Békésmegyei Hirlap, 1932. április-június (12. évfolyam, 73-145. szám)
1932-04-01 / 73. szám
Péntek, 1932 Április 1 POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: FELELŐS SZERKESZTŐ: PÉCZELY JÓZSEF GYULA, BÁRÓ WENCKHEIM BÉLA ► J UTCA 9. SZÁM :: TELEFON 10. SZÁM KIADJA : NYOMDA: CORVIN UTCA 2. SZ. ALATT A KULTÚRA NYOMDA ÉS LAPKIADÓ R. T., GYULÁN ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 6 PENGŐ : HIRDETÉSEK DÍJSZABÁS SZERINT HIRDETÉSEK ELŐRE FIZETENDŐK A városok pénzügyi egyensúlya. Egy érdekes és minden tekintetben figyelemre méltó memorandum jelent meg a napokban a Városok Lapjában, amely rávilágít a Csonka haza városainak mai helyzetére. A memorandum szerzője Heilinger Károly, Gyula városának főjegyzője, aki ezt a tartalmas és statisztikai adatokkal alátámasztott cikkét, hosszas tanulmányozás után, nagy körültekintéssel állította össze. Azt hinné az ember az első szemvetésre, hogy ez a munka egy olyan száraz tanulmány, amely csak a közigazgatási szakembereket s az ezzel foglalkozó tisztviselőket érdekli. De nem. Már az első mondatok után kellemesen csalódik az olvasó. Színes fotográfia, vagy inkább helyzetkép. A magyar városok hit tükre, mely az első soroknál megfogja az embert. A több hasábra terjedő, hatalmas memorandumból kiszakítunk egyes részleteket. Olyanokat, amelyeiránk, a mi városunkra is jellegzetesen vonatkoznak s így bennünket is egész közelről érdekelnek és érintenek. Két csoportra osztja a városokat az iró. Ipari és mezőgazdasági városokra. Gyula fekvésénél és lakossága túlnyomó részének foglalkozásánál fogva ez utóbbi csoportba tartozik s mint ilyen, a kincstár részéről mostoha elbánásban részesül. Erre igen világosan rámutat a cikk, amidőn kiemeli, hogy a városok 1912-től mekkora államsegélyben részesültek s egyesek a háború után és most, ahhoz képest, mily aránytalanul keveset, vagy sokat kapnak. Pl. Eger kapott 35 ezer, Szombathely 30 ezer, Gyula 28 ezer, Újpest 22 ezer koronát, most Eger 500 ezer, Szombathely egymillió, Gyula 300 ezer, Újpest közel kétmillió pengőt — az átengedett adókból. A világháború kitörésével a korona fokozatosan elvesztette vásárló erejét, mire az államsegítés megváltozott A kormány pótlékokat, drágasági segélyeket s természetbeni járandóságokat adott a városoknak, illetve ezek tisztviselői részére. Pár év múlva azonban ezek megszűntek s a törvényhozás a városok részére átengedte az általános kereseti adót, az illetmény kereseti, fogyasztási adókat, továbbá az italmérési illetéket és a forgalmi adóból is részesedést biztosított. Ez a rendelkezés egyes városokat nem remélt jóléthez juttatott, másokat pedig katasztrofális helyzetbe sodort. Ugyanis a mezőgazdasági városok óriási hátrányba jutottak az ipari városokkal szemben. A háború utáni években ez az elhatárolás nem volt nagyon szembeszökő, mert eleinte a gabonának és az állatoknak rentábilis volt az ára, azonban az erős csökkenés folytán az ezek után befolyó adó minimumra apadt s ezek a mezőgazdasági városok lehetetlen helyzetbe kerültek. Fokozta még a nehéz helyzetet az is, hogy az állam a forgalmi adónál fokozatosan áttért a fázisrendszerre. Ettől kezdve a gyárak a gyártás he- Gyulavárinál hétezer holdnyi víztüker fekszik a földeken, amelyből magyar részre ezerötszáz hald esik. A községet veszély nem fenyegeti. — Túlzottak a bihari árvízi hírek. (A Békésmegyei Hírlap munkatársától.) A Fehér és Fekete-Körös deltájában, Gyulavárinál a Fekete-Körös mellékfolyójának, a Tőz-nek vize ellepte a földeket. Az ármentesítő a vizet lokalizáló töltéssel tartja. Mintegy 7000 hold