Békésmegyei Hirlap, 1925. január-március (5. évfolyam, 1-26. szám)
1925-01-01 / 1. szám
2 88 Kedves ismerőseinek, megrendelőinek s jóbarátainak boldog újévet kíván ORAVECZ JENŐ, fényképész. Boldog újévet kiván üzletfeleinek, jóbarátainak és ismerőseinek BÉKÉS DEZSŐ Mélyen tisztelt vevőinek, jóbarátainak és ismerőseinek boldog újévet kiván NAGY JÁNOS, rőfös-kereskedő. 5H5H Boldog újévet kiván t. vendégeinek WERTNER JÁNOS, Otthon kávés. Tisztelt vendégeimnek, jóbarátaimnak és jóakaróimnak ezúton kívánok boldog újévet ÁRVA JÁNOS, Turul buffet és étterem. »90« • Boldog újévet kívánok tisztelt • • vevőimnek és ismerőseimnek • J FRATTINI JÁNOS. % *® s ® ao »«•••• Üzletfeleinek, vásárlóinak és ismerőseinek ezúton kiván boldog újévet VÉGH ÉS FARKAS, vas- és gépkereskedő. Boldog újévet kívánok nagyra becsült vevőimnek • TANAI LAJOS, a Vevőimnek és jóbarátaimnak ezúton kívánok boldog újévet SCHILLINGER JAKAB, divatáru-kereskedő. Boldog újévet kívánok tisztelt vevőimnek és ismerőseimnek ALBERTI LÁSZLÓ, cipész. Tisztelt megrendelőimnek, üzletfeleimnek és jóbarátaimnak boldog újévet kívánok FELDMANN SÁNDOR, fényképész. «9 Kedves vendégeinek és ismert eőseinek boldog újévet kiván j Özv. BLASKOVITS MIHÁLYNÉ, üzlet- B Boldog újévet kiván feleinek és vevőinek GYULAI ISTVÁN, 6 hentes mester. 88 :8 © In BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1925. január hó 1. 45%-os lesz az 1925. évi pótadó. A városi közgyűlésből. — Új köntösben a közgyűlési terem. Élénk vita a gimnázium ügyéről. Városunk képviselőtestülete kedden délelőtt tartotta rendes közgyűlését, melyet pontban 9 órakor nyitott meg dr. Csete József polgármester. A közgyűlésen a képviselőtestület tagjai feltűnően nagy számban jelentek meg. A városháza újonnan festett tanácsterme igen ízléses és jó hatást tett a megjelentekre. A falak festése ellen elfogás nem hallatszott, annál több volt az észrevétel azonban a terem ósdi csillárjaival szemben, melyek egészen lerontják azt a jó hatást, amelyet a fal szemet gyönyörködtető festése okoz. A tárgysorozat első tizenegy pontja, melyekben a különféle pénztárak és alapok 1919—1923 évi zárszámadásait, a bélyegilleték szabályrendelet megalkotását, a mázsa, a dobolási és húsvizsgálati díjak aranyalapra való helyezését, az iskolán kívüli népnevelés költségeihez való hozzájárulás összegének felemelését, a szegények segélyének szaporítását és a 3olg. fiúiskola kiadásaihoz való hozárulás ügyét tárgyalták, vita nélkül ágadtatott el. Vita a gimnáziumi hozzájárulás körül. A gimnáziumi bizottság a városi hozzájárulás összegének aranyalapon való megállapítását kérte. Ezzel szemben az állandó választmány ez évre 1000 aranykorona külön segély megszavazását javasolta. Dr. dr. Apor Vilmos a 8000 korona valorizálását kérte és ilyen értelemben szólalt fel dr. Pallmann Péter is. M. Szabó József ellenezte ezt. Kohn Dávid szintén a segélyt aranyparitásra kívánta emeltetni. Dr. Kiss László az állandó választmány javaslata mellett Hack Márton és fPfajf Ferenc ellene szóltak. Balogh Endre felszólalása után dr. dr. Apor Vilmos a zárszó jogán válaszolt, majd dr. Csete József felszólása után a képviselőtestület a város anyagi helyzetére való tekintettel az állandó választmány javaslatát fogadta el. Hosszabb vita után a négy adótiszti állást számvevői állássá szervezték