át lévén szükség bérkocsira, az illető községi elöljáróság meghallgatásával a járási főszolgabíró időszakonként meghatározza az ott megjelenni köteles bérkocsik számát, és minden egyes bérkocsira nézve a megjelenés helyét és idejét. Ezen kötelesség akként osztandó meg kocsiszám szerint sorrendben a bérkocsi tulajdonosok közt, hogy abban mindenki egyformán vegyen részt és senki túl ne terheltessék. 6 §. Az engedélyezhető bérkocsik száma B.-Csaba község területére 16-ban, Szarvas, Békés és Orosháza községek területére 6—6, Tót-Komlós, Gyoma és M.-Berény községek területére 4—4-ben állapittatik meg. Ebből B.-Csaba községben egyfogyfogatú 4, kétfogatú 12. 7. §. A viteldíjak a jelen szabályrendelethez mellékelt „viteldij-szabályzat“-ban vannak megállapítva. Ezen „viteldij-szabályzat“-nak az illető községre vonatkozó kivonatát minden bérkocsiban szembetűnő helyen kifüggesztve kell tartani s az ezen „viteldij-szabályzat“-ban meghatározottnál magasabb dijat követelni nem szabad. Minden bérkocsis köteles a „viteldij szabályzatinak emlitett kivonatát elegendő számú nyomtatott példányban magával hordani, s abból egy példányt a beszálló vendégnek kívánatra átadni Ezen példányokat — melyek egyszersmind panaszlapok — a rendőrség kiállítási áron szolgáltatja ki a bérkocsi tulajdonosoknak. 8 §. A vidékre, illetőleg más községekbe való bérkocsi fuvarok szabad egyezkedési tárgyát képezik. 9. §. Az óraszámra fogadott bérkocsis köteles a kocsivendéget beszálláskor az időpontra figyelmeztetni. 10. §. A bérkocsi tulajdonos csak oly férfi egyént alkalmazhat kocsisal, aki élte 18 évét betöltötte, a magyar nyelvben jártas, józan életű, rendőrileg kifogástalan és undort gerjesztő testi hibától ment. Minden bérkocsisnak a jelen szabályrendelet intézkedéseit ismernie, továbbá elegendő helyi ismerettel s a hajtásban kellő jártassággal kell bírnia. 11. §. Minden bérkocsis köteles magának a járási főszolgabírótól menetjegyet kieszközölni, ezt folyton magánál tartani s a rendőrség vagy a kocsi vendég felhívására azonnal felmutatni. 12. §. A bérkocsis kocsiját felügyelet nélkül nem hagyhatja, sem másnak vezetésére nem bízhatja. Ha hajtásra képtelenné válik, helyette más a kocsit haza viteti. 13 §. A bérkocsis köteles a kocsit a szabályszerű díjért bármikor és bárkinek — személyválogatás nélkül — rendelkezésére bocsátani, s a megrendelő által kijelölt helyen és időben pontosan megjelenni. A közönséget a bérkocsi használatára felszólítani, vagy a czélból felhívás nélkül előhajtani tiltva van. 14. §. A kijelölt állomáshelyről sebesen kihajtani s az utczákon és köztereken czél nélkül fel s alá hajtani nem szabad. 15. §. A bérkocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg kocsijára a kocsi vendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad felvennie. 16. §. Hajtás közben a bérkocsisnak dohányozni csak községek külterületén s csak a kocsi vendég engedélye mellett szabad. 17. §. A kocsis a rendőri közeg intésére azonnal megállani, továbbá úgy a közönség, mint a rendőri közegekkel szemben illedelmesen viselkedni köteles. 18. § Jelen szabályrendeletnek a bérkocsisra vonatkozó határozatai a bérkocsi tulajdonosra is értendők, ha az személyesen vezeti kocsiját. 19. §. A bérkocsi és a szerszám tisztán csinosan és jó karban tartandó, a bérkocsis pedig köteles tisztességesen öltözködni. Elcsigázott, vagyis oly lovakat, melyek csak kínzással hajthatók, bérkocsi elé fogni tilos. 20. §. Harapós ló szájkosárral, fagy sáros eső idején minden ló éles patkóval, szánba fogott ló csengővel, vagy csörgővel látandó el. 21. §. Holttestet bérkocsiban szállítani tilos. 22. §. Ha bérkocsin ragályos, vagy járványos beteg szállíttatott, használat után a kocsi azonnal fertőtlenítendő. 23. §. Törött ablakú kocsin a személyszállítás tiltva van. 24. §. A kocsilámpák november hó 1-től márczius hó 31-ig esti 6 órától reggeli 5 óráig, ápril hó 1-től október hó 31-ig pedig esti 8 órától reggeli 4 óráig, továbbá nagy köd esetén nappal is meggyújtandók. Az állomáshelyén csak a kocsisorban első és utolsó helyet elfoglaló bérkocsis köteles a lámpákat kivilágítani. 