Békés, 1921 (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-06-25 / 51. szám

­ LIk­. évfolyam 51. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Egyes szám ára 3 korona Szombat Fél évre . . 60 K — 1 BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Gyula, 1931. június 35. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyilt terek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. P­énznér expozé. napi A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés teg­ülésén előterjesztette expozéját, ami azt jelenti, hogy megismertette a nemzet­gyűléssel és az országgal a pénzügyi helyze­tet, előadta terveit a megoldásra váró pénz­ügyi feladatokra vonatkozólag és kijelölte az utat, melyet követni kell, ha pénzügyeinket rendbe hozni akarjuk. Minden bizalmunk megvan zseniális pénz­ügyminiszterünk iránt, hogy nagy tudásával, gyakorlati érzékével és kiváló erélyével rö­vid idő alatt rendbe tudná hozni pénzügyein­ket, ha az ország is megfogadná mindazt a sok jó és hasznos tanácsot, amit tőle már hallottunk. Ámde post' equitem sédét a tra cura, vagy más szóval a pénzügyminiszternek be kellett vallania, hogy gazda nélkül csinálta meg a számvetést. A gazda pedig az antant, a volt ellenség, aki jóvátételi bizottság ké­pében fog nemsokára szerencséltetni bennün­ket. Ez az a sötét gond, mely ott ül a ki­bontakozás, a rendbejövetel felé száguldani óhajtó nemzet és a pénzügyminiszter mögött. Nehogy valaki tévedésben legyen, meg kell mondanunk, hogy ez a jóvátételi bizottság nem a mi veszteségeinket akarja jóvá tenni, nem a nemzetközi szabadkőműves és szociál­demokrata szervezetek által reánk zúdított forradalom, bolsevizmus és ellenséges meg­szállások által okozott károkat fogja majd jóvá tenni, hanem a győztesek kárának meg­térítését akarja majd kipréselni belőlünk. Célja egyfelől az, hogy a győző államok né­peinek zsákmányt juttasson, másfelől, hogy lehetőleg olyan helyzetbe hozza a legyőzöt­­teket, melyből minél későbbre remélhető a feltámadás. Semmiképen sem biztatók tehát azok a kilátások, melyekkel ezt a jóvátételi bizottságot várnunk kell. Ez az, ami aggoda­lommal tölti el pénzügyminiszterünket és aggodalommal tölthet el bennünket is.­­ Ha az antant akarja, olyan súlyos ter­heket rakhat reánk, melyek alatt az össze­­roskadás veszélye fenyeget bennünket. Azzal, hogy ez az ország, mely több mint három­­százezer négyszögkilométer területű volt, most csak 91­­ ezer négyszögkilométernyi, hogy 20 milliónyi lakossága 7 millióra ol­vadt le, hogy a szűkös mindennapi kenyeret adó szántóföldjének egy részén kívül minden jövedelmi forrását elvesztette, igen fog törődni ez a bizottság, talán nem is megértésre, kíméletre nem nagyon lehet számítanunk. Haragusznak reák is, mert derekasan megál­­lottuk helyünket a frontokon és sok kétség­beesett napokat szereztünk nagyszámú elle­neinknek. Haragusznak reánk talán még job­ban azért, hogy felismertük és lelepleztük azokat a titkos hatalmakat, melyek a világ sorsának intézését kezükbe ragadták és kí­méletlenül tartják kiszipolyozó hatalmukban a népeket, úgy a saját országaikét, mint az ellenségeit. Ámde nekünk ettől az ellenséges indu­lattól sem megijednünk, sem megtántorod­­nunk nem szabad. Minket kedvezésekkel le­­kenyerezni nem lehet, minket az ellenség jóakarata talpra nem állíthat, de viszont bárminő súlyos követelései tönkre nem te­hetnek, akárminő kíméletlensége meg nem félemlíthet. Mi tisztában kell, hogy legyünk azzal a megdönthetetlen igazsággal, hogy helyzetünk javulását csak kitartásunkkal, munkánkkal, áldozatkészségünkkel és taka­rékosságunkkal érhetjük el. Kitartással abban az elhatározásban, hogy a pusztulások után megkezdett politikai irányzathoz és annak vezéreihez minden körülmények között ra­gaszkodunk,­ munkával, hogy megmaradt ja­vainkat teljes erőkifejtésünkkel hasznosítjuk, áldozatkészségünkkel, hogy mindenünket a nemzet vagyonának tekintjük és takarékossá­gunkkal, hogy azzal a kevéssel, ami a ma­gunké, mindenkor beérjük. Ha ezek az eré­nyek erőre kapnak bennünk, reánk rakhat­nak olyan súlyos terheket, aminőket akarnak, erőnk és ellenálló képességünk, miként a pálmájé, csak növekedni fog. Antant misszió érkezése» A fekete gyászkeresztes trianoni magyar békeokmánynak vannak olyan pontozatai, me­lyek a mérhetetlen nagy veszteségi tételek mel­lett látszólag kevésbbé fontosaknak tűnnek fel. Vannak olyan tételek, melyek egyes vidékek anyanyelvi statisztikai adatának elferdítésével, meghamisításával írattak ellenségeink javára. Van­nak olyan tételek, melyek haszonállataink lét­számáról, földeink termőképességéről, a lakosság vagyoni helyzetéről