Békésmegyei Hirlap, 1927. október-december (7. évfolyam, 79-123. szám)

1927-10-02 / 79. szám

Gyula, 1927 október 2. Ára 16 fillér, Vasárnap VII. évfolyam, 79. szám. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP POLITIKAI LAP. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN ÉS VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal:­­ Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL 1 Előfizetési ára negyed évre 3 Pengő. Báró Wenckheim Béla­ utca 9. sz. 1 ------- — 1 Egyes szám ára: csütörtökön 10 fillér, Telefon sz. 134. | Kiadja a „Kultúra“ Lapkiadó R.-T. Gyulán. 1 vasárnap 6 oldalas 12 fillér, 8 oldalas 16 fillér. FöHHirtokrend­ezés. Az elmúlt héten magyaror­­szág úgynevezett előkelő agrár­vezérei összegyűltek, s nyoma­tékosan állást foglaltak az Or­szágos Földbirtokrendező Bíró­ság ellen. Követelték a nevezett bíróságnak az év végével leendő végleges megszüntetését, s a föld szabad forgalmának helyre­állítását. Rendkívül nagy fontosságú en­nek a kiváló értekezletnek az állásfoglalása, mert a leghiva­­tottabb és legilletékesebb szak­férfiak vettek abban részt. Ter­mészetes tehát, hogy csakis szakszerű bírálatok estek ott, amelyek a gyakorlati ismere­tekre és tapasztalatokra támasz­kodva törtek pálcát az úgyne­vezett földbirtokreform megálla­pítható sivár eredményei felett. Soha semmi le nem fogja mosni erről a két balkézzel megcsinált akcióról azt a bírálatot, hogy senkinek nem használt, ellenben mindenki szidja, aki belekerült. Szidja a megváltást szenvedő, akitől elvették a földjét akarata ellen olyan törvény alapján, mely kiáltó ellentétben van magán­jogunk egész szellemével, s amely erősen magán viseli az­­ 1918—1919. évek mázát. Szidja l főleg azért, mert a törvény vilá­­­­gos ígérete dacára jóformán , ellenérték nélkül vették el a volt­­< birtokostól az ingatlant és pedig egy szerencsétlenül megalkotott eljárás rendjén, ahol a megvál­tást szenvedő olyanformán van kiszolgáltatva az eljáró bírónak, mint pl. Magyarország Trianon­ban a nagy- és kisantantnak. De szidja a földreformot a bol­dogítani akart igénylő is. Mél­tán szidja, mert ebben a jóté­teményben valóban nincs kö­szönet. Igen sokszor alkalmat­lan talajon, a községtől távol, sáros időkben megközelíthetet­len helyen mit kezdjen az a szegény hadirokkant vagy hadi­özvegy azzal az 1—2 hold földdel, amit rendesen nem tud megmunkálni, s aminek a vétel­árát nem képes megfizetni. Hiába áltatjuk magunkat, el­hibázott kezdetnek a vége is csak rossz lehet. Már pedig Deák Ferenc is megmondotta, hogy rosszul gombolt mellényt előbb végig ki kell gombolni, s akkor lehet jól begombolni, így vagyunk ezzel a földreform­mal. A nagy sietségben és a bolsevizmustól való ijjedtségben nagy gyorsan összeütöttünk egy reformtörvényt, s ámbár évek során száz hibájára jöttünk rá, nem volt bátorságunk sutba dobni az egész balkezes művet, s helyette egy jót csinálni. És ennek a mulasztásnak a kárát sok évtizedig nyögni fogja az egész magyar társadalom. Mert nem lehet büntetlenül a gazda­sági törvényeket felrúgni, s min­den szakértelem nélkül, szak­kérdésekben hatalmi szóval ítél­kezni. Hadirokkantjaink, hadiözve­gyeink és hadiárváink minden támogatásra méltók, s erkölcsi kötelessége államnak és társa­dalomnak meleg szívvel gyá­­molitani őket. De a gyámolitás­­nak hasznát is lássák ám, mert az semmit sem ér, hogy a zöld asztal mellett szépen elgondo­lunk és keresztül erőszakolunk olyasmit, amivel a világon sen­kinek sem használunk. A föld­reform pedig nagyjában így sikerült. Reméljük, hogy a kormány méltó módon megfontolja azokat a súlyos szavakat, amelyeket közéletünk legelőkelőbb vezér­­férfiai leplezetlen őszinteséggel kimondottak. Nem szabad ezt a kérdést bürokrata szemmel nézni, s nem szabad a termő magyar föld jókora részét med­dőségre kárhoztatni a vaskala­pos bürokrácia jóvoltából. Ezen­felül azt se