Békésmegyei Hirlap, 1924. július-szeptember (4. évfolyam, 54-79. szám)
1924-07-03 / 54. szám
Gyula, 1924. julius 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla utca 9. sz. Telefon sz. 134. Ára 1200 korona. Csütörtök. IV. évfolyam, 54. szám. Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Egyes szám ára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. A magyar korona stabilizációjának problémája foglalkoztatja a közvéleményt a jegybank megalakulása óta. Számos vélemény hangzott el, hogy milyen nívón lenne a legalkalmasabb a korona értékét megszilárdítani, azonban ezek csak tervezgetések voltak. A jegybank alelnöke jelentette ki legutóbb, hogy a korona értékének mesterséges felhajtása nem célja a jegybanknak, mert csak az a stabilizáció hozhatja meg a kívánt eredményt, amely az ország tényleges gazdasági és pénzügyi viszonyainak megfelel. Ez a nyilatkozat megnyugvással töltheti el a kereskedő világot, hiszen ők érezték talán legjobban a múlt helytelen pénzügyi politikájának következményeit A korona értékingadozása, sülyedése, sőt többször zuhanása feje tetőjére állította a viszonyokat és az illegitim úton való gyors meggazdagodás vágya megszüntette és meglazította az erkölcsöket. Sok bűne volt a mesterséges korona javító kísérleteknek és azoknak kárát nem csak mi váltottuk, hanem érezte azt Csehország is, amely Rasin hasonló politikája mellett súlyos gazdasági válságot idézett elő és hallatlan mérvű bukások okozója lett. Kitűnt ezekből az esetekből, hogy nem a pénz abszolút értéke a fontos, hanem annak értékállósága és értékállandósága, amely nélkül nincs, nem is volt, de nem is lehet nyugodt kereskedelem. A Magyar Nemzeti Bank által követni szándékolt pénzpolitikát tehát helyesnek és megnyugtatónak fogadhatjuk el. Teljesen igaza van az alelnöknek, amikor ellene van minden erőszakos beavatkozásnak s a viszonyok természetes erejére akarja bízni a korona értékének kialakulását. Remélhetjük, hogy hamarosan olyan nívón fog megállapodni a korona, amely hosszú időre állandónak lesz tekinthető s e pont körül jelentéktelen, el nem kerülhető csekély ingadozások nem fogják megzavarni a jövőben a magyar közgazdaság nyugodt menetét. Háromszorosan kell befizetni a múlt évi adóhátralékot. Az aranykorona hivatalos átszámítási kulcsa. Üdv neked az Aranyparitás! Elértük ezt is! A csendesen lefelé tendáló árak lelket indító eljárását ellensúlyozó aranyparitás sóhajtva köszöntünk. Megérkeztél Te is, kiben az erős fundamentumot véljük felfedezni a jövőt illetőleg. Az árak krlminációja megtörtént és hogy a lassú apadás nehogy életveszélyes legyen jössz eh Te, az egzotikus és excentrikus elődök méltó utóda, hogy stabilizálj. Születésnapod: július 1. napját odajegyezzük a többi emlékeink közé. Hogy milyen betűkkel, az öröm színesével, avagy a siralom sötétjével , azt majd a jövő mutatja meg. Julius 1. Igen nagyon fontos nap ez. Ettől a dátumtól az 1924 január 1. napja előtti adótartozások csak teljes aranykorona alapon való valorizálás után róhatók le. Julius 1. óta minden ilyen adótartozásokat csak az aranykorona értéke szerint lehet kiegyenlíteni. Ez pedig azt jelenti, hogy július 1-től a pénzügyi hatóságok az 1923-ról fentmaradt hátralékokat aranykoronaértékben állítják be a 6500-as kulcsszám kombinációjával. Eszerint pedig, aki június 30-ig nem fizette ki adóhátralékát, annak annyi aranykoronát írnák elő, ahányszor a 6500 a hátralékos összegben található. Az így aranykoronára átírt tartozás kiegyenlítésekor aztán annyi papírkoronát fog fizetni a hátralékos adózó minden aranykorona után, amennyi az aranykoronának a pénzügyminiszter által a befizetés hónapjára megállapított szorzószám szerint megfelel. Tekintve azt, hogy a pénzügyminiszter vasárnap megjelent rendeletében 17600-ban állapította meg a szorzószámot, tehát egy aranykorona hátralék után a késedelmi kamatot nem is számítva 17600 papírkoronát kell a hátralékosnak fizetni. Ez alól a földadóhátralékosok sem képeznek kivételt, mert éppen a napokban jelent meg a rendelet a földadónak, illetőleg a földadóhátralékoknak július 1-től való valorizációjáról. A valorizálás úgy történik, hogy minden kilogramm búzahátralékot 20 aranyfillérrel fognak átszámítani. 