Békésmegyei Hirlap, 1925. április-június (5. évfolyam, 27-52. szám)
1925-04-02 / 27. szám
2 BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Csütörtök, 1925. április hó 2. sérelmeket, melyek a pénzügyminiszter szerződés ellenes intézkedésének következményei és amelyek felbontással fenyegetik a városok és a községek háztartási egyensúlyát. Az értekezlet javaslatára feliratban kéri a pénzügyminisztert a sérelmes rendelkezések visszavonására és a régi állapot visszaállítására. Végül a testnevelési törvény végrehajtása következtében felmerült kisgazda óhajokat ismertette. Dr. Lukács György a szakoktatás ügyében tett javaslathoz szólva védelmébe veszi a gimnáziumokat és stiláris módosításokat ajánl. Hozzászólásának vezérfonala az a mélységes hit volt, mely hazánk régi nagyságának visszaszerzését csak a kultúra fegyvereivel látja lehetőnek. A mezőgazdasági szakoktatás szükségességét sokszorosan bizonyítottnak és életbevágóan szükségesnek látja, azonban a kérdést nem látja megoldhatónak a javaslat szerint. Védelmébe veszi kormányt és kijelenti, hogy a kormány igenis foglalkozik a mezőgazdasági szakoktatás fontos kérdésével és ezt bizonyítja az is, hogy a szomorú pénzügyi viszonyok dacára az ország több helyén működik már mezőgazdasági szakiskola. Dr. Schriffert Ferenc és dr. Varga Gyula felszólalása után az értekezlet dr. Cs. Varga Antal javaslatát dr. Lukács György stiláris módosításával fogadja el. F. Sál József a következő szónok, aki rövid indokolással egész sereg határozati javaslatot terjeszt be. Nevezetesen az örökösödési illetékek revízióját, a progresszív adózás elrendelését, a kataszteri besorolás revízióját sürgette, ezenkívül megemlítette az altruista szövetkezetek forgalmi adózásának ügyét, melyek rendezését sürgeti, végül pedig a háborús konjunktúrák által szerzett vagyonok erős megadóztatását sürgeti. K. Schriffert József és Gyulai Gábor felszólalása után Csőke István a földhaszonbérletek ügyében terjeszt elő javaslatot, melyre Csolnoki Lajos válaszol. Dr. Schriffert Ferenc hozzászólása után Csomós Mihály az aránytalan adókivetések ügyét teszi szóvá, majd Csolnoki Lajos a cséplőgép tulajdonosok munkásbajait ismertetve azt javasolja, hogy a mezőgazdasági szorgos munkaidőben az állami, törvényhatósági és társulati munkák szüneteltessenek. A javaslathoz dr. Kovacsics Dezső főispán szólt hozzá, kijelentve, hogy ezekről a dolgokról konkrét tudomása van és már intézkedés is történt arra, hogy július 15—aug. 20 ig terjedő időben állami és más hasonló munkák szüneteljenek. A tavalyi munkásbajokról részletesen informálva van és ezért figyelmezteti a gazdaközönséget, hogy aratásra, cséplésre stb. munkásokat csak hatósági személyek előtt szerződtessen, hogy igy azután az esetleges bajok esetén a közigazgatási hatóságoknak módjukban legyen a bajok orvoslása. Az értekezlet a főispán beszédét zajos éljenzéssel vette tudomásul. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára beszélt ezután, reflektálva az egyes elhangzott dolgokra, egyben pedig kijelentette, hogy a sérelmek dandárjai a Mezőgazdasági Kamarán keresztül könnyen orvosolható. Felhívta a figyelmet a körzeti hitelszövetkezetek megalapítására, majd a cséplési szemveszteség ügyét téve szóvá felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy csak jó géppel csépeljenek még akkor is, ha az valamivel többet kér, mert a rossz gépre nagyon ráfizetnek, miután az igen sok szemet a törekbe és a szalmába csépel el. K. Schriffert József a felszólalásra azonnal válaszolt és — valljuk meg — alaposan leszedte a keresztvizet a Kamara gyulai munkásságáról sok minden dolgot kifogásolva. Elismerte a kamara nagyértékű munkásságát, azonban kimutatta azt is, hogy a gyulaiakkal eddig édeskeveset törődtek. 