Békésmegyei Hírlap, 1938. december (1. évfolyam, 35-46. szám)

1938-12-02 / 35. szám

December 1. és 10-e között légoltalmi készültség Tudnivalók a készültség idejére A légvédelmi hirdetmények már megjelentek az utcákon, amelyek közük a közönséggel, hogy de­cember 1. és 10-e közötti idő­pontban újból légoltalmi gyakor­lat lesz Gyulán. A gyakorlat meg­tartását a honvédelmi miniszter rendelte el. Azt, hogy melyik na­pon tartják meg, a rádió fogja a gyakorlat megtartása napján reg­gel, a 7 órai hírek alkalmával kö­zölni. A városban ezt azonnal ki fogják dobszóval hirdetni, ugyan­akkor újabb hirdetményeket ra­gasztanak ki. Felhívjuk tehát a közönség figyelmét, hogy a fenti időpontokban (december 1-től 10- ig) kísérje a rádió reggeli 7 órás hírszolgálatát és a közhírrétételt figyelemmel, mert ez a légoltalmi készültség elrendelését fogja je­lenteni, ami alatt a közönségnek előre meghatározott magatartást kell tanúsítania. A közönség ma­gatartása a közelmúltban megtar­tott gyakorlat alapján különösen két irányban szükséges felvilágo­sítást. Az első a légoltalmi ké­szültség ideje alatt a csökkentett világítás és a riadó alatt a teljes elsötétítésnek a betartása, a má­sik pedig a riadó alatt a közön­ségnek az utcán való viselkedé­se, illetőleg a közlekedés teljes leállítása. Láttuk a múlt gyakor­laton, hogy egyes lakás- és üz­lettulajdonosok nem vették elég komolyan az ablakok elsötétíté­sét és ablakaikból épp úgy su­gárzott fel a fény, mint­ más al­kalommal. Láttuk azt is, hogy a rdadójelre az utcán közlekedő emberek ahelyett, hogy azonnal fedett helyre (kapuk alá, ajtókba, házakba) szaladtak volna be, ki­álltak az utca közepére és onnan figyelték az eseményeket. Ez a viselkedés természetesen hibás volt, aminek a legközelebbi gya­korlat alkalmával már nem sza­bad előfordulnia, annál kevésbbé, mert a rendőrségnek szigorú uta­sítása van arra, hogy mindazokat, akik az előírásokat a légoltalmi készültség és riadó idején be nem tartják, feljelentse és a pél­dás büntetés nem maradhat el. A légoltalmi készültség napján úgy nappal, mint éjjel több al­kalommal lesz riadó. A riadó jele a szirénák üvöltő hangja és a harangok félreverése, míg a fel­oldójel a szirénák kétszer két percig tartó egyhangú bugása és rendes harangzúgás. Ezek a tudni­valók egyébként a kiragasztott plakátokon részletesen fel vannak sorolva. Felhívjuk tehát a közön­ség figyelmét arra, hogy a plaká­tokat olvassák el, tartalmát tanul­ják meg és tartsák be. Felhívjuk az iskolák vezetőinek figyelmét arra, hogy a riadó ideje alatt a tanulókat az utcára, vagy az udvarra kiengedni nem sza­bad. és báli meghívót corvin­ u. szép kivileiben 4. szám. Késse i­ a Dürer nyomda. A családi munkabérrendszer és a honvédelmi törvényjavaslat a minisztertanács előtt A kormány tagjai szerdán este fél hat órai kezdettel vitéz Imrédy Béla elnöklete alatt miniszterta­nácsra ültek össze. A tanácsko­záson először Kunder Antal ke­reskedelmi és iparügyi miniszter terjesztette elő a családi munka­bérrendszerre vonatkozó javasla­tát, majd Bartha Károly honvé­delmi miniszter előterjesztésében­­a honvédelmi törvényjavaslatot tárgyalták. A minisztertanács éj­jel fél 12 órakor ért véget. ­fjabb különválás a rüsszidei­sek­ között A Nemzeti Egység Pártjából kivált képviselők egy része, amely Mikecz Ödön és Bornemisza Géza vezetésével hosszabb idő óta tanácskozott követendő ma­gatartásáról elhatározta, hogy külön csoportot alakít, amely elkülöníti magát minden más parlamenti párttól. A csoport, melynek tárgyalásán 16 képvi­selő vett részt, a kormány ama törvényjavaslatait, melyek a jobb­oldali alkotó reformpolitika irány­zatát szolgálják, készséggel tá­mogatja, a meghozott reformtör­vények azonnali végrehajtását követeli. A miniszterelnök látogatása az Egyesült Keresztény Pártban Dr. vitéz Imrédy Béla minisz­terelnök Vay László báró, mi­niszterelnökségi államtitkár kísé­retében szerdán délután látoga­tást tett az Egyesült Keresztény Párt helyiségeiben. A párt nagy számban egybe­­gyűlt tagjai hosszas, lelkes éljen­zéssel fogadták a miniszterelnö­köt, akit a párt elnöke, Zichy János gróf melegen üdvözölt és biztosította, hogy amikor politi­kája abban az irányban halad, melyet legutóbbi beszédeibe­ ő ki­­fejtett, a párt mindig oldala mel­lett lesz. A miniszterelnök válaszában megköszönte a meleg üdvözlést és fogadtatást. Kifejtette, hogy az a pillanat kétségtelenül szép volt a magyar politikában, amikor egy nyilvánvalóan nehéz helyzetben a keresztény párt elveihez híven kiállott a kormánypárttal együtt azokért az eszmékért, amelyeket a két párt képvisel. A