Békésmegyei Hirlap, 1929. január-március (9. évfolyam, 1-73. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Ára 10 fillér. Gyula, 1929. január 1. Kedd, IX. évfolyam 1. szám. BÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési ára: egy hónapra Gyula, Báró Wenckheim Béla­ . Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL. 2 pengő, negyedévre 6 pengő, utca 9. sz. Telefon 10. és 134. v Kiadja a „Kultúra“ Könyvnyomda és­­ Egyes szám­ára: hétköznapon Nyomda: Corvin­ utca 2. szám. Lapkiadó Részvénytársaság, Gyulán. Á/­., rijfe, *0 fillér, vasárnap 12 fillér. tíz esztendő hajnalán. Messze keleten, hol a földi hatalmak piramisokat építtettek magunknak a leigázott népek­ből lett rabszolgákkal, melyek dicsőségüket örök időkre hir­dessék, a Nílus partján állt egy asszonyt, egy anyát ábrázoló szobor. E márványból készült szobor­ról a régi monda azt beszéli, hogy minden hajnal hasadáskor a nap első sugaraitól körül­ölelve élni kezdett és csodás, tündéri hangokon dicshimnu­szokat zengett a feltűnő nap­istennek, köszöntve őt, az élet­adót, a megtartót, a soha meg nem szűnő melegnek forrását és kérve őt, hogy gyermekeit, népét el ne hagyja, munkáik­ban biztatgassa, bánatukban vi­gasztalja, harcaikban erősítse, bajaikban megsegítse. A hatalmas napisten öröm­mel fogadta a dicsőítést, meg­hallgatta a hő imát és hosszú évezredeken melléje állt a már­ványanya gyermekeinek, né­pének. Nekünk magyaroknak is van egy édesanyát jelképező esz­ményi szobrunk, — Hunnia. — E szobor talapzata az ezeréves magyar föld, gyermekei, népe mi vagyunk, megalázott, porba­­sujtott, megcsonkított magyarok. Az uj esztendő hajnalpirkadásá­­nál a mi szobrunk, a mi anyánk is újra éled a tetszhalálból, ez­redéves szent alakját körc­só­­kolgatják az újév uj nap­­o­k első sugarai. Mi lábaihoz borulva vele együtt zengjük a legszebb ma­gyar imát: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Oh nagy Isten, magyarok Is­tene hallgasd meg Hunniának és népének buzgó imáját! Ez uj esztendőben hirdesse napodnak pirkadó hajnala, ra­gyogó sugara a feltámadás szent bizonyságát és ez év lenyugvó napja takarja be bíborpalástjá­­val a szabad Nagymagyaror­­szág bérceit, lankáit, rónáit, fo­­lyóit és tengerét! Pozsonyban felállítja a magyar egyetemet. Pázsony, dec. 31. A felvi­déki magyarság magyar nyelvű egyetemet készül felállítani Po­zsonyban. A prágai kormány két igen súlyos feltételhez kö­tötte a pozsonyi magyar egye­tem felállítását. Az egyik kikö­tése az, hogy az egyetem költ­ségeit a magyarságnak kell vi­selni, a másik feltétele pedig az, hogy a pozsonyi tót egye­temnek elhelyezéséről is a ma­gyarságnak kell gondoskodnia. A felvidéki magyarság vállalta ezeket a súlyos feltételeket és az illetékes tényezőkkel már meg is állapodott abban, hogy a pozsonyi tót egyetemet Kas­sára helyezik át. Lemondott a szerb kormány. Belgrádi, dec. 31. (Avala). A mi­niszterelnökség közleményt adott ki, amely szerint Korosec miniszterel­nök tegnap délben benyújtotta a ki­rálynak a kormány lemondását. Mint­hogy a király még nem gyógyult fel teljesen betegségéből, a lemon­dás felett csak két-három nap múlva fog dönteni. Belgrád, december 31. (Magánje­lentés). Korosec miniszterelnök teg­nap délben benyújtotta a kormány lemondását. A délután kiadott hiva­talos komüniké azt mondja, hogy a király influenzája miatt csak két nap múlva dönthet a lemondás felett. Általában biztosra veszik, hogy a király a lemondást elfogadja. A Pravda szerint a válságot felhasz­nálják arra, hogy az uralkodó az általános politikai helyzetet megbe­szélje a politikai vezérekkel. Erre a megbeszélésre meghívják a zágrábi politikusok köztük dr. Macseket és Pribicsevics Szvetozárt is. Belgrád, dec. 31. A kormány le­mondását az itteni lapok szerint Zágrábban meglehetősen közömbö­sen fogadták. Pribicsevics eleinte egyáltalában nem akart nyilatkozni, későbben azonban kijelentette a Politika munkatársa előtt, hogy ha a válságot csak a szerb pártok vi­szálykodása idézte elő, úgy az egy­általán nem érdekli a horvátokat, ha azonban azért tört ki a válság, hogy új politikát inauguráljanak és az állami berendezkedést újjá­építsék, úgy az a legnagyobb mér­tékben érdekli Horvátországot. Vé­gül hangsúlyozta, hogy a paraszt­demokrata koalíció nem adja fel kö­veteléseit. Hass József hatalmas beszéde a magyar sajtóról és a magyar együttérzés újjászületéséről. Budapest, dec. 31. A Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete valamen­­­nyi újságíróintézménnyel együttesen tisztelgett tegnap délben Vass Jó­zsef népjóléti miniszternél és az év­forduló alkalmából a magyar újság­­írórend újévi üdvözletét tolmácsolta. Vass József népjóléti miniszter Dréhr Imre államtitkár jelenlétében fogadta a küldöttséget. A minisztert Salusinszky Imre felelős szerkesztő köszöntötte, akinek üdvözlő beszé­dére Vass József hatalmas beszéd­del válaszolt: — A sajtó fontosságát, — hogy örökké kedvenc témámról, Szent Ágoston vallomásából és működé­séről beszéljek, — Szent Ágoston is említette már! A modern ember­nek is legalább erre a műveltségi magaslatra kell emelkednie. De ne erről beszéljünk, hanem inkább a társadalomról, vonatkozással a sajtó lelkületére és a sajtó munkásságára. A társadalom öntudata nem virág­zott még ki nálunk annyira, mint a műveit nyugaton. Pedig a társa­dalomnak sokkal nagyobb a fontos­sága, mint látható volna. Amikor nálunk arról van szó, — bár poli­tizálni nem akarok,­­ hogy a kormányhatalom túlteng, hogy min­denhatósága annyira megy, hogy a függő egyéniségek számát ijesztően szaporítja, úgy ezzel szembe kell állítanom azt, hogy a magyar tár­sadalom nem ébredt még fel saját feladatainak öntudatára és nem végzi el feladatát, a kormánynak kell te­hát ezt elvégezni, mert nem nézheti tétlenül, hogy ezek a fontos mun­katerületek gondozatlanul maradja­nak. A­ társadalomnak ezt a szunnyadó­­ illatát azonban, amely latens módon megvan, csak az a baj, hogy rejtett, fel kell ébreszteni. Egyetlen eszköz van csak erre: a sajtó, amely a maga ezernyi harso­nájával, milliárdnyi ólomkatonáival elmasíroz a magyar öntudatba. A sajtó könnyű dandárai hamarabb eljutnak a nemzeti gondolatba, mint a nehezebb lovasság: a könyv. A revíziós gondolaton kívü­l talán egyetlen téren sincs meg a nemzet­ben az együttérzés és egyet akarás. Itt látom én a magyar sajtó rend­kívül nagy szerepét. A társadalom­nak meg kell értenie, hogy a sajtó munkásait meg kell szabadítani az „atra cura“-tól és olyan helyzetet kell teremteni, hogy a sajtó em­bere, a tollnak férfia egyedül üljön a saját szellemi nyeregében és ne legyen ott mögötte az „atra cura". Ezért fogtunk össze, hogy az új­ságírók nyugdíjegyesületét a társa­dalom segítségével rendbehozzuk. Ez a munkánk még nincs elvégezve. Ha a magyar törvényhozás, a ma­gyar kormány, a magyar állam ki­tüntető módon fordult is felénk, ha a társadalom különböző rétegei fe­lénk nyújtották is segítő jobbjukat, ez a munka koránt sincs még be­fejezve. Annyi bizonyos, hogy az érdeklődés az újságírórend iránt fel­élénkült. Maga az ország kormány­zója is kinyújtotta acélos jobbját a magyar újságírók felé. Ezt a fel­élénkült érdeklődést köszönti és azt kívánja, hogy járja be az egész tár­sadalmat, a magyar együttérzés és magyar egyetakarás rinascimentojá­­nak esztendejében. Ne engedje a magyar társadalom, hogy amikor körülöttünk új tavaszok ébredeznek, megláttára a múltak bűneinek, csak­ nálunk ne legyen új, viharos ta­vasz. A társadalom álljon oda a maga egységében minden kezde­ményezés mögé, amely összefogja ezt az országot és nem engedi ki­billenteni a történelem serpenyő­jéből ! A jó Isten áldjon meg bennün­ket úgy, aminthogy erős és egyet­len akarattal magyarok tudunk lenni! A miniszter gyönyörű beszédét nagy lelkesedéssel fogadták az egy­­begyült újságírók. Pusztít a spanyolnáth­a Berlinben, Berlin, dec. 31. A spanyolnátha­­járvány erősen terjed, a betegek száma naponta több százzal növek­szik. A berlini szanatóriumok és kórházak zsúfolási tömve vannak betegekkel. Kabulban a helyzet változatlan. Pesavar, dec 31. (Reuter). Az a két katonai repülőgép, amely angol csapatszállításokat végez, a kabuli menekülők második csoportjával ide­érkezett. A repülőgépek egy tanár feleségét és annak a hat török tiszt­nek a családját hozták magukkal, akik a kabuli hadseregben szolgál­nak. A menekülők szerint Kabulban a helyzet változatlan. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, IV. Egyetem­ utca 5. (A Belváros központjában.) 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozóhelye. — 100 modern kényelmes szoba. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene. — Az Erzsébet­­pince a főváros legszebb sörözője. — Polgári árak. 1995 *2p SZABÓ IMRE, tulajdonos.

Next