Békésmegyei Hirlap, 1926. január-március (6. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-03 / 1. szám
■ ■ --------------,YKI HÍRLAP BÉKESMEGYI Összehívják a nemzetgyűlést. Tiltakozás készül a románok eljárása ellen. Budapestről jelentik, hogy az ellenzék részéről felmerült az a gondolat, hogy összehívatják a nemzetgyűlést. A tervet közölték a kormánypárttal és ott is számos helyeslője akadt annak, mert az összehívást az árvíz tette szükségessé. A felmerült terv szerint rendkívüli ülésen teszik szóvá a békésmegyei borzalmas katasztrófát és elsősorban a románok eljárását, amellyel a katasztrófát Magyarországra zúdították. A felmerült terv szerint ez alkalommal a magyar nemzetgyűlés pártkülönbség nélkül tiltakozik a nemzetközi jogok és kötelességek ilyen páratlan megcsúfolása ellen. Az ülésen gróf Bethlen és Mayer János földmivelésügyi miniszter felszólalását várják. A katasztrófa ügyében gróf Apponyi Albert fog felszólalni. egy megfeneklett kukoricával teli csónakot, balról pedig 6 utász egy tiszt vezetése alatt az utolsó pillanatban menti ki a roskadozó házból a szegényes ingóságokat. Közben beértünk a Holtkörös közel 250 méter széles hömpölygő vizére, mely már átcsapott a gáton és egész Vésztőt elöntötte volna, ha ott nincs Horémusz Pál a gyulai folyammérnökség főnöke, aki higgadt, erélyes és mindenkoron célravezető munkájával Vésztőt megmentette. A kirendelt közerő és a katonaság segélyével végig deszkázott nyúlgátakat építtetett, mely ma még 40 centimétert áll ki a vízből. Fáradt gyűrött arcából bizakodás sugárzik felénk, mikor a miniszternek referál. Hat nap óta nem ismeri mi a pihenés. Egy hete, hogy nem mosakodott. Egymásután kerülnek elő évig sárosan munkatársai. Körmendy mérnököt sürü borostás szakállával, sártól lepett arcával csak a szemüvegéről ismerjük meg. De a vészt megelőzték. A községi elöljáróság tiszteleg ezután a miniszter előtt, aki kijelenti, hogy nem a kormányon fog múlni, hogy a segítés megérkezzen és minden erejével azon lesz, hogy a földig sújtott népet újra megelégedettnek lássa és hogy a romokat mielőbb eltakarítva megkezdődhessen az alkotó munka. A miniszter szavai nagy megnyugvást keltettek, mely után kíséretével Békésre, majd onnan autókon Gyulára jött honnan rövid ebéd után a gyulai határ elöntött részeit tekintette meg. A megérkezés után dr. Csete József polgármester a város lakossága nevében üdvözölte a minisztert, megköszönvén, hogy a vész színhelyén személyesen megjelent és bizalmat öntött a csüggedő telkekbe kérte, hogy legyen a rettenetes csapással sújtott lakosságnak szószólója és a kormány adjon kellő segítséget a károsultaknak, kik legnagyobb részben kisemberek, akiknek egész vagyonát tette tönkre a jeges ár. A kisgazdák küldöttsége élén K. Schriffert József köszöntötte a minisztert és keresetlen szívből jövő szavakkal kérte a gyors és kiadós segítséget. A beszédekre adott válaszában a miniszter többek között a következőket mondotta: Megrendülve láttam a borzalmas csapást, mely a szeretet ünnepén érte ezt a virágzó vármegyét. Most a romok fölött azt mondhatom, hogy a kormány tudni fogja kötelességét és a segítés nem fog elmaradni. Azonban a mi anyagi erőnk is véges és a kezünk között. Ne fűzzünk tehát vérmes reményeket a kormány segítségéhez, de azért mindent meg fogunk tenni. Azért jöttem, hogy meggyőződjek az itteni helyzetről és hiszem, hogy azokat a javaslatokat, melyeket a minisztertanács elé fogok terjeszteni, az összkormány honorálni is fogja. