Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-06 / 1. szám
fl 1-só szám. Gyula, 1901. január 6-án. évfolyam.r Szarkentőség: Templom-tér 1,. p^| kereskedése, kora a ^■’szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nom adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . * 10 kor. — Inl. Kiadóhivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza és könyvkereskedése, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Fél évre Évnegyedre . . b •' I „ — | . |j 2 „ 50 „ Társadalmi és közgazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: IEl óim ID ái i c5L. r L Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadóhivatalban. Nyilt-tér sora 20 fill.J . Egyes számára 20 üli. Ja ck év elején. A munka édesíti, megfűszerezi az életet. A munkát az emberi fizikum és a lélek egyaránt megkívánja. Munka nélkül nem fejlődik a test, elsatnyul és tönkremegy az erkölcs. De a munka az élet fentartásához is szükséges. Akire nagy vagyon nem szállott, vagy akit szerencse nem juttatott nagy kincs birtokába, az kénytelen dolgozni. Kénytelen dolgozni, ha akarja, hogy magának és családjának kenyérre jusson. De sajnos, a munkakedv nem elegendő, hogy tényleg kenyérkeresetet nyújtó munkát végezhessen az ember. A zord, kíméletlen tél sok, akarata ellen dologtalant és éhezőt talál. A földmivelési munkák szünetelnek és sok más munka szintén nem végezhető télnek idején. A gazdasági válság is segítségére volt a télnek : szaporította a munkanélküliek számát. Hogy lesz, mint lesz, ki tudná megmondani ? A szegény munkanélküli nép kenyérért kiált. Semmi egyébért, csak egy darabka százas kenyérért, meg egy meleg kuczkóért, ahová meghúzhatja magát, hogy éhen ne vesszen, meg ne fagyjon. Ki adja neki ? Az a nagy tömeg, melyet társadalomnak szoktunk nevezni, tele van gonddal. A jótevőa sok anyagi áldozatot és időt igényel most nagy a szükség. Nem fi lóiearőkSt:* már szó," amit adni kellene, hanem nagyobb összegekről és nem mindenki érdemes támogatásra, a munkanélkülit meg kell különböztetni a tanyától, ez pedig nagy körültekinésbe — időbe kerül. Minden oldalról hangzik fel egy-egy kétségbeesett kiáltás, egy-egy fájdalmas nyöszörgés is szinte szemünk előtt vesznek éhen az emberek.Itt is, ott is segítségért rimánkodtak, — nem is rimánkodnak már, igényelné, hangosan követelnek. S a társadalom >é8i, hogy kötelessége segíteni. A társadalmi, mely maga is megsínyli a nyomoruságot, maga is várja a nagy segítséget, s áhitelik rendezett viszonyok közé, keresi a megélhetés biztosítékát. Hasonlít a helyzet annak a kis fiúnak esetéhez, aki anyjától egy almát kapott és annyi pajtás rohanta meg egy-egy darabjáért, hogy odanyujtva nekik az egész almát így szólt: „Itt az alma, adjatok nekem is egy darabkát belőle !“ A társadalom maga is megelégednék egy darabka jólléttel. Fájdalom, sehol sem akar mutatkozni. Az az áldozatkészség, melyet egyesek iyenkor tanúsítanak, kétszeresen jól esik s érdemes, hogy nagyobb hálával, nagyobb elismeréssel fogadják, mint máskor. De bármennyire is magasztosnak és követésreméltónak is tartsuk az áldozatkészséget, mégis azt hisszük, hogy a kérdés megoldását kevéssel viszi előre. Ha a szív annyira megesik a nyomor láttán, hogy a kéz ad, szép dolog ez nagyon, ám az adomány, bárhogyan is adják, mégis csak kolduskenyér marad, az éhséget időre-órára csillapítja, de jól kiérdemelt kereset nem lesz belőle, amint azt sem lehet elvárni, hogy állandó jövedelmi forrást képezzen a szegény ember részére. Azt hisszük, hogy a kérdés rosszabbik fele nem a nyomor és az ínség, hanem a munkanélküliség. Amannak az időleges gyógyításával már foglalkozik a társadalom ,és a munkanélküliség csökkentésére a kormány is tett valamit, de amit tett, csak aránylag kevéssel csökkentheti a munkanélküliek számát, de nem apaszthatja le egészen. A segítés akcióját tehát inkább arra felé kell Terelíni, hogy a szegények munkát oj «nk kapjanak. A