1 óra is elmúlt már mikor a tárgysorozat kimerült, mely után dr. Czettler Jenő mondotta el záró beszédét, melyben köszönetet mondott a megjelenteknek és elismerő szavakkal emlékezett meg a gyűlés imponáló komolyságáról, kijelentette, hogy a Magyar Gazdaszövetség teljes súlyával azon lesz, hogy a felsorolt sérelmek orvosoltassanak. Ez az értekezlet - úgymond a kisgazda öntudatnak felemelő példája volt, mely büszkeséggel tölti el a lelkét. Az a minden mesterkéltség nélküli komolyság a jövő garanciája arra, hogy ez a megtépett ország ismét nagy és hatalmas lesz. Beszédét zugó éljenzés zárta be, mely egyúttal a hatalmas értekezlet végét is jelentette, mely után hosszú, hosszú sorokban távozott el méltóságteljesen az értekezlet hallgatósága. Bankett a 48-as körben. Az értekezlet után a 48-as körben 200 terítékes bankett volt amelyen megjelent dr. Czettler Jenő, dr. Lukács György, dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Csete József és dr. Berthóty István polgármesterek, Steuer államtitkár dr. Zöldy János és rajtuk kívül közéletünk igen sok számottevő tagja, valamint a gazdaközönség nagyszámú gyulai, csabai, csorvási, kondorosi, mezőberényi, köröstarcsai stb. képviselője. Az ebéden az első felköszöntőt K. Schriffert József mondotta a vendégekre, majd dr. Csete József mondott emelkedett pohárköszöntőt dr. Lukács Györgyre és azokra, akik hazánk jobb jövőjén fáradoznak. Nagy hatást keltett dr. Kovacsics Dezső főispán felköszöntője, melyet a gazdaközönségre mondott annak boldogulását kívánva. Dr. Lukács György köszöntőjében K. Schriffert Józsefre és a 48-as kör tagjaira ürítette poharát. Dr. Czettler Jenő magvas koasztjában a gyulai polgárságot éltette, kijelentve ha a polgárság mindenütt olyan lett volna mint Gyulán akkor sok szenvedéstől menekülhettünk volna meg. Kohn Dávid a kataszteri revízió ügyében mondott beszédet. Az ebédet dr. Zöldy János humoros felszólalása zárta be, mely után a vendégek eltávoztak. De nem volna teljes beszámolónk, ha meg nem emlékeznénk az ízletes és kifogástalan menüről, mely Priplata Emánuel szakavatottságát dicsérte. Károly József. A mezőgazdasági hitel és az építkezés javaslatai a Has előtt. A nemzetgyűlés hétfőn ülést tartott. Az elnöki előterjesztések során bejelentik, hogy IV. Károly király halálának évfordulója alkalmából a koronázó templomban gyászistentisztelet lesz. Ezután Bod János pénzügyminiszter beterjeszti a mezőgazdasági hitel megkönnyítéséről és az építkezések előmozdításáról szóló javaslatokat, amelyeket kiadnak a bizottságoknak. Ezután Walkó Lajos kereskedelmi miniszter terjeszti be a múlt héten Lengyelországgal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot. Utána a belügyminiszter a székesfőváros törvényhatóságának újjáalakításáról szóló javaslatot terjesztette be, amellyel a hétfői formális ülés tárgysorozata ki is merült. A Közművelődési Egyesület Jókai estjéről. Fényesen sikerült a filharmonikus zenekar bemutatkozása. Amikor megalakult a Gyulai Közművelődési Egyesület a nagyközönség részéről a legkülönfélébb hangok hallatszottak el. Sokan voltak hitetlenek. Sokan akiknek meggyőződésük az volt, hogy az a hatalmas program, melyet az új egyesület maga elé tűzött, agyon fogja nyomni a gyermekkorát élő uj egyesületet. És alig pár hétre a megalakulás után az Egyesület jóvoltából egy sokáig felejthetetlen nívós kultúrestélyben volt részünk. Akkori sikerére szombaton este azután ráduplázott az Egyesület akkor megrendezett, brilliáns sikerrel végződött Jókai estélyével. Ha őszinték akarunk lenni, azt kell írnunk, hogy ez az est határkövet jelent városunk zenei kultúrájában. Az „alvó város" kitett magáért és bebizonyította, hogy csak a rosszakarat gáncsolhatja el abban, hogy tud akarni és nemes akarásának értékes gyümölcsei legyenek. Gyula városának elit közönségét láttuk ezen az estén. A program első pontja a gyulai filharmonikus társaság bemutatkozása volt. A bemutatkozás