Békési Élet, 1972 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1972 / 3. szám - Nagy György: Az öntöző gazdálkodás helyzete és jövője Békés megyében
NAGY GYÖRGY: AZ ÖNTÖZŐ GAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS JÖVŐJE BÉKÉS MEGYÉBEN A. Az öntözés jelentősége Mezőgazdaságunk fontos törekvése a termelés növelése. De a mennyiségi növelés mellett a minőséget is egyre magasabb színvonalra igyekszik emelni. A mezőgazdasági nagyüzemek, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok állandó fejlődésen mentek át. A termelés növelésének eszközei, mint a gépesítés, a magas hozamú növényféleségek kitenyésztése, a műtrágya-ellátás, az irányítási színvonal emelkedése, a szakismeretek széleskörű alkalmazása stb. mind olyan tényezők, melyek eddig évről évre biztosították az eredményeket, a termésátlagok évről évre való növekedését. A további növekedésnek azonban határt szabhat az egyik legfontosabb termelési tényező, a víz hiánya. A helyesen végrehajtott öntözéssel a szárazgazdálkodásnál nagyobb és biztonságosabb, egyenletesebb termést lehet elérni. Függetleníteni lehet a termelést az időjárás szeszélyeitől, a talajok rossz vízgazdálkodási viszonyaitól. A víz révén elérhetjük a mezőgazdasági termelés átalakítását, belterjesebbé tételét, de megteremthetjük a takarmánybázist is, mely nélkül az állattenyésztés fejlesztése el sem képzelhető. Már a múlt században kimutatták, de az elmúlt években, évtizedekben végzett vizsgálatok is megállapították, hogy egy-egy aszályos esztendőben keletkező mezőgazdasági kár csaknem egyenértékű az adott tájegység öntözési lehetőségének megvalósítási költségeivel. Megállapították a vizsgálatok azt is, hogy a jelen ötéves tervek során éri el mezőgazdaságunk azt a színvonalat, melyet továbbfejleszteni már csakis öntözés révén lehetséges. Az az évszázados törekvés, hogy a Tiszántúl egyébként kitűnő termőterületeit megszabadítsuk az időszakonként visszatérő aszálytól, korunkban vált igazán időszerűvé és egyben kivitelezhetővé is. A Tiszántúl, s ehhez tartozik a Körösök vidéke is, így Békés megye is, az ország csapadékban legszegényebb tája. A növényzet tenyészideje alatt e vidéken hosszú évek átlagában mindössze 300 mm a csapadék, s így a csapadékhiány legalább kb. 200 mm-re tehető. Bizonysága ez annak, hogy a középső Tiszatájon van leginkább szükség a hiányzó csapadék mesterséges pótlására. Nem véletlen, tehát, hogy országosan éppen Békés megyében keletkeztek az első öntözött gazdaságok. 365'