Békésmegyei Hirlap, 1924. április-június (4. évfolyam, 28-53. szám)

1924-05-08 / 38. szám

Gyula, 1924. május 8 Szerkesztőségi és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla­ utca 9. sz. Telefon sz. 134. óra 800 korona Csütörtök,IV. évfolyam, 38. szám BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL —-----0------­Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 23,000 K. Egyes szám ára: csütörtökön 800 korona, vasárnap 1000 korona. Halálharang kondult meg a bankóprés felett. Nyomasztó csend borult a po­litikai és a gazdasági életre. Az ország gazdasági erőinek lüktetése elhalkult és ennek a magyarázható elcsendesülésnek oka egy: az a várakozás, mely­nek méhében már ott van a jövő boldogulásának záloga: a Magyar Nemzeti Bank. Eltörpül most minden más­kor szenzációsnak és nem min­dennapinak deklarált esemény azon nagy és életbe vágó munka mellett, melynek célja az, hogy szerencsétlen országunk gazda­ságilag megerősödve ismét be­tölthesse nemes hivatását a nagy nemzetek között. Maga az an­tant ismerte fel, hogy milyen óriási értékek lakoznak népünk­ben és önmaga nyújtott segítő kezet, nehogy a Balkán szen­­­nyes áradata teljesen elöntse azokat az ősi magyar értékeket és erényeket, melyeknek szilárd alapzatán épült és állott a múlt­ban a Nyugat védőbástyája. Magyarország, melynek leg­utóbb alapjait kezdték ki rabló szomszédaink. Most minden figyelem a pénz­ügyminiszternek azt a kijelen­tését fürkészi, amely szerint: a bankóprés le van zárva és a kormány a legnagyobb eréllyel szerez érvényt a takarékosság elvének. Micsoda óriási perspek­tíva! Megszűnik az átkos papír bankó özön, megbukik a szé­dületes számok rémuralma és ezzel lassú, de elhatározóan és megingathatlanul nehéz lépé­sekkel halad az ország a spe­kuláció, a kosztpénz és a va­lutázás konjuktúrájának halála és a megbecsülésre méltó, ér­tékes magyar pénz megterem­tése felé. Ez a gondolat hatja át a vi­dék társadalmának tévtanoktól mentes lelkét, most amikor min­den szempontot félretéve várja a Magyar Nemzeti Bank áldá­sos működését. r Véget ért a nyomdás életfájk. Újra megjelennek a lapok. Az a három hét óta tartó harc, mely a nyomdai munkások és munkaadók között állítólag anyagi, tényleg azonban hatalmi okokból dúlt és amelynek szomorú követ­kezményeit az egész ország politi­kai és gazdasági élete megérezte, véget ért és vasárnap a sztrájkot beszün­tették. A két fél nyugalmat ígérő békét kötött, ami talán majd lehetővé te­szi, hogy a magyar sajtó ismét za­vartalanul teljesíthesse hivatását. A békeközvetítéssel a kormány­elnök a népjóléti minisztert bízta meg, aki külön-külön tárgyalt mindkét fél képviselőivel. A tár­gyalásokon már úgy látszott, hogy újabb komplikációk mérgesítik el az ügyet, sőt a tárgyalások egy ízben meg is szakadtak. A szom­bati döntő tanácskozáson végre mégis létrejött a megegyezés. A főnökegyesület feltételeit a nyomdászok főbizalmi testülete va­sárnap tárgyalta. Ezen az ülésen a bizalmi testület 33 szóval 26 elle­nében elfogadta a főnökökkel való megállapodást, mely után délután 1 órakor a főnökegyesület is hoz­zájárult azokhoz. A határozat következtében ki­mondották a sztrájk megszünteté­sét és a munkásság hétfőn reggel már rendesen munkába is állott. A béremelés fokozatos lesz és an­nak kezdő terminusa május 10. Június 14-ig új kollektív szerződés készül, melyben az összes, eddig még megoldásra váró részletkérdé­sek is elintézést nyernek. A sztrájk megszűnése következ­tében a belügyminiszter ismeretes lapbetiltó rendeletét visszavonta, melynek következtében hétfőtől kezdve már rendesen jelennek meg a budapesti napilapok. A sztrájk első következményeként a fővárosi lapok árát hétköznaponként 2000, vasárnap 3000 koronára emelték fel. Programmot várnak Hódmezővásárhelyről. Az egységes párt új feladatai. A nemzetgyűlés újból való elna­polásával kissé megnyugodtak a politikai kedélyek, bár már ismét hallatszanak olyan hangok, hogy az ellenzék még­­ e héten újból összehívatja a Házat. A politika