Községi Fiú Felső Kereskedelmi Iskola, Békéscsaba, 1928

3 a belföldön, illetve a külföldre menő belföldiek által külföldön el­költött összegek ; 4. a nemzetközi vasúti és hajózási forgalom bevételeinek az a része, amely a belföldi szállítási vállalatot illet; 5. a külföldön elhelyezett belföldi tőkék után belföldre, vala­mint a belföldön elhelyezett külföldi tőkék után külföldre folyó kamat, osztalék és járadékok összege ; 6. belföldieknek az ország határain kívül folytatott kereseti tevékenységéért járó összegek; 7. a nemzetközi posta-, táviró- és távbeszélő forgalomból a belföld számára jutó rész; 8. egyéb módok pl. belföldinek külföldi öröksége, külföldről kapott hozomány stb. Ha a fenti összeállításon végigtekintünk, be kell látnunk, hogy hazánk nemzetközi fizetési mérlegének legfontosabb tétele a kül­kereskedelmi mérleg. Sajnos ennek passzív egyenlege olyan nagy, hogy fizetési mérlegünket is passzívvá teszi. Kedvezőtlen kereskedelmi mérlegünk okozza, hogy gazdasági életünk évek óta viseli vállán azt a súlyos terhet, amelyet a pasz­­szív fizetési mérleg az illető ország számára jelent. Miben áll ez a súlyos teher? A fizetési mérleg aktív egyenlege növeli, passzív egyenlege csökkenti a nemzeti jövedelmet. Állandóan passzív fizetési mérle­günk tehát hazánk állandó szegényedését jelenti, mert a fizetési mérleg passzív egyenlegének kiegyenlítéseképpen külföldre vitt összegek soha többé vissza nem térnek. Mivel a külföldi tartozások kiegyenlítésének legfontosabb módja a külföldi váltónak, mint nemesércre szóló utalványnak, vagy magának a nemesércnek küldése, — amely utóbbinak kiszi­várgása pedig a bankjegyek fedezetének csökkenését jelent, — a tartósan passzív fizetési mérleg az ország valutáját támadja meg, hacsak nem sikerül (mint hazánknak is) átmenetileg a régebbi kül­földi tartozásokat újabb külföldi kölcsönökkel kiegyenlíteni. Termé­szetesen ez az utóbbi mód csak átmeneti segíséget jelenti, mert ha a fizetési mérleg egyenlege tartósan passzív, előbb-utóbb mégis csak ki kell azt egyenlíteni. Ezenfelül ez a mód a fizetési mérleg passzivitását később fokozza, mert a felvett kölcsönök fejében ka­matot kell fizetni, amely a tartozások között jelentkezik. A másik nagy teher, amit a passzív fizetési mérleg valamely közgazdaságra ró, a magas kamatláb. Említettük, hogy tartósan passzív fizetési mérleg az arany kivándorlásához vezet. Ez az aranykivándorlás abban a pillanatban megindul, mihelyt a külföldi váltók árfolyama belföldön annyira emelkedik, hogy már olcsóbb nemesérccel fizetni, mint külföldi

Next