Békésmegyei Hirlap, 1928. április-június (8. évfolyam, 77-145. szám)

1928-04-01 / 77. szám

Gyula, 1928. április 1. Vasárnap Ára 12 fillér. Viki. évfolyam 77. szám BÉKÉsmegyei hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési ára: egy hónapra Gyula, Báró Wenckheim Béla­ ^ Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL. ^ 2 pengő, negyedévre 6 pengő, »tea 9. sz Telefon 10. és 134. V Kiadja a­z jKultura.. könyvnyomda és ▼ £ £ yes szám­ára: hétköznapon Nyomda: Corvin­ utca 2. szám. lapkiadó részvénytársaság. Gyulám: 10 fillér, vasárnap 12 fillér. Többet team, mint beszélni, ezt vallja programjának a város első polgára. Beszélgetés dr. Varga Gyula polgármesterrel. A városháza nagyterméban dísz­­ruhás hajdú áll a polgármester ajtaja előtt. Benn a szobában az új polgármester, dr. Varga Gyula fogadja a látogatók gratulációját. A csütörtöki tanácsülésen már ő elnökölt, ő írta alá a tanács ha­tározatait, de azért még nem vette kezdetét a köznapi munka a pol­gármesteri szobában. Látogatók jönnek, látogatók mennek, meg­jelent már az első üdvözlő küldött­ség is: a polgári fiúiskola tanári kara Schreibert Ottó igazgató ve­zetése alatt tisztelgett a polgár­mesternél és meleg szavakkal kö­szöntötte az iskolát fentartó bőkezű város első polgárát. Megjelent az első ujságíró is, hogy mingjárt a kezdet kezdetén inter­jút kérjen az uj polgármes­tertől. Dr. Varga Gyula mosolyogva fogadja és (látszik, hogy még egészen új polgármester) készsé­gesen válaszol is a kérdéseire. Az első kérdés lehetne-e más, mint ez: hogyan érzi magát a polgármesteri székben ? — Egyelőre még csak tisz­telgő látogatásokat teszek és üdvözlő látogatásokat fogadok. Tegnap tisztelegtem a várme­gye főispánjánál és alispánjá­nál, holnap pedig megkezdem látogatásaimat a városban. A második kérdés a polgármes­teri program iránt érdeklődik. Erre már valamivel körülmé­nyesebb a felelet : — Hogy polgármesterré meg­választottak, a képviselőtestü­letnek egy egyszerű, de igen értelmes tagja azt mondotta nekem a választás után : „Rá­szavaztam a tekintetes úrra, mert úgy gondolom, hogy töb­bet tesz, mint amennyit beszél“. Látja, ez a programom : többet tenni, mint beszélni! — Ezt várja a polgármester úrtól az egész város. Tetteket, komoly alkotásokat vár a tespedés hosszú időszaka után. — Az alkotó közigazgatáshoz a mai viszonyok nagyon ne­hezek. A gazdasági kérdés ma mindennek az alapja és ma a gazdasági viszonyok szerfelett rosszak. Az első lépés az alap megteremtése az alkotó köz­­igazgatáshoz, ennek pedig első feltétele a lakosság gazdasági hely­zetének javítása. — És mik erre a módok és esz­közök ? — Erre többféle mód és eszköz van, ezek közül azon­ban mindig csak a megvalósít­­hatóval szabad — még gon­dolatban is — foglalkozni, mert a felmerülő kivihetetlen tervek­kel való foglalkozás a megölője minden eredménynek. Ha a la­kosság gazdasági helyzetén le­het javítani, s itt az eredmény már látszik és abból a köz­célokra a felesleg igénybe vehető, lehet a további munkát meg­kezdeni, de még mindig az adózóktól igénybe veendő áldo­zatoknak a legszükségesebbre és egyben leghasznosabb beru­házásokra fordításával. És csak így lehet fokozatosan tovább haladni s mindig messzebb menő célokat kitűzni, melyek között a hazafias, az egészség­­ügyi, a kulturális, a kényelmi és fényűzési szempontokat szol­gáló célok között a sorrendet mindenesetre meg kell tartani. — Szóval a program: előbb gazda­sági fellendítés s azután a kultu­rális és szociális alkotások. — Úgy van. Mert bár lelkem egész hevével rajongok a kul­turális haladásért, mégsem tehe­tem teljes egészében magamévá azt az egyre erősbödő jelszót, hogy csakis kulturfölényünkkel győzedelmeskedhetünk. Szerin­tem ennek a kétségtelenül kívánatos kulturfölénynek csak akkor lehet átütő ereje, ha gazda­sági fölénnyel párosul. Tehát elsősorban gazdasági fö­lényre kell törekednünk. — És ehhez mi a részletes pro­gram ? — A részletes program ? Egy epizóddal felelek erre hadifog­ságom történetéből. Nehezen vártam a messze idegenben a hazai híreket, amikor a kezembe került valahonnan a Pesti Hír­lap egy többhónapos, régi pél­dánya. Akkor alakult meg az Esterházy-kormány és a lap közölte az új miniszterelnök programját. Gyönyörű program