Békés, 1905 (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-08-13 / 35. szám
1905. augusztus 13. BÉKÉS Gyulai élet. — A lekicsinyelt és elirigyelt szanatórium. — A »Békésmegyei Függetlenségiben olvassuk: „Egyszáz tüdőbeteg.“ A reklámtülkölések és hirdob dicsőítések »tam-tam !«-jával kezdett Lukács György volt békésmegyei főispán a tüdőszanatoriumok létesítéséhez. Ez a jóravaló úriember végtelenül értette a módját annak, hogy szappanbuborék szerint felfújja azt, amit megcselekedni akar. És most sok hűhó után végre eljutottunk ahhoz az időhöz, mikor a gyulai tüdőszanatórium építési terveire kiírták a pályázatot. A reklámtülkölésekre megszégyenítő pályázatot a maga egyszáz, mond egyszáz betegével . . . Hát édes Istenem, ezért kár volt a miniszteri székig kisértetni a jelöltet, hiszékeny és könnyű szerrel becsapható közönségünk hozsanáival. Száz tüdőbetegére ennyi reklám! . . . Amikor tudják azt, hogy egy tüdőbeteg kigyógyítása évekig tart és amikor azt is tudják, hogy ez a pusztító betegség évente több mint 100000 embert pusztít el. Mi ez a száz betegre szabott szanatórium a tüdővésszel szemben folytatott harczban ? Semmi! Abszolúte semmi. Még a reklámtülkölések árával sem áll arányban ... De azért bizonyos körök szerint mégis megváltás számba megy, mert Lukács György — »csinálta« ... Óh szegény, hiszékeny magyarom!« íme hova vezetheti műveit úri emberek ítélő képességét az áldatlan politikai harczok izzó hangulata, hova tévelyedhet el az igazság mérlege, mikor serpenyőjébe a politikai ellenfél iránti gyűlölet is belecsimpaszkodik ! . . . Történelmi napokat élünk! . . . A Lukács György politikai vállalkozásának helyes, vagy helytelen volta fölött sem én, sem a »Békésmegyei Függetlenség,« hanem a történelem lesz hivatva ítéletet mondani, de legyen bárkinek bárminő politikai meggyőződése, bárminő véleménye a Lukács politikájáról, azt a munkát, azt a fáradhatatlan és emberfeletti tevékenységet letagadni, melyet Lukács a szanatórium érdekében kifejtett, azt a sikert lekicsinyelni, melyet elért, még akkor sem lenne szabad, ha Lukács György mindjárt muszka generálisnak állt volna is be. Mi itt voltunk, mikor a szanatórium — a ma 350000 koronával rendelkező szanatórium — embryójában volt. Láttuk azt a szívós, kitartó, fáradságot nem ismerő akaratot, melylyel Lukács a szerencsétlenek érdekében, a sziveket a közönyösségből felrázta, láttuk és mérlegeltük azt a tevékenységet, melylyel szűk pátriánk határából kilépve, sikerült Lukácsnak az egész ország társadalmát megmozgatni. A hólabda nőtt, nőtt és lavinává vált s ma már testté lett az ige, építik a gyulai városerdőben a szegény tüdőbetegek szanatóriumát! . . . És most előáll egy úr, aki talán zsebredugott kézzel, kényelmes fauteuil-ből bámulta eddig a sisiphusi munkát, vagy talán itt sem volt és fogalma sincs a munka arányairól s a kész dolgot, — melynek egy tégláját sem segített összehozni — kényelmesen lekicsinyeli, lekritizálja, esztendők vállvetett működését gúnymosolylyal lefitymálja. Csak száz beteg . . Száz rongyos szegény ember élete, akik talán nem is szavazópolgárok, sőt nem is fizetnek elő a »Békés megyei Függetlenség«-re. Szegény, rongyos, köhögős emberek, akiknek