Békés, 1921 (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-05-07 / 37. szám
Lik. évfolyam 37. szám. Szombat Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K - f Fél évre . . 60 K -f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP, Gyula, 1931. május 7 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyílt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes számára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Huszonöt esztendő. E hét hétfőjén volt huszonöt esztendeje, hogy kezdetüket vették a milléniumi ünnepségek. 1896-ot irtunk, a hires-nevezetes XIX. századból öt esztendő volt már csak hátra. Ez az esztendő határoztatok a honfoglalás ezer esztendős jubileumának megünneplésére. Történettudósaink, a legfrissebb kutatások nyomán, úgy állapították meg, hogy a 896. esztendő vehető annak, melyben Árpád honfoglalásának nagy műve már mindenesetre véglegesen be volt fejezve. így tette a törvényhozás 1896-ra a honfoglalásnak, az ezeréves magyar állam alapításának megünneplését. Az egész művelt világ figyelme reánk irányult. Egy kicsi, de nagy történeti hivatást betöltött nemzet állott a civilizált nemzetek érdeklődésének központjában. És ez a nemzet büszkén tárta oda a bámuló világ elé mindazt, mit ezer esztendőn át tett és alkotott. A dicsőséges múlt egész fenséges pompájában mutatkozott be a millenium ünnepségeiben és az ezer esztendő történelmi emlékeinek páratlan, felül nem múlható kiállításában. És bemutatta azt is, amit az utolsó harminc esztendőben a békés, egyetértő munkában alkotott, amelynek eredménye vetekedett az egész ezer esztendő dicsőséges eredményeivel. Európa nemzetei csodálkozva figyeltek fel. Olyanformán voltak, mint amikor egy családban hirtelen jönnek reá arra, hogy minő ritka tehetségeket rejtegetett a család egyik gyermeke, minő kiváló szolgálatokat tett a családnak és minő jótéteményeket lehet még várni tőle a jövőben is. A meglepetés és bámulat üdvözletei érkeztek a magyar nemzethez és királyához. Az egykor világoknak parancsolt, hatalmas büszke dinasztia is újabb nimbuszt nyert azzal, hogy ezeresztendős lett az az állam, melynek trónján egy apostoli király utódjaként és egy szent korona isteni jogán ülhettek. Az isteni gondviselés titokzatos hatalma, az ezeresztendős kultúra, a nemes turáni erkölcs parancsoló fölénye és az el nem vitatható történelmi jog elismerésre találtak mindenütt és hódoló tiszteletet váltottak ki szomszédainknál. Mivé lett mindez huszonöt esztendő alatt ? Ennek a milleniumi esztendőnek dicsőségétől ittasodott-e meg a nemzet, vagy a múlt nagyszerű erényeinek bemutatása után a világ elé akarta tárni összes hibáit és bűneit is, mit törjük ezen a fejünket. Alig múlt el a dicsőséges esztendő, a legádázabb pártoskodás, gyűlölet lett úrrá a lelkeken. A pártszenvedély addig elképzelhetetlen kitöréseket engedett meg magának, lábbal tiport, sárba rántott mindent, nem válogatott eszközeiben semmit és a nemzet halála árán is képes lett volna az ellenfeleket letiporni. Az ezeréves erkölcsi tőkét két kézzel, őrülten szórta széjjel, harminc esztendő modern munkájának gyümölcseit könnyelműen kockára tette és felkeltette irigyeinkben azt a gondolatot, hogy ennek a büszke, irigyelt, kiváló tehetségű nemzetnek, amely azonban gyűlölködésben, pártoskodásban él, könnyen lehet a nyakára lépni és Istentől áldott, virágzó, gazdag országát elvenni tőle. Igenis, állítjuk, hogy a mögöttünk levő huszonöt esztendő pártszenvedélyei, gyűlölsége, jelszavas demagógiája érlelték meg irigykedő ellenségeinkben azt a szándékot, hogy a legelső kínálkozó alkalommal elpusztulnak, kiirtanak a föld színéről. A tiszteletteljes félelem tartotta őket fogva addig, mint a mohi csata előtt a tatár Khánt, akinek serege rettegte a magyarok félelmes harci hitét. De amikor meglátta a szekértábort, mellyel a magyarok körülvették magukat, győzelemittasan kiáltott fel: mienk a győzelem. Mi is lenyűgöztük magunkat, irigyelt és dicső erényeinket a pártszenvedélynek, a politikai gyűlölségnek, az egyéni nagyravágyásnak, a jelszavak imádatának súlyos láncaival, mozdulatlanságra, tehetetlenségre kárhoztattuk mindazokat a nagyszerű képességeket, melyek ezer esztendő dicsőségesebb szakaiban boldogságunkat alkották, jövőnket biztosították és elleneinket féken tartották. Csoda-e hát, ha ők is így kiáltottak fel: rajta, mienk a győzelem. És az övék lett. »Bűneink miatt gyűlt harag kebledben és elfujtád villámidat dörgő fellegedben«. De az isteni gondviselés, a magyarok Istenének szeretete népe iránt felismernünk engedte bűneinket, azok rettenetes súlyát és pusztító következményeit. Ez a felismerés az első lépés a megtéréshez. Szánjuk és bánjuk e huszonöt esztendő elvakult, végzetes bűneit, kerüljük azokat minden