Békés, 1921 (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-05-07 / 37. szám

Lik­. évfolyam 37. szám. Szombat Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K - f Fél évre . . 60 K -­f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP, Gyula, 1931. május 7 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyílt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám­ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Huszonöt esztendő. E hét hétfőjén volt huszonöt esztendeje, hogy kezdetüket vették a milléniumi ünnep­ségek. 1896-ot irtunk, a hires-nevezetes XIX. századból öt esztendő volt már csak hátra. Ez az esztendő határoztatok a honfoglalás ezer esztendős jubileumának megünneplésére. Történettudósaink, a legfrissebb kutatások nyomán, úgy állapították meg, hogy a 896. esztendő vehető annak, melyben Árpád hon­foglalásának nagy műve már mindenesetre véglegesen be volt fejezve. így tette a törvény­hozás 1896-ra a honfoglalásnak, az ezeréves magyar állam alapításának megünneplését. Az egész művelt világ figyelme reánk irányult. Egy kicsi, de nagy történeti hiva­tást betöltött nemzet állott a civilizált nem­zetek érdeklődésének központjában. És ez a nemzet büszkén tárta oda a bámuló világ elé mindazt, mit ezer esztendőn át tett és alkotott. A dicsőséges múlt egész fenséges pompájában mutatkozott be a millenium ünnepségeiben és az ezer esztendő történelmi emlékeinek párat­lan, felül nem múlható kiállításában. És be­mutatta azt is, amit az utolsó harminc eszten­dőben a békés, egyetértő munkában alkotott, amelynek eredménye vetekedett az egész ezer esztendő dicsőséges eredményeivel. Európa nemzetei csodálkozva figyeltek fel. Olyanformán voltak, mint amikor egy családban hirtelen jönnek reá arra, hogy minő ritka tehetsége­ket rejtegetett a család egyik gyermeke, minő kiváló szolgálatokat tett a családnak és minő jótéteményeket lehet még várni tőle a jövő­ben is. A meglepetés és bámulat üdvözletei érkeztek a magyar nemzethez és királyához. Az egykor világoknak parancsolt, hatalmas büszke dinasztia is újabb nimbuszt nyert azzal, hogy ezeresztendős lett az az állam, melynek trónján egy apostoli király utódjaként és egy szent korona isteni jogán ülhettek. Az isteni gondviselés titokzatos hatalma, az ezereszten­dős kultúra, a nemes turáni erkölcs paran­csoló fölénye és az el nem vitatható történelmi jog elismerésre találtak mindenütt és hódoló tiszteletet váltottak ki szomszédainknál. Mivé lett mindez huszonöt esztendő alatt ? Ennek a milleniumi esztendőnek di­csőségétől ittasodott-e meg a nemzet, vagy a múlt nagyszerű erényeinek bemutatása után a világ elé akarta tárni összes hibáit és bű­neit is, mit törjük ezen a fejünket. Alig múlt el a dicsőséges esztendő, a legádázabb pár­toskodás, gyűlölet lett úrrá a lelkeken. A pártszenvedély addig elképzelhetetlen kitöré­seket engedett meg magának, lábbal tiport, sárba rántott mindent, nem válogatott esz­közeiben semmit és a nemzet halála árán is képes lett volna az ellenfeleket letiporni. Az ezeréves erkölcsi tőkét két kézzel, őrülten szórta széjjel, harminc esztendő modern mun­kájának gyümölcseit könnyelműen kockára tette és felkeltette irigyeinkben azt a gondo­latot, hogy ennek a büszke, irigyelt, kiváló tehetségű nemzetnek, amely azonban gyűlöl­ködésben, pártoskodásban él, könnyen lehet a nyakára lépni és Istentől áldott, virágzó, gazdag országát elvenni tőle. Igenis, állítjuk, hogy a mögöttünk levő huszonöt esztendő pártszenvedélyei, gyűlölsége, jelszavas dema­gógiája érlelték meg irigykedő ellenségeink­ben azt a szándékot, hogy a legelső kínál­kozó alkalommal elpusztulnak, kiirtanak a föld színéről. A tiszteletteljes félelem tartotta őket fogva addig, mint a mohi csata előtt a tatár Khánt, akinek serege rettegte a ma­gyarok félelmes harci hitét. De amikor meg­látta a szekértábort, mel­lyel a magyarok kö­rülvették magukat, győzelemittasan kiáltott fel: mienk a győzelem. Mi is lenyűgöztük magunkat, irigyelt és dicső erényeinket a pártszenvedélynek, a politikai gyűlölségnek, az egyéni nagyravágyásnak, a jelszavak imá­datának súlyos láncaival, mozdulatlanságra, tehetetlenségre­­ kárhoztattuk mindazokat a­­ nagyszerű képességeket, melyek ezer esztendő dicsőségesebb szakaiban boldogságunkat al­kották, jövőnket biztosították és elleneinket féken tartották. Csoda-e hát, ha ők is így kiáltottak fel: rajta, mienk a győzelem. És az övék lett. »Bűneink miatt gyűlt harag kebledben és elfujtád villámidat dörgő fellegedben«. De az isteni gondviselés, a magyarok Istenének szeretete népe iránt felismernünk engedte bűneinket, azok rettenetes súlyát és pusztító következményeit. Ez a felismerés az első lépés a megtéréshez. Szánjuk és bánjuk e huszonöt esztendő elvakult, végzetes bű­neit, kerüljük azokat minden