segítés e módja a társadalomnak is kevesebb anyagi megerőltetésébe kerülne, a szegények önérzete is jobban járna a tisztességes kenyérkereset nyújtása mellett. Tudjuk jól, hogy sok iparág pang, azt is tudjuk, hogy a kérdés ilyetén megoldása korántsem könnyű. Ám azért mégis sok olyan munkát lehetne találni, melyeket egyesek, anyagi kár nélkül, télen is végeztethetnének, sőt olcsóbban is és emellett még jótéteményt is gyakorolnak. Csak kissé gondolkozni kell a dologról, akárhányszor elő fog fordulni, hogy egy darab kenyér vagy néhány fillér könyöradomány helyett olyan munkát bízhatunk a I ■ w— szegény munkanélkülire, amelyért járó olcsó bérrel hálára kötelezzük. — Nemcsak azonnal adni, de helyesen is adni — ez a valódi segítség! A vármegye közgyűlése. (Folytatás.) A deczember 29-iki közgyűlés délutánjára széjjel széledt a közönség és alig néhányan hallgatták az előadókat, akik gyors egymásutánban pergették le az állandó választmány által már megrostált ügyeket. Csaba és Orosháza községek határozatait, melyekben a vármegye által épített vámos utaknak községi kezelésbe való átvételét kimondották, a közgyűlés jóváhagyta és az engedélyezés iránt a kereskedelemügyi ministerhez feliratot intézett. Csaba községnek a községi alkalmazottak nyugdíjintézetéről alkotott szabályrendeletét átdolgozás egőtt visszaadta, mig a kender kikészítő-telep segélyezése tárgyában hozott határozatát jóváhagyta Békés község a bélmegyeri birtokát eladn nem tudván, annak bérlet és feles kezelés utján leendő értékesítését határozta el, a mit a közgyülés jóváhagyott. " Füzes-Gyarmat község a p.-ladány-füzes-gyarmati vasútra megajánlott hozzájárulást kifizető nem akarja, mert szerinte a társaság a kikötött feltételeknek nem tett eleget. A törvényhatóság a ténykérdés tisztázása végett az összes iratokat felterjesztette a kereskedelemügyi miniszterhez. Iványi István és társa felebbezésére a közgyűlés az Endrődön beszüntetett u. n. ugari ut váltsa árát négyszögölenként 40 fillérben állapította meg. " Békés község szervezeti szabályrendeletétől a jóváhagyást megtagadva a községet segédgyámi és ióZc’a 1-i G ívu id 1 ^5. Konsitzky János felebbezése folytán a békési erdő eladása ügyében hozott községi határozatot az alispánnak adta ki a közgyűlés, hogy az ügy kellő elintézése és megvilágítása iránt intézkedjék. Paulik István kis-csákói lakos felebbezését N.-fizénás község képviselőtestületének a gróf Trautmansder-féle birtok vadászati haszonbér sszegének hovafordítása tárgyában hozott határozata élén, elutasították. Veres Gyula felebbezésére a k.-ladányi Ilod jegyző fizetését 1400 akáspénzét 200 koronában állapították koronában meg. A Török Zoltán békési írnoknak megválasztása ellen Konsitzky János által beadott felebbezést, Barabás Gyula gyomai írnok fizetésének felemelése ellen Oláh András és társa által beadott felebbezést, Stupper Ignácz aradi lakos felebbezését a sámsoni valamint a bánfalvai írnok választás ellen, elutasították. Szeghalom község határozatait a gazdasági ismétlő iskola tárgyában S. Varga Sándor és társainak ez ügyben beadott felebbezésének elutasításával jóváhagyták. Konkoly Jenő és társa felebbezését Békés községnek a reform, egyház részére segélyt megszavazó határozata ellen, a napirendről levették. Weisz Mór és társa felebbezését Békéssaba községnek a rendkívüli vágatásokért megállapított vágatási biztosi díjak törlését megtagadó határozata ellen elutasították. Vertán Emil községi írnok felebbezése folytán Békés községnek a szabadságolása ügyében hozott határozatát megváltoztatták és neki egy évi szabadságot engedélyeztek. Kétegyháza község elöljáróságának felebbezésére az állatvásártér megszerzése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot megsemmisítették. Kovács Géza községi írnok felebbezése folytán Orosháza özségnek az irnoki fizetés felemelését megtagadó határozatát feloldották. Thuróczy Endre felebbezése elutasításával