Békés, 1909 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
XLI. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre.............. 10 K — f Fél évre.................... 5 K — f Évnegyedre........ ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyílttér sora 20 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. Gyula, 190g. január 3. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap.i-ső szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlehirdetések és nyílt terek intézendők, nem adatnak vissza. Előfizetési felhívás a „Békés“ 41-ik évfolyamára Újra határkövet állít elénk az idő. Végére jutottunk az 1908. évnek és uj küzdelemmel lépünk az uj esztendőbe. Mielőtt átlépnénk ezt a küszöböt, mérlegkészítés közben, amikor minden ember reménykedve függeszti rá szemét a jövevényre s kötelességérzetéből, munkásságából biztatást merít a szebb jövőre : hadd szóljunk mi is néhány szót a „Békés“ olvasóközönségéhez, akiknek szerető támogatását munkánk közben sokszor éreztük s ezúttal is hálás köszönetet mondunk érte. Az uj esztendő a mi műhelyünket csak annyiban érinti, hogy lapunk ekkor lép a negyvenegyedik évfolyamába s a nagy multjára való visszatekintés megszilárdítja hitünket, hogy ennek az orgánumnak a fejlődése Békésvármegye közönségének nagyra értékelését viseli magán és a közönség ragaszkodását büszkén vallhatja a maga szerzeményének. A küzdelemben eltelt negyven esztendő nagy múlt az újság életében. Mert amíg az ember, — bármily lassú léptekben is — előkészíti a maga számára a nyugalmas élet biztos révpartját, az újság ide nem hajózhat be, a dietetikus renddel nem élhet hanem napról-napra vissza kell fiatalodnia, hogy a harczot rugalmassággal és ifjú energiával birja s minden talpalatnyi teret elfoglalhasson a maga számára. Az újság hóditása az olvasóközönség. Minél nagyobb olvasótábor áll egy orgánum mögött, annál erősebb a szava a közélet fórumán, annál hathatósabban és erősebben tudja szolgálni a közönség érdekeit. Mindig nagy becsben tartottuk olvasóink pártfogását, mindig azt vallottuk legszebb sikerünknek, ha lapunk minden sorában úgyszólván visszhangra talált közönségünk érdeklődése, de kétszeresen értékes számunkra ez a ragaszkodás a mostani időben, mert mint nem politikai lap pártérdekek szolgálatában nem állunk és így lapunk minden betűjében a tárgyilagos igazságot, kritikájában a legteljesebb függetlenségen alapuló pártatlanságot igyekszik megközelíteni és szolgálni. Egy orgánum bármilyen erős is, akármilyen elterjedt, elszigetelten áll véleményével, amint olyan hangot üt meg, mely nem találja meg összhangját a közönség gondolkodásával, az olvasó szubjektív érzésével. Mert a publikum függetlenségre, pártatlanságra törekszik s csak azt az orgánumot tünteti ki bizalmával, mely eltalálja a kritikának azt a mértékét, melyet az intelligens olvasó úgyis megalkot magának és nem tér el tőle az előnyös megvilágítás és a legszebb beszéd árán sem. A „Békés“, régi hagyományához híven, modern és fokozatos haladás elve mellett sok tekintetben konzervatív orgánum marad a jövőben is. A tömeg hangulatának talán ideig-óráig kedvez a mindenáron való fenegyerekeskedés, a handabandázás, de az értelmes olvasóközönség ráun erre, az újság pedig kiadja a kezéből az erőteljesebb hangot, amelyet, amidőn igazán szükség van reá, nem képes fokozni s már csak suhogtatni tud, amikor ütni kellene. Lapunk irányáról tehát annyit, hogy maradunk olyanok, aminek negyven esztendeig voltunk. Ennek az iránynak jogosultságát épen az a negyven esztendő bizonyítja, mely a „Békés“-t a vármegye sőt az egész alföld legrégebbi hírlapjává avatja. Békés vármegye közéletének szolgálatában, minden kulturmozgalomban, a megyei s községi érdekek önzetlen felkarolásában ezután is nyitva áll lapunk minden hasznos alkotás, minden egészséges terv számára, egyedüli ambícziónk lévén szükebb hazánk előhaladásához s hírlap publiczitásával hozzájárulni. Munkánkhoz kérjük az uj év