Békésmegyei Hirlap, 1924. július-szeptember (4. évfolyam, 54-79. szám)

1924-07-03 / 54. szám

Gyula, 1924. julius 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla­ utca 9. sz. Telefon sz. 134. Ára 1200 korona. Csütörtök. IV. évfolyam, 54. szám. Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Egyes szám ára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. A magyar korona stabilizációjának problémája foglalkoztatja a közvéle­ményt a jegybank megala­kulása óta. Számos vélemény hangzott el, hogy milyen nívón lenne a legalkalma­sabb a korona értékét meg­­szilárdítani, azonban ezek csak tervezgetések voltak. A jegybank alelnöke jelen­tette ki legutóbb, hogy a korona értékének mestersé­ges felhajtása nem célja a jegybanknak, mert csak az a stabilizáció hozhatja meg a kívánt eredményt, amely az ország tényleges gazda­sági és pénzügyi viszonyai­nak megfelel. Ez a nyilatkozat meg­nyugvással töltheti el a ke­reskedő világot, hiszen ők érezték talán legjobban a múlt helytelen pénzügyi po­litikájának következményeit A korona értékingadozása, sülyedése, sőt többször zu­hanása fej­e tetőjére állította a viszonyokat és az illegi­tim úton való gyors meg­gazdagodás vágya megszün­tette és meglazította az er­kölcsöket. Sok bűne volt a mesterséges korona javító kísérleteknek és azoknak kárát nem csak mi váltot­tuk, hanem érezte azt Cseh­ország is, amely Rasin ha­sonló politikája mellett sú­lyos gazdasági válságot idé­zett elő és hallatlan mérvű bukások okozója lett. Kitűnt ezekből az esetekből, hogy nem a pénz abszolút értéke a fontos, hanem annak ér­tékállósága és értékállandó­sága, amely nélkül nincs, nem is volt, de nem is lehet nyugodt kereskedelem. A Magyar Nemzeti Bank által követni szándékolt pénzpolitikát tehát helyes­nek és megnyugtatónak fo­gadhatjuk el. Teljesen igaza van az alelnöknek, amikor ellene van minden erősza­kos beavatkozásnak s a vi­szonyok természetes erejére akarja bízni a korona érté­kének kialakulását. Remél­hetjük, hogy hamarosan olyan nívón fog megálla­podni a korona, amely hos­­­szú időre állandónak lesz tekinthető s e pont körül jelentéktelen, el nem kerül­hető csekély ingadozások nem fogják megzavarni a jövőben a magyar közgaz­daság nyugodt menetét. Háromszorosan kell befizetni a múlt évi adóhátralékot. Az aranykorona hivatalos átszámítási kulcsa. Üdv neked az Aranyparitás! Elértük ezt is! A csendesen lefelé tendáló árak lelket indító eljárását ellensúlyozó aranyparitás sóhajtva köszöntünk. Megérkeztél Te is, kiben az erős fundamentumot vél­jük felfedezni a jövőt illetőleg. Az árak krlminációja megtörtént és hogy a lassú apadás nehogy élet­­veszélyes legyen jössz eh Te, az egzotikus és excentrikus elődök méltó utóda, hogy stabilizálj. Szü­letésnapod: július 1. napját oda­jegyezzük a többi emlékeink közé. Hogy milyen betűkkel, az öröm színesével, avagy a siralom sötét­jével , azt majd a jövő mutatja meg. Julius 1. Igen nagyon fontos nap ez. Ettől a dátumtól az 1924 január 1. napja előtti adótartozások csak teljes aranykorona alapon való valorizálás után róhatók le. Julius 1. óta minden ilyen adótartozásokat csak az aranykorona értéke szerint lehet kiegyenlíteni. Ez pedig azt jelenti, hogy július 1-től a pénz­ügyi hatóságok az 1923-ról fent­­maradt hátralékokat aranykorona­­értékben állítják be a 6500-as kulcs­szám kombinációjával. Eszerint pedig, aki június 30-ig nem fizette ki adóhátralékát, annak annyi aranykoronát írnák elő, ahányszor a 6500 a hátralékos összegben ta­lálható. Az így aranykoronára átírt tartozás kiegyenlítésekor aztán an­­­nyi papírkoronát fog fizetni a hát­ralékos adózó minden aranykorona után, amennyi az aranykoronának a pénzügyminiszter által a befize­tés hónapjára megállapított szorzó­szám szerint megfelel. Tekintve azt, hogy a pénzügy­­miniszter vasárnap megjelent rendeletében 17600-ban állapí­totta meg a szorzószámot, tehát egy aranykorona hátralék után a késedelmi kamatot nem is számítva 17600 papírkoronát kell a hátra­lékosnak fizetni. Ez alól a földadóhátralékosok sem képeznek kivételt, mert éppen a napokban jelent meg a rendelet a földadónak, illetőleg a földadó­hátralékoknak július 1-től való valo­rizációjáról. A valorizálás úgy tör­ténik, hogy minden kilogramm bú­­zahátralékot 20 aranyfillérrel fog­nak átszámítani. 