területű víztükör fekszik a földeken. Állandóan 100—150 munkás dolgozik a töltéseken. A védekezési munkálatokat nagyon nehezíti az állandó hullámverés. A 7000 katasztrális holdnyi víztükörből mintegy 1500 hold esik magyar területre, a többi román területen van. Gyulavári község körgátjától mintegy 3 kilométernyire a lokalizáló töltés és nyúlgátak védelmezik Gyulavárit. Közvetlen veszély nincs. A községet környező tanyákból 5 tanyát kilakoltattak. A biharmegyei árvizhirek túlzottaknak bizonyultak. Az tény, hogy a román részen lévő felfogó csatornák több helyen átszakadtak s igy a víztömeg magyar részre zudult, azok a hirek azonban, amelyek Sarkad, Geszt, Mezőgyán és több más biharmegyei községek veszélyeztetett helyzetéről szólnak, nem fedik a tényeket. Gyula város területén az Oláhréten és a Bánomban vannak még kisebb mennyiségű vadvizek. Ezeknek a belvizeknek a levezetése rövidesen megtörténik. Hirtelen elmebaj tört ki a Haruckern-téren egy fiatal orvos. (A Békésmegyei Hírlap munkatársától.) A reggeli órákban a Haruckern-téren nagy riadalmat okozott egy fiatalember. Feltűnően viselkedett, összevissza szaladgált a téren, majd hangosan kiabálva állást követelt. A járókelők a kiabáló őrölt fiatalember láttára értesítették a mentőket, akik nagy nehezen lefogták és a kórház elmeosztályára szállították. A szerencsétlen fiatalember dr. Tárcás István 27 éves diplomás orvos. Tegnap jött Gyulára Érmihályfalváról s nagybátyjánál, Tárnai Károly nyugalmazott törvényszéki tisztviselő Virág utca 17 szám alatti lakásán szállt meg. A fiatal orvos állítólag megszökött szülei érmihályfalvai lakásáról. Állítólag otthon is zavarosan viselkedett. A szerencsétlen fiatalembert az elmeosztályon vették ápolás alá. Igén fizették és fizetik az adót, vagyis az ipari városokban, hiába fogyasztották és fogyasztják ezeket a gyármányokat, esetleg jórészben a mezőgazdasági városokban. Ennek a kirívó rendelkezésnek az lett a következménye, hogy az ipari városok rendbe tudták hozni és tartani háztartásukat, míg a mezőgazdasági városok mind a tönk szélére jutottak... A memorandum végül rámutat a gyógyszerre is: Az állam vegye vissza a városoknak átengedett adójövedelmeket s térjen vissza a háború előtti segélyezés módozatához. Ne legyen az egyik város édes, a másik mostoha gyermeke a hatalomnak. Több életrevaló, helyes eszmét vet felszínre a memorandum írója, melyeknek megvalósítása új életet öntene a keservesen tengődő mezőgazdaság után élő városokba. Mint értesülünk, a memorandum gróf Pongrácz Jenő, városunk képviselője utján följutott a belügyminisztériumba s ott bizonyára mérlegelés alá fogják venni annak tartalmát. Szétszedik. Belenéznek. Megvizsgálják. S amint odafönn is meglátják a kórokozót, a mellékelt gyógyszert azonnal alkalmazni fogják, ami fölöttébb kívánatos volna már csak azért is, hogy a gyógyulás folyamata minél előbb megkezdődjék. Heilinger Károly h. polgármesternek a memoranduma, mely mint említettük, a Városok Lapjában jelent meg, az egész országra kiterjedő nagy érdeklődést és visszhangot keltett. Foglalkoztak vele a fővárosi nagy napilapok, még pedig oly intenziven s olyan hangot ütve meg, melynek rezgése a legmagasabb helyről a legkisebb zugig is eljutott. Különösen a „Nemzeti Újság“ szentelt nagy teret s kimentő ismertetést Heilinger Károly memorandumának, kiemelve annak rendkívül nagy értéke mellett őszinte, szókimondó, bátor hangját, világos és meggyőző adatait, érveit s végül kommentárként ő is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a városok törvényét sürgősen meg kell alkotni. (—)