vigyázattal, irtsuk ki magunkból kíméletlenül, mert csak ezzel kezdődhetik meg mindannak teljesedése, amit kérnünk és reménylenünk kell életünk utolsó lehelletéig. A forgalmi adó. A háború szülte szerencsétlen pénzügyi helyzet orvoslására Hegedűs pénzügyminiszter tudvalevőleg többféle törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, melyek eddig csaknem változtatás nélkül törvényerőre emelkedtek. Az állam nagy szükségleteire való tekintettel mindenki kénytelen ebben megnyugodni. Az állam pénzügyeit okvetlen rendbe kell hozni és mert ez az egyenes adókkal és a megcsonkított ország egyéb igénybevehető forrásaiból nem rendezhető, a forgalmi adót is — kényszerűségből — segítségül kell hívni. A forgalmi adó törvénytervezetét a pénzügyminiszter megküldötte mindazon tényezőknek, akiket az közvetlenül érdekel, így a mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari képviseleteknek, hogy véleményüket meghallgassa. A tervezet előrebocsátja, hogy amíg a háborús viszonyok által feldúlt rendes közgazdasági viszonyok helyre nem állanak, az állam az ország összlakosságának első rendű szükségleteit olcsóbb élelmiszerrel óhajtja fedezni és ezen szükségletek költségfedezetére szolgál a forgalmi adó jövedelme. Az őrlési adót természetben veszi át az állam, az őstermelést az az állatforgalmi, az ipart, kereskedelmet és a szabadfoglalkozásokat pedig általános forgalmi adóval rója meg. Először is minden malom, a megőrlendő gabonafélék 15 százalékát, a datálandó mennyiségnek pedig 12 százalékát visszatartja és az államnak természetben szolgáltatja be. A gazdasági malom épen olyan módon adózik, mint a vámőrlő malom. Az őrlési adót a malmok átalányösszegben is megválthatják. A gabonaneműeket őrlési tanúsítvány alapján szabad őröltetni. A második rész az állatforgalmi adóról intézkedik. Az olyan állatok után, melyek csak marhalevél mellett adhatók el, a vevő a vételár 3 százalékát fizeti forgalmi adó fejében. A harmadik rész az általános forgalmi adóról szól. Ez alá esik mindenki, aki önálló kereseti tevékenységet fejt ki, de ha valaki bér, vagy szolgálati viszonyban más munkaadó számára dolgozik, ez nem számíttatik önálló keresetnek. Ingó áruk eladása, árunak vagy anyagnak kikészítése, feldolgozása, testi vagy szellemi tevékenység kifejtése, tehát kereskedelmi, ipari és szabad pályák bevétele forgalmi adó alá esik. Az adót az fizeti, aki a keresetet folytatja. A forgalmi adó kulcsa az adóalap 1 százaléka. Nem esnek ezen adó alá a takarékpénztárak kamatjövedelme, a fényűzési adó tárgyai és más eféle bevételek, melyek egyéb törvények alapján már megadózva lettek. A tervezet szerint a forgalmi adó alá eső minden keresetező, kereskedő, iparos, orvos, ügyvéd, mérnök stb. az adóalap megállapítására alkalmas könyveket vagy feljegyzéseket vezetni köteles, melyeket a pénzügyi hatóság ellenőriz. Ellenesetben kihágásért szigorúan büntettetik. Az érdekelt képviseletek belátják, hogy a törvény szándéka és célja helyes, de az adóalapnak a könyvelési rendszer alapján való meghatározását terhesnek találják. Úgy vélik, hogy helyesebb lenne az adónak bélyegben való lerovása, amit esetről-esetre a számlákra ragasztanának fel. A törvényjavaslatra az OMGE (Országos Mezőgazdasági Egyesület), az OMKE (Országos Kereskedelmi Egyesület) már megtette megjegyzéseit ; érdeklődéssel várják most a magyar iparosság végső állásfoglalását. A kérdés elintézése sürgős, mert a javaslat életbeléptetése június 1-re van tervezve. A forgalmi adó életbeléptetésével egyidejűleg megszűnnék a jelenlegi III. osztályú keresetadó, mely eddig a hasonló kategóriába tartozó kereseti pályákra volt kivetve és mindenki csak tényleges keresete utáni 1%-al adóznék. A 20 koronán aluli adóalap forgalma a commulative lennének megadóztatva, 20 koronán felüliek azonban esetenkint és pedig lelkiismereti felelősség alapján és szigorú büntetések ellenében. HIK JE Kaczvinszky Andor. Farkasfalvi Kaczvinszky Andor gyulai földbirtokos, nyugalmazott nagyváradi káptalani uradalmi intéző Gyulán, május 3-án élete 68-ik évében hosszabb gyengélkedés után elhunyt. Halálát neje született Bogár Mária és fia dr. Kaczvinszky József székesfővárosi tanácsjegyző gyászolják. Kaczvinszky Andor Kassán született, középiskoláit is ott végezte és érzésben, lélekben típusa volt a felvidéki magyar uraknak, olyan típusa, amilyeneket Mikszáth Kálmán karakterizál nagyszerű elbeszéléseiben. Jeles gazda volt, szinte természetbúvár és nagy természetbarát. Folyton kísérletezett, nyugtalan természete a mezőgazda- Lapunk mai száma 4 oldal. Udvari 733 10—20 (á la pilsen) Góliát Maláta (á la Salvator) sör Csak viszonteladóknak palackozva békebeli minőségben kapható az Első Magyar Részvény Serfőződő főraktárában, Weisz Mór és Társa cégnél. Gyulán.