17.000.000 mássa búzatermést várnak. Részletek a legújabb termésjelentésből. A földmivelésügyi minisztérium tegnapelőtt adta ki terményjelen­tését, mely szerint a legutóbbi viha­rok bár sok kárt okoztak, az átlag­termés kilátásokat azonban csak kismértékben érintették. A legve­szedelmesebb a június 13-iki vihar volt, melynek pásztája Somogytól Nógrád megyéig húzódott tetemes károkat okozva. Az aratás már az egész országban megkezdődött.­­ Répcéből 134900 mázsát várnak a tavalyi 144084 mázsával szemben. Búzából legjobbak a kilátások a Tisza mentén 17,132.800 mázsára számítanak a tavalyi 18,426.572 mázsával szemben. A Rozsban kielégítő termést várnak, számszerűleg 7,343.500 mázsát a tavalyi 7,944.199 mázsával szemben. Az őszi árpa többnyire közepes termést ígér, bár a rozsda sokat rontott. A zab legutóbb javult és egy középtermésre van kilátás. Az eddigi időjárás a tengerire volt a legkedvezőbb, melyből egyes részeken rekord termésre számíta­nak. Az országos átlag ez idő szerint a közepesnél jóval felül van.­­Burgonyában közepesnél jobb ter­mést várnak. A cukorrépa a legutóbbi kiadós esőzések következtében erőteljesen fejlődött. A répa a legtöbb vidéken jó, országos átlagban pedig jó kö­zepes termést ígér. Jó a takarmány­­répa is, bár több helyen a bogár bántja. A kerti vetemények általában jó termést ígérnek. A gyümölcstermés jóval gyengébb a tavalyinál. A dinnye szépen vi­rágzik és elég jó termésre van ki­látás. A szőlőhajtások általában jól fej­lődtek. A fürthozam egyes helye­ken elég jó, másutt pedig közepes­nek mutatkozik. Tombol az aranyparitás a Mávnál Aranyparításos büntetések. Az oly sokak által remegve óhaj­tott aranyparitás megérkezett. A té­pett föld rögébe dugott stabilizációs óhajtás melege megérlelte az arany­­paritás magját, amely azután a kü­lönböző viták, zivataros esőjével megerősödve egy napos palántává fejlődött, hogy azután napok alatt átfogja gyökereivel egész gazdasági életünket. Lapunk más helyén kö­zöljük az aranyparitásos viteldíjakat. Itt most a „mellékesekről“ szólunk, nehogy valaki bűnbe keveredjen a vasúton, amelynek büntetése azután aranyparitásban számítódik. Az új díjszabás érdekes rendelke­zése az, hogy aki a vonatban lefek­szik, annyi helyet köteles megfizet­ni, ahányat elfoglalt. (?) Egy kö­pésért 50 aranyfillér, egy lábfelte­vésért az ülőhelyre 60 aranyfillér, a hirdetmények befirkálásáért 10 arany­fillér bírság fizetendő tegnaptól. Egy függönyért az I. és II. osztályban 8, a III. osztályban 4 aranykoronát, egy csapóasztalért 30, egy tükörért 11 '25, egy ablaküvegért 15, egy négyzet­méter plüssért 15, egy vil­lanykörtéért­­­50 aranykoronát kell fizetni. Aki a kocsi tetején utazik, 7­50 aranykorona büntetést fizet, aki pedig a kocsi lépcsőjén vagy a kocsi átjáróján teszi meg az utat, L90 aranykoronát tartozik fizetni. Perron­­jegy 10 aranyfillérbe kerül. Az át­számítási kulcs a vasútnál 18000 és ez július hónapra érvényes. Ne­vezetes újítás az, hogy a tanulók a III. osztályú jeggyel a II. osztályú várótermekben is tartózkodhatnak. Mindezeket az utazó közönség figyelmébe ajánljuk. Végtelen sze­rencse, hogy a túl hosszú sóhajokért és a bagózásért nem helyeznek ki­látásba a Mávék aranyparitásos bün­tetést, mert akkor eltűnt volna a vasút jellegzetes szaga és a másik nem kevésbbé ismeretes különleges­sége a vasúton férjvadászati célból utazgató szende, ki sóhajtásaival igyekszik egyrészt a szemben ülő férfiakat megtéveszteni, másrészt pe­dig a ventilláció munkáját elősegíteni. 1 aranykorona a vasúton is 17.600 papírkorona. Utólag jelentik, hogy a kormány nem ment bele abba, hogy a Máv jutányos áron tetszés szerinti malomban 2823 23* fitel/ KRAUSZ OLLIK JENŐ liszt és terménykereskedő.

Next