Békésmegyei Hirlap, 1925. január-március (5. évfolyam, 1-26. szám)

1925-01-01 / 1. szám

2 8­8 Kedves ismerőseinek, megren­delőinek s jóbarátainak boldog újévet kíván ORAVECZ JENŐ, fényképész. Boldog újévet kiván üzlet­feleinek, jóbarátainak és isme­­rőseinek BÉKÉS DEZSŐ Mélyen tisztelt vevőinek, jóbará­tainak és ismerőseinek boldog újévet kiván NAGY JÁNOS, rőfös-kereskedő. 5H5H Boldog újévet kiván t. ven­dégeinek WERTNER JÁNOS, Otthon­ kávés. Tisztelt vendégeimnek, jóbará­taimnak és jóakaróimnak ezúton kívánok boldog újévet ÁRVA JÁNOS, Turul buffet és étterem. »90« • Boldog újévet kívánok tisztelt • • vevőimnek és ismerőseimnek • J FR­ATTINI JÁNOS. % *® s ® ao »«•••• Üzletfeleinek, vásárlóinak és is­merőseinek ezúton kiván boldog újévet VÉGH ÉS FARKAS, vas- és gépkereskedő. Boldog újévet kívánok nagyra­­­ becsült vevőimnek • TANAI LAJOS, a Vevőimnek és jóbarátaimnak ez­úton kívánok boldog újévet SCHILLINGER JAKAB, divatáru-kereskedő. Boldog újévet kívánok tisztelt vevőimnek és ismerőseimnek ALBERTI LÁSZLÓ, cipész. Tisztelt megrendelőimnek, üzlet­feleimnek és jóbarátaimnak bol­dog újévet kívánok FELDMANN SÁNDOR, fényképész. «9 Kedves vendégeinek és isme­­r­t e­őseinek boldog újévet kiván j Özv. BLASKOVITS MIHÁLYNÉ, üzlet- B Boldog újévet kiván feleinek és vevőinek GYULAI ISTVÁN, 6 hentes mester. 8­8 :8 © In BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1925. január hó 1. 45%-os lesz az 1925. évi pótadó. A városi közgyűlésből. — Új köntösben a közgyűlési terem. Élénk vita a gimnázium ügyéről. Városunk képviselőtestülete kedden délelőtt tartotta rendes közgyűlését, melyet pontban 9 órakor nyitott meg dr. Csete József polgármester. A köz­gyűlésen a képviselőtestület tagjai feltűnően nagy számban jelentek meg. A városháza újonnan festett tanács­terme igen ízléses és jó hatást tett a megjelentekre. A falak festése ellen elfogás nem hallatszott, annál több volt az észrevétel azonban a terem ósdi csillárjaival szemben, melyek egészen lerontják azt a jó hatást, amelyet a fal szemet gyönyörködtető festése okoz. A tárgysorozat első tizenegy pontja, melyekben a különféle pénztárak és alapok 19­19—1923 évi zárszámadá­sait, a bélyegilleték szabályrendelet megalkotását, a mázsa, a dobolási és húsvizsgálati díjak aranyalapra való helyezését, az iskolán kívüli népnevelés költségeihez való hozzá­járulás összegének felemelését, a sze­gények segélyének szaporítását és a 3olg. fiúiskola kiadásaihoz való hoz­­árulás ügyét tárgyalták, vita nélkül ágadtatott el. Vita a gimnáziumi hozzájárulás körül. A gimnáziumi bizottság a városi hozzájárulás összegének aranyalapon való megállapítását kérte. Ezzel szem­ben az állandó választmány ez évre 1000 aranykorona külön segély meg­szavazását javasolta. Dr. dr. Apor Vilmos a 8000 korona valorizálását kérte és ilyen értelemben szólalt fel dr. Pallmann Péter is. M. Szabó Jó­zsef ellenezte ezt. Kohn Dávid szin­tén a segélyt aranyparitásra kívánta emeltetni. Dr. Kiss László az állandó választmány javaslata mellett Hack Márton és fPfajf Ferenc ellene szól­tak. Balogh Endre felszólalása után dr. dr. Apor Vilmos a zárszó jogán válaszolt, majd dr. Csete József fel­­szól­ása után a képviselőtestület a város anyagi helyzetére való tekin­tettel az állandó választmány javas­latát fogadta el. Hosszabb vita után a négy adótiszti állást szám­vevői állássá szervezték