Békésmegyei Hírlap, 1939. augusztus (2. évfolyam, 94-105. szám)

1939-08-02 / 94. szám

Szerda, 1030 augusztus 2 óra 8 fillér II.évfolyam,04. szám Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP*1 Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal, Corvin-u. 4. Telefon: 150 Fprpros werkenin- Or KHZAMYI PÁI M -­­­hoz hordva 90 fillér, vidékre postai Megjelenik hetenkint háromszor: refetob szerkeszto . ur. Ivuzaim rí ial , c . szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA I.SS­Z'.'// szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 folér -------------------------------------------------------------------------------------------------------------vf Si --------------------------------------­ A Nemzeti vagyon védelme Az igazságügyminisztériumban tör­vényjavaslat készült, amelynek célja az ország közgazdasági érdekeinek a mainál hathatósabb és eredménye­sebb megvédelmezése. Tudjuk, hogy a javaslat a valutasikerek és egyéb hazai értékek kicsempészői, tehát az ország anyagi erejének csorbítói ellen kíván hathatósabb fegyvereket adni a rendőr, az ügyész és a bíró kezébe. Tudjuk azt is, hogy ilyen hathatósabb, élesebb és súlyosabb fegyverekre a nemzeti vagyon vé­delmében szükség van és ilyeneket külföldön is könyörtelenül alkalmaz­nak minden értéksiker ellen önvédelem­ez és pedig olyan ön­védelem, amilyenre a nemzet nem csak jogosult, hanem köteles is Azok az értékek, valuták és egyebek, amelyeket a sikerek az országból rendszeresen és vakmerően kicsem­pésznek, jogászi nyelven szólva a nemzeti vagyon állagához tartoznak. Magántulajdonban vannak ugyan, de hiszen a nemzeti vagyon nem­csak állami vagyon, alkotó része annak minden magántulajdonban lévő érték és az a felfogás, hogy ilyen értékek kicsempészése bűn­cselekmény, egyáltalában nem új, a valutasibolás nem újszerű vétség vagy bűntett. Negyven esztendővel ezelőtt azt tanította a már a buda­pesti tudományegyetem egyik híres büntetőjogi professzora, hogy egyes emberek meglophatják az államot, a nemzetet akkor is, ha a saját tulaj­donukban lévő értékekkel látszólag szabadon és jogszerűen rendelkez­nek. Csorbítja a nemzeti vagyont például az, aki a tulajdonában lévő értékes képet megsemmisíti, vagy az országból kiviszi. Ezért védték már a múlt században is szigorú törvények például a műkincseket, tekintet nélkül arra, hogy köztulaj­­donban, vagy magántulajdonban vol­tak. De amikor arról van szó, hogy a nemzeti vagyon egyes alkotó­részei­nek, akár pénznek, akár egyéb ér­téknek az ország területéről való ki­vitelét az államhatalom tilalmazta, és a tilalom áthágóit a törvény bünteti, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy minden belföldön képződött vagyon a magyar állam védőszárnyainak köszönheti létét és minden meglévő vagyon ezért van biztonságban, azért tartható épség­ben, mert az állam törvényei és a közbiztonság közegei védelmezik. Az államnak tehát már csak ezért is joga van megtiltani minden néven nevezendő értéktárgy kicsempészését. Külön elbírálás alá tartozik a penge kicsempészése. Míg ugyanis egyéb vagyontárgyak kivitele csak huzamosabb idő eltelte után érezteti káros hatását, addig a magyar va­luta kicsempészése valóságos és a bűncselekmény elkövetésekor nyom­ban bekövetkező értékrombolás. Minden jogtalanul kicsempészett pengő rontja pénzünknek a nemzet­közi piacokon jegyzett árfolyamát, amit itthon ugyan nem érzünk, mert a pengő belső vásárlóereje bizto­sítva van, annál inkább érezhetjük azonban a külkereskedelem terén, a behozatalnál és kivitelnél. Minél több pengőt csempésznek ki a sike­rek külföldre, annál drágábban