17.000.000 mássa búzatermést várnak. Részletek a legújabb termésjelentésből. A földmivelésügyi minisztérium tegnapelőtt adta ki terményjelentését, mely szerint a legutóbbi viharok bár sok kárt okoztak, az átlagtermés kilátásokat azonban csak kismértékben érintették. A legveszedelmesebb a június 13-iki vihar volt, melynek pásztája Somogytól Nógrád megyéig húzódott tetemes károkat okozva. Az aratás már az egész országban megkezdődött. Répcéből 134900 mázsát várnak a tavalyi 144084 mázsával szemben. Búzából legjobbak a kilátások a Tisza mentén 17,132.800 mázsára számítanak a tavalyi 18,426.572 mázsával szemben. A Rozsban kielégítő termést várnak, számszerűleg 7,343.500 mázsát a tavalyi 7,944.199 mázsával szemben. Az őszi árpa többnyire közepes termést ígér, bár a rozsda sokat rontott. A zab legutóbb javult és egy középtermésre van kilátás. Az eddigi időjárás a tengerire volt a legkedvezőbb, melyből egyes részeken rekord termésre számítanak. Az országos átlag ez idő szerint a közepesnél jóval felül van.Burgonyában közepesnél jobb termést várnak. A cukorrépa a legutóbbi kiadós esőzések következtében erőteljesen fejlődött. A répa a legtöbb vidéken jó, országos átlagban pedig jó közepes termést ígér. Jó a takarmányrépa is, bár több helyen a bogár bántja. A kerti vetemények általában jó termést ígérnek. A gyümölcstermés jóval gyengébb a tavalyinál. A dinnye szépen virágzik és elég jó termésre van kilátás. A szőlőhajtások általában jól fejlődtek. A fürthozam egyes helyeken elég jó, másutt pedig közepesnek mutatkozik. Tombol az aranyparitás a Mávnál Aranyparításos büntetések. Az oly sokak által remegve óhajtott aranyparitás megérkezett. A tépett föld rögébe dugott stabilizációs óhajtás melege megérlelte az aranyparitás magját, amely azután a különböző viták, zivataros esőjével megerősödve egy napos palántává fejlődött, hogy azután napok alatt átfogja gyökereivel egész gazdasági életünket. Lapunk más helyén közöljük az aranyparitásos viteldíjakat. Itt most a „mellékesekről“ szólunk, nehogy valaki bűnbe keveredjen a vasúton, amelynek büntetése azután aranyparitásban számítódik. Az új díjszabás érdekes rendelkezése az, hogy aki a vonatban lefekszik, annyi helyet köteles megfizetni, ahányat elfoglalt. (?) Egy köpésért 50 aranyfillér, egy lábfeltevésért az ülőhelyre 60 aranyfillér, a hirdetmények befirkálásáért 10 aranyfillér bírság fizetendő tegnaptól. Egy függönyért az I. és II. osztályban 8, a III. osztályban 4 aranykoronát, egy csapóasztalért 30, egy tükörért 11 '25, egy ablaküvegért 15, egy négyzetméter plüssért 15, egy villanykörtéért50 aranykoronát kell fizetni. Aki a kocsi tetején utazik, 750 aranykorona büntetést fizet, aki pedig a kocsi lépcsőjén vagy a kocsi átjáróján teszi meg az utat, L90 aranykoronát tartozik fizetni. Perronjegy 10 aranyfillérbe kerül. Az átszámítási kulcs a vasútnál 18000 és ez július hónapra érvényes. Nevezetes újítás az, hogy a tanulók a III. osztályú jeggyel a II. osztályú várótermekben is tartózkodhatnak. Mindezeket az utazó közönség figyelmébe ajánljuk. Végtelen szerencse, hogy a túl hosszú sóhajokért és a bagózásért nem helyeznek kilátásba a Mávék aranyparitásos büntetést, mert akkor eltűnt volna a vasút jellegzetes szaga és a másik nem kevésbbé ismeretes különlegessége a vasúton férjvadászati célból utazgató szende, ki sóhajtásaival igyekszik egyrészt a szemben ülő férfiakat megtéveszteni, másrészt pedig a ventilláció munkáját elősegíteni. 1 aranykorona a vasúton is 17.600 papírkorona. Utólag jelentik, hogy a kormány nem ment bele abba, hogy a Máv jutányos áron tetszés szerinti malomban 2823 23* fitel/ KRAUSZ OLLIK JENŐ liszt és terménykereskedő.