a mostani politikai válságban tán még véleményük sincs, csak élni szeretnének tovább, rongyosan, kínlódva, hogy megkereshessék éhező családjuknak a betevő falatot. Hát érdemes ezekért egyet lépni is, érdemes volt száz rongyos emberéletért azt a »nagy hűhót« csinálni. Hisz’ oly sokan vagyunk magyarok, hogy meg sem kottyan, ha száz szegény ember felfordul ! .. . Száz szegény rongyos »heptikás« ember, köhögjetek csak és kínlódjatok tovább! A »Békésmegyei Függetlenség« azt mondja, hogy nem érdemes érettetek csinálni »hűhót.« — Várjatok addig, mig a »Békésmegyei Függetlenség« megcsinálja a 100000 emberre szóló szanatóriumot »hűhó« nélkül ha addig vártok, bizony mondom nektek, örökéletűek lesztek, mert alkotni csak a szeretet tud az olyan emberszeretet, amilyen a kitagadott, politikailag megrugdosott Lukács Györgyök ideális lelkében él s a gyűlölet, a politikai elvakultság elbonthatja a szanatóriumot, elbonthat palotákat, várakat, országokat és nemzeteket is, de hogy a gyűlölet valamikor alkotott volna is valamit, olyan példát nem tudok felhozni a világtörténelemből. Egyébként pedig csak konstatálni kívánom, hogy az Erzsébet szanatórium, melyet a budakeszi erdőben létesítettek s amelyet sokkal nagyobb »hűhóval« kezdeményeztek, mert ab ovo országos mozgalom volt, szintén csak 130 beteggel létesült, azért annak jelentőségét nem tagadta le senki. Igaz, hogy akkor más időket éltünk s tudvalevőleg hazánkban az igazság is a politikai pártoskodások befolyása alatt módosul, hála a közvélemény hivatott szószólóinak. Bezzeg az »Aradi Közlöny« máskép beszél keddi számában, mint megyénk ellenzékének közlönye. Ez meg annyira nem kicsinyli le a Lukács György alkotását, hogy egyenesen azt állítja rólunk »A protekcziós szanatórium« czimü vezérczikkében, hogy protekczióból jutunk ehhez a nagyjelentőségű humánus alkotáshoz. Azt állítja, hogy nincs más egczimünk rá csak az, hogy Lukács György békésmegyei főispán volt s igy odaprotezsálta a szanatóriumot a megyeszékhelynek, amely pedig épenséggel nem bir alkalmas éghajlattal, fekvéssel arra, hogy tüdőbetegek szanatóriumával bírjon. Az »Aradi Közlöny«, mikor ezeket írja, részben elfelejt, részben nem tud egyes dolgokat. Először is azt, hogy a gyulai szanatórium »alföldi« szanatóriumnak készült. S hogy bár elismerjük a kladovai völgy levegője lehet tisztább, mint a gyulai városerdőés fekvése szebb, de nem — alföld s a mozgalom pedig kezdettől fogva úgy indult, hogy a szegény alföldi tüdőbetegeknek kéznél fekvő, könnyen elérhető menhelye legyen. S alföldi szempontból a gyulai lúgoserdő — Korányi szerint is — (akit pedig talán csak elismer az »Aradi Közlöny« e téren szaktekintélynek), ideális hely. Ugyancsak Korányi szerint Németországban legalább 40 helyen van olyan sík földön szanatórium, mint a gyulai lesz s a legpompásabban szuperál mind, lévén a tüdőbetegek gyógyulására nem annyira a klíma, mint főképen a kezelési methodus a döntő. Az »Aradi Közlöny« mint szomszédlap, bizony úgy látszik, keveset törődött velünk és a dolgainkkal. Ő is csak a kész alkotást kritizálja épugy, mint csabai laptársunk s mikor Lukács Györgyöt azzal vádolja, hogy Gyulának odaprotezsálja a szanatóriumot, nem