Békésmegyei Hirlap, 1932. július-szeptember (12. évfolyam, 146-221. szám)
1932-07-01 / 146. szám
Péntek, 1932 július 1 óra 10 fillér XII. évfolyam, 146. szám. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: GYULA, BÁRÓ WENCKHEIM BÉLA UTCA 9. SZÁM :: TELEFON 10. SZÁM NYOMDA : CORVIN UTCA 2. SZ. ALATT FELELŐS SZERKESZTŐ: PÉCZELY JÓZSEF KIADJA: A KULTÚRA NYOMDA ÉS LAPKIADÓ R.-T., GYULÁN ELŐFIZETÉSI ÁRA: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 6 PENGŐ :: HIRDETÉSEK DÍJSZABÁS SZERINT HIRDETÉSEK ELŐRE FIZETENDŐK Silány germán másolni. Furcsa plakátokat ragasztgatnak újabban a főváros utcáira, melyek érdeklődést csak annyiban keltenek, hogy semmiféle választásnak még a szelét sem érezni s máris harcot vívnak a plakátok szerkesztői egymással. A magyar hitleristák dúló csatája ez. Ezideig senki sem tudott létezésükről s íme úgyszólván meg sem történt még pártalapításuk, máris három csoport ugrott ki a sorból s tépázzák egymás üstökét, mondván : mi vagyunk az igazi hitleristák. Korántsem foglalkozunk komolyan az ismeretlen magyar Hitler-párt belső harcával, rá is bízzuk ügyük elintézését, ami valóban csak az ő ügyük, mert kinek jutna eszébe, hogy komoly közéleti tényezőnek tartsa azt az alakulatot, amelyik táborral még nem is rendelkezve, éppenséggel nem szűkölködik vezérekben. Ezek közül az egyik, — akiről viszont a másik két csoport semmikép sem hajlandó elismerni az országos elnökségi tisztség birtoklásának jogosságát, — a parlamentben is felfűzte önön mellére a horogkeresztes jelvényt s igen gyér érdeklődés mellett előadta a párt programját. Íme, vezérkar és program volna, csak hiányzik azok tömege, akik ezt a programot magukévá téve, ugyancsak hajlandók volnának mellükre tűzni a nálunk csak geometriai formák alapján ismert német szélső nacionalista jelvényt. Hogy ezzel a csekély érdeklődésre érdemes üggyel egyáltalán foglalkozunk, ennek magyarázata csupán az, hogy nem nézzük jó szemmel, ha népünk felé valami olyant kínálgatnak, amely teljesen távol esik az érdeklődéstől. Abba egyáltalán nem szólunk, hogy Németországban milyen aktuális erők hatottak közre egy kifejezetten germán légkörben született szélső nacionalista gondolat népszerűsítésére. Ez Németország belső ügye s nyilván nagy ok volt arra, hogy ez az irányzat előtérbe nyomulhatott. Azt sem mondjuk, hogy helyes a Hitler-uniformis pártja, de semmi okunk sincs annak helytelenítésére, úgy ítéljük meg ezt a kérdést, mint ahogy tettük a fasizmussal kapcsolatban, melyről olasz vonatkozásban kitűnt, hogy nemzetmentő jelentőségű. De amikor felbuzdulva az olasz példán, akadtak Magyarországon is próbálkozások a fasizmus meghonosítására, maga Mussolini jellemezte a fasizta gondolatot oly módon, hogy az nem exporttermék, hanem kizárólag az olasz nép lelkiidőből fakadt rendszer. Bizony furcsa dolog lenne, ha valakinek egyszer az a gondolata támadna, hogy az Alföld akácos erdeit, mellyel rögzíteni lehetett a futóhomokot és a magyar talajt, valaki kiirthatja s helyettük a képzeletében elgondolt narancsligeteket akarná odavarázsolni. Éppen így vagyunk a hitlerizmussal is. Csináljon vele Németország azt, amit jónak lát, illetőleg kívánjuk, hogy a Hitler-gondolat alkossa meg Németországot olyan erős és boldog állammá, amilyenné mi kívánjuk, de a magunk részéről köszönjük ezt a német, nemzetmentőnek jelölt politikai elvet, nem kérünk belőle. A magyar hitlerizmus háromféle különböző plakáton nyilvánosságot sóvárgó párttoborzására és programjára vonatkozólag az a véleményünk, hogy