küszöbén a vármegye közönségének további szives támogatását. Tisztelettel: A „Békés“ szerkesztősége. Kiadói szó: A „Békés“ előfizetési dija: Egész évre 10 korona Fél évre 5 „ Negyedévre 2 „50 fillér, mely összeg vidékről „Békés“ kiadóhivatalának Gyulán, postautalvánnyal küldendő be. A „Békés“ kiadóhivatala. Búcsú az ó-évtől. Irta: Erdélyi Zoltán. A Isten veled ó-év ! Búcsúzzunk el szépen, Nem látjuk mi egymást többé az uj évben . Öreg lettél nagyon, fáradt is vagy látom, Sírod is kész immár, vár az öreg álom. Jót meg rosszat hoztál, amilyen volt kedved, Megáldtad az embert, de oszt meg is verted. Nyár követett tavaszt, öreg tél jött őszre, Jutott öröm, bánat egész esztendőre. Isten veled ó év ! Váljunk békességben, Jó barátom voltál s nem rossz ellenségem. A mi jót csak adtál, égnek érte hála! S rosszat ha rám mértél, az sem volt hiába ! Katona az ember. Küzdés, harcz az élet, Csak, ki bátran harczol, arat dicsőséget. Jó öreg esztendő ! Az Isten megáldjon, Nyomodba még szebb, jobb uj esztendő szálljon! Uj esztendő. Minden esztendővel jobban érezzük egy kavargó, zivatarokat hozó időnek borongó közeledtét. Történelmi oknyomozók csodálatosan sok hasonló társadalmi jelenséget állapítanak meg, a mai kor és a franczia forradalom nagy epochája között, mint most, forrongott az irodalom. Akkor is, kereste az uj hangot, az uj idők jövetelét ; ép ilyen kapkodó volt a művészet; uj formákat űzve, kergetve ; a társadalom dekadencziában majd felhevülve, majd tört szárnyakkal, vezető ideák nélkül. A társadalmi osztályok késhegyik menő ellentétben, a felsőbb osztály Mikor volt a leghidegebb tél? Királyi Mátyás, nagy neve őrzi a hagyományt a legnagyobb télről, melyről történeti adataink vannak. Mert kétségkívül hatalmas jégpánczél lehetett az ott az öreg Duna hátán, mely Szilágyi Mihály uram emberei — egy egész fegyveres had alatt nem roppant meg. Ma már a Dunának sincsenek meg többé a régi virtusai, a legelső csúszkáló csoport elég arra, hogy beszakítsa derekát, még olyan tisztességes fogvaczogtató időjárás mellett is, mint az idén. Vagy hogy tán nincsenek is már olyan kemény teleink, mint ahogy nincsenek már olyan kemény embereink sem ? Ez épen alig hihető. De annyi bizonyos, hogy e században alig találhatnék példáját akkora rideg télnek, amilyen például az 1776-ik volt, melyről nehány egykorú tudósítás fekszik előttünk. Az 1848—g-ki, mely Bem honvédjeire volt oly emlékezetes, az 1812-ki, mely Napoleon „grande armée“-jét tizedelte meg, aligha volnának ehez foghatók és semmi esetre sem voltak oly általánosak. Milyen csodálatos térkép volna az, ha valaki élénkbe tudná rajzolni Európa egész geográfiáját, amint éjszaktól délig egyetlen jégtömeget képez, melyen az élet minden jele kihal egy rettenetes tél dermesztő hidege alatt. És ilyen volt az 1776-ki, talán a legborzasztóbb, melyről a krónikák szólnak. Nieuportnál a jég majdnem 6 láb vastag volt a part mellett, a tenger óriási jégsziklákat sodort el mértföldekre. A Szajna torkolata teljesen be volt fagyva,mintha valahová a Balti-tenger vidékére került volna, ép úgy a Loire is jéggel volt fedve, valamint a Rhone és Saone is. Pesten a Dunán gyalog jártak át január kezdetétől február 14-ig, s a folyó csak márczius végén vált újra hajózhatóvá. De még a Tiberis is be volt fagyva, mire egy század óta nem volt példa. A svájczi tavak oly kemény szekérutat szolgáltattak, hogy lovon, kocsin, sőt terhes szekerekkel is át lehetett járni rajtuk. Emberemlékezet óta először történt az is, hogy a tenger Triesztnél befagyott. 1709. óta ez volt az első eset, hogy a zeelandi szigeteket elválasztó tengerkar járhatóvá lett. Flessingennél korcsolyáztak a tengeren, ameddig csak be Xjetparűls: mai száma, 10 oldal. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofutózis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. HaffmunbL» Roche & Co. Basal „Roche“ Kapható orvotl rondOett, a gyógyszertárak* ban. — Ara Uvegenkiut 4.~ katona.