Békésmegyei Hírlap, 1938. november (1. évfolyam, 22-34. szám)

1938-11-04 / 23. szám

Csütörtök, 1038 novem­ber " Ára 8 fülés" 1. évfolyam, 23. szám Békés Megyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 I POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős szerkesztő : Dr. KOZÁNYI PÁjf / h“_ *ordT* “ TMér’ poshtai Megjelenik hetenként háromszor:! , ^ LJt | szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. J Felelős kiadó: HORTI BÉLA ^jp'Jf | szervit. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér •• Ünnepek ünnepe Az ezeréves magyar történe­lem 1938. november 2-ával az utóbbi évtizedek legjelentősebb dátumával gazdagodott. Ha a trianoni gyász olyan sírkövet akart jelenteni nekünk, amelyre nem voltak hajlandók a magyar­ság sírásói felvésni a vigasztaló szót, hogy „Feltámadunk“, a ma­gyar nemzet húsz éves megpró­báltatásán keresztül megmutatta, hogy az erős akaratu, szívós kitartásu nemzetnek ellenségei soha sem áshatják meg a sírt s még a megásott sir sem jelenti a véget, mert egy nemzet, amint a költő mondja, csak akkor hal meg, ha önmaga mondta ki ön­maga fölött a halálos ítéletet s ha már önmaga is lemondott a feltámadás reményéről. Ha majd a történetírók tárgyi­lagossága egy későbbi korban mérlegre teszi azt a húsz esz­tendőt, amit Trianon dátumától a bécsi értekezlet napjáig terjed, éppen tárgyilagosságuk fogja rá­vezetni őket, annak az örvende­tes ténynek a megállapítására, hogy bár Trianon méltatlanságot és megalázást is jelentett a ma­gyarságnak, de a húsz évnek a megalázása és szenvedése s e szenvedésnek és megalázásnak a mérlege nem záródik erkölcsi veszteséggel, mert a nehéz meg­próbáltatások idejét történel­münkhöz méltóan viseltük el. Ez nem a magunk dicsérése, hanem az idegeneké és ama barátainké, akik tisztában vannak azzal, hogy mit jelentett nekünk a trianoni ítélet. Erre a legjobb példa a legutóbb nálunk időző német igazságügyminiszternek a pohárköszöntője, aki néhány na­pot töltött közöttünk s kijelen­tette, hogy nem véletlen, hogy éppen történelmünk e nehéz és kritikus napjaiban látogatott el hozzánk, mert ezzel is kifeje­zésre akarta juttatni azt az ér­zését, ami nemcsak őt magát, hanem az egész hatalmas német nemzet is eltölti ma a magyar­ság iránt. — Mert — úgy­mond — itt idé­zésem közben volt alkalmam megismerni a magyar népet s annak minden rétegét, a paraszt­ságot s a középosztályt és a nemzet vezető embereit s az itt tapasztaltak alapján meg kell állapítanom, hogy nem a számok döntik el egy népnek a belső értékét és súlyát, mert a magyar kisszámú mivolta ellenére is nagy nép, valóban nagy nép s emelkedett lelki tulajdonságai teszik naggyá. És a húszéves szenvedés táv­latából ítélve meg a helyzetet, rá kell jönnünk, mennyire igaza van az egyház kiváló püspök­szónokának, amikor a megváltó és termékenyítő szenvedésről be­szélt, ami a nemzetek életének igazi próbamérlege s amikből olyan sok termékenyítő áldás tud fakadni egy erős és egész­séges nép részére. Mert ami Bécsben történt, az valóban a magyar külpolitika igazi nagy diadala. Emlékezzünk csak vissza, mit mondott nem is régen Benes Ede erre a magyar külpolitikára, amely húsz éven át nyíltan meg merte mondani, hogy a békés revízió útján akarja diadalra juttani a magyar ügy igazságát.­­ „Amíg nekünk hatalmas had­seregünk van, amíg mi Francia­ország után a leghatalmasabb Maginot vonalat tudjuk kiépíteni és fenntartani, addig mi nem fé­lünk semmi békés revíziótól. A magyarok csak csinálják tovább a békés revíziójukat, a mi nyu­godt álmainkat ez nem igen za­varja.