Békésmegyei Hirlap, 1924. október-december (4. évfolyam, 80-104. szám)
1924-10-02 / 80. szám
Gyula, 1924. október 2 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla utca 9. sz. 1 Telefon sz. 134. óra 1200 korona. Csütörtök. IV. évfolyam, 80. szám. Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. I Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL ------0-----j Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Egyes szám ára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. A megyei tisztviselők a köztisztviselők egyes osztályaihoz képest nem fizetést, hanem alamizsnát kapnak. Szóvá tették ezt már számtalanszor. Felhozták, hogy a közigazgatás minden tényéért felelős az egyénnel szemben a nagyközönséggel szemben, a vármegye autonóm testületeivel szemben, a kormányhatósággal szemben. Tényeiket nagyon sokszor politika szemüvegén keresztül nézik, mely szemüveg minden politikusnál más és más képet nyújt; egész embernek kell lenni a közigazgatási tisztviselőnek, hogy politikai, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi és ipari élet, a társadalmi bajok szövevényei között meggyőződés szerint mindig a tiszta igazságot juttassa érvényre. És mi az egész emberek jutalma? Többször politikai üldözés, legsúlyosabb felelősség megállapítása, meghallgatásuk nélkül a nemzetgyűlésben, a sajtóban, a közéletben; kíméletlen támadás itt is, ott is anélkül, hogy mellettük egy védő szó hangzana el. A megyeiek teljes joggal remélték, hogy az indemnitás során az általános fizetésrendezésből nem maradnak ki. És mi történt? Az 1923. évi II. t.-c. semmi számba vehető előnyt nem nyújtott. Csak annyit javított a megyeiek általános előmeneteli viszonyain, hogy a szolgálati pótlékot átváltoztatta, ellenben sérelmet idézett fel az ülnökökre, orvosokra, aljegyzőkre, szolgabírákra. Az állami segítség ma sincs rendszeresítve a megyeiekre, a kedvezményes orvoslás és gyógyszer nyújtását illetékes tényezők évek óta sürgetik és törvény ellenére sem adják meg. Segítség helyett hamis érvekkel támadják a megyeieket, hogy mellékfoglalkozásaik is lehetnek. Azért, mert közülök a közéletnek egy-egy fáradhatatlan munkása teljes önzetlenséggel megteremt egy vállalatot vagy társaságot : jutalmul az egész tisztikart sújtják, ahelyett, hogy kimondanák a tisztviselőknek a vállalatokban való részvételtől leendő eltiltását, amit az egész tisztikar egyértelműen kíván. Biztatják őket a közigazgatási reformmal, mely 30 esztendeje nem volt messzebb, mint ma. Az országnak egyik legértékesebb és leglelkesebb tisztikara eddigi nobilis gondolkozásával, a hazafias szempontok által parancsolt némaságával, önmegtagadásával és hallgatásával elérte azt, hogy alá került minden más tisztviselői kategóriának azért, mert emezek a saját érdekükért való harcot nem látták összeférhetetlennek az ország érdekében kifejtett munkásságukkal; elért sikereik nekik adtak igazat. A végrehajtó hatalom szolgálata anyagiakban utolsó lett, lerongyolódott! Akármilyen sokat innánk ezekről, új dolgot nem mondhatnánk. Ezek a panaszok nagyon régiek, de emellett jogosak és sürgős orvoslásra szorulnak, mert máskép balkanizálódnak. A szanálás ezen nem segít. A kormány javadalmi intézkedéseiben ha kényszerűen is, de kegyetlenül nyilvánul meg a merev elutasítás. Pedig igazán nem szabad megvárni, hogy a nagyközönség is megnyugodjék abban a tudatban, hogy a közigazgatási tisztviselők a közszolgálati alkalmazottaknak legkevésbé fontos és ezért legrosszabbul fizetett tábora. A vármegyei tisztviselők egyedüli és végső mentsvára: a törvényhatóság. Valamennyi törvényhatóság közgyűlése bizonyára átérzi, hogy mit jelent, ha tisztviselői a gondozásukra bízott polgárok jólétét és érdekeit pártatlanul szolgálják; tudja, hogy tisztviselőinek munkássága a polgárokat születésétől kíséri a sírig; belátja, hogy a tisztviselők munkakedve, ambíciója és munkásságuk eredményessége függ attól, hogy megélhetésük biztosíttassék. Világos tehát, hogy a megyei tisztviselők sérelmeinek orvoslása ma már nemcsak gazdasági kérdés, hanem az önérzet és a becsület kérdése! Ha a vármegyék ezeket átérzik, tudják és belátják, úgy bizonyára módot találnak — esetleg költségvetésükben — arra, hogy tisztviselőik a súlyos megélhetési gondoktól mentesüljenek és a jogrendnek, az állam biztonságának legalábbis olyan faktorai lehessenek, mint eddig voltak. 