25. §. Az egy és két fogatú zárt bérkocsi egy belül alkalmazott és mindenkor jó karban tartandó jelző készülékkel, pl. kaucsuk síppal — látandó el. — 26 §. A bérkocsi után kézi kocsit, vagy más járművet vagy tárgyat akasztani, mint járdára hajtani tiltva van. 27. §. A bérkocsisnak a vendég felvétele vagy letétele végett a járda mellett kell megállania, úgy azonban, hogy azért a gyalogközlekedés ne akadályoztassák. A vendégre váró bérkocsis oly helyen, hol a közlekedés úgy is szűk térre szorul, vagy rendkívül élénk, nem várakozhatik, hanem a legközelebb eső tágabb vagy kevésbbé járt helyen kell állást foglalnia s ezen várakozási helyet a megrendelőnek, vagy a kiszállt vendégnek előre megjelölnie. A várakozási helyről, csak akkor szabad elhajtania, ha a vendég beszállt. 28 §. A község belterületén csak mérsékelt ügetésben, a házakból ki vagy behajtás s az utczákba való bekanyarodás alkalmával, továbbá kereszt utczák előtt, hidakon, valamint mindenütt hol a közlekedés szűk térre szorul csak lépésben szabad hajtani. Általában a kocsis mindig kellő elővigyázat— tál köteles hajtani, s a közönséget kiálltással kitérésre figyelmeztetni. (Vége köv.) Hírek: A Békés a mai, az uj folyammal első számát lapunk múlt évi előfizetőinek minden kötelezettség nélkül küldjük. És miután a következő lappéldányt csupán új előfizetőinknek fogjuk expediáltatni, tisztelettel kérjük az előfizetéseknek e hét folyamán való szíves megújítását, nehogy a lap szétküldésében zavarok merüljenek fel. Egyúttal kérjük lapunk barátait, hogy a „Béke"sa 1, mely az új év folyamán is becsületesen és odaadással fog igyekezni a maga elé tűzött feladatnak megfelelni, mely feladatát megkönnyíti munkatársainak díszes és tekintélyes tábora, mely a lap köré sorakozik, továbbá azon körülmény, hogy a vármegye közérdekű hivatalos közleményei a „Békésiben jövőre is rendszeresen közöltetni fognak, mi által lapunk a vidéki hírlap valódi missióját tölti be s ez által csaknem nélkülözhetlen orgánuma a községek elöljáróinak, kaszinóknak, olvasó köröknek, nemkülönben a megyei közélet iránt érdeklődő bizottsági tagoknak, ismételjük, hogy mindezek alapján lapunkat jövőre is támogatni szíveskedjenek. — A „Békés” előfizetési díja egy évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadó hivatalanak — Gyulán” czím alatt postautalványon küldendő be. Uj év, Chablon is, mint minden a világon. Az idő egy kisebb kereke befejezte körfutását. Az örök nagy gépezet, az idő, mely a századokat s évezredeket gyártja feltartózhatlan munkájában, ide kerül a hírek, szenzációk köznapi rovatába; bizonyságáéi annak, hogy amit ma róla írnak, az is csak olyan révész életű, mint a hírlapok napiéletű közleményei. Kedden még új, szerdán már nem foglalkozik vele senki, csak egy pár elkésett gratuláczió zeng még felőle. Marad minden a régi, a megszokott hétköznapi vesződség, az érdekek verejtékes kenyérharcza foly tovább. Az óév lezárt üzleti könyvéből az idők statisztikusa : a történész újonnan kezdett lapra bejegyzi az „áldozat“-ot és vezeti tovább kedvezőbb kilátással a jövőre. Vajda az üzlet milliói, munkavezetői és munkásai a múltból való okulást is belevinné abba az örök dolgozó műhelybe, amelynek neve: Élet. Ebben legyen ez az esztendő új, bizonyosan boldog is lesz. A közigazgatási bizottság, január havi rendes ülését, eltérőleg a szokástól, nem e hó második hétfőjén 14 én, hanem csütörtökön január 17-én fogja tartani. A vármegye rendkívüli közgyűlése, melynek összehívását főleg az útadó alap részére felveendő négyszázezer forintos kölcsön és az Élővíz-csatorna ismeretes ügye teszi sürgőssé, de melynek ezenkívül is érdekes és fontos ügyei lesznek, folyó hó 24-ikére tűzetett ki. Azt megelőzőleg az állandó választmány 22-ikén tartja tanácskozást előkészítő ülését. Adózók figyelmébe. A törvény értelmében betáblázott adósság (akár egyesek, akár pénzintézetekjaváraj, mérséklőleg hat a föld- és házadó utáni pótadó kivetésénél. — Példával élve, 1000 forint adósság nyolczas kamatra betáblázva 8 forinttal 10,000 forint adósság, ugyancsak nyolczas kamatra betáblázva, 80 forinttal szállítja le a pótadót, vagyis minden forint kamat után tíz krajctár engedtetik az adóból. De hogy az adósok ily kedvezményben tényleg részesüljenek, szükséges, hogy adósságaikat ily czélra szolgáló nyomtatvány felhasználásával a községi elöljáróságnál bejelentsék, mert az adóelengedés csakis az évenkinti bejelentés és nem hivatalos nyomozás alapján történik. A bejelentések törvény értelmében január h1ó végéig vétetnek fel az elöljáróság (Gyulán, a városi adóhivatal) által,