át, majd a helypénzdíjakat aranyalapon állapították meg. A polg. leányiskola költségvetésének letárgyalása után a város jövő évi költség­­vetésére került a sor. Ez a költségvetés hosszú évek óta az első olyan költségvetés, mely szi­lárd alapokon nyugszik. Az 1925 évi költségvetés végösszege 18000 koro­nával kevesebb mint az 1916. évi költségvetés. A költségvetés kiadási tételeiben tisztviselők és alkalmazot­tak fizetésére 156,596 aranykorona van előirányozva, tehát 27­5% kal kevesebb mint 1916-ban. A közpénz­tárnak 19223 K fedezetlen hiánya van, mely a Városház és Vármegye­ház utcák tervbe vett kikövezésével állott elő. A szükségleti résznek több mint egy harmad részét a gazdasági kiadások teszik. Itt a házigazdálko­dáshoz szükséges építkezések, az előfogatozás és a köztisztasági telep szükségletei szerepelnek nagyobb összeggel. Az építkezéseket a város fejlődő házigazdálkodása teszi szük­ségessé. Feltűnő, hogy a közoktatási kiadá­soknál meglehetős nagy visszaesés tapasztalható az 1916. évi költség­­vetéssel szemben. Ugyanis az idén 13557 a. koronát állítottak be ezen a címen, az 1916 évben 40656 ko­rona volt beállítva. Rendkívüli kiadá­sok címén 72476 van beállítva. A bevételi részben 545618 korona 79 fillér szerepel a 312033 K 46 fil­lér 1916 évi költségvetéssel szem­ben, vagyis 233585 K 79 fillérrel több mint akkor, amely 75%-os több bevételnek felel meg és ennek ered­ményeként állott elő az a kedvező helyzet, hogy az 1916 évi költségvetés 120 °/o-os pótadójával szemben az idén csak 45 °/o-os lesz a pótadó, tehát ugyanannyi mint az elmúlt esztendőben. A képviselőtestület örömmel vette tudomásul a városi tanács helyes gazdálkodását. A részletes tárgyalás­nál szőnyegre került ismét a gimná­zium ügye, melyet Siémeti József főgimnáziumi igazgató ismertetett. A költségvetéseket a városi képviselőtestület egyhangúlag elfogadta és hozzájárult a 45000 aranykoronás személyi pótléknak a tisztviselők kö­zött való szétosztáshoz. Több kisebb tárgy letárgyalása után a számleíró és összeadó gép ügye került sző­nyegre. Pfaff Ferenc felszólalására, aki a 3500 arany­koronás gép meg­vételének ügyét a napirendről levenni kérte, ami meg is történt. Több ki­sebb tárgy letárgyalása után a képvi­selőtestület előtt a Gyulai Általános Vadásztársulat kérvényére került a sor a vadászterületek egyesítése és a vadállomány megóvása tárgyában. Azt kérték, hogy a bérleti idők letel­tével 6 évre a társaságnak adassanak át a területek, amely azután komoly formában gondoskodni fog a vadál­lomány megóvásáról és szaporításá­ról. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a tíz vadászterületet megszüntetik és a jövő évtől kezdve a Gyulai Általános Vadásztársulatnak engedi át hat évre, még­pedig azzal, hogy az első évben az eddigi bér­összeg kétszereséért, a további évekre pedig a háromszorosáért adja bérbe. A közgyűlés ezt K. Schriffert József módosításával azzal fogadta el, hogy a 33000 holdas terület Ve része min­den esztendőben a vadászok által kihagyandó, hogy így a vadállomány­nak egy nyugodt helye legyen. Elhatározta a képviselőtestület a város monográfiájának megírását, s erre dr. Scherer Ferencet kérik fel, egyben pedig a Nemzeti Múzeumban feltalálható adatok megszerzésére dr. Györfy István múzeumi igazgatót ké­rik fel. A szerkesztő bizottság tagjai dr. Csete József polgármester, dr. Cs.