brilliáns sikerrel járt. A nagy fáradsággal, az akadályok gigászi erővel történt elhárításával, az előítéletek eloszlatásának háládatlan munkájával jött létre ez a kitűnő együttes, melynek minden egyes tagját külön dicséret és elismerés illeti. A kenyér utáni nagy harc katonái sorakoztak ott a pódiumon, hogy eszmei régiókba emeljenek mindnyájunkat. Kulturmunkásságuk épen ezért kétszeres elismerésben kell hogy részesüljön mindenki előtt. Azon a pódiumon nem volt társadalmi és osztálykülönbség, ott a zene internacionális, lelkeket egymásba kovácsoló ereje hozta össze az embereket. Városunk zenei kultúrájának terén új korszakot jelent március 28 és a késő utódok számára ide iktatjuk az első gyulai filharmonikus zenekar minden dicséretre érdemes tagjainak névsorát. Karnagy: dr. Kovalszky Róbert. Hegedű: Czinczár Dezső, Fodor Sándor, Kádas György, Sipos Ferenc, dr. Szilágyi László, Trauttwein Gyula, Implom József, Károlyi Gábor, Körtvélyesi Zoltán, Kiss Sándor, dr. Paulinyi Gyula, Tamásy Dezső. Viola : Pántye Tivadar, Schwimmer György. Cello: Lindenberger Antal, Rácz János, Töpfel Pál, Kiss Sándor. Nagybőgő : Zimmer József, Schneider József, Biró János. Fuvola: Kienitz Vilmos, Kiss István. Klarinét: Holly Károly. Trombiták: Rapport István, Juhász Kiss József. Üst dob : Czégényi István. Nagy és kis dob stb. Hansel József. Zongora: Székely László. Harmonium : Kertész Lajos. A műsor első száma Weber Bűvös vadászának nyitánya volt, melyet szinte meglepő tökéletességgel adott elő a zenekar. Annyi eleven erő, annyi átérzés volt játékukban, hogy a közönség szinte orkánszerű tapssal honorálta nemes igyekezetüket. Jókai emlékét klasszikus szépségű beszédben dr. Lukács György városunk képviselője méltatta. Bemutatta Jókait, az embert, a költőt, a hazafit. Beszéde eszményi régiókba emelte hallgatóságát, mely zugó tapssal köszöntötte. Balogh Iren átérzett tökéletes szavalata volt a következő szám, mely után a nagy költő unokája Feszty Masa Jókai vallásosságáról olvasott fel. Új dolgokat hallottunk ajkáról. A családi élet intim kedves dolgait tárta fel és kimutatta, hogy Jókai vastagnyakú kálvinista volt, azonban a vallás terén sohasem volt türelmetlen. Tisztelte, becsülte mindenkinek vallási meggyőződését és vallási türelmetlenségének végső határa az volt, hogy nem szerette a spenótot és a sárgarépát, mert azokat pápista eledeleknek tartotta. Olyan kedvesen, bájosan adta elő mindezeket, hogy szinte kedvünk lett volna még sokáig hallgatni, hogy minél többet tudhassunk meg a nagy költő eszményi életéből. Feszti Masa, végül Keblovszky miniszteri tanácsos két hangulatos versét olvasta fel nagy hatás mellett. Szünet után Kohn Dávid tartotta meg mindvégig lebilincselő felolvasását, melyben Jókai gyulai tartózkodásáról és szerepléséről mondott el eddig még teljesen ismeretlen részleteket. A Cigánybáró operettből czigner Márta úrleány énekelte el nagy hatás mellett Saffi nagy áriáját, majd a közönség tapsos elismerését egy kedves ráadás nótával honorálta. Az énekszámot feltűnő precizitással a filharmonikus zenekar kisérte. Juhász Gyula rokonszenves alakja tűnt fel ezután a dobogón aki erre az alkalomra írott, gyönyörű költeményét olvasta fel. Azt est programmját a filharmonikus zenekar záró száma zárta be. Adam : Si j’ étais Roi című zenedarabja fejezte be a nívós műsort. A zenekarnak, pedig mintha csak szárnyat adott volna a közönség elismerése önmagát múlta felül és olyan zenei élvezetben részesítette hallgatóságát, amilyenben Gyula városa zenekedvelő publikumának már régen nem volt része. A rendezés nem hagyott maga után kívánni valót. Az előadás végig sima és élvezetes volt. Hinni merjük, hogy a Gyulai Közművelődési Egyesület jóvoltából még sokszor és sűrűn lesz részünk ilyen nemes élvezetben. (].) Új divatlapok érkeztek és nagy választékban kaphatók a KULTÚRÁBAN.