Békésmegyei Hirlap, 1925. október-december (5. évfolyam, 79-104. szám)

1925-10-01 / 79. szám

Gyu­la, 1925 október­­ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Báró Wenckheim Béla­ utca 9. Telefon sz. 134. Ára 1200 korona. Csütörtök, V. évfolyam, 79. szám Békésmegyei Hírlap POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL sz. Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. Előfizetési ára negyed évre 35,000 K. Egyes szám ára: csütörtökön 1200 korona, vasárnap 1500 korona. T­öbbtermelés. Fiume, 1925. szept. 25. Odáig már eljutottunk, hogy csonkaságunkból származó nyo­morúságunkból a kivezető utat a többtermelésben keressük. A többtermelés gyakorlati megva­lósításától azonban még nagyon messze vagyunk, vagyis ha tel­jesen őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy kimu­tatható előrehaladást egyáltalán nem tettünk. Mi legyőzött, megcsonkított, kirabolt, jóvátételre kötelezett és agyonszanált ország vagyunk. Micsoda égető szükség, minő létfeltétel minálunk a többter­melés, mikor Olaszország, a te­rületileg jelentékenyen megnö­vekedett, ezerféle jövedelmi for­rással rendelkező, nemzeti ön­tudatban és faji összetartásban egységes nemzet is legfontosabb problémái közé sorozza a több­termelést. Hatalmas plakátok hívják fel a járókelők figyelmét a fiumei mezőgazdasági kiállításra,melyre az olasz államvasutak 50%-os kedvezményes jeggyel csalogat­ják a királyság lakosait. Maga a kiállítás is nagyon tanulsá­gos. Az anyaország és a gyar­matok változatos gazdasági ter­ményeit bőségesen egybehord­­ták beszédes bizonyságául az ország gazdagságának. Van itt minden, a közönséges napi szük­ségleti cikkektől a legraffináltabb igényeket kielégítő ínyencségekig Azonban a kiállításnak nem az a legfőbb célja, hogy gyö­nyörködtessen, szórakoztasson, csillogó külsőben bemutathassa az ország mezőgazdálkodását, hanem ezúttal legelsősorban és legfőképpen oktatni, nevelni akar. Nyíltan megmondják, hogy leg­főbb céljuk a mezőgazdasági tölbtermelés megvalósítása, s ennek az érdekében rendezték a fiumei kiállítást is. Népszerű magyarázó füzetek százezreivel árasztják el a ki­állítás látogatóit, előadásokat tartanak a legkülönfélébb agrár­kérdésekről és pedig állandóan nagy tömeg előtt. Azonban nem elégszenek meg azzal, hogy a kiállítás látogatóit világosítják fel a többtermelés fontosságáról és módszereiről, hanem elmennek a községekbe, hogy senki se maradjon tájé­kozatlan ebben a kérdésben. Neves egyetemi tanárok, írók és más szakemberek egész gár­dája járja az országot, s a jó­­előre felkeltett érdeklődés min­denütt zsúfolásig megtölti az előadótermeket. Tudva azt, hogy Olaszország­nak a mezőgazdaságból szár­mazó bevétele eltörpül a hajó­zásból és az idegenforgalomból biztosított jövedelmei mellett, gondolkozóba kell esnünk, mi késztetheti Olaszországot erre a nagy erőfeszítésre, melyet a me­zőgazdaság fellendítése érdeké­ben kifejt. Bizonyára a lehető­ségig függetleníteni akarja ma­gát a külföldi gabonabehozatal­tól hadászati szempontból, to­vábbá a külkereskedelmi mérleg javítása érdekében igyekszik redukálni a behozatalt. Bármikép áll is a dolog, ne­künk le kell vonni ebből azt a tanulságot, hogy ha Olasz­országnak annyira fontos a gaz­dasági többtermelés megvalósí­tása, akkor nekünk százszoro­san és ezerszeresen fontos. Ép­pen ezért, minden más kérdés megelőzésével legelsősorban en­nek feküdjünk neki, s bármi­lyen nehézségek is álljanak utunkba, keresztül kell gázol­nunk, s el kell jutni a célhoz. Itt Fiuméban értesülök róla, hogy az olasz kormány ez év­ben nem tengerentúli, hanem magyar búzával szándékozik szükségletét kielégíteni. Mint­egy 15.000 vagyon búzáról le­het szó, ami ötvenmilliárd ko­ronánál jóval többet jelent. Íme a magyar föld termését a messze országok is számon tartják és milliárdokat fizetnek érte. Szeressük, ápoljuk, gon­dozzuk