Békésmegyei Hirlap, 1926. január-március (6. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-03 / 1. szám

■ ■ --------------,YKI HÍRLAP BÉKESMEGYI Összehívják a nemzetgyűlést. Tiltakozás készül a románok eljárása ellen. Budapestről jelentik, hogy az el­lenzék részéről felmerült az a gon­dolat, hogy összehívatják a nem­zetgyűlést. A tervet közölték a kormánypárttal és ott is számos helyeslője akadt annak, mert az összehívást az árvíz tette szüksé­gessé. A felmerült terv szerint rendkí­vüli ülésen teszik szóvá a békés­megyei borzalmas katasztrófát és elsősorban a románok eljárását, amellyel a katasztrófát Magyaror­szágra zúdították. A felmerült terv szerint ez alkalommal a magyar nemzetgyűlés pártkülönbség nél­kül tiltakozik a nemzetközi jogok és kötelességek ilyen páratlan meg­csúfolása ellen. Az ülésen gróf Bethlen és Mayer János földmive­­lésügyi miniszter felszólalását vár­ják. A katasztrófa ügyében gróf Apponyi Albert fog felszólalni. egy megfeneklett kukoricával teli csónakot, balról pedig 6 utász egy tiszt vezetése alatt az u­tolsó pilla­natban menti ki a roskadozó ház­ból a szegényes ingóságokat. Köz­ben beértünk a Holtkörös közel 250 méter széles hömpölygő vizére, mely már átcsapott a gáton és egész Vésztőt elöntötte volna, ha ott nincs Horémusz Pál a gyulai folyammér­nökség főnöke, aki higgadt, erélyes és mindenkoron célravezető mun­kájával Vésztőt megmentette. A kirendelt közerő és a katonaság segélyével végig deszkázott nyúl­­gátakat építtetett, mely ma még 40 centimétert áll ki a vízből. Fá­radt gyűrött arcából bizakodás su­gárzik felénk, mikor a miniszter­nek referál. Hat nap óta nem is­meri mi a pihenés. Egy hete, hogy nem mosakodott. Egymásután ke­rülnek elő évig sárosan munkatár­sai. Körmendy mérnököt sürü bo­rostás szakállával, sártól lepett ar­cával csak a szemüvegéről ismer­jük meg. De a vészt megelőzték. A községi elöljáróság tiszteleg ezután a miniszter előtt, aki kije­lenti, hogy nem a kormányon fog múlni, hogy a segítés megérkezzen és minden erejével azon lesz, hogy a földig sújtott népet újra megelé­gedettnek lássa és hogy a romo­kat mielőbb eltakarítva megkez­dődhessen az alkotó munka. A mi­niszter szavai nagy megnyugvást keltettek, mely után kíséretével Békésre, majd onnan autókon Gyu­lára jött honnan rövid ebéd után a gyulai határ elöntött részeit te­kintette meg. A megérkezés után dr. Csete Jó­zsef polgármester a város lakossága nevében üdvözölte a minisztert, megköszönvén, hogy a vész szín­helyén személyesen megjelent és bizalmat öntött a csüggedő telkekbe kérte, hogy legyen a rettenetes csa­pással sújtott lakosságnak szószó­lója és a kormány adjon kellő se­gítséget a károsultaknak, kik legna­gyobb részben kisemberek, akiknek egész vagyonát tette tönkre a je­ges ár. A kisgazdák küldöttsége élén K. Schriffert József köszön­tötte a minisztert és keresetlen szív­ből jövő szavakkal kérte a gyors és kiadós segítséget. A beszédekre adott válaszában a miniszter többek között a követke­zőket mondotta: Megrendülve láttam a borzalmas csapást, mely a szeretet ünnepén érte ezt a virágzó vármegyét. Most a romok fölött azt mondhatom, hogy a kormány tudni fogja köte­lességét és a segítés nem fog elmaradni. Azonban a mi anyagi erőnk is véges és a kezünk között. Ne fűz­zünk tehát vérmes reményeket a kormány segítségéhez, de azért mindent meg fogunk tenni. Azért