­­Varga Antal és Kohn Dávid lettek. Kisebb vita folyt a legelődíjak megállapításánál és a tűzoltó parancs­nok egyenruha segélyének javaslatá­nál, melyek közül az utóbbit eluta­sította a város képviselőtestülete. — A Szent László és a Kórház-utcák sarkán létesítendő Northon kút meg­építése ügyében úgy határoztak, hogy a kutat csak akkor építik meg, hogy ha az érdekeltek a kút megépítéséhez szükséges összegeket beszolgáltatják, a­kik a szellemeket ölték­ meg Fegyházra ítélt szellem­­gyilkosok. Megírta annak idején lapunk azt az igen furcsa esetet, melynek so­rán Békéscsabán egy Tokár Vince nevű elmebeteg felszólítására Kor­­csog Mihály, Csatári Imre, Timár György és Turzó Mihály úgy meg­verték a házba koldulni jött és boszorkánynak nézett Fábián Zsófi koldusasszonyt, hogy az bele­halt sérüléseibe. Ez ügyben a napokban hozta meg az ítéletet a törvényszék mely előtt vádlottként állott a négy szel­lemverő barát. Mind a négyen egy­öntetűen azzal védekeztek, hogy mikor Tokárt felkeresték, azt ret­tenetes állapotban találták. A csa­lád azt beszélte, hogy a szellemek rontották meg és ők ezt szenttül elhitték. Ekkor Tokár már beszélni sem tudott, hanem csak ugatott és bőgött és a nyakán harapások nyo­mai látszottak. A beteg családja védelmet kért tőlük a „szellemek“ ellen és ők ott is maradtak. Épen a rontásról beszélgettek mikor az ablakon majd az ajtón 3—3 kopo­gás hallatszott, majd feltárult az ajtó és egy „boszorkány“ lépett be. Korcsok ráordított, hogy álljon meg, de az csak jött tovább, ekkor mindnyájan neki ugrottak, botok­kal, szekercékkel elverték és a 2 méteres kerítésen keresztül kidob­ták az utcára. Csak később tudták meg, hogy az akit boszorkánynak néztek egy ártatlan teljesen süket asszony volt, aki azonban akkorra meg is halt. Tokár mikor látta, hogy a bo­szorkánynak nézett asszonnyal ba­rátai elbántak, hirtelen jobban lett és azonnal beszélt, holott addig egy hétig egy szót sem tudott ki­ejteni. Csak akkor tudták meg, hogy mit csináltak, mikor másnap a rendőrség mind a négyüket le­tartóztatta Mind a négy vádlott azzal védekezett a főtárgyaláson, hogy a végletekig hatása alatt voltak a betegnek s csak azt csi­nálták ami, a beteg parancsolt. Az omvisszakértő kijelentette, hogy a vádottak cselekményük el­követésekor nemi pszichikus fertőzés alatt állottak de ez nem volt oly erős, hogy le bírtak volna szabad elhatározási képességükkel. A bíró­ság a vád és védelem meghallga­tása után mind a négy vádlottat másfél-másfé évi börtönre ítélte. Az elítéltek a bíresség megállapítása miatt, az ügyész pedig súlyosbításért felebbezett. Olcsó tűzifát!! hasábban és aprítva gyorsan házhoz szállítom Krausz Miklós 24 Gyula, Kossuth­ tér 30. ov ítélet a koronarontás ügyében. A budapesti örvényszék Gampel István és társai vesztegetési és ko­­ronarontási ügyében a minap hir­dette ki ítéletét ,melyben: Gampel István volt detetivet 12 rendbeli megvesztegetés bntettében mondva ki bűnösnek, 3 éi fegyházra, Nagy Jenő volt detektivt 5 rendbeli meg­vesztegetés miatt 2 évi fegyházra, Sipos Dezsőt egy vi börtönre, Male­­nk­a Miklós rendő­égi tisztviselőt 6 hónapi börtönre, Tékés Albert rend­őrségi irodaigazgató 9 hónapi bör­tönre, Maxner Béla vámtisztet 7 évi fegyházra, Török Sándort pedig 5 havi fogházra itée. Az elitéltek egyelőre szabadlábé maradtak. I keskeny­ u. 12 számú has beköltözhető m­ással eladó, füj

Next