2 r. Konkoly Tihamér. Gróf Tisza Istvánné köszönete a törvényhatósági bizottsághoz. Gyenge egészsége miatt nem vehet részt az ünnepélyen. A vármegye törvényhatósági bizottságát — mint már közöltük — dr. 2fairner Sándor alispán e hó 11- ére hívta össze gróf Tisza István arcképének leleplezési ünnepélyére. A meghívók már széjjel postáztattak és dr. Kovacsics Dezső a nemzet vértanújának feleségét is felkérte az ünnepélyen való részvételre. A nagyasszony a következő levélben válaszolt : Méltóságos Dr. Kovacsics Dezső főispán úrnak Gyula. Fogadja kérem és legyen oly szíves tolmácsolja nevemben Békés vármegye törvényhatósági bizottsága tagjainak hálás köszönetéi a nekem jól eső arckép megfestés tényéért és a rólam való szíves megemlékezésért, mely a hozzám juttatott meghívóban nyilvánult meg. Sajnos azonban hajlott korom és az azzal járó gyengeségek nem engedik meg személyes megjelenésemet a díszgyűlésen, lélekben azonban bizton ott leszek. Ismételt köszönettel szívélyesen üdvözli Tisza Istvánná Tisza Ilona. a vagyon- és jövedelemadó al öliása. A pénzügyminiszter tervezete: Korányi pénzügyminiszter már elkészítette azt a tervezetet, mely az 1924 évi vagyon és kereseti adó kivetésekhez szolgáló kulcsot állapítja meg és amelyet már mi is ismertettünk. A tervezet többi része a következő : A közalkalmazottak, a lelkészek és a magánalkalmazottak adójára, valamint a házak tatarozási költségeire vonatkozó megállapítások után a rendelet részletesen szabályozza azt, hogy a földbirtokosok jövedelméül milyen összegeket kell levonni akkor, hogy ha az adóköteles nem adott bevallást, illetve nem igazolta a tényleges jövedelmet. A kisebb birtokoknál ilymódon becsülendő a jövedelem összege: 15—20 holdig terjedő ingatlanoknál 801—1200 aranykorona, 20—25 holdig terjedő ingatlanoknál 1001—1500 kor., 45—50 holdig 2100—3000, 90—100 holdig 3600— 5000, 100 holdnál nagyobb ingatlanoknál 30—35 aranykorona jövedelmet kell venni holdanként, 15 holdnál kisebb ingatlanok csak akkor veendők jövedelmi adó alá, ha az átlagosnál sokkal nagyobb (holdanként 15 aranykoronánál nagyobb) kataszteri tiszta jövedelmet hoznak. Vagyonadót csak az fizet, akinek vagyona 1923 decemberében legalább 4000 aranykoronát ért. Házak értékéül az 1923. novemberében fizetett évi bér 20-szoros összege fizetendő, ha a tulajdonost akkor már szabad bérmegállapítási jog illette meg. A korlátolt bérű házaknál az 1923. évi november havi bér százszorosa az érték. A jövedelmi adókulcsok a következők : 500 aranykorona jövedelem után 45—5 aranykorona (1 °/«), 800 aranykorona jövedelem után 11,5—12(1.3), 1000 aranykorona után 15—15.5 (1.5), 2000 aranykorona jövedelem után 40—45 (2%), 10000 aranykorona után 500—550 (5%), 20000 aranykorona után 1340—1400 (6,75 °/o), 100000 aranykorona után 20—22 (20%), 150000 aranykorona után 46200-50800 (30 °/o), 200000 aranykorona után 80—88 (40%). Akinek 3—5 családtagja van, az az I. fokozattal, akinek 6 vagy ennél több családtagja van, az a II. fokozattal alacsonyabb adótételt fizet, mint amennyit az adótétel szerint fizetnie kellene. Ha csak két családtagja volna, akkor 40 helyett 37, illetve 34 aranykoronát fizetne. A vagyonadó kulcsa a következő: 5000 aranykorona után 5 aranykorona (0.1 %), 10000 aranykorona érték után 10 (0.1 °/°), 100.000 aranykorona érték után 100 (0.1%), 200 ezer aranykorona után 220 (0.11%), 400.000 aranykorona után 480 (0.12 %), egymillió aranykorona érték után 1500 (0.15 százalék), kétmillió után 4000 (0.2 százalék), tízmillió után 50.000 (0,5 százalék), tizenhatmillió aranykorona után (1 százalék). A kivetésről a fél a közszemlére való kitétellel egyidejűleg kap fizetési meghagyást. Ez ellen felebbezéssel élhet a felszólamlási bizottsághoz. Aki a fizetési meghagyást 1924. november 1-ig megkapta, az az előző pont szerint a fel nem függesztett adót 1924. november 15-éig, aki pedig november 15-ike után kapja meg, az a kézbesítéstől számított 15 napon belül köteles az adót befizetni.