jöttem, hogy meggyőződjek az it­teni helyzetről és hiszem, hogy azokat a javaslatokat, melyeket a minisztertanács elé fogok terjesz­teni, az összkormány honorálni is fogja. Az éljenzéssel fogadott beszéd után a miniszter és kísérete a Fe­hérkörös sarkadi úti hídjához ment, ahol Pallmann Péter dr. reformá­tus lelkipásztor üdvözölte a minisz­tert az árvízkárosultak élén. Mayer János itt is megnyugtató kijelen­téseket tett, mely után megszem­lélte a Fehérkörősi áradás pusztí­tásait. Félórával később már Gyu­laváriban volt a miniszter és kísé­rete, hol Vertán Emil községi fő­jegyzővel az élén az elöljáróság kérte a miniszter hathatós segítsé­gét, amit ismételten meg is ígért. Gyulára való visszaérkezése után a miniszter az áll. elemi iskolában elhelyezett menekülteket látogatta meg biztatva, buzdítva, bátorítva őket. Elutazása előtt a miniszter fogadta lapunk munkatársát és ki­jelentette, hogy a segítés nem fog elmaradni, mert a kormánynak nemcsak akkor van szüksége az adó­alanyokra mikor adót kell fizetni, hanem akkor is kezét fogja neki nyújtani mikor saját hibáján kívül bajba került. Gondom lesz az ár­vízkárosultakra és hiszem, hogy jelentős segélyt tudok biztosítani, bár a mi kezünk is kötve van. Egy órai pihenés után a 10 órai vonattal Mayer János kíséretével együtt elutazott Budapestre. Károly József A főispánt kormánybiztossá nevezték ki. Lengyel Zsolt h. államtitkár miniszteri biztos. Megírta a Békésmegyei Hírlap, hogy a reánk zúdult óriási vesze­delem második napján a földmi­­velésügyi miniszter Kovacsics Dezső dr. főispánt miniszteri biztossá ne­vezte ki Békés és Biharvármegyék vízzel veszélyeztetett területére. Hogy azután a főispán hatóköre és intézkedési joga teljes lehessen a kormány a hét közepén kormány­biztossá nevezte ki a főispánt, aki­nek kinevezését Mayer János föld­­mivelésügyi miniszter hozta ma­gával. Ugyanakkor a népjóléti mi­niszter Lengyel Zsolt h. államtit­kárt, akit a pillanatnyi segélynek szánt 100 milliós adománnyal a helyszínre küldött miniszteri biz­tossá nevezte ki és a segélyezési akció vezetésével bízta meg. A kormányzó út a­z árvíz sújtotta területen. Sehol sem volt fogadtatás. Nagybányai Horthy Miklós Ma­gyarország kormányzója az árvíz súj­tott területek meglátogatására várme­gyénkbe érkezett. — Magyarország Nagyura saját szemeivel akarta látni azt a borzalmas katasztrófát, mely a karácsony ünnepén zúdult reánk. A kormányzó látogatásáról alábbi tudó­sításunk számol be: Horthy Miklós kormányzó szűkebb körű kíséretével szombaton hajnalban 3 óra 14 perckor a rendes személy­­vonathoz csatolt kocsijában Békés­csabára érkezett, ahol reggel­­26 óráig szalonkocsijában pihent, majd 6 órakor fogadta a megjelent ható­ságok és a katonaság vezetőinek jelentését. Már megérkezése előtt közölte a kabinetiroda, hogy a Főméltóságú Úrnak az az óhaja, hogy hivatalos vagy ünnepélyes fogadtatás sehol se legyen, mert nem óhajt egyetlen embert sem elvonni a mentés munkájától, sőt ha Kovacsics főispán, kormánybiztos va­lahol máshol van elfoglalva, ő is csak végezze nyugodtan a mentés munkáját. Reggel­­27 órakor a Kormányzó Úr, Kovacsics főispán-kormánybiztos és a megjelent hatósági személyek kíséretében az A. E. G. V. külön motorján Vésztőre utazott, ahova 9 óra előtt 5 perccel érkezett meg. A sokat szenvedett lakosság hálás szeretettel fogadta a kormányzót, aki