Állami Polgári Fiúiskola, Békéscsaba, 1943
I. Hetvenöt éves a polgári iskola. Hetvenöt év az ember életében egy élet teljességét jelenti. A intézmények életének ennyi idő legtöbbször csak egy rövid szakasza. A kiegyezés esztendeje után létesített polgári iskola életének első hetvenöt éve a magyar történelem legfordulatosabb s egyúttal legnehezebb idejére esik. Az 1868. évi XXXVIII. t.-e.-kel létrehívott polgári iskola tantárgyainak és az ezekre vonatkozó cikkelyek megalkotója , aki a nemzetépítés szempontjából mérhetetlen felelősséggel járó munkát eredményesen végezhette el, mert eszményi magasságban látta a magyar jövőt, s nemzete iránt érzett mélységes szeretet, odaadó hűség töltötte be egész lelkét: Csengeri Antal volt. Alig akad ehhez hasonló horderejű intézkedés a magyar közoktatás múltjában. Azt jelentette, hogy a hatvanas években rendkívüli erővel előretört termelő foglalkozási ágaknak a nemzeti művelődés elemeire számottartó társadalmi osztálya olyan iskolához jutott, amelyben a magyarrá nevelődés biztosabb lehetőségeit kaphatta meg. Az élet teremtette meg a polgári iskolát s tökéletesen beváltotta a hozzáfűzött várakozásokat. Sok vihart, sok támadást, sok meg nem értést, de még több szép napot ért meg, s minél jobban múlott az idő, annál inkább emelkedett a társadalmi értékelés és népszerűség ranglétráján. Különösen Budapesten jelentkeztek kristálytisztán azok a társadalmi erők, amelyek kialakították a termelő foglalkozási körökben elhelyezkedett rétegek nagyvárosi polgári iskolai típusát. Veres Pálné kezdeményezésére 1896-ban az Országos Nőképző Egyesület polgári leányiskolát nyitott, amelynek első tanárigazgatójává Gyulai Pált, az intézet felügyelőnőjévé pedig Vallai Sandornét választották meg. Budapest mellett Cegléd, Óbuda, Kalocsa és Nagyszeben teremti meg falai között első ízben ezt az új és fontos iskolatípust, amely ma már 510 polgári iskolával rendelkezve 5000 tanárral 150.000 tanulót nevel, irányít a nemzeti viszonyainkra legfontosabb kereskedelmi és ipari pályára. A polgári iskola kultúr jelentőségét legszembetűnőbben a húsz év előtti és a mai iparos-, kereskedő- és földművestársadalom műveltségkülönbsége fejezi ki, ami végeredményben az újabb nemzedék messze kimagasló fölényét bizonyítja és következtetni enged iskolafajunk jelentőségére a jövendő Magyarország életalakulásában.