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a miniszter és kísérete a Fehérkörös sarkadi úti hídjához ment, ahol Pallmann Péter dr. református lelkipásztor üdvözölte a minisztert az árvízkárosultak élén. Mayer János itt is megnyugtató kijelentéseket tett, mely után megszemlélte a Fehérkörősi áradás pusztításait. Félórával később már Gyulaváriban volt a miniszter és kísérete, hol Vertán Emil községi főjegyzővel az élén az elöljáróság kérte a miniszter hathatós segítségét, amit ismételten meg is ígért. Gyulára való visszaérkezése után a miniszter az áll. elemi iskolában elhelyezett menekülteket látogatta meg biztatva, buzdítva, bátorítva őket. Elutazása előtt a miniszter fogadta lapunk munkatársát és kijelentette, hogy a segítés nem fog elmaradni, mert a kormánynak nemcsak akkor van szüksége az adóalanyokra mikor adót kell fizetni, hanem akkor is kezét fogja neki nyújtani mikor saját hibáján kívül bajba került. Gondom lesz az árvízkárosultakra és hiszem, hogy jelentős segélyt tudok biztosítani, bár a mi kezünk is kötve van. Egy órai pihenés után a 10 órai vonattal Mayer János kíséretével együtt elutazott Budapestre. Károly József A főispánt kormánybiztossá nevezték ki. Lengyel Zsolt h. államtitkár miniszteri biztos. Megírta a Békésmegyei Hírlap, hogy a reánk zúdult óriási veszedelem második napján a földmivelésügyi miniszter Kovacsics Dezső dr. főispánt miniszteri biztossá nevezte ki Békés és Biharvármegyék vízzel veszélyeztetett területére. Hogy azután a főispán hatóköre és intézkedési joga teljes lehessen a kormány a hét közepén kormánybiztossá nevezte ki a főispánt, akinek kinevezését Mayer János földmivelésügyi miniszter hozta magával. Ugyanakkor a népjóléti miniszter Lengyel Zsolt h. államtitkárt, akit a pillanatnyi segélynek szánt 100 milliós adománnyal a helyszínre küldött miniszteri biztossá nevezte ki és a segélyezési akció vezetésével bízta meg. A kormányzó út az árvíz sújtotta területen. Sehol sem volt fogadtatás. Nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója az árvíz sújtott területek meglátogatására vármegyénkbe érkezett. — Magyarország Nagyura saját szemeivel akarta látni azt a borzalmas katasztrófát, mely a karácsony ünnepén zúdult reánk. A kormányzó látogatásáról alábbi tudósításunk számol be: Horthy Miklós kormányzó szűkebb körű kíséretével szombaton hajnalban 3 óra 14 perckor a rendes személyvonathoz csatolt kocsijában Békéscsabára érkezett, ahol reggel26 óráig szalonkocsijában pihent, majd 6 órakor fogadta a megjelent hatóságok és a katonaság vezetőinek jelentését. Már megérkezése előtt közölte a kabinetiroda, hogy a Főméltóságú Úrnak az az óhaja, hogy hivatalos vagy ünnepélyes fogadtatás sehol se legyen, mert nem óhajt egyetlen embert sem elvonni a mentés munkájától, sőt ha Kovacsics főispán, kormánybiztos valahol máshol van elfoglalva, ő is csak végezze nyugodtan a mentés munkáját. Reggel27 órakor a Kormányzó Úr, Kovacsics főispán-kormánybiztos és a megjelent hatósági személyek kíséretében az A. E. G. V. külön motorján Vésztőre utazott, ahova 9 óra előtt 5 perccel érkezett meg. A sokat szenvedett lakosság hálás szeretettel fogadta a