a háborút követő nehéz időkben, amikor nemzetünk élet-halál között vergődve kapkodott levegő után, kínálgattak feléje különbő politikai csodabalzsamot, amely programpontok gyökeres feldolgozására s megkritizálására sajnos a reménytelennek látszó jövő, az elkeseredett hangulat s a nagyfokú letargia miatt bizony nem volt elég ereje. Ekkor egy erős antiszemita mozgalom vonult végig társadalmunkon, melyről idők múlásával kitűnt, hogy nem a magyar nemzet tradicionális lelkületéből fakadt. A magyar hitlerista pártok plakátragasztgatásaira csak azt a megjegyzést kívánjuk tenni: „Vigyázat, mázolva van!" Silány germán utánzat. Nem lehet megállapítani, hogy mi okozta a kápolna tetőterét. Ma délelőtt 10 órakor megtartották a tűzvizsgálatot a Békésmegyei Hírlap munkatársától.) A kedd délelőtti tűz ügyében ma délelőtt 10 órakor megtartották a tűzvizsgálatot A bizottságban résztvettek: báró Apor Vilmos apátplébános, Bagi Sándor városi műszaki tanácsos, Pettner József tűzoltóparancsnok, Balog Endre, az uradalom részéről Szatmáry főintéző, Trenkó uradalmi titkár, a rendőrség részéről pedig Köves Ede rendőrkapitány és Sefcsik István detektív csoportvezető. A tűzvizsgálat eredménye negatívummal végződött. Nem lehet megállapítani, hogy a tüzet mi okozta. Többféle feltevést vitatott meg a bizottság. Az első feltevés az volt, hogy a tüzet a kisvasút mozdonyából kipattanó szikra okozta. Emellett a feltevés mellett szólt az, hogy a tűz kitörése előtt rövid idővel haladt el a kisvonat a kápolna mellett. Ellene szólt a feltevésnek az, hogy a kisvasút mozdonyának szikrafogóját még kedden délelőtt, a tűz után közvetlenül megvizsgálták és azt szabályszerűnek találták. Amikor ezt a feltevést tüzetesen megvizsgálták, felmerült az az eshetőség, hogy a szikrafogó szabályszerűsége ellenére mégsem lehetetlen, hogy a tüzet a mozdonyból kipattanó szikra okozta, mert a mozdonyt fával fűtik s esetleg ez volt az okozója a tűznek. Szakértői vélemény szerint azonban a fa szikrájával hosszabb életű részek nem távoznak, míg a szén szikrájával ez megtörténik. Amikor ez a feltevés lekerült a tárgyalás szőnyegéről egy másik eshetőséget tárgyaltak meg. A legnagyobb valószínűsége van annak, hogy a tüzet vagy egy eldobott cigaretta, vagy egy közeli kéményből kipattant szikra okozta, amelyet az uccasarkon keletkezett kavargó szél vitt a kápolna tetőzetére. Mindez azonban csak feltevés. A tűzvizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe foglalták s ezek szerint senkit se terhel felelősség a szerencsétlenségért. A kápolnatűzzel kapcsolatban az a hír terjedt el, hogy a kápolnát elviszik mostani helyéről. A nagymagyarvárosiak ennek a tervnek ellene vannak s álláspontjukat azzal támasztják alá, hogy a kápolna fogadalmi templom. Azok, akik a templom elhelyezése mellett foglalnak állást azt vitatják, hogy a kápolna fogadalmi jellegének sok alapja nincs, tény, hogy a nagy magyar városiak hozzájárultak a kápolna fenntartásához, de tény az is, hogy a gyulai kereskedők adták össze azt az összeget, amely a kápolna tulajdonképeni rendbehozásához szükséges volt. Egyesek szerint a kápolnának a mostani helyén praktikus haszna nincs s a kápolnát ki szeretnék vinni Máriafalvára, vagy a Krínolinba, sőt esetleg Gyulaváriba, ahol a hívek templom nélkül vannak. Ezek a hírek mind csak kombinációk ugyannyira,hogy maga a plébánia se tud egyöntetű álláspontra jutni. Báró Apor Vilmos apátplébános meghallgatta ugyan a két véleményt, dönteni azonban nem döntött. A közeljövőben erre nem is kerül sor.