volt, mindent felölelt, egy év­század sem lett volna sok a teljes megvalósításához. És Esterházy kormánya alig élt egy esztendőt. Látja, én fordítva szeretném csinálni a polgár­­mesterségemmel: kevesebb pro­gramot és jóval hosszabb, ered­ményes munkálkodást .. . A kielégítetlen újságírói kíván­csiság mellett is el kell ismernem, hogy igaza van a polgármester urnak. Vermes Ernő. natórium, melynek dr. Lukács György az elnöke, most egy újabb, 4t­ ágyas pavillont építtet Gyulán és ezenkívül kibővitteti a szana­tórium ebédlőjét. A munka 130— 140 ezer pengőbe kerül és ennek a nagy munkának a vállalatba adása nem az ipari blokk programjának megfelelően, vagyis szakmánként történik, hanem együttesen, gene­rál-vállalkozók felhívása útján. A munka pályázati határideje ma járt le, a szanatórium irodája tele van generál-vállalkozókkal és hamaro­san megtörténik a döntés is. Dr. Lukács György helyi expo­nensét tudomásunk szerint felke­reste a gyulai iparosság néhány vezető tagja és figyelmeztette erre a visszás helyzetre. Az illetők kap­tak is némi biztatást, ez azonban az ügy sürgősségére való tekintet­tel nem kielégítő és a gyulai ipa­rosság most kíváncsian várja, vár­jon dr. Lukács György, a szanató­rium elnöke, szembehelyezkedik-e dr. Lukács Györggyel, a parlamenti ipari blokk tagjával! Bethlen kibékült Nagy Emillel. Budapest, márc. 31. Walkó Lajos külügyminiszter felhívás folytán fog­lalkozott a Nagy Emil ismert cikke folytán felmerült esettel. Tegnap a külügyminisztériumban Walkó Lajos elnöklete mellett értekezlet volt, ame­lyen Bethlen István és Nagy Emil is részt vettek. Az értekezleten meg­állapították, hogy a felmerült sze­mélyi kérdések félreérértésen alapul­tak. A miniszterelnök nem akarta Nagy Emilt publicisztikai működé­sében megbántani, Nagy Emil viszont kijelenti, hogy nem akart cikkeiben olyant mondani ami az optáns ügy­ben kihatással lett volna. Ezután megállapították, hogy a félreértések elsimítása után semmi értelme sincs az ügynek bírói úton való folytatá­sának. 9 atizsef-szanatórum építkezése és a gyulai iparosság. (A Békésmegyei Hírlap munkatár­sától.) A gyulai ipartestületben február 26-án tartott bőripari nagy­gyűlésen megjelent dr. Lukács György országgyűlési képviselő is és bejelentette, hogy belép a par­lamenti ipari blokkba. Az iparosság örömmel fogadta ezt a bejelentést, mert természetesnek tartotta ezek után, hogy Lukács György ma­gáévá tette a parlamenti ipari blokk programját. Ennek a programnak egyik legsarkalatosabb pontját ké­pezi az építkezési munkálatoknak szakmánként való kiadása, az u. n. generál-vállalkozások csökkentése és idővel teljes megszüntetése. Az iparosság bízott benne, hogy Lukács György, aki fentartás nél­kül lépett be az ipari blokkba, tel­jes egészébe elfogadja annak pro­gramját is. Ezzel szemben most mi történik ? Az, hogy a József főherceg sza­ Terü­­etki sajátít és szükséges a békés-Marosi útépítésnél. Békés megegyezést óhajt a vár­megye a telektulajdonosokkal. (A Békésmegyei Hírlap munkatár­sától.) A békés kondorosi út építési munkálatai nagy erővel folynak. Mint­egy 500 munkás dolgozik az út épí­tésén és remény van rá, hogy ez a fontos útszakasz még ez évben át lesz adható a forgalomnak. Az útépítés kapcsán szükségessé vált mintegy 700 folyóméternyi szakaszon, hogy az új út céljaira bizonyos terület­részek az érdekeltektől kisajátíttas­­sanak. Miután az ilyen kisajátítási eljárás sokáig húzódik el, ami lehetetlenné tenné az útszakasznak még ebben az évben való kiépítését, a várme­gye alispánja elrendelte, hogy április 5- én ebben az ügyben Békéscsabán helyszíni szemle tartassék, az érde­kelt földtulajdonosok bevonásával. Miután remény van arra, hogy az érdekeltekkel ebben a kérdésben a kisajátítási eljárás mellőzésével is meg lehet egyezni, dr. Daimel Sán­dor alispán felhatalmazta dr. Márky Barna vármegyei főjegyzőt, aki a helyszíni szemlén a vármegyei ható­ságot fogja képviselni, hogy a föld­­tulajdonosok kártalanítása ügyében méltányos egyezséget kössön az ér­dekeltekkel. az adóbuza ára. Budapest, márc. 31. A pénzügy­­miniszter április hóta az adóbuza árát métermázsánként 28 pengőben állapította meg. Löwy és Laufer fakereskedőknél Száraz akác szőlőkaró kapható. Telefon 52. Telefon 52.

Next