kormányzót, aki az információk meghallgatása után azonnal a kár nagysága iránt érdeklődött a község elöljáróságától és a főszolgabírótól. Az egyik munkás osztag felváltását nézte meg ezután a kormányzó és a munkások közül többeket megszólított és a részletek iránt tudakozódott. A kormányzó és kísérete ezután a református templom tornyából nézte meg az árterületet, majd kimentek az elöntött területekre, melynek egy részét motoros pontonon járták be. A kormányzó és kísérete délelőtt 11 órakor indult vissza Csabára, ahonnan a délutáni órákban Gyulára érkezik. Vasárnap, 1926. január hó 3. megindult az árvíz károsultak felsegítése A népjóléti miniszter 100 milliós adománya. Az a súlyos kereszt, mely a karácsonyi árvíz képében zudult reánk és vármegyénk több részére, megmozdította az emberi érző sziveket. A katasztrófális csapás úgyszólván az utolsó falat kenyeret vette ki sokak szájából és ezeken segítendő a népjóléti miniszter a vész harmadik napján 100 millió koronás pillanatnyi segélyt adott, melyet Lengyel Zsolt h. államtitkár hozott magával és ebből a pénzből Vésztőn már letörölték a legégetőbb könnyeket. A bajba jutott gyulaváriak nemes szivű patronája gróf Almásy Dénesné, aki az első pillanatnyi segélyek után szerdán és csütörtökön 180 gyermeket látott el uj cipővel, ezenkívül egy öt tagú családot teljesen, tetőtől talpig felöltöztetett és a vész első napjától 180 menekültnek ad szállást és élelmet. A többi menekülteket Gyula város tanácsa vette oltalma alá. De megmozdult a társadalom is. A Reisner gyufagyár 10 milliós adományával sietett a károsultak segélyezésére. — Városunk képviselője Lukács György 5 millió koronát ajánlott fel erre a célra. De nemcsak a gyulaiak, hanem a csabaiak is megmozdultak. Legelőször a békéscsabai evangélikus nőegyletet és a misszió társulatot kell megemlítenünk, akik a vésztői menekültek ellátása ügyében fejtenek ki áldásos tevékenységet. Rosenthal Adolf pedig 50 mázsa lisztet ajánlott fel a menekülteknek. Hisszük, hogy ez csak kezdete a nagy akciónak, melynek hatalmas keretűvé való kiszélesítééshez a kormányzat adja meg az elhatározó lökést a földmivelésügyi miniszter ígérete és jelentése alapján. árvíz pusztít Erdélyben is. A trianoni ostobaság és rövidlátás, melyhez azután az oláhok embertelensége járult Erdélyben is borzalmas katasztrófa szülőanyja lett, honnan borzalmas áradásokról hoz hírt a táviró. A Körösök Szintye, Miske, Kispél, Székudvar és Kisjenő helységeket borították el vízzel. A megduzzadt Issu Aknaszlatinát, Alsó és Felsővisó községeket öntötte el. Még rosszabb a helyzet a Szamosvidéken : Kolozsváron, Szamosfalván, Bonchidán, Apahidán sok házat sodort el a víz. Kolozsvár és Bukarest között megszűnt a vasúti közlekedés. Désen 40 cm. magas az utcákon a viz. Az ár Aranyostordát is elpusztította és a sóbánya is tele folyt vizzel. A Maros a görgényi völgyet árasztotta el, elsodorva még a vasúti töltéseket is. Szilágysomlyó teljesen viz alatt van. Igen magas a Temes és a Béga vizállása is, melyek Temesvárt fenyegetik erősen. A Duna vízállása is igen magas, azonban az inkább a szerbeket mint a románokat fenyegeti. RÁDIÓ akkumulátorok töltése és kezelése. HERCZEG GÁBOR műszerész és szerelő Korvin utca 6. sz. (a Vadász-kávéház mellett.) v*7 H bananBEHOZATALm NYUGATINDIAI BANÁN 4«-* MBP.TELEFOH:182-85É