az infor­mációk meghallgatása után azonnal a kár nagysága iránt érdeklődött a község elöljáróságától és a főszolga­bírótól. Az egyik munkás osztag fel­váltását nézte meg ezután a kor­mányzó és a munkások közül többe­ket megszólított és a részletek iránt tudakozódott. A kormányzó és kísérete ezután a református templom tornyából nézte meg az árterületet, majd kimentek az elöntött területekre, melynek egy részét motoros pontonon járták be. A kor­mányzó és kísérete délelőtt 11 órakor indult vissza Csabára, ahonnan a délutáni órákban Gyulára érkezik. Vasárnap, 1926. január hó 3. megindult az árvíz károsultak felsegítése A népjóléti miniszter 100 milliós adománya. Az a súlyos kereszt, mely a kará­csonyi árvíz képében zudult reánk és vármegyénk több részére, meg­mozdította az emberi érző sziveket. A katasztrófális csapás úgyszólván az utolsó falat kenyeret vette ki so­kak szájából és ezeken segítendő a népjóléti miniszter a vész harmadik napján 100 millió koronás pillanatnyi segélyt adott, melyet Lengyel Zsolt h. államtitkár hozott magával és eb­ből a pénzből Vésztőn már letörölték a legégetőbb könnyeket. A bajba jutott gyulaváriak nemes szivű patronája gróf Almásy Dénesné, aki az első pillanatnyi segélyek után szerdán és csütörtökön 180 gyermeket látott el uj cipővel, ezenkívül egy öt tagú családot teljesen, tetőtől talpig felöltöztetett és a vész első napjától 180 menekültnek ad szállást és élel­met. A többi menekülteket Gyula város tanácsa vette oltalma alá. De megmozdult a társadalom is. A Reisner gyufagyár 10 milliós ado­mányával sietett a károsultak segé­lyezésére. — Városunk képviselője Lukács György 5 millió koronát aján­lott fel erre a célra. De nemcsak a gyulaiak, hanem a csabaiak is meg­mozdultak. Legelőször a békéscsabai evangélikus nőegyletet és a misszió társulatot kell megemlítenünk, akik a vésztői menekültek ellátása ügyé­ben fejtenek ki áldásos tevékenységet. Rosenthal Adolf pedig 50 mázsa lisz­tet ajánlott fel a menekülteknek. Hisszük, hogy ez csak kezdete a nagy akciónak, melynek hatalmas keretűvé való kiszélesítééshez a kor­mányzat adja meg az elhatározó lö­kést a földmivelésügyi miniszter ígé­rete és jelentése alapján. árvíz pusztít Erdélyben is. A trianoni ostobaság és rövid­látás, melyhez azután az oláhok embertelensége járult Erdélyben is borzalmas katasztrófa szülőanyja lett, honnan borzalmas áradásokról hoz hírt a táviró. A Körösök Szintye, Miske, Kis­­pél, Székudvar és Kisjenő helysé­geket borították el vízzel. A meg­duzzadt Issu Aknaszlatinát, Alsó és Felsővisó községeket öntötte el. Még rosszabb a helyzet a Szamos­­vidéken : Kolozsváron, Szamosfal­­ván, Bonchidán, Apahidán sok há­zat sodort el a víz. Kolozsvár és Bukarest között megszűnt a vasúti közlekedés. Désen 40 cm. magas az utcákon a viz. Az ár Aranyostordát is elpusz­tította és a sóbánya is tele folyt vizzel. A Maros a görgényi völgyet árasztotta el, elsodorva még a va­súti töltéseket is. Szilágysomlyó teljesen viz alatt van. Igen magas a Temes és a Béga vizállása is, melyek Temesvárt fenyegetik erő­sen. A Duna vízállása is igen ma­gas, azonban az inkább a szerbe­ket mint a románokat fenyegeti. RÁDIÓ akkumulátorok töltése és kezelése. H­ERCZEG GÁBOR műszerész és szerelő Korvin­ utca 6. sz. (a Vadász-kávéház mellett.) v*7 H bananBEHOZATALm NYUGATINDIAI BANÁN 4«-* M­BP.TELEFOH:182-85É

Next