Békésmegyei Hirlap, 1924. április-június (4. évfolyam, 28-53. szám)
1924-04-20 / 33. szám
rany 5 sz. irt. e 'Jagy eles Tar [ere- 5 sz. ken mé:azal yepgye)obz. ti V* .de. Lan u. épülete földz. a. cácfa ésen i aárosi az -ert lán.te- Ért. 2 sz. iái. és ben ízheeles teásét •ikén akor na adja. szent i sz. t. 1 sz. beadó. szőlő Árt. a. sz. malgáló áztelyfkülön Ért. örgyssal 221 sz. idrát arab tkal .zve inott ladó. íereenék ladó. 1. sz. i 10 légy idő. lista sz. idő. ínyi. a. Ára 1000 korona. Gyufa, 1924. április 20. Vasárnap. IV. évfolyam, 33. szám. Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla utca Telefon sz. 134. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL I Előfizetési ára negyed évre 23,000 K. 9. sz. ------0------- - Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Egyes szám ára: csütörtökön 800 korona, vasárnap 1000 korona. Feltámadott, glóriás arcáról letörölte az isteni gondviselés a töviskoszoru ütötte sebeket és a Mester úrrá lett az enyészeten. Feltámadott! Ez a húsvéti örömhír a hivő léleknek: megdönthetetlen bizonyosság, a kétkedőnek: megfoghatatlan titok és a hitetlennek: lehetetlenség. És mégis a hitetlen lelkét is megragadja a Husvét magasztos ünnepe, mert ez a nap az élet ünnepe. Azé az életé, amelynél nincs nagyobb csoda. Azé, mely ezen a napon dicsőítő hymnust zeng, mely még akkor is örvendeztet, ha csak kipattanó rügyben, vagy a földből kibújó parányi fűszálban jelentkezik. Minden igazság vér és élet áldozatot követel. És ezért az igazságért azok hoznak áldozatot, akik szenvednek és meghalnak érte. Bukásuk csak látszólagos és a kárörvendők farizeus hada még el sem pihen a képzelt győzelem tora után, az igazság győzelme már napfényre jut. Mikor Jézus „Atyám ! a Te kezeidbe ajánlom telkemet“ szókkal kilehelte isteni telkét, úgy látszott, hogy minden elveszett és csodák csodájára 300 év múlva már a hatalmas római légiók ereje is megtört Krisztus isteni igazságain. Minél több mártyrt tépettek szét, minél több keresztény hamvadt el a máglyákon, annál jobban, gyorsabban közelgett a diadal napja. A nagypénteki gyász egének sötét kárpitjai meghasadtak. Széttépte azt az Úr gondviselő keze, mely erőt vett a halálon és feltámadott. Hitének, Istenbe vetett határtalan birodalmának gigászi ereje ellökte a sír száját pecsételő hatalmas követ és nagypéntek harmadnapjára feltámadott az isteni Mester. Halk szava a szeretet harsonája, azonban fülünk más hangokat keres , bűnösként elfordulva tőle. Kifagyott a lelkünkből a hit malasztja, kipusztult reményeink fája, ellobbant szeretetünk tüze. Elpusztult mind, mert elfordultunk onnan, ahonnan biztos a segítség. Pedig itt az idő a feleszmélésre! Ma, az élet ünnepén tépjük meg ruhánkat és kezdjünk vezeklést. A Golgotha kínos, gyötrelmes útja vezette az örökkévaló dicsőséghez Krisztust. Járjuk tehát mi is, kik tanítványainak valljuk magunkat, ezt a nehéz utat önmegtagadással, hogy reánk megtépett, meggyalázott nemzetünkre is felderülhessen a hosszú esztendőkig tartó nagypénteki gyász után a feltámadás fényes napja. Károly József. A NEMZETGYŰLÉSBŐL. Véget ért a szanálási javaslatok általános vitája. A szerdai ülésen Szeder Ferenc a munkások helyzetével foglalkozva a gyülekezési és egyesülési szabadságot követelte. Szilágyi Lajos nem bízik a külföld jóakaratában, mert azok a béke eszközeivel folytatják tovább a háborút. Ulain Ferenc elismeri, hogy önerőnkből nem vagyunk képesek lábra állani, de nem szavazza meg a javaslatot, mert bizalmatlan a kormány iránt. Szemére veti a kormánypártnak, hogy bizalommal viseltetik Bethlenékkel szemben, majd határozati javaslatot terjeszt be, hogy a kölcsönt ne vegyék fel. Czettler Jenő után Pakots beszélt, majd Haller indokolta meg a kormány álláspontját. Követeli, hogy a kormány avatkozzon bele a tőzsdei játékba. Zsilinszky Endre után Nagy Lapunk előbbi címe „Gyula és Vidéke" volt Ernő, majd Gömbös beszéltek. Beszédével a javaslat általános vitája bezárult. Ezután Kállay Tibor a javaslatok előadója foglalkozott az elhangzott beszédekkel majd Korányi számszerű adatokkal bizonyította a javaslat szükségességét. Kijelenti, hogy megromlottak viszonyaink, de ez egy betegség tünete csupán, szervezetünk azonban egészséges. Tudja, hogy az ország lakossainak túlnyomó része látja, hogy az az egyedüli helyes út. Nagy Ernő, Propper és Esztergályos interpellációjával az ülés éjfél után 1 órakor ért véget. Megszűnik az árvizsgáló bizottság. Fővárosi tudósítónk jelentése szerint a kormány ez év június 30-án megszünteti az árvizsgáló bizottságot és annak tisztviselőit elbocsájtja. Az uzsorabíróságnak az O. K. Á. B.