át, majd a helypénzdíjakat aranyalapon állapították meg. A polg. leányiskola költségvetésének letárgyalása után a város jövő évi költségvetésére került a sor. Ez a költségvetés hosszú évek óta az első olyan költségvetés, mely szilárd alapokon nyugszik. Az 1925 évi költségvetés végösszege 18000 koronával kevesebb mint az 1916. évi költségvetés. A költségvetés kiadási tételeiben tisztviselők és alkalmazottak fizetésére 156,596 aranykorona van előirányozva, tehát 275% kal kevesebb mint 1916-ban. A közpénztárnak 19223 K fedezetlen hiánya van, mely a Városház és Vármegyeház utcák tervbe vett kikövezésével állott elő. A szükségleti résznek több mint egy harmad részét a gazdasági kiadások teszik. Itt a házigazdálkodáshoz szükséges építkezések, az előfogatozás és a köztisztasági telep szükségletei szerepelnek nagyobb összeggel. Az építkezéseket a város fejlődő házigazdálkodása teszi szükségessé. Feltűnő, hogy a közoktatási kiadásoknál meglehetős nagy visszaesés tapasztalható az 1916. évi költségvetéssel szemben. Ugyanis az idén 13557 a. koronát állítottak be ezen a címen, az 1916 évben 40656 korona volt beállítva. Rendkívüli kiadások címén 72476 van beállítva. A bevételi részben 545618 korona 79 fillér szerepel a 312033 K 46 fillér 1916 évi költségvetéssel szemben, vagyis 233585 K 79 fillérrel több mint akkor, amely 75%-os több bevételnek felel meg és ennek eredményeként állott elő az a kedvező helyzet, hogy az 1916 évi költségvetés 120 °/o-os pótadójával szemben az idén csak 45 °/o-os lesz a pótadó, tehát ugyanannyi mint az elmúlt esztendőben. A képviselőtestület örömmel vette tudomásul a városi tanács helyes gazdálkodását. A részletes tárgyalásnál szőnyegre került ismét a gimnázium ügye, melyet Siémeti József főgimnáziumi igazgató ismertetett. A költségvetéseket a városi képviselőtestület egyhangúlag elfogadta és hozzájárult a 45000 aranykoronás személyi pótléknak a tisztviselők között való szétosztáshoz. Több kisebb tárgy letárgyalása után a számleíró és összeadó gép ügye került szőnyegre. Pfaff Ferenc felszólalására, aki a 3500 aranykoronás gép megvételének ügyét a napirendről levenni kérte, ami meg is történt. Több kisebb tárgy letárgyalása után a képviselőtestület előtt a Gyulai Általános Vadásztársulat kérvényére került a sor a vadászterületek egyesítése és a vadállomány megóvása tárgyában. Azt kérték, hogy a bérleti idők leteltével 6 évre a társaságnak adassanak át a területek, amely azután komoly formában gondoskodni fog a vadállomány megóvásáról és szaporításáról. Az állandó választmány javaslata az volt, hogy a tíz vadászterületet megszüntetik és a jövő évtől kezdve a Gyulai Általános Vadásztársulatnak engedi át hat évre, mégpedig azzal, hogy az első évben az eddigi bérösszeg kétszereséért, a további évekre pedig a háromszorosáért adja bérbe. A közgyűlés ezt K. Schriffert József módosításával azzal fogadta el, hogy a 33000 holdas terület Ve része minden esztendőben a vadászok által kihagyandó, hogy így a vadállománynak egy nyugodt helye legyen. Elhatározta a képviselőtestület a város monográfiájának megírását, s erre dr. Scherer Ferencet kérik fel, egyben pedig a Nemzeti Múzeumban feltalálható adatok megszerzésére dr. Györfy István múzeumi igazgatót kérik fel. A szerkesztő bizottság tagjai dr. Csete József polgármester, dr. Cs.Varga