Békésmegyei Hírlap, 1939. március (2. évfolyam, 25-38. szám)
1939-03-01 / 25. szám
_ _____ Gyulára jött meghalni egy budapesti cipőgyári munkás Hosszabb ideje munka nélkül volt Szluka Pál, budapesti Lehel u. 17/d sz. a. lakó cipőgyári munkás. Szerdejárt az országban munkát keresni, de mindeddig sikertelenül. Lehet, hogy a gyulai bakancsgyárnak is hallotta hírét és azért jött Gyulára. Természetesen itt sem tudott elhelyezkedni és efeletti elkeseredésében öngyilkosságra határozta el magát. Vasárnap este 7 órakor zsiretpengével felvágta balkarján az ütőeret és különböző hegyes tárgyakat nyelt. Súlyos állapotban ápolják a gyulai kórházban. Meghívó Az Első Gyulai Ipartársulat folyó évi március hó 7-én este 7 órakor az Ipartestület helyiségében tartja évi rendes tisztújító közgyűlését, melyre a társulat t. tagjait tisztelettel meghívja Gyula, 1939 február 27. Az Elnökség. Gyulán megszűnt a száj- és körömfájás Ismeretes, hogy Gyulán az egyik , tanyai udvarban száj- és körömfájás lépett fel és emiatt nem volt megtartható a januári országos állatvásár. Azóta a betegség megszűnt és a hatóságok a zárlatot feloldották. Most már hasított, körmü állatokat is lehet a heti vásárokra felhajtani. Sajnos, ez még nem jelenti azt, hogy Gyula már egysors mindenkorra megszabadult a kellemetlen állatbetegségtől. Mint azt a példák, így legutóbb Orosháza példája igazolja, bizony, amíg a vész teljesen el nem tűnik a vidékről, kétszer háromszor is megújulhat, illetve felléphet a betegség. Különösen most majd, a tavaszi hónapok beálltával kell számolni — mint szakkörökben mondják — a betegség nagyobb és veszélyesebb lefolyású felújulásával. Oka ennek, hogy tavasszal egyrészt nagyobb az állatforgalom és a betegséget okozó baktériumok fertőzőképességét is fokozza a melegebb időjárás. Fontos tehát, hogy az idevonatkozó hatósági utasításokat a lakosság — már csak saját érdekében is — minél pontosabban tartsa be. .. Bejelentett fertőző megbetegedések 1939. február 16-tól február 22 ig. Vérhas: Vésztő 1. Roncsoló toroklob: Békéscsaba 1, Gyula 1, Békés 1, Füzesgyarmat 1. Vörheny : Orosháza 1. Bárányhimlő : Békéscsaba 4, Kondoros 1. Kanyaró : Nagyszénás 1, Orosháza 9. Szövődményes influenza: Gyula 2, Szarvas 1, Füzesgyarmat 1, Körösladány 3. Hökhurut: Vésztő 2, Szarvas 1, Trachoma: Gyula 1, Békás 1. Békésmegyei hirup nim iiiiiii— ll■■llll^lll mii ■ 1939 MÁRCIUS 1 Néhány sikó at hegyközséghez Töprengtünk rajta, hogy a nyilvánosság elé vigyük-e a megalakult hegyközség múlt vasárnapi első érdemleges közgyűlésén történteket. Az igazat megvallva, nem tudtuk magyarázatát adni annak, hogy az egyébként olyan élesítélőképességű földműves és gazdálkodó polgártársaink, miért helyezkednek olyan mereven szembe a hegyközséggel, amelyet végeredményben a kisemberek védelmére létesített a kormányzat. Már az alakulás is nehezen ment, a múlt vasárnapi közgyűlésre pedig még nagyobb mértékben sereglettek egybe az ellenzéki szőlő- és gyümölcstulajdonosok és az elnökség javaslatait 165 szavazattal 25 ellenében elvetették. Ennek következménye lett, hogy úgy az elnök, Titz Reinhart, mint a két választmányi tag, Mihalik Andor és rapport István lemondottak és a gyűlést feloszlatták. Ismételjük, mindezt nem szívesen hoztuk a nyilvánosság elé, de egyrészt úgy úgyis odakerült és pedig egyoldali és nem tárgyilagos megvilágításban. Éppen azért mi idevonatkozólag közöljük dr. Varga Gyula polgármester nyilatkozatát, amely talán a tárgyilagosan gondolkozni tudókat jobb belátásra fogja bírni. A hegyközség ügye — mondotta a polgármester — azért váltott ki olyan nagy ellenérzést, mert azok a kisbirtokosok, akiknek a város belső területén van kis gyümölcsösük, hozzá kell járuljanak kisebb-nagyobb részlettel a hegyközség költségeihez. Ezek a kisbirtokosok nem gondolnak arra, hogy ezek a költségek később busásan visszatérőlnek, mert a szakszerű irányítás és a rovarkár elleni gondos védekezés növelni fogja a jövedelmezőséget. Nem tehetünk mást a történtek után, minthogy a közgyűlés jegyzőkönyvét az alispán úr elé terjesztjük, aki majd intézkedik újabb közgyűlés összehívása iránt. Ha pedig az érdekeltek makacsul ragaszkodnak álláspontjukhoz, úgy az alispán hivatalból fogja a hegyközség vezetőségét kinevezni. A törvényt mindenképpen végre kell hajtani. Ön is meggyőződhet, hogy ! „ Ha 40 dld-es izzót használunk asztalunkon 25-ös helyett ebédlőnkben 1 órán át 0*88 filléres, fogadónkban ha 35 dkl-es izzót használunk konyhánkban 40-es helyett udvarunkban 1 órán át 