“ Emlékezzünk csak vissza, hogy néhány évvel ezelőtt még hogyan tudta ez a cseh politika a maga járszalagján vezetni a hatalmas Franciaországot s rávenni annak külügyminiszterét, hogy Buka­restből tiltakozzék a világ felé, Titulescu kíséretében, a határok megváltozhatatlansága mellett. És ma ? Hol a külügyminiszteri tiltakozás, de egyben hol van maga a híres külügyminiszter úr is ? Ma új határokat rajzol a döntőbíróság akarata Bécsben, ahol, amint a jelentések mond­ják, a szakértők tárgyilagos és hiteles térképekkel felszerelve jelentek meg s nem olyanokkal, mint két évtizednek előtte Tria­nonban, ahol a gyalogpatakot is képesek voltak hajózható határ­folyónak feltüntetni. — Sokan a materiális világ­­szemlélet képviselői közül ki­­csinylően mosolyogtak, amikor Szent István királyunk jubileumi évében Kormányzó Urunk áhita­­tos kegyelete útjára indította az u. n. „Aranyvonatot“, hogy a Szent Jobb, amely évszázadokig védett bennünket, e nehéz idő­ben is védelmünkre nyúljon. És íme! Megtörtént a bibliai csoda: börtönünk falai megrepedtek és pedig nem is gránáttól, ekrazit­­tól, hanem igazságunk erejétől! 1938. NOVEMBER 12400 négyzetKilométer, 11 város lett u Sra­mon és egymillió magyar testvérünk kezéről hullott le a bilincs Óriási lelkesedés szerte a hazában Harangzugás, zászlódíszes könnyező rádiók­Lcrilipsiclók Gyulád 1938. november 2-a a magyar igazság feltámadásának hajnalha­sadása. A temetői sírok virágba borultak és a magyar lelkekben kivirágzott a legszebb életünnep. Egy megkínzott nép, egy szét­szaggatott ország néz szembe húszévi sötétség után káprázó szemmel az igazság kelő nap­jával. Nemcsak egy nemzet, de a világ ült feszült figyelemmel szer­dán egész nap a hangszórók előtt. Érkeztek a tudósítások: megér­kezett a német külügyminiszter, majd a magyar és a cseh kikül­döttek, utóbb Ciano gróf olasz külügyminiszter, feketekávét szolgáltak fel. Mind­ezt az éterhullámok szerteröpí­­tették a világba. A magyar lelkek milliói feszült türelmetlenséggel várták, hogy a tárgyalások újból megkezdődjenek, illetve eredmé­nyesen befejeződjenek. Újabb rádió hír: Ciano gróf és Ribben­trop a Belvedere-palota termeiben sétálgatnak és annak műkincseit tekintik meg. A palota körül óriási tömegek gyűltek össze, feszült izgalomban várják az ered­mény kihirdetését. A magyar rá­dió egymásután adja mű­sorszá­­mait, bejelentve, hogy mihelyt eredmény lesz, azonnal hirdeti. A fővárosban óriási tömegek gyüleke­nek és várják a legújabb tudósításokat. Gyulán a nyilvá­nos helyeken gyűlnek össze az emberek. A körök, egyesületek tele vannnak. Úgy érzik, hogy együtt kell örülni, vagy — Isten ments — búsulni az elkövetke­zendők miatt. Otthon a lakások­ban minden rádió szól. Családok ülnek körülötte és sírva nevetve várják a Bécsből jövő tudósítá­sokat. Útnak indul az igazság Délelőtt 11 óra tájban Ciano gróf Ribbentrop német külügy­miniszterrel előzetes tanácskozás­ra ült össze Ez a tanácskozás tulajdonképpen folytatása volt a két külügyminiszter római meg­beszéléseinek. Majd megérkeztek a magyar és cseh bizottságok térképekkel, statisztikai adatokkal felszerelve. A két döntőbíró egy­másután kérette be a tanácste­rembe a magyar külügyminisztert és Teleky Pál grófot, majd Chval­­kovszky cseh külügyminisztert és helyettesét. Megkezdődött a döntő tanácskozás Ribbentrop és Ciano elvi jelen­tőségű üdvözlőbeszédet mondot­tak. Utánuuk Kánya Kálmán és Teleky Pál gróf ismertették a magyar álláspontot, őket követő­­leg Chvalkovszky és Durcsánszky tették meg előterjesztéseiket. A türelmes várakozások ideje délután egynegyed háromtól négy óráig tartott az a villás­­ i reggeli, melyet Ribbentrop adott a delegációk tiszteletére. Majd

Next