Antal és Kohn Dávid lettek. Kisebb vita folyt a legelődíjak megállapításánál és a tűzoltó parancsnok egyenruha segélyének javaslatánál, melyek közül az utóbbit elutasította a város képviselőtestülete. — A Szent László és a Kórház-utcák sarkán létesítendő Northon kút megépítése ügyében úgy határoztak, hogy a kutat csak akkor építik meg, hogy ha az érdekeltek a kút megépítéséhez szükséges összegeket beszolgáltatják, akik a szellemeket ölték meg Fegyházra ítélt szellemgyilkosok. Megírta annak idején lapunk azt az igen furcsa esetet, melynek során Békéscsabán egy Tokár Vince nevű elmebeteg felszólítására Korcsog Mihály, Csatári Imre, Timár György és Turzó Mihály úgy megverték a házba koldulni jött és boszorkánynak nézett Fábián Zsófi koldusasszonyt, hogy az belehalt sérüléseibe. Ez ügyben a napokban hozta meg az ítéletet a törvényszék mely előtt vádlottként állott a négy szellemverő barát. Mind a négyen egyöntetűen azzal védekeztek, hogy mikor Tokárt felkeresték, azt rettenetes állapotban találták. A család azt beszélte, hogy a szellemek rontották meg és ők ezt szenttül elhitték. Ekkor Tokár már beszélni sem tudott, hanem csak ugatott és bőgött és a nyakán harapások nyomai látszottak. A beteg családja védelmet kért tőlük a „szellemek“ ellen és ők ott is maradtak. Épen a rontásról beszélgettek mikor az ablakon majd az ajtón 3—3 kopogás hallatszott, majd feltárult az ajtó és egy „boszorkány“ lépett be. Korcsok ráordított, hogy álljon meg, de az csak jött tovább, ekkor mindnyájan neki ugrottak, botokkal, szekercékkel elverték és a 2 méteres kerítésen keresztül kidobták az utcára. Csak később tudták meg, hogy az akit boszorkánynak néztek egy ártatlan teljesen süket asszony volt, aki azonban akkorra meg is halt. Tokár mikor látta, hogy a boszorkánynak nézett asszonnyal barátai elbántak, hirtelen jobban lett és azonnal beszélt, holott addig egy hétig egy szót sem tudott kiejteni. Csak akkor tudták meg, hogy mit csináltak, mikor másnap a rendőrség mind a négyüket letartóztatta Mind a négy vádlott azzal védekezett a főtárgyaláson, hogy a végletekig hatása alatt voltak a betegnek s csak azt csinálták ami, a beteg parancsolt. Az omvisszakértő kijelentette, hogy a vádottak cselekményük elkövetésekor nemi pszichikus fertőzés alatt állottak de ez nem volt oly erős, hogy le bírtak volna szabad elhatározási képességükkel. A bíróság a vád és védelem meghallgatása után mind a négy vádlottat másfél-másfé évi börtönre ítélte. Az elítéltek a bíresség megállapítása miatt, az ügyész pedig súlyosbításért felebbezett. Olcsó tűzifát!! hasábban és aprítva gyorsan házhoz szállítom Krausz Miklós 24 Gyula, Kossuth tér 30. ov ítélet a koronarontás ügyében. A budapesti örvényszék Gampel István és társai vesztegetési és koronarontási ügyében a minap hirdette ki ítéletét ,melyben: Gampel István volt detetivet 12 rendbeli megvesztegetés bntettében mondva ki bűnösnek, 3 éi fegyházra, Nagy Jenő volt detektivt 5 rendbeli megvesztegetés miatt 2 évi fegyházra, Sipos Dezsőt egy vi börtönre, Malenka Miklós rendőégi tisztviselőt 6 hónapi börtönre, Tékés Albert rendőrségi irodaigazgató 9 hónapi börtönre, Maxner Béla vámtisztet 7 évi fegyházra, Török Sándort pedig 5 havi fogházra itée. Az elitéltek egyelőre szabadlábé maradtak. I keskeny u. 12 számú has beköltözhető mással eladó, füj