Békésmegyei Hirlap, 1926. október-december (6. évfolyam, 79-105. szám)

1926-10-03 / 79. szám

2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Vasárnap, 1926. október hó 3. A gazdák joga. Az utóbbi hónapokban hangok hallatszottak, amelyek hatásköri ellentéteket akartak kiélezni a gaz­datársadalom és a kereskedelem között. Tudvalevő, hogy a hábo­rús felfordulás után Magyarország helyzete a külfölddel való viszony­latban lényeges változáson ment keresztül. A volt közös vámterület két részre szakadt szét, piacainkat elveszítettük s a gazdatársadalom nehezen várta, hogy az arra hivatott kereskedelmi szervek a rájuk váró profír-munka elvégzésével megteremt­sék a magyar mezőgazdasági termé­nyek új kiviteli irányát. Sajnos, ez nem történt meg. Vagy kényelem­szeretetből, vagy alkalmazkodni nem tudásból, vagy pénzügyi ne­hézségek folytán a kereskedelem egyre késett hivatásának betölté­sével, ami a mezőgazdaságra igen súlyos következményekkel járt. A fentiekből eredő értékesítési válság 1921—25-ben érte el tető­fokát. Ezekben az esztendőkben a Duna—Tisza közének, Hevesnek, Szabolcsnak a termelő lakossága a legkínosabb helyzetbe jutott, mert nem tudta, hogy a nyakán romló, terméssel mit kezdjen és jövedelme nem lévén, hogyan fogja fedezni fokozódó köz- és magánterheit ? Ebben a kényszerhelyzetben, nem tart halasztást a gazdatársadalom­nak az az elhatározása, hogy a szövetkezés önsegélyének eszközei­hez fog nyúlni. Kétségtelen, hogy a gazdatársa­dalomnak és úgy mint bárki más­nak joga van a szövetkezéshez. Szövetkezik egymással ipar és ke­reskedelem, gyakran nem is legális, hanem önző gazdasági célokért, amikkel szemben a gazdák szövet­kezése a legjogosultabb önsegély és önvédelem jegyét viseli magán. Ezt a mozgalmat egyes gazda­sági körök részéről az utóbbi idő­ben koncentrikus támadás kezdi érni. Ezekkel a támadásokkal szem­ben az objektivitás könnyen meg­találja az ellenérvet. Előre kell bo­­csájtani, hogy maga a gazdatársa­dalom az, amely a szövetkezést nem öncélnak, hanem csupán esz­köznek tekinti, ott ahol annak szüksége felmerül. Ugyancsak a gazdatársadalom az, amelyet józan mérséklete megóv attól, hogy ki­sajátítani próbálja a kereskedelem közhasznú tevékenységét. Viszont nagyon természetes, hogy a legutóbbi évek értékesítési ka­tasztrófája után a gazdatársadalom kénytelen volt a szövetkezés segít­ségéhez nyúlni. A gyakorlatban károsnak bizonyult az a körül­mény, hogy pl. a magyar gyü­mölcskereskedők egész kiviteli tö­rekvésüket csupán a bécsi és a budapesti piacra összpotosították. A külföldi piacokat meglehetősen elhanyagolták és az árának egy­két értékesítési pontra való töme­ges zúdulása, árlemorzsolódást, bi­zonytalanságot és sokszor súlyos károkat vont maga után. E káros gazdasági akadályok­kal szemben tenni kellett valamit . A szövetkezés vállalta, hogy le­rombolja a magyar kivitel útjába gördített akadályokat, felkutatja a távoli vevőket, kitolja a távolsági szállítás határát s megtanítja azo­kat a csomagolási módokat, ame­lyek lehetővé tudják tenni a távoli piacoknak károsodás nélkül való elérését. Ez a munka azt lehet mondani fényesen sikerült. A romlandó ma­gyar gyümölcs és főzelék ma már versenyképesen jut el Bécsen túl Boroszlóig és Münchenig! Ha ez még nem történt volna, a magyar termés értékesítését az idén katasz­trófa sújthatta volna. Hiszen egye­dül a kecskeméti piacról 900 va­gon gyümölcsöt és zöldséget indí­tottak el, mintegy 18 milliárd