-hoz beosztott detektívcsoportja azonban előre láthatólag tovább is folytatni fogja működését. A kormány nem tervez újabb kényszerkölcsönt, Budapestről jelentik. A legutóbb azt a hírt terjesztették, hogy a kormány újabb kényszerkölcsönt tervez. Ezt a hírt, mely nem egyéb mint egy tőzsde manőver illetékes vezető helyen megcáfolták. Korvin Erzsébet* (Mutatvány dr. Berényi Ármin Korvin Erzsébet című öt felvonásos történeti színművéből.) E rész Buda várában, a királyi palota fogadó termében játszódik. MÁSODIK FELVONÁS: 7-ik jelenet. Ulászló király és alábbiak. Apród: Zápolya János és György rófok s Szentgyörgyi Péter országiró úr. Ulászló király: (elfoglalván helyét a trónon) A Zápolya családnak úgy látszik hajthatatlan elhatározása, hogy nevükben megvivassék a baj Palócy Mihállyal, a ki a bajra hivó jegyet, a kócsagtollát elfogadta s a maga leveles kopja vasát is viszonzásul elküldte. Megvizsgáltattam a kérelmet s úgy látom, hogy ezen kivételes esetben, midőn még a közös megegyezés is meg van az engedélyt meg nem tagadhatom. Zápolya János: Fogadja felséges királyunk a Zápolya család és György öcsém nevében hódolatteljes köszönetünket. Zápolya György: E szivemből szóló szavakhoz mátkám háláját is csatolom. Ulászló király: Bajhelyül Gyula várát jelölöm meg. Ennek selymes pázsitján még az őszi köd leszállta előtt kiállhat a két dalia, hogy dobok pergése, kürtök harsogása közben a szép hercegkisasszony és mindazoknak színe előtt, kiket illet lovas bajvivással vitézi fegyvereiket összemérjék. Bízunk benne, hogy Isten igazságos ítélete meg fog nyilatkozni. Kisérje mindnyájukat az ég kegyelme. A bajvivást az időkért Szentgyörgyi Péter országbirám fogja vezetni. Elvárom jelentését. Szentgyörgyi Péter: Felséged parancsából hódolattal veszem át a magas kiküldetést, melynek pártatlan teljesítését ünnepélyesen fogadom. (Utóbbi el.) Zápolya János: Felséged engedelmével szabadjon magas kegyét egy régibb kérelmem megújítására kikérni. Ulászló: Mi légyen ez ? Zápolya: Anyám annyi kedveset beszélt újabban is keresztleánya, a kis Anna királyleányról, hogy nem tudom elűzni szivemből a forró vágyat, mellyel felséged jóvoltából életsorsát a magaméhoz kívánom kapcsolni. Mint felséges uram előtt még emlékezetben van a Zápolyák hívei, de anyám is e gondolattal foglalkoznak, s ezt már tolmácsolni is bátorkodtak a trón zsámolyánál. Szabad-e biztató szaváért ez alkalommal is esedeznem ? (Ulászló király láthatólag kínosan meglepetve hallgat.) Zápolya György: Talán nem zavarnék ő felsége nyugalmát e kérelem felelevenítésével, hiszen a nemesség jó része már tudomásul vette a korábbi magas választ, mely anyánk előtt is ismeretes. Zápolya János: (indulatosan) Ebbe az én legfontosabb életkérdésembe öcsémnek beleszólást nem engedhetek. Csak magamra tartozik. (Félre) Különben is a Zápolya család címerében nem szerepel semminemű kétfejű lény, hanem a farkas, mely ha úgy tetszik éhes farkas s étvágya csillapításáról, csak maga gondoskodik. Nem tűrök semmiféle beavatkozást, jöjjön az bár a Hunyadi hercegnők viganói mellől is. (A királyhoz fordulva) Bocsánat felség! A Zápolya család feje én vagyok. Ulászló: A felhozott kérelem mélységesen érinti legbensőbb lelki világomat. Hagyjuk el! (Zápolya grófok el.) Nyolcadik jelenet: Ulászló király.Bakócz kardinális. Apród. clpród: Bakócz kardinális úr. 1 Bakócz Tamás: Az országtanács tagjai gyülekeznek. Felséged szolgálatára készen állok. Mint hallatszik egyes tanácstagok szóvá akarják tenni a tervezett kinevezések egyikét másikát, különösen pedig Korvin János özvegyének a békési főispánságba való ültetését. Azt hánytorgatják, hogy miért szerezték a törvényt Mátyás király alatt arról, hogy odavalósiak legyenek a főispánok, ha éppen a Mátyás családjabeliekkel szegik meg? Ulászló: A Korvin hercegnők már odavalósiak, hiszen az özvegy visszakapta Gyula várát. De ezen kinevezést a nagybölcsességű királyné, az én védangyalom határozta el s megígértem neki. Reményiem eminenciád az országtanácsban hathatós szószólója lesz ügyünknek s lefegyverez minden ellenkezést. Fáradozása nem fog jutalmazás nélkül maradni. Kakócz: Megnyugtathatom felségedet, hogy kellőkép visszaverjük az ostromot, ami annál könnyebb lesz, mert a köznemesség vezérei, az én gyámfiaim, a Zápolyák is érdekeltek a Korvin hercegnők mellett. Jutalmazásra nem számítok, hiszen országos érdekről, a királyi tekintély fentartásáról van szó, melyet azonban csak