ellenségeink hamis bemon­dásai alapján lettek eldöntve. Az antantnak fo­galma sem volt arról, hogy az egymásra utalt vidékek szétszakításával minő siralmas helyzetet teremtettek. Ehhez ráadásul még olyan pontok is vannak, melyek szerint tőlünk még jóvátételi járulékot is követelhetnek, így például állatokban, különösen , lovakban, szarvasmarhákban, hízott sertésekben, vagy gabonában, lisztben, esetleg pénzben. Mindezeken felül még külön ellenőrzési és beavatkozási joguk van a hadsereg, csendőr­ség, rendőrség számát és szervezetét illetőleg is. Megfigyelik gazdasági, kereskedelmi és ipari helyzetünket és azoknak alapján teherbíró képes­ségünket. Megfigyelik a békeszerzerződésbe való belenyugvásunkat vagy ellenkezésünket. A békeokmány pontozatok végrehajtásának ellenőrzésére a közeli hetekben nagy antant kül­döttség jön kis hazánkba, különféle nemzetek katonai és polgári egyénei, megfelelő legénységi, kiszolgáló és védőkisérettel, összesen mintegy 200—300 tag saját gépkocsiparkkal Ezek — minthogy már békét kötöttünk — nem mint ellen­ségek jönnek, de nem is, mint jóbarátaink és sa­ját fölényük tudatában, mint győzők a leigázot­­takhoz. Huzamosabb időt fognak itt tölteni, elve­gyülnek a nép között az egyes vidékeken, hogy tapasztalatokat szerezzenek és némely dolgokat kitudakoljanak. A lakosságnak saját érdekében áll, hogy a netaláni személyes érintkezésben el­­ ne ragadtassák magukat a valóságon túlmenő megelégedett, dicsekvő vagy jóhiszemű kijelenté­sekre és a kutató, firtató kérdésekre kitérő vagy tartózkodó feleleteket adjanak. Legyenek inkább kevésbbé közlékenyek, mint bőbeszédűek. Kato­nai szempontokat illetőleg ne avatkozzanak köz­lésekbe, mert téves adatokat szolgáltathatnak és sohase tévesszék szem elől, hogy az antant szer­vek nekünk még nem jóbarátaink. Belpolitikai hírek. Az új sajtótörvény javaslat ellen a pártok hangulata tegnap fordulatot vett és harciassá vált. A javaslatnak úgy a keresztény egyesülés, mint a kisgazdapártban számos ellenzője támadt. A kisgazdapártban puskaporos a hangulat az in­gatlan vagyonváltság némely rendelkezései ellen és azt mai formájában nem hajlandók megsza­vazni. Olyan megoldást keresnek, mely a gazdák kifogásait is figyelembe veszi és egyúttal Hege­dűs pénzügyminiszter programmját sem akaszt­ja meg. Világpropaganda az oroszországi magyar hadifoglyok hazaszállítására. A nemzetgyűlésem Huszár Károly képviselő nagy beszédet tartott az Oroszországban sínylődő még mintegy 60.000 hadifogoly szomorú sorsáról. Az orosz biroda­lom várható teljes összeomlása miatt a hadifog­lyok élete veszélyben forog és megelőző intéz­kedéseket sürget. A miniszterelnök válaszolt, hogy a foglyok érdekében a kellő lépések a pá­risi nagykövetek tanácsánál megtétettek. Külpolitikai hírek. Magyar-cseh tárgyalások. Gróf Bánffy ma­gyar és Benes cseh külügyminiszter Marienbad és Karlsbadban a kölcsönös kereskedelmi forga­lom megindításáról tárgyalnak. Ezen tárgyalást a cseh ipar és kereskedelem nagy figyelemmel kíséri, mert kijelentésük szerint a cseh ipar fel­tétlenül rászorul Magyarországra, mint fogyasztó piacra. Posztó, vászon fehérneműek, üveg, por­cellán, vasedény, ércneműek stb. óriási mennyi­ségben vannak készletben, melyek elhelyezést várnak. A gyárak beszüntették az üzemet, mert a felhalmozott készárun nem tudnak túladni. Viszont lisztben hiányt szenved a lakosság. Való­színű, hogy az egyezség mindkét fél javára lét­rejön és így mi is hamarosan hozzájutunk a Felvidéken már előjegyzett fenyőfa anyagokhoz. Jugoszlávia és Magyarország között a vas­úti forgalom megindul. Az új szerb állam és Magyarország közötti tárgyalások, melyek Sza­badkán kezdődtek,­ most Gyékényesen be lettek fejezve. Eszerint egyszerre négy vonalon indul­hat meg a közlekedés a két ország között Rösz­­kén, Szőregen, Kelebián és Gyékényesen. TAIÜGY, Évzáró vizsgálatok. A gyulai belvárosi róm. kath. iskolában az évzáró vizsgálatok a következő napokon tartatnak: Június 27-én d. e. 8 órakor az I fiú és I. leány, 10 órakor a II. leány és I. B. leányosztályban. Délután a III. leány és III. B. fiúosztályban. Június 28-án d. e. 8 órakor a II. fiú és IV. leány, 10 órakor a IV. fiú és III. .­. fiúosztályban, délután a IV. B. fiúosztályban. A vizsgálatok nyilvánosak és azokra a szülők és tanügybarátok meghivatnak. A tanévet záró Te Denn» június 29-én reggel 8 órakor lesz az anya­templomban. Csak viszonteladóknak! Lapunk mai száma 4 oldal: 733 17­2» Udvari (á la pilseni) Góliát Maláta (á la Salvator)sor palackozva békebeli minős­égben kapható az Első Magyar Részvény Serfőződő főraktárában: Wels* Mór és Társ­« cégnél, Gyulán.

Next