fi­zetünk meg mindent, amit az or­szágba importálnak és annál keve­sebbet kapunk azért az áruért, amit külföldi piacokra viszünk. A siker tehát a szó szoros értelmében az ország, a nemzet zsebéből lopja ki a pengőt, amelyet jogellenes után külföldre visz. Ezt az értékrombolást, az ország­nak ezt a lelkiismeretlen szegényí­­tését tehát minden eszközzel meg kell akadályozni. Mai törvényeink a nagy cél, a nemzet vagyonának meg­védése érdekében nem elég hatha­tósak, mert egyrészt nem elég szi­gorúak, másrészt nem tartalmaznak megfelelő intézkedéseket a bűncse­­lekmények megelőzésére. Feltétlenül szükségesek tehát az új és szigorú törvények a sikerek ellen. Legelső­­rendű érdek, tehát legelsőrendű kö­telesség a nemzeti vagyon állagá­nak védelme. Azt, aki a nemzetet, az országot megkárosítja, nem min­den ok nélkül lehet a nemzetrontók­­hoz és hazaárulókhoz hasonlítani. Ezekhez hasonlóan kell tehát bün­tetni őket. Csáky István gróf: Békés nép vagyunk mind­addig, amíg minket is békén hagynak Vasárnap délelőtt tíz órakor nyi­totta meg Wälder Gyula rector a József-nádor műegyetem harmadik nyári tanfolyamát. Utána Csáky Ist­ván gróf külügyminiszter foglalko­zott érdekes beszédében a politika bonyolult tudományával. Bevezető szavaiban a politikát a művészethez hasonlította a minisz­ter, innen van, hogy az igazi poli­tikus legnagyobb ereje az intuíció. Ez magyarázza, hogy annyi történelemacsináló Ál­lamférfit és politikust talá­lnnk éppen az autoidakták soriban. A jó politikus ösztönösen megérzi a nemzetet fenyegető veszélyeket, vagy a részére várható előnyöket. Magyarország becsületes ő­­szinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengely­­hatalmak politikájához. Magyarország tudatában van an­nak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel. A magyar nemzet egye­nes után jár, senkit sem áltat, erő­viszonyait barátai előtt nyugodtan feltárja, elhatározottságát barátai mellett annál erőteljesebben hang­súlyozza, minél jobban támadják azo­kat akár belföldön, akár külföldön. Békés nép vagyunk mind­addig, amíg minket is béké­ben hagynak. Ez nem azt jelenti, hogy a leg­kisebb jogunkról is lemondjunk, mert csak a halálraítélt népek kötnek kompromisszumokat önmagukkal. Én volnék a legboldogabb ember — mondotta a miniszter — ha minden szomszédunkkal bizalmas atmoszféra fejlődhetnek ki, de ez nemcsak tő­lünk függ. A kormány építő belpo­litikáját mindig nyugodt és megbíz­ható külpolitikával fogjuk alátámasz­tani. Külföldiektől gyakran hallom, hogy ez az ország olyan mint egy oázis, sokkal nagyobb álla­mokban is úrrá lett az ide­gesség. Mi ezt a nyugodt, békés oázist kí­vánjuk fenntartani és megerősíteni a külföldiek számára is, hogyha haza­térnek, vigyék magukkal az idegen világrészekbe azt a nyugalmat, me­lyet egy erős kormány egy elszánt néppel a háta mögött megteremtett. A külügyminiszter beszédét viha­ros tapssal köszönte meg a hallga­tóság. Házszabályrevízió és állampolgár­­sági törvényjavaslat a Ház előtt Hétfőn délben Szinnyei-Merse Jenő elnöklete alatt rövid ülésre jött össze a képviselőház, Gergelyffy Aladár előadó bemutatta az állampolgársági törvényjavaslatról szóló bizottsági je­lentést. A javaslatra a Ház kimondta a sürgősséget. Ezután Ivády Béla házszabálym mó­dosító indítványát tárgyalta a Ház. Ivády Béla kérte, hogy negyventagú bizottságot küldjön ki a képviselőház a házszabályok kivizsgálására. Ked­den délelőtt tíz órakor folytatta a Ház ülését és az állampolgársági ja­vaslatot és a házszabálymódosítást tárgyalták. Werth Henrik elutazott Olaszországba Mint ismeretes, Werth Henrik gyalogsági tibo­rnokