Békésmegyei Hirlap, 1929. július-szeptember (9. évfolyam, 146-221. szám)
1929-07-02 / 146. szám
Gyula, 1929. július 2. Kedd. Ára 10 fillér. IX. évfolyam 146. szám. nssn Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyula, Báró Wenckheim Bélautca 9. sz. Telefon 10. és 134. Nyomda: Corvin utca 2. szám. ♦ POLITIKAI NAPILAP: Főszerkesztő: Dr. CSIGE VARGA ANTAL. Kiadó a „Kultúra“ Könyvnyomda és Lapkiadó Részvénytársaság, Gyulán. ♦ Előfizetési ára: egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. Egyes szám ára: hétköznapon 10 fillér, vasárnap 12 fillér. Keservesen panaszkodtak a gazdák Szentesen és Szarvason. Szentes, jul. 1. Vasárnap igen népes gazdagyűlést tartottak a városban, amelyen a többek közt Csizmadia András orosházi országgyűlési képviselő is részt vett. A gyűlésen elkeseredett hangú felszólalások hangoztak el a társadalom mostoha helyzete miatt és feliratban kértek sürgős intézkedést a kormánytól. Hasonló hangulatban folyt le Szarvason Tóth Pál képviselő beszámolója is. A ,,Nu*mancia“ szerencsés megmentése. cMadrid, jul. 1. (Fabra) A Numancia megtalálásáról szóló hírt a kormányelnök nyomban továbbította az Aero Clubhoz, ahol azt kifüggesztették. A lakosság lelkes tüntetéseket rendezett az utcákon, a tömeg zajosan éltették Spanyolországot, Angliát és az angol tengerészetet. A tüntetők felismerték az utcán Jimenez és Inglesias aviatikusokat és éljenzés közt kisérték őket a hadügyminisztériumba. Délben rendkívüli minisztertanács volt és ennek tartama alatt érkezett meg Gibraltárból a második távirat, mely a megtalálás helyét is pontosan közölte, továbbá azt, hogy a Numancia 1* repülői mind megvannak és maga a hidroplán is jó állapotban van. A rendkívüli minisztertanács utasította a londoni spanyol követet, hogy fejezze ki háláját az angol kormány előtt. A spanyol király, aki épen Angliában tartózkodik, György angol királynak személyesen fejezte ki a spanyol nép háláját az angol tengerészeti aviatikusok értékes és sikeres segítségéért. Az „Eagle“ angol anyahajó kedden este érkezik Gibraltárba. A szegedi Kamara helyzetjelentése Gyula gazdasági életéről. (A Békésmegyei Hírlap munka ■társától.) A szegedi Kereskedelmi Iparkamara szombaton tartotta meg közgyűlését, amelyen a Kamara elnöksége beterjesztette a kamarai kerület városainak és vármegyéinek gazdasági helyzetéről szóló jelentéseket. A Kamara Gyuláról a következőket jelentette: Múlt évi jelentésünkben már megemlékeztünk arról, hogy Gyula városnak a lélekszámához és jelenlegi forgalmi viszonyaihoz képest aránytalanul nagyszámú iparossága van. A trianoni békeszerződés megkötése előtt a város iparossága készítményeit nagy részben a most elszakított területeken lévő községek lakossága vásárolta meg. A fogyasztó területek elvesztése és az a körülmény, hogy az önálló iparosok száma egyáltalán nem csökkent, az elmúlt évben még súlyosabb helyzetet és az ottani iparosok közt egészségtelen versenyt teremett. Általában a város ipari élete visszafejlődést mutat. Egy szakma van mindössze, amely állandóan fejlődik, ez Gyula város húsipara. Az ottani hentesipar, amely országosan elismert, fejlettségénél fogva nagy kivitellel dolgozik, számottevő tényezője kerületünk iparának is. Megfelelő tőke, illetőleg támogatás hiányában azonban ez az ipar sem képes teljes kapacitását kihasználni, ha azonban megfelelő tőkéhez vagy hitelhez jut, rövidesen egy új városrész keletkezik Gyulán, amely új lökést fog adni a város stagnáló gazdasági életének. Az ottani hentesipar újabban a tengerentúlon is összeköttetésekre tett szert. A gyulai bőriparosokat a régi fogyasztó területeinek elvesztésén kívül súlyosan érinti az állami megrendelések hiánya is, ami miatt nemcsak a kézműiparosok vannak tétlenségre utalva, hanem modernül berendezett szövetkezeti bakkancsgyár is kihasználatlanul hever. A város malomipara a múlt év folyamán meglehetős foglalkoztatásra talált. A Reisner rt. gőzmalom, a város legnagyobb malma a múlt év folyamán súlyos tűzkárt szenvedett és hosszabb idő szükséges, amíg a malom újra üzemképes állapotba hozható. A malom leégése az ottani munkapiacot is kedvezőtlenül érintette, mert emiatt mintegy 60 munkás volt kénytelen munkahelyét elhagyni. A gépekkel dolgozó iparosoknak nagy panasza az, hogy gépeik üzembetartásához szükséges villamosáramot túl drágán kapják, amellyel szemben Békéscsaba iparossága 50 százalékkal olcsóbb árban dolgozik és a fuvarköltségek dacára előnyösen veheti fel a versenyt Gyulán az ottani iparosokkal. 9 város képviselőtestülete nagy ellenkezéssel fogadta az új közigazgatási törvény rendelkezéseit. (A Békésmegyei Hírlap munkatársától.) Hétfőn reggel kilenc órakor nagy érdeklődés mellett nyitotta meg a képviselőtestület rendkívüli közgyűlését dr. Varga Gyula polgármester. Az első tárgy az új közigazgatási törvény alapján a képviselőtestületi tagok számának és a választókerületek beosztásának megállapítása volt. A szabályrendelet javaslat szerint Gyula városában minden 280 lakosra esne egy városi képviselő és összesen 44 választott és 44 virilis tagja lenne a közgyűlésnek. A törvény úgy írja elő, hogy „mintegy“ 400 lakosra esik egy városi képviselő és a tanács a „mintegy“ szócskára hivatkozva állapította meg 88-ban a képviselők számát. A képviselőtestület nagy felzúdulással fogadta a törvény rendelkezéseit és ellenkezéssel nyilvánult meg ellene. Az első felszólaló Lindenberger János indítványozta, hogy hasson oda a képviselőtestület, hogy az új tagok szívvel-lélekkel vegyenek részt a város igazgatásában és a közgyűlésekről való távolmaradásukat mandátumelvonással sújtsák. Steírgerwald István aggályosnak tartja a városi képviselők számának leszállítását. A mai idők nem alkalmasak erre és miután nem hátrányos, sőt előnyös, hogy Gyulán 200 képviselőtestületi tag legyen, ebben az értelemben írjanak fel a kormányhoz.Molnár Albert megállapítja, hogy a törvény a képviselőtestületi tagok számát városokban a törvény 120-ban maximálta. Indítványozza, hogy a város ezt a maximális számot állítsa be a szabályrendeletbe. Tr. Lusztig István szerint a képviselőtestületi tagok számának csökkentése veszélyezteti a város függetlenségét és autonómiáját. A 88 képviselőtestületi tag nem biztosíthatja az autonómiát. Középarányos számot 108-at indítványoz. c Metz József erős híve a létszámcsökkentésnek, de csak ha azt felülről kezdik. Azoknak a számát csökkentsék, akik ezreket vágtak zsebre a nyári vakációra. Gombkötő József tiltakozik az ellen, hogy ugyanannyi legyen a virilista, mint választott képviselő. Dr. Berényi Ármin indítványozza, hogy a maximumot állítsák be a szabályrendeletbe. A diktátori hatalom növekedését állapítja meg és ezzel szemben a népnek meg kell óvnia függetlenségét. Az elégületlenség terjed az alsó néposztályok körében és ezért biztosító szerepről kell gondoskodni, hogy katasztófa ne történjék. Módot kell adni arra, hogy a közönség óhajai mennél több képviselője révén kerüljenek napvilágra. Több képviselő között több kiváló szellem is akad. Dr. Varga Gyula polgármester válaszolt az elhangzottakra, majd szavazásra tette fel az indítványokat. A képviselőtestület nagy többséggel Molnár és Berényi indítványát fogadta el, mely szerint a szabályrendeletben 120 képviselőtestületi tagot állapítanak meg. Heilinger Károly főjegyző referálta ezután a polgári iskola udvarán fúrandó artézi kút ügyét. A kutat még az idén el kell készíteni 2000 pengős költséggel, ugyancsak az Ajtós utcai kifolyót, amely hat utcát lát el ivóvízzel. Dr. Berényi Árminnak az az óhaja, hogy tegyék lehetővé, hogy magánosok is bevezettethessék a kút vizét házaikba. Steigerwald József hozzájárul a fúráshoz, de magánosoknak nem engedné át a vizet.Molnár Albert versenytárgyalás kiírását javasolja. Traff Ferenc hozzászólalása után Heilinger Károly válaszolt az elhangzottakra, majd közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. A közgyűlés folytatását helyszűke miatt holnapi számunkban közöljük. Fizessen elő a Békésmegyei Hírlapra