Békési Élet, 1969 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 3. szám - Kósa László: Nagy György köztársasági mozgalma Békés megyében
ban egyre inkább felfigyeltek a hatóságok is: a tagokat királysértési perekkel zaklatták és az erőszakoskodó rendőrséggel is többször akadt dolguk. Végül a parlament az ellenzék kizárásával, 1913 júniusában, alig néhány nappal Tisza István kormányalakítása után, napirendre tűzte és megalkotta az ellenük hozott királysértési törvényt (1913: XXXIV. tc). Ugyanakkor a királysértési ügyek tárgyalását elvették az esküdtszéktől és szakbíróságoknak adták át. Az államhatalom durva támadását sohasem tudta kiheverni a mozgalom. Igaz, a vezetőség — mentve a menthetőt —, megváltoztatta a párt nevét Országos Kossuth Lajos Párt ra, a folyóirat nevét Kossuth Lajos Lapjára. De a lendület megtört, elmaradt egy sor vidéki pártszervezet megalakítása. A pártprogramot úgy módosították, hogy ezután közjogi téren nem a köztársasági államformáért, hanem a királysértési törvény megsemmisítéséért küzdöttek, egyébként megmaradtak eredeti álláspontjukon. Még a nyár folyamán a párt központját áthelyezték Hódmezővásárhelyről Budapestre. 1914 januárjától a folyóirat helyett, mely tanulmányokat és elméleti cikkeket közölt, hetenként megjelenő ,,népújság"-ot, a Kossuth-zászlót adták ki, mintegy nagyobb súlyt helyezve tömegbázisuk megteremtésére. Kibontakozniuk azonban nem sikerült és az első világháború kitörése végleg lehetetlenné tett mindenfajta további pártszervezést. *** Az Országos Köztársasági Párt megalakításakor Nagy György és társai igyekeztek minden mögéjük sorakoztatott értelmiségit és tekintélyesebb polgárt beválasztani a vezetőségbe. A vezetőség 49 nevet számláló névsora azt mutatja, hogy a korabeli ország minden sarkában akadt híve a mozgalomnak. Ha térképre rajzolnánk, merre laktak, feltétlenül kiemelkedne Erdély, különösen Háromszék megye, de méginkább a Dél-Alföld részvétele. A párt elnöke az akkor még Hódmezővásárhelyen lakó Nagy György. Az alelnökök között találjuk Espersit János makói, a jegyzők között Lánczi Simon hódmezővásárhelyi ügyvédet. A pénztáros Szabó Imre tanító, a hódmezővásárhelyi „48-as Munkáskör" elnöke. A választmányi tagok között szerepelnek: egy hódmezővásárhelyi olvasóköri elnök, egy lapszerkesztő és egy téglagyáros, szabadkai, nagylaki, szegedi és csákovai ügyvédek, kecskeméti és nagyváradi lapszerkesztők és egy újvidéki tisztviselő. Békés megyeieket is találunk a választmányi tagok között: Fábry Károly békéscsabai ügyvédet és Kecskeméti Ferenc békési református lelkészt, a Függetlenségi és 48-as Párt volt gyomai, illetőleg békési képviselőit.2 A távolmaradt csatlakozók között pedig gyulaiak is voltak négyen.3 Később föltűntek újabb párttagok Aradról, Temesvárról, Zentáról, Bácsföldvárról, Nagyszalontáról, Csantavérről, Ittebéről, Csongrádról és Vadászról is. Az Amerikát járt Kecskeméti Ferenc még jóval a pártalapítás előtt így üdvözölte Nagy Györgyöt: ,,A kor szellemében cselekszel. Jó a sereget toborzani és hajnalhasadásra az embereket figyelmeztetni." Hálából egész sor versét közölte a Magyar Köztársaság,5 Kecskeméti azonban nem került közelebbi kapcsolatba a mozgalommal. Feltűnt a folyóiratban egy cikk alatt Tóth József körösladányi,7 két verse mellett Domby Béla gyomai református lelkészek neve is. de Kecskemétihez hasonlóan később egyikük sem vállalt szerepet a mozgalomban. '450