a községjegyzői nyugdíj választmánynak végkielégítése tárgyában hozott határoatát jóváhagyták. Füzesgyarmat község képviselőtestületének határozatát Bucsa-telep részére egy szolgai állás szervezése tárgyában az ellene Bucsa és környéke elöljárói által beadott felebbezés folytán feloldották. Hoffmann Ferencz felebbezésére Gyula város képviselőtestületének 60 korona pótdíjazást megtagadó határozatát megváltoztatták. Orosháza község piaczi helypénzdíj szabályzatát jóváhagyás végett felterjesztették a kereskedelmi miniszterhez. Orosháza községnek járdaépités ügyében hozott határozatát az ellene Bikádi József és társai által beadott felebbezés elutasításával jóváhagyták. Gy.Vári községnek a gyula-barakonyi h. érdekű vasút segélyezését kimondó határozatát jóváhagyták. P.-Földvár község határozatát dülőutak rendezése tárgyában az ellene Bolla István és társai által beadott felebbezések folytán megsemmisittették. Nagy Szénás község módosított szervezési szabályrendeletet jóváhagyt"a6."Szeghajom Község képviselőtestületét a rendőrség létszámának szaporítása s fizetésének felemelésére kötelezték. Szeghalom község módosított szervezeti szabályrendeletét jóváhagyta a közgyűlés. Csáki József és társa szeghalmi lakosok a fazekas iparosok kérelmét a 906—96. b. gy. számú szabályrendelet módosítása iránt, elutasították. Sámson község kérelmére a sámson szőlős pusztai vadászterület vadászati jogának szabadkézből történt bérbeadását jóváhagyták. Vésztő község módosított szervezeti szabályrendeletét, Nagy-Szénás község határozatát a közgyámi dimnoki s rendőri állás rendszeresítési ügyében és ezen község módosított fizetési szabályrendeletét, valamint állami óvoda létesítése tárgyában hozott határozatát, Körös-Ladány község módosított fizetési szabályrendeletét, Földvár község két rendbeli ajándékozási szerződését, Orosháza községnek határozatát TARCZA. Karácsony a Békésvármegyei Fehér-keresztegylet „Ella“ gyermek menhelyben Nincs a vármegyének egyetlen, — talán a kórház kivételével — olyan humanitárius intézménye sem, mely direkt után a jótékonyságot oly intensive szolgálná, mint az állam és a fenti czim alatti egyesület által fentartott és létesitett gyermek, menhely. Minden hangzatos szófiámnál szebben illustrálja ezen intézmény működését az a körülmény, hogy 420 gyermeket tart el s állandó gondos felügyeletben részesít, kiknek sorsuk egyébként a nélkülözés, éhezés és sanyaruság lenne, ha ugyan gyenge szervezetük az ezekkel járó sinylődést kibírva el nem pusztulnának. Az élet sanyaruságát csak az ismeri,aki a szegény népet otthonában keresi fel. Ki hitte volna, hogy az ország fő- és székvárosában, a fényes paloták között annyi ezer ember van rászorulva az ingyen kenyér sanyarú alamizsnájára. Az igazi szegénység a valódi nyomor, nem az, amit mi a lakásainkba ellátogató kéregetők arcááról lés ruházatáról leolvasunk, hanem az igazi nyomor ott kezdődik, hol a kereső apától, vagy szerető, gondozó anyától megfosztott gyermekek éhezve otthon dideregnek, s hol a maga és gyermekei éhségétől gyötört apa és anya kétségbeesve küzd, hogy oda hagyja-e gondozatgyermekeit, hogy egy falat kenyeret kereshessen) 'Agy pedig a maga és gyermekei éhségét a gondos szülői szeretet melegével igyekezzék elfojtani szó, éhező gyermekeiben. A ki a nyomornak, a gyötrődésnek ezen kínjaira gondol, mely nem egy esetben a kétségbeesett szülőt oly elhatározásra ragadta, hogy gyermekeinek hóhérja legyen, csak az esz képes igazán méltatni a Fehér Kereszt egyesület működését, mely az elhagyott, az igazi éhséggel küzdő családok gyermekeit a gyötrődés és ínség karjaiból kiragadva, azokat gondos családi ápolásban részesíti. Ezen nemes hivatást állami segéllyel és támogatással teljesítő egyesület beléletébe élénk betekintést engedett nyújtani a karácsony ünnepén. Láttuk a gondozott gyermekek nagy részét, hogy a tápszülők gondozása alatt is szerető anyai szivekre találnak, s hogy elhagyatottságuk daczára is jól gondozottak. A Fehér-kereszt karácsonya tulajdonkép a Gy.