akar tudomást venni arról, hogy a mozgalom Gyuláról indult ki. — Itt kelt életre a vármegye nagytermében. Ez a vármegye rakta le alapjait ennek a szanatóriumnak. Ez a vármegye állt első sorban Lukács mellé, az első taggyűjtési mozgalom csak a megye határában maradt, a szanatóriumi ügyet évekig tisztán csak helyi ügynek tekintettük, míg Lukács György határt nem ismerő, nem csüggedő fáradságának sikerült azt országossá szervezni. Egyszóval, ez a szanatórium a mienk. Nem protekczióból, hanem a jog és méltányosság elveit szem előtt tartva, csakis a mienk lehet. Lemondani pedig ebbeli igényeinkről csakis abban az esetben fognánk, ha belátnánk, hogy Gyula erre a czélra éppen nem alkalmas — ennek pedig az ellenkezője van bebizonyítva — vagy pedig akkor ,ha a »Békésmegyei Függetlenség« megcsinálja a 100,000 betegre szóló népszanatóriumot. - re. Heti piacz. Gyula, augusztus 11 A budapesti árutőzsdén a hét elején országos eső hitekre visszaestek az árak. Később miután az eső korántsem volt kielégítő ismét szilárdulás álatt be a hét végén az árak múlt hetihez viszonyítva változatlanul jegyeztetnek. Heti piaczunkon nagyobb felhozatal mellett eladatott. Búza (uj) . . . 15-60—10 — Árpa (uj) . 15 40 — 15'60 Zab (uj) . . . 12-80—13-20 Tengeri . 18 60—18’80 7 ITell^rrás. Mindazok a felek, kik saját termésű boruk után kedvezményes adótételre igényt tartanak, kötelesek folyó évi augusztus 16-tól szeptember hó 15-ig a Gyula város fogyasztási adókezelő hivatalnál bejelenteni. Dutkay Béla, 2001—1 polgármester. Kiadó lakás. Gyulán, az újvárosi 1399. számú házban, két lakás kiadó. Értekezni lehet a tulajdonos Tóth János vendéglőssel, az Újvárosi Olvasókörben. 246 2-2 Polgári kifözés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy Gyulán, a -(Nagymagyarvároson) Zöld-utcza 1347. szám alatt--------polgári kifőzést nyitottam. Úgy háznál, mint háztól kihordva, a bonálást elfogadok. Főtörekvésem a t. közönség igényét kielégíteni. Becses pártfogásukat kérve maradtam, tisztelettel 262 1—3 Fáskerti István. Kiadó lakás. Két szobás udvari lakás német templom mellett — október a 1-től kiadó, Berndt Károlynál. 2472—3 3257/1905. A szeghalmi j. főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A Körösladány községnél megüresedett egyik rendes (adóügyi) jegyzői állásra pályázatot hirdetek s felhívom a pályázni kívánókat, hogy jegyzői oklevéllel, születési anyakönyvi kivonattal s szolgálati bizonyítvánnyal felszerelt pályázati kérvényeiket a folyó évi augusztus hó 28-ig bezárólag adják be hozzám, mert a később érkező kérvényeket figyelembe nem veszem. Az állás javadalma a következő: 800 korona készpénzből s 19282/1600 hold föld adómentes használatából álló fizetés, 200 korona lakáspénz és a magán munkálatokért járó, szabályrendeletileg megállapított munkadíjak. Szeghalom, 1905. augusztus 2. Csánki Jenő, 251 2—3 főszolgabíró. Kiadó üzlethelyiség. Braun Dávid házában, a „Komló“ szállodával szemben, egy üzlethelyiség azonnal kiadó: 561 1—3 Kiadó lakás. Gyulán, a Vida utcza 90. számú házban három utczai szoba és egy előszoba, hozzátartozó mellékhelyiségekkel, folyó évi októbertől kiadó: 2552 Értekezni lehet a házban lakó tulajdonos Haverda Ferenczczel.