tévesszük szem elől, hogy mikor mi Genfben a bir­tokaitól megfosztott magyarok kártalanítását követeljük, akkor első­sorban nekünk magunknak kell jó példával előljárnunk, s a gyakorlatban is vigyük ke­resztül a teljes kártalanítást, amit maga a törvény kötelezően előír. Hála Istennek ma már ott tartunk, hogy ebből a kér­désből egész nyugodtan kikap­csolhatjuk a politikát, hadd fog­lalja el tehát a helyét a gazda­sági ésszerűség és magántulaj­don elve. A miniszterelnök ma veszi át a hivatalát. Bethlen teljesen egészséges és friss munkakedvvel lát ismét munkához. Ismeretes az a kritika, amelyben az egységes párt kisgazdaszárnya Dréhr államtitkárnak a drágasági ankétekkel kapcsolatos működését illette. Az ellentétek a legutóbbi na­pokban enyhültek. Szabó Sándor, a kisgazdapárt alelnöke tegnap felkereste hivata­lában Dréhr Imrét és távozása után a következő nyilatkozatot tette: Ha Bethlen miniszterelnök úr befejezi szabadságát és átveszi hi­vatalát, rendbejön az egységes párt kebelén belül is minden. Semmiféle különállásról, kü­lön orientációról nincs szó. Mindig voltak a kormánypártban bizonyos kérdések, amelyekben nem teljesen egyforma a párt tagjainak felfogása. Ezek azonban az együtt­működés alapjait nem veszélyezte­tik, mert Bethlen személye az a nagy összefogó erő, amely ezeket a nézeteltéréseket könnyen kielégíti, s a miniszterelnök, mint pártvezér, biztosítja a párt egységét. Most illetékes forrásból értesü­lünk Bethlen István gróf minisz­terelnök ma befejezi szabad­ságát, visszatér Budapestre és átveszi hivatalának veze­tését.­­A miniszterelnök teljesen egészsé­ges és friss munkakedvvel lát ismét munkához. Túlbecsül a Népszövetség tekintélyét és hatalmát. A „Times“ szerint is felesleges újabb garanciákat megteremteni. London, szeptember 30. A Times ma vezércikkben foglalkozik a Nép­­szövetség ülésszakának eredményé­vel. Leszögezi Anglia hivatalos állás­pontját az európai problémákban. Abból indul ki, hogy a Népszövetség tekintélyét és hatalmát igen gyakran túlságosan felbecsülik. Nagyobb je­lentősége van a locarnoi egyezmény­nek, melynek végső konzekvenciái még nem következtek be, azért tehát teljesen felesleges új európai garan­ciákat megteremteni. Ezután a Times a háborús felelősség kérdésének is­mételt bolygatása ellen száll síkra. Majd azt írja, hogy Chamberlainnek teljesen igaza van abban, hogy távol akarja magát tartani újabb európai kötelezettségtől. Orvosi gyűlés Békéscsabán. Békéscsabán ma jönnek össze a megyei orvosok és a szegedi kerület fogorvosai, hogy részint kari érde­keiket beszéljék meg, részint és leg­­főképen, hogy tudományos előadá­saikkal embertársaik javát mozdít­sák elő. A tudományos gyűlés annál na­gyobb jelentőségű, mert ilyen ter­mészetű gyűlés vidéki városban eddig alig 1,2 volt. A gyűlés a csabai városháza nagytermében délután 3 órakor veszi kezdetét, amikor is a Magyar Fogorvosok Országos Szö­vetsége tartja plenáris ülését, melyet öt órakor követ a tulajdonképeni tudományos orvosgyűlés, melyen a gyulai orvosok is csaknem teljes számban vesznek részt. Iparosok a fényűzési­ és forgalmiadó ellen. Budapest, szept. 30. Az országos iparegyesület végrehajtó bizottsága Kaszab Aladár alelnök elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatták a fényűzési és forgalmiadó reformjának kérdését. A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy a rendelettervezetben számos olyan pont van, amely a kézműiparosokra kedvező, mégis a tervezet valóra válása a kézműiparra nézve számos vonatkozásban igen súlyos következményekkel jár. Az iparegyesület a miniszterhez intézett feliratában a kérdésre nézve kifej­tette véleményét és reméli, hogy a miniszter által összehívandó megbe­szélésen sikerül a sérelmeket orvo­solni. A „VADÁSZ“ KÁVÉHÁZBAN október hó 1-én, szombaton este disznótoros vacsora Szives pártfogást kér­t Gáspár István.

Next