-Vári község községházában, decz. 23-án felállított karácsonyfával kezdődött, hol a Gy.-Váriban elhelyezett 44 gyermek láttatott el nem csupán játékszerrel, hanem téli meleg ruházattal, kedves és megható jelenet volt, midőn a karácsonyfát körülrajongó gyermeksereg megkapott ajándékaiktól megterhelten, örömtől sugárzó arcczal adott további vágyódásainak kifejezést a gróf Almásy Dénesné elnöknő által minden gyermekhez intézett kérdésekre. A grófné és Szekér Gyuláné kifogyhatatlan türelemmel hallgatták s teljesítették a gyermekek és tápanyáik kívánságait, s dr. Lukács főispán elragadtatva nyilvánította elismerését a humanismus ilyen megnyilatkozása előtt s a ki a jelenvolt községi előljárósági tagok sugárzó arczát figyelemmel kísérte, úgy azokról bizonyára csak a hódolat, öröm és tisztelet érzéseit olvashatta le a szemlélő. Nagyobb arányú volt decz. 24-én az „Ella“’ gyermekmenhelyen felállított karácsonyfával kapcsolatos ünnepély. Itt megjelent ismét gróf Almásy Dénesné elnöknő férjével, gróf Almásy Dénessel, továbbá dr. Berkes Sándor és dr. Ladics László. Itt másfélszáz gyermek kapott gyermekjátékot, gyümölcsfélét és ruhaneműt, melyeknek kiosztása csaknem 3 órát vett igénybe, s a grófné ki az összes idő alatt jelen volt, páratlan érdeklődéssel és nyájassággal kérdezősködött a gyermekek állapota és tápanyák viszonyai felöl, melyekre válasz gyakran egy újabb vágyakozás volt. A kívánságok gyakran a kapott tárgyak arányában növekedtek, mégis aligha ment el innen egy gyermek is a nélkül hogy vágyai kielégítést ne nyertek volna, holott ezen egyesület az általa gondozott gyermekeket okvetlenül szükséges ruhaneműekkel karácsony ünnepe nélkül is mindenkor ellátja s a karácsonyi ünnep elmúltával sem szűnt meg a menhely által gondozott gyermekek karácsonya, mert azután is csaknem mindennap 8—10 gyermek jött be tápanyával, kik egyik másik okból a karácsonyfa ünnepnél nem jelentek meg, hogy elkésve bár, de a nekik szánt ajándékot átvehessék. Deczember hó 29-én pedig a Békésen elhelyezett, mintegy 46 gyermek kapta meg ezen egyesülettől karácsonyi ajándékát ruhaneműekben. Ha meggondoljuk, hogy ezen egyesület vármegyénkben csupán pár év előtt alakult, s hogy az állami támogatás milyen erős kihatással volt ezen egyesület működése fejlesztésében, akkor örülhetünk ugyan, hogy ez egyesület körünkben fejti ki áldásos működését, másrészről azonban társadalmi szegénységünknek is bizonysága, mely állami támogatás nélkül alig képes valamit létesíteni. A lefolyt karácsonyi ünnepekhez a grófnő mint halljuk nem csak a díszes karácsonyfákat, hanem alma, dió, mézes kalács, narancs s eféle ajándéktárgyakat, továbbá 100 koronát adott. Két kis gyermek, Mária és András czímen szintén megemlékezett szegény gyermektársaikról, amennyiben ruhanemüeket küldtek az egyesület menhelyének. Kaszinó estély No 2. Nagyságos Asszonyom ! Végtelen nagy örömömre szolgál, hogy a farsang atomjai közül a hétfői casinó estélyről könnyen írhatok referádát; csak hozzá kell kezdeni ehhez, s vége-hossza nincsen annak a dicshymnusnak, amit ezekre a kaszinó estélyekre a legnyugodtabb lelkiismerettel el lehet mondani. Előttem a gyulai szeretetre méltó közönség jóformán most tűnt fel a maga valójában, abban az őszinte jókedvűségben, ame ylelyel tud kedvet adni másoknak is a mulatság rendezéséhez, s amellyel hálára kötelez minden egyes embert, aki a mulatság rendezésében részt venni szerencsés volt, annak a társadalmi érintkezés előfeltételét képező összetartásnak, amely kell hogy mielőbb mélyebb gyökeret verjen a gyulai társadalmi életben, a társas körökben, amely pedig mindnyájunk közös érdeke !. . . Ami különben az estélyt illeti, annak részleteire vonatkozólag írhatom, hogy a kezdet és kifejlődés között rövid idő telt el, mert alig hogy megjelentek a bájos amazonok a harezté\