ezt a magyar földet, hiszen százszorosan meghálálja az a mi szeretetünket és fárad­ságunkat. Dr. Cs. Varga Antal­ pénzekben fog jelentkezni, hanem elsősorban bankjegyekben, mert egészen új bankjegyeket fog a Nemzeti Bank nyomtatni. A pénzjegynyomdában már ké­szülnek az uj bankjegyek rajzai s ezek közül már több művészi ki­vitelű terv van a Nemzeti Bank vezetősége előtt. Az uj magyar valutáról szóló törvényt előreláthatólag a nemzet­gyűlés új ülésszakának első hetei­ben fogják megszavazni, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nyom­ban forgalomba kerül az új valuta, mert arra, hogy a ma forgalomban lévő bankjegyeket kicseréljék az aranykorona bankjegyeire, legalább­­ egy esztendőre van szükség. Bethlen miniszterelnök hivatalában Az új pénzegység az aranykorona lesz. Gróf Bethlen István miniszter­­elnök néhány napos vidéki tartóz­kodás után visszaérkezett a fővá­rosba és hétfőn átvette a kormány vezetését. A miniszterelnököt a legutóbbi eseményekről kedden Vass József tájékoztatta, aki is­mertette a drágaság letörése ügyé­ben folytatott tanácskozások ered­ményéről és a kommunistákkal szemben megteendő rendkívül szi­gorú intézkedésekről. Vass József után Bod pénzügy­­miniszter kereste fel a miniszter­­elnököt, aki a pénzügyi közigaz­gatás terén szükségessé vált intéz­kedésekről, valamint a valuta­re­formról tett jelentést. A pénzügy­­miniszter hír szerint új pénzegy­ségül az aranykoronát ajánlja, még­pedig a mai átszámítási kulc­csal, azaz 14.500-al, ami által az új pénz behozatala nem idézne elő zökkenést a közgazdasági életben. A valutareform ügyében egyéb­ként ma újabb értekezlet lesz a pénzügyminisztériumban, amelyen meghallgatják a pénzügyi és a gazdasági élet vezetőit is. A miniszterelnök a pénzügymi­niszter után Walkó Lajos keres­kedelmi miniszterrel és gr. Khuen Héderváry Sándor külügyi állam­titkárral tárgyalt, akik a genfi ta­nácskozásról és az osztrák magyar kereskedelmi tárgyalások eredmé­nyéről referáltak. az uj banhjeph Egy év m­ulva kerülnek forgalomba. Az uj magyar valutára való át­térés előkészületeit már megkezdte a Nemzeti Bank pénzjegynyomdája. Az uj valuta ugyanis nemcsak érc­ Készül a megyegyűlés póttárgysorozata. Eddig 55 tárgya van. A vármegye szombaton megtar­tandó közgyűlésének póttárgysoro­zatára nap­ nap után újabb és újabb fontos tárgyak érkeznek be. A póttárgysorozaton eddig 55 tárgy szerepel, melyek közül, mint fon­tosabbakat, a következőket emel­hetjük ki: "Pusztaföldvár községének a hő­sök emlékének megörökítésének tárgyában hozott határozata, Gyula város határozata a Kultúrpalota létesítése és az ehez szükséges telek megvétele ügyében, Gyula városának a villamos társasággal kötött újabb szerződése, Csabacsüd kérelme a műúthoz csatlakozó út­nak a megye által való kikövez­­tetése iránt, a vármegye alispán­jának előterjesztése Nagyszénás község területéből cca 70 holdnyi területnek, — mely egész Gádoros község alá húzódik és amely nagy­részben már be is van építve — közigazgatásilag Gádoroshoz való átcsatolása tárgyában, Békéscsaba város villamos szabályrendeletének módosítása és az az ellen beadott felebbezés elbírálása, valamint a szentetornyai kettős jegyzőválasz­tás és az az ellen beadott feleb­­bezések ügye. A közgyűlésen, mint értesülünk egy önálló indítvány is tárgyalás alá kerül. Ezt az indítványt dr.­­Török Gábor és négy társa megye­­bizottsági tagok adták be, amely­ben a főjegyzői lakás céljaira in­gatlan megvételére tesznek indít­ványt. A BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET Alapítási év 1863. RAKTÁRAIBAN Saját tőkék 2.000.000.000 korona. (ERKEL MALOM, TELEFON 89. szám) beraktározásra átvesz mindennemű GABONÁT, TERMÉNYEKET, MAGVAKAT és ÁRUKAT és azokra előnyös feltételek mellett KÖLCSÖNT FOLYÓSÍT. Részletes felvilágosítással készséggel szolgál az Intézet TELEFONON Is, telefon 7 sz.

Next