1*36 filléres csekély többletköltséggel jól és modernül világíthatunk Ellenforradalmi mozgalmak az orosz vörös hadseregben Szovjetoroszországi táviratok szerint a vörös hadseregben erős nyugtalanság észlelhető. Különösen a flotta legénységénél mutatkozik erősen a titkos ellenforradalmi alakulatok tevékenységének eredménye. A nyugatszibériai Szaipalatinszk városában nyolc kémet ítéltek halálra. Vladivosztokban a távolkeleti flotta három magasrangú tisztje öngyilkosságot követett el, több tengerésztiszt pedig megszökött. A hadseregnél észlelhető nyugtalanság következtében a Politbüro elhatározta, hogy a politikai vétségeket és a fegyelemsértést sokkal súlyosabban bünteti ezután a hadseregnél. Az erre vonatkozó utasításokat a hadseregparancsnokságok már kézhez is kapták. M. kir. rendőrség gyulai kapitánysága. 680-1039. RENDELET. A 39.820/1921. B. M. számú rendelet 38. §-ában biztosított jogkörömben Gyula m. város belterületén a közlekedés rendjének fokozottabb biztosítása érdekében a következőket rendelem:1. §• Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik kihágást követ el és e rendelet alapján 1000-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető az, aki szarvasmarhát, bivalyt, kecskét, sertést, lovat, szamarat, öszvért, házinyulat, baromfit Gyula m. város belterületén levő" utcákra és terekre kitajt, illetve kienged és ott felügyelet nélkül hagy. 2. §. E rendelet első szakaszába ütköző kihágások felett elsőfokon a m. kir. rendőrség gyulai kapitányságának vezetője, vagy helyette a Belügyminiszter által vb. bíráskodással megbízott tisztviselő, másodfokon a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánya, harmadfokon pedig a Belügyminiszter bíráskodik. Nyomatott a „Dürer“ Nyomda és Lapkiadóvállalat nyomdájában Gyulán, Corvin-utca 4. Cégtulajdonos : Nagy P. István 3. §• Ez a rendelet a kihirdetést követő 24 óra elteltével lép életbe és kifejezett megújítás nélkül 1949. évi december hó 31-ig érvényes. Gyula, 1939. február 17-én. A kapitányság vezetője: Fazekas s. k. m. kir. rendőrtanácsos. A férfiruhás nő, a sötét gépkocsi és egy koffer , bankjegy sorsa Vasárnap Orosházán délelőtt Tabódi Mihály építőmester háza előtt sötétszínű gépkocsi állt meg, abból egy hölgy szállt ki. Leemelt a gépkocsiról egy nagyméretű utazótáskát és azzal együtt bement az építőmester házába, ahol csak Tabódi Mihály feleséségének idős édesanyja tartózkodott. Az ismeretlen vendég előbb vizet kért, majd megkérte az idős nőt, hogy forduljon hátra, mert át akar öltözködni. Rövid idő múlva a vendég férfiruhába öltözött, megköszönte a vendéglátást, női ruháit az utazótáskába csomagolta, melyében nagymenynyiségű 109, 50 és 29 pengős bankjegyköteg volt. Az ismeretlen ezután a ház előtt várakozó sötét gépkocsiba ült és elhajtott családtagok visszaérkezés után jelentették a gyanús átöltést a rendőrségnek, amely megindította a nyomozást a rejtélyesnek látszó ügyben. A gyulai kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság. 16.294— 1938 tk. szám. Árverési hirdetmény-kivonat Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület gyulai bej. cég, végrehajtatónak Papp Imre és neje Giál Vilma budapesti lakos végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 100 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a Sarkad községben fekvő s a Papp Imre és neje Gaál Vilma nevén álló és a sarkadi 3655 sz. betétben A+2 sorsz., 2243 hrsz. alatt felvett kert, a beltelekben ingatlanra 101 P és A+3 sorsz. 2244 hrsz. alatt felvett ház, udvar ingatlanra 1000 P kikiáltási árban azzal, hogy az árverés a C. 8—9 sorsz. alatt 3907—1928 sz. végzéssel Gaál János és neje Fülöp Juliánná sarkadi lakosok javára bekebelezett holtig tartó haszonélvezeti jogot nem érinti ugyan, de ha az ingatlanok a legkisebb vételár melletti árban a szolgalom fenntartáséval nem volnának eladhatók, az árverés hatálytalanná válik és a szolgalmi jog fenntartása nélkül a kitűzött határnapon újból elárvereztetik, elrendelte. Az árverést 1939. évi április hó 15 napján délelőtt 9 órakor Sarkad községházánál fogják megtartani. Az árverés alá eső A+2 sorsz. alatti ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál, az A+3 sorsz. alatti ingatlant pedig a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet. Bánatpénz a kikiáltási ár 10% a, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi %-ára kell kiegészíteni. Gyula, 1938. évi december 24-n Dr. Patzkó Zoltán sk kir. sbiró. A kivonat hitelén : Réti Lipót sk. irodaigazgató