vigyázattal, irt­suk ki magunkból kíméletlenül, mert csak ezzel kezdődhetik meg mindannak teljesedése, amit kérnünk és reménylenünk kell életünk utolsó lehelletéig. A forgalmi adó. A háború szülte szerencsétlen pénzügyi hely­zet orvoslására Hegedűs pénzügyminiszter tudva­levőleg többféle törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, melyek eddig csaknem változ­tatás nélkül törvényerőre emelkedtek. Az állam nagy szükségleteire való tekintettel mindenki kénytelen ebben megnyugodni. Az állam pénz­ügyeit okvetlen rendbe kell hozni és mert ez az egyenes adókkal és a megcsonkított ország egyéb igénybevehető forrásaiból nem rendezhető, a for­galmi adót is — kényszerűségből — segítségül kell hívni. A forgalmi adó törvénytervezetét a pénz­ügyminiszter megküldötte mindazon tényezőknek, akiket az közvetlenül érdekel, így a mezőgazda­­sági, kereskedelmi és ipari képviseleteknek, hogy véleményüket meghallgassa. A tervezet előrebo­csátja, hogy amíg a háborús viszonyok által fel­dúlt rendes közgazdasági viszonyok helyre nem állanak, az állam az ország összlakosságának első rendű szükségleteit olcsóbb élelmiszerrel óhajtja fedezni és ezen szükségletek költségfedezetére szolgál a forgalmi adó jövedelme. Az őrlési adót természetben veszi át az állam, az őstermelést az az állatforgalmi, az ipart, kereskedelmet és a sza­badfoglalkozásokat pedig általános forgalmi adóval rója meg. Először is minden malom, a megőrlendő gabonafélék 15 százalékát, a datálandó mennyi­ségnek pedig 12 százalékát visszatartja és az ál­lamnak természetben szolgáltatja be. A gazdasági malom épen olyan módon adózik, mint a vám­őrlő malom. Az őrlési adót a malmok átalány­­összegben is megválthatják. A gabonaneműeket őrlési tanúsítvány alapján szabad őröltetni. A második rész az állatforgalmi adóról intézkedik. Az olyan állatok után, melyek csak marhalevél mellett adhatók el, a vevő a vételár 3 százalékát fizeti forgalmi adó fejében. A harmadik rész az általános forgalmi adóról szól. Ez alá esik min­denki, aki önálló kereseti tevékenységet fejt ki, de ha valaki bér, vagy szolgálati viszonyban más munkaadó számára dolgozik, ez nem számíttatik önálló keresetnek. Ingó áruk eladása, árunak vagy anyagnak kikészítése, feldolgozása, testi vagy szellemi tevékenység kifejtése, tehát kereskedelmi, ipari és szabad pályák bevétele forgalmi adó alá esik. Az adót az fizeti, aki a keresetet folytatja. A forgalmi adó kulcsa az adóalap 1 százaléka. Nem esnek ezen adó alá a takarékpénztárak ka­matjövedelme, a fényűzési adó tárgyai és más eféle bevételek, melyek egyéb törvények alapján már megadózva lettek. A tervezet szerint a forgalmi adó alá eső minden keresetező, kereskedő, iparos, orvos, ügy­véd, mérnök stb. az adóalap megállapítására al­kalmas könyveket vagy feljegyzéseket vezetni kö­teles, melyeket a pénzügyi hatóság ellenőriz. El­lenesetben kihágásért szigorúan büntettetik. Az érdekelt képviseletek belátják, hogy a törvény szándéka és célja helyes, de az adóalapnak a könyvelési rendszer alapján való meghatározását terhesnek találják. Úgy vélik, hogy helyesebb lenne az adónak bélyegben való lerovása, amit esetről-esetre a számlákra ragasztanának fel. A törvényjavaslatra az OMGE (Országos Mezőgazdasági Egyesület), az OMKE (Országos Kereskedelmi Egyesület) már megtette megjegy­zéseit ; érdeklődéssel várják most a magyar ipa­rosság végső állásfoglalását. A kérdés elintézése sürgős, mert a javaslat életbeléptetése június 1-re van tervezve. A forgalmi adó életbeléptetésével egyidejűleg megszűnnék a jelenlegi III. osztályú keresetadó, mely eddig a hasonló kategóriába tartozó kereseti pályákra volt kivetve és mindenki csak tényleges keresete utáni 1%-al adóznék. A 20 koronán aluli adóalap forgalma a commulative lennének megadóztatva, 20 koronán felüliek azon­ban esetenkint és pedig lelkiismereti felelősség alapján és szigorú büntetések ellenében. H­I­K JE Kaczvinszky Andor. Farkasfalvi Kacz­­vinszky Andor gyulai földbirtok­os, nyugalmazott nagyváradi káp­talani uradalmi intéző Gyulán, május 3-án élete 68-ik évében hosszabb gyengélkedés után elhunyt. Halálát neje született Bogár Mária és fia dr. Kaczvinszky József székesfővárosi tanácsjegyző gyászolják. Kaczvinszky Andor Kassán született, középiskoláit is ott végezte és érzésben, lélekben típusa volt a felvidéki magyar uraknak, olyan tí­pusa, amilyeneket Mikszáth Kálmán karakterizál nagyszerű elbeszéléseiben. Jeles gazda volt, szinte természetbúvár és nagy természetbarát. Folyton kísérletezett, nyugtalan természete a mezőgazda- Lapunk mai száma 4 oldal. Udvari 733 10—20 (á la pilsen) Góliát Maláta (á la Salvator) sör Csak viszonteladóknak­ palackozva békebeli minőségben kaph­ató az Első Magyar Részvény Serfőződő főraktárában, Weisz Mór és Társa cégnél. Gyulán.

Next