érdeklődése most Hódmezővásár­hely felé fordul, ahol vasárnap tart beszámolót Bethlen miniszterelnök. A beszámolót élénk érdeklődés előzi meg és nagy várakozást kel­tett az a hír is, hogy a kormány­párt holnapi értekezletén a minisz­terelnök vázolni fogja a párt to­vábbi munkaprogrammját. A szanálási javaslat tető alá ho­zása, valamint a gazdasági talpra­­állításra vonatkozó munkálatok fo­lyamatba tételével az ország jelen­tős állomását érte el az összeom­lás utáni zűrzavaros útnak. A kor­mányzópárt politikusainak vélemé­nye szerint ma már egyre több jogossága van annak, hogy a kor­mány energikus politikával a nem­zetet új feladatok megoldásához vezesse. A kormánypárthoz közel­álló körökben remélik, hogy úgy az értekezleten, mint a beszámo­lón már részletes kijelentések fog­nak elhangzani. Az egységes párt holnapi érte­kezlete elé — melynek tárgysoro­zatán a miniszterelnöknek a párt munkaprogrammjára vonatkozó elő­terjesztésén kívül, a házszabályok átdolgozása céljából alakítandó bi­zottság választása, a 33 tagból álló pénzügyi ellenőrzési bizottság tag­jainak kijelölése, a vámtarifa ja­vaslat tárgyalása, a Kansz vasár­napi üléséről szóló jelentés stb. szerepelnek — nagy várakozással tekintenek. nisztériumhoz fordultunk, ahonnan azt a felvilágosítást kaptuk, hogy számítani lehet az aranyparitásos tarifának június 1-én való életbe­léptetésére. A Máv­ aranytarifája a személyforgalomban sehol sem éri el az aranyparitást. Más a helyzet az átszállítások­nál, mert az árudíjtételek már sok helyen nemcsak elérik az arany­­paritást, hanem azt több helyen meg is haladják. A most érvény­ben levő viteldíjakat az aranypa­ritásos díj átlagosan 35—40 száza­lékkal fogja meghaladni. A Külügyi T­ár­saság gyulai ülése. A Magyar Külügyi Társaság, mely­­ Apponyi Albert gróf elnöklete alatt évek óta nagy sikerrel működik, ab­ban az irányban, hogy Magyarorszá­got a külfölddel megismertesse, a magyar társadalomban pedig a kül­ügyi érzéket felkeltse, működését újabban a vidékre is kiterjeszti. A Társaság vidéki körútján április hó 27-én Pécsett Apponyi gróf vezetése alatt bontott zászlót, május hó 11-én vasárnap délelőtt pedig Gyulán, a Városház nagytermében fog ülést tartani, melyen az elnökség képvise­letében dr. Lukács György városunk képviselője, a Társaság alelnöke je­lenik meg, ki c Magyarország és a N­ Nemzetek Szövetsége címen fogja ismertetni a Nemzetek Szövetségének intézményét és Magyarországgal való vonatkozásait. Utána dr. Horváth Jenő egyetemi magántanár, a Társaság igazgatója, Magyarország külpolitikai helyzete címen tart előadást. A Tár­ság programmját, működését és szer­vezetét dr. Eöttevényi Olivér, a Tár­saság ügyvezető igazgatója fogja is­mertetni. A gyűlésen való megjelenés díjtalan és óhajtandó, hogy fontos­ságára való tekintettel Gyula város társadalmában minél nagyobb érdek­lődésre tartson számot. A Külügyi Társaságban tagként leendő felvétel iránti jelentkezések a polgármesteri hivatalban eszközölhetők. Az internálótábor likvidálása. A kormány legutóbbi ígéretének megfelelően elrendelték és lefoly­tatták a zalaegerszegi internálótá­borban internáltak ügyének felül­vizsgálását, melyet dr. Diószegi miniszteri tanácsos ejtett meg. A felülvizsgálat eredményeként 193 elitéltet szabadlábra helyeztek. Az elbocsájtottak közt van Gyallai Mi­hály ébredő vezér is, kit tüdőbaja miatt engedtek el. A tábor teljes Lapunk előbbi címe „Gyula és Vidéke“ volt Telefon 77. A Máv. aranytarifája június 1-én lép életbe. A Máv. a deficitjének eltünte­tése végett elhatározták, hogy a költségvetést aranyparitáson fogják készíteni. Ennek folytán a viteldíja­kat is ezen az alapon fogják kiszá­mítani. Hir szerint az új viteldíjakat a Máv. igazgatósága június hó 1-én kívánja életbeléptetni. A számítá­sokat azonban megzavarta a nyom­dászsztrájk, mert a tarifareformot nem tudták kinyomatni. A napokban a kereskedelmi k k­öztisztviselőknek búzát jutányos áron tetszés szerinti malomban 2823 9* KRAUSZ JENŐ liszt és terménykereskedő.

Next