Di ola­z Kamara Magyar­­ország és az Kormányzó mellett tüntetett Óriási érdeklődés közben ült össze szerdán a fasiszta kamara, hogy meghallgassa gróf Ciano külügyminiszter külpolitikai be­számolóját. Gróf Ciano beszédének elején kijelentette, hogy a kormány, Hitler emlékezetes ultimátumának napján háromszázezer embert szólított fegyverbe és a továbbiak során gróf Ciano a magyar­csehszlovák kérdéssel foglalko­zott. Beszéde közben a képvise­lők helyükről felállva többizben éljenezték Magyarországot és Horthy Miklós kormányzót. Ciano végül köszönetet mon­dott Magyarországnak azért a spontán háláért, amelyet Olasz­országgal szemben a müncheni és bécsi konferencia után tanú­sított. „Mindketten, Mussolini és én is mélyen átéreztük a ma­gyarság háláját és büszkék va­gyunk arra, hogy ilyen barátaink vannak“ — fejezte be gróf Ciano.­­ Kolozsvárt a legszigorúbb in­tézkedéseket léptették életbe. Este 9 órán túl senkinek sem szabad az utcán tartózkodni. Sok vas­gárdistát letartóztattak. Bizony ar­ra veszik, hogy a vasgárdának még szabadlábon levő fanatikus tagjai véres bosszút állanak Codreanu haláláért. Sok vezető személyiség kapott halállal fenyegető levelet. Ostromállapotot rendelt el a román kormány az összes egyetemi városban Zelea Codreanut és 13 társát agyonlőtték A román közállapotok ismét a forrongás képét mutatják. Csak a legszigorúbb katonai intézkedések akadályozzák meg, hogy a belső rend teljesen fel ne boruljon. A helyzetet végsőkig feszültté tette Codreanunak, a vasgárda tízévi kényszermunkára ítélt vezérének és 13 fogolytársának agyonlöve­­tése. A kiadott hivatalos jelentés szerint a foglyokat a Raminiel Sarat-i fegyházból a Bukarest melletti jilavai fegyházba akarták átszállítani. Útközben szökést kí­séreltek meg. A kisérő fegyveres őrség utánuk lőtt és 14 foglyot, köztük Codreanut, megölt. Hache Emil az új cseh köztársasági elnök November 30-án délelőtt ült össze a prágai nemzetgyűlés mindkét háza a köztársasági elnök megválasztására. Összesen 311 szavazatot adtak le. Ebből 39 üres volt, 272 pedig Hacha Emilre esett, aki így a szükséges három­ötöd többségnél jóval többet ka­­­pott és az alkotmány 65 §-a értelmében a Cseh állam megvá­­­­lasztott elnöke lett. Kölcsönt folyósít és azt gyorsan lebonyolítja. Betéteket előnyö­sen gyümölcsöztet és azokat felmondás nélkül visszafizeti. Tűzifát,szenei előd részletfizetésre is. A­ banküzlet minden ágazatával foglalko­zik a nemzeti Hitelintézet R.-T. GYULAI FIÓKJA. A Baross Szövetség zsidójavaslata A Baross Szövetség országos elnöki tanácsa szerdai ülésében beadványt szerkesztett, amelyet megküldöttek az úgynevezett zsidóbizottságnak. Ebben kérik, hogy közszállítást csak kereszté­nyek kaphassanak, kiviteli és behozatali engedélyt zsidó ne kaphasson. Kegyszereket ezentúl zsidó ne árulhasson, a megma­­gyarosított nevű zsidó kereske­dők cégtáblájukon eredeti nevü­ket is kötelesek legyenek feltün­tetni. A zsidó földbirtokosoknak 300 holdnál nagyobb birtokát kishaszonbérletek céljára vegyék igénybe. Vegyék revízió alá az egy év óta kiadott iparigazolvá­nyokat és vizsgálják felül vissza­menőleg az állampolgársági iga­zolványokat. Nyomorában meggyilkolta saját gyermekét, majd öngyilkos­ságot kísérelt meg egy eudig fiatalasszony Bálint Istvánná, egy endrődi tör­pebirtokos és kubikus 22 éves felesége kedden reggel, mikor az ura munkát keresni elment ha­zulról, átment a szomszédokhoz és elbúcsúzott tőlük azzal, hogy messzire elutazik. Egy idő múlva a szomszédok sikoltozásra lettek figyelmesek, behatoltak Bálinték, lakásába és vérében a földön fetrengve találták az asszonyt. Azután borzalommal látták, hogy az asszony négyéves kisgyermeke holtan fekszik az ágyon. A részletek alábbiak szerint bontakoztak ki: Bálinték meglehetős nyomorú­ságban éltek és az asszony efö­­lötti elkeseredésében elhatározta, hogy elpusztítja gyermekét és önmagát is. Kedden reggel aztán a szomszédoktól hazajövet először egy kötéllel megfojtotta gyerme­két, majd saját karján felvágta az ereket. Azután pedig férje nad­rágszijjára felakasztotta magát. A nadrágszijj azonban elszakadt és az asszony a földre zuhant. Az asszonyt a mentők behozták a gyulai kórházba. Állapota bár súlyos, nem életveszélyes. A gyer­mek holttestét az ügyészség fel­­boncoltatta és az eljárást meg­indította. Moson és Magyaróvár egye­sül. Magyaróvár és Moson hosz­­szas tárgyalás után kimondották egyesülésüket. Az egyesüléssel egy 17.000 lakosú életképes város létesül. Ha a törvényhatóság és a belügyi kormányzat az egyesü­­lést jóváhagyja, az új város a Mosonóvár nevet veszi fel.

Next