Békés, 1919 (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-10-18 / 57. szám

Censurat: Dp. MUNTEAN, III. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 40 K — f Fél évre . 20 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP, Clyd­a, 1919. október 18. 57. szám. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyílt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 50 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: N­OBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton £ nrépa keletének népei napról-napra növekvő fájdalommal lát­ják, hogy még mindig nem értek meg szá­mukra a béke gyümölcsei, még mindig nem részesülhetnek a béke áldásaiban. Két hét múlva egy esztendeje lesz, hogy a hosszú hadviselésben kifáradt népek letették a fegy­vert és a humanizmusra, az egymás megérté­sére bízták jövendő sorsukat és íme, egy újabb szörnyű esztendő végigszenvedése után sem jutottak el reményeik teljesedéséhez. Az oroszországi és magyarországi bolse­­vizmus kétségtelenül késleltette, erősen kés­leltette a békés állapotok bekövetkezését, de joggal kérdezhetjük, hogy várjon nem újabb bonyodalmak kitörését, a békés állapotok felé való haladás további másfajta megzavarását is késleltették-e egyúttal az erősen elfajult kommunista mozgalmak. Elég csak az orosz-balti tartományok és Fiume eseményeire utalnunk, hogy lássuk, mennyi nehéz, megoldhatatlan probléma vár még az emberiségre és a békekonferenciára a bolsevizmus sikeres letörése után is. Ezek az események a magyarországi sajtó egy ré­szének ama kétségtelenül valótlan és célzatos állítását is elhallgatták, hogy a Friedrich­­kormány makacssága volna az oka a folytató­lagos béketárgyalások felvételének. Oroszor­szág állapota, nemkülönben az adriai kérdés oly messzeható fontosságú és nagy jelentőségű kérdések, melyek mellett teljesen jelentékte­lenné törpül egy vagy másik újonnan alakult ország kormányának a közjog szempontjából kifogásolható jellege. A végleges béke megszületésének nehéz­ségei nem ilyen alaki körülményekben kere­sendők. A nemzetközi szerződések, amilyen a békeszerződés is lesz, mindig csak az államok törvényes képviseletének, az országgyűlésnek stb. jóváhagyása után nyerik el végleges ér­vényességüket, az állam tényleges hatalmát gyakorló kormányok tehát sohasem ülhetnek azzal a biztos tudattal a nemzetközi tárgyalá­sok asztalainál, hogy amiben megállapodnak, azt a nemzet törvényes képviselete feltétlenül jóvá fogja hagyni. E tekintetben csak több kevesebb biztonságuk­­ lehet és saját egyéni meggyőződésükre, nemzeti érzéseikre, az ál­taluk ismert közvéleményre támaszkodhatnak csupán a kérdések eldöntésénél, a szerződés pontjainak megállapításánál. A tényleges ha­talmat gyakorló kormánytól tehát nem lehet megtagadni e nemzetközi szerződések megkö­tésének jogát azon címen, hogy a megkötendő szerződés jóváhagyása tekintetében esetleg aggályok tápláltatnak. Még kevésb­é lehet akadály a most megkötendő békeszerződésnél a kormányok törvényességének némi hiányos­sága, mert hiszen — mint jól tudjuk — nem a békeszerződés feltételeinek, pontozatainak megbeszélése, megvitatása, hanem csupán az antant konferencia által megállapított fel­tételek átvétele, tudomásulvétele és feltétlen végrehajtása a feladata a legyőzött álla­mok kormányainak illogikus és értelmet­len dolog volna minden áron — még a béke megkötésének veszélyes halogatása árán is — azt kívánni, hogy a legyőzött ország alkotmányos többségét képviselje valamely kormá­ny, mikor annak, legyen többségi, vagy legyen kisebbségi, csak egy feladata és köteles­sége lehet: tudomásul venni a békefeltétele­­ket és azoknak végrehajtásáról a győztesek ellenőrzése és segítsége mellett gondoskodni. Sajnos tehát, sokkal súlyosabb kérdéseken múlik a béke megkötésének késése, mint a magyarországi állapotok állítólagos bizonytalan­­sága. A béke jogi állapotát ám csinálják meg az arra hivatott diplomaták a párisi békekonferencián, a béke valóságos és tényleges állapotát a népeknek maguknak kell megteremteniük az egymás megbecsülé­sének, az egymás megértésének, az egymás igazságos jogai és érdekei megvédésének szellemében. Ma az a népeknek a békés, kívánsága és követelése termelő munka feltéte­leinek biztosítása, ez az alapja és biztosítéka a népek igazi békéjének. Minden törekvés, minden igyekezet, mely erre irányul, a népek millióinak odaadó támogatására számíthat. T­ÁRCA. Nem itt van az én világom... . ., 1 Nem ! Nem itt van az én világom ! Más világ az, hová én vágyom. Itt az élet sivár, kietlen, Ott burjánzik a dal s szerelem. Ez itt­ sok embernek világa, A másik: kettőnk menyországa ; Jöjj oda velem lelkem mása, Ott lelünk igazán egymásra. Szelíd lelked drága himporát­­ Rózsás ajkad édes mosolyát Gondosan őrzöm s ápolgatom ; Jöjj oda velem szép angyalom, Márványpalota nem vár ott ránk, De ott lesz velünk Égi Atyánk És ha elcsügged fáradt lelkünk, Vigasztalódást Nála lelünk . . . JDr. K. L.­ ­ Egy csésze teát Lapunk mai száma 4 oldal. Hírek a nagy­világból, Felebb A magyarországi viszonyok egy lépéssel ki­jutottak a tisztázódás felé. Megszületett egy politikai alakulat Országos Nemzeti Párt címen. Magában foglalja a volt nemzeti munka­párt tagjait, a két függetlenségi párt tagjait és a magyar polgári pártot. Az új párt feladatául tűzte ki maga elé, hogy mintegy erős összetartó kapocs legyen a két szélsőséges párt között. Első törekvése a kibontakozás elősegítése, hogy Ma­gyarország mielőbb békeszerződéshez jusson. Ezért érintkezésbe lép a Friedrich-kormánnyal, általá­ban a keresztény blokkal és a különálló kisgazda párttal, hogy tömörítve a nemzet erejét, nyoma­tékos súllyal kérhessék az ántanttól a béketár­gyalás megindítását. Az új párt zászlajára a nemzeti és keresztény jel­szavakat írja. Célja az, hogy a volt képviselő- és főrendi-

Next