ko­rona értékben. És ennek az áru­tömegnek az úttörője az a har­madfél milliárd forgótőke volt, amit a szövetkezés céljai elérésére kapott kölcsön. Ez a forgótőke egyfelől nivellálta a gazdák javára az árakat, másfelől pedig megte­remtette a kereskedelem tőkéjének csatlakozását. Nem volt tehát mo­nopólium, mert hiszen csupán a kecskeméti piac forgalmának le­bonyolítása 6 milliárd forgótőkét igényelt. A magántevékenység te­hát kellő érvényesülési térhez jutott. Ami a szövetkezetek állami támo­gatását illeti, ezt csak akkor lehet kifogásolni, ha a hozott áldozat az elért eredménnyel nem arányos. Annak idején, a békeidők boldog és biztos konjuntúrájában, az ál­lami iparpártolási akció egyetlen sorozata — Szterényi idejében — több mint 50 millió aranykoronát igényelt. Akkor ezt a horribilis ál­dozatot, amely természetesen jó­­részben a gazdák adójából hasító­­dott ki, agrár oldalról nem kifo­gásolták. Pedig az így támogatott gyáripar még drágábban is termelt a világpiaci árnál. Nem felel meg tehát az egyenlő mérték elvének, ha a szövetkezetek ügyénél túllépik a jogos bírálat­ határát. Akkor, amidőn szerte a világpiacon a magyar szövetkeze­tek úttörő munkája azzal a súlyos váddal találkozik, hogy egyes ma­gyar exportőrök évtizedeken át pancsolt borral, mézzel, hamisított liszttel és számos­­féle gazdasági visszaéléssel rontották le a magyar kivitel jó hírét, akkor amidőn a külföld a magyar áru megbízható­ságának bizonyítására az állami márkázás jótállását sürgeti, leg­alább is szerénytelenség olyan mér­tékig kifogásolni a szövetkezetek megbízható munkáját mint az bi­zonyos oldalról az utóbbi időben divatossá kezd lenni. Tavaszra marad a magánlakásépítő akció állami kölcsönnel való támogatása. A hárommilió aranykorona beruházási hitelt tisztviselői lakásépítési kölcsönökre fordítják. Budapestről jelentik . A beruhá­zások során engedélyezett három­millió aranykorona lakásépítési köl­csön szétosztása körül hosszas ta­nácskozások folytak s az volt a terv, hogy a szóbanforgó hitelt akként osztják fel, hogy a magán­­bérház építésekre egy­millió arany­koronát juttatnak, a fennmaradó összeget pedig részben a vidék, részben a budapesti köztisztviselői lakások építésére osztják ki, mint 50%-os kölcsön hozzájárulást. Ez a terv legutóbb megváltozott s oly értelemben döntöttek, hogy a tavasz folyamán már megkezdett magán bérházépítési akció folytatá­sát elhalasztják és a rendelkezésre álló hárommillió aranykoronát tel­jes egészében köztisztviselői lakás- , építésre osztják ki, amit külön kell kérvényezni. A magánbérházépítési­­ akció folytatását egyben tavaszra is halasztották el, amit egyrészt az­­ idő előhaladottsága tett szüksé­gessé, másrészt ezen időpontig ke­resnek az akcióra megfelelő fedezetet. A tisztviselő építőakcióra vonat­kozó 50 százalékos kölcsön­kiuta­lások máris folyamatban vannak s amint halljuk, a rendelkezésre álló kölcsönkeretet itt is nagy mér­tékben múlja felül a jelentkezők száma. Ugyancsak egyelőre ta­vaszra halasztották el az állami bérházak további építését is, amely akcióra szintén külön hitelkeretről fognak gondoskodni. LEGÚJABB. A „Békésmegyei Hírlap*’ eredeti rádió-jelentése. A szállodás kongres­­­szus résztvevői a Kormányzónál. ‘Budapest, október 2. A nemzetközi szállodás kongres­­­szus résztvevőit ma délelőtt Horthy Miklós kormányzó fogadta kihallga­táson. A kongresszus résztvevői a kihallgatás után a királyi várat, a koronázó templomot, a halászbástyát és a parlamentet tekintették meg. Este a Városligetben, a Mezőgazda­­sági Múzeumban a magyar borter­melés bemutatására a vendégek tisz­teletére szüreti mulatságot rendeztek. A kongresszus résztvevői elragadta­tással beszélnek Budapestről. ’Budapest, október 2. Újabb nyomozás Tisza István gyilkosai után. Gaertner Marcel, a Tisza gyil­kosság egyik elitéltje arra kérte a budapesti ügyészséget, hogy általa megjelölt alapon újabb nyomozást indítson. Az ügyészség helyt adott a kérelemnek. Képviselőből trafikos. Kállay Tamás nemzetgyűlési kép­viselő engedélyt kért a pénzügy­­minisztertől egy külföldi különle­gességi dohánykisáruda létesítésére. Amint az engedélyt megkapja, mandátumáról le fog mondani. Ritka eset, mikor többre becsülik a kistrafikot — a mandátumnál. A kormányzó és a kormány az állami pénzverőben. Csütörtökön délben a kormányzó, valamint a kormány több tagja alaposan megszemlélte az állami pénzverő gyárat, hol az új pengő­érmeket készítik. Nagy erővel fo­lyik a január elsején forgalomba kerülő fémpénzek verése s a kor­mányzó a látottak felett elismeré­sét fejezte ki. Ripka főpolgármester lemondott. A budapesti polgármester válasz­tás után dr. R­ipka Ferencz főpol­gármester megjelent gróf Bethlen miniszterelnöknél, akinél beadta lemondását. Az egyes hírek szerint a miniszterelnök a lemondást nem fogja elfogadni, mert Ripka sze­mélyéhez várakozások fűződnek. Kormányzói kinevezések. Horhy Miklós kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére Oros Dezső dr. szegedi főügyész­helyettest főügyésszé, Juck Gyula dr. törvényszéki tanácselnököt, a szolnoki törvényszék elnökévé ne­vezte ki. A kinevezések a mai hi­vatalos lapban jelennek meg és a fentieken kívül még 193 kineve­zést eszközölt a kormányzó az igaz­ságügyi tárca keretein belül. (MTI.) Francia-szerb baráti szerződés. Bár Is. Naacsics jugoszláv külügy­miniszter pénteken meglátogatta Poin­­carré francia köztársasági elnököt, akivel a jugoszláv külügyminiszter a francia-jugoszláv barátsági szerző­désre vonatkozólag folytatott beható tárgyalásokat. A barátsági szerződést a kiszivárgott hírek szerint Sándor szerb király hivatalos párisi látoga­tása alkalmával — melynek dátuma még nincs kitűzve — maga fogja aláírni. Mussolini és Chamber­lain találkozása. Bizonyára nagy jelentőségű az a találkozó, melyet az olasz mi­niszterelnök és az angol külügy­miniszter pénteken adtak egymás­nak, Livornó kikötője közelében. A beszélgetés a német—francia közeledés várható következményei­ről, továbbá Anglia és Itália közös érdekeinek együttes védelméről folyt, s hir szerint keresték az út­ját, hogy mi módon vehetik elejét annak, hogy a szlávok, közelebb­ről az oroszok és csehek befolyá­sukat az Adria partvidékeire ki ne terjeszthessék. Vallási viszályok miatt ostromállapot, London, okt. 2. A Daily Telegraph kalkuttai je­lentése szerint a bengáliai kerület­ben vallási viszályok következté­ben igen komoly helyzet állott elő. Az élet és vagyonbiztonság annyira veszélyeztetve van, hogy a kor­mánynak el kellett rendelni az ostromállapotot. (MTI.) Önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbántalmak miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­tudomású, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már félpohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldési hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. 152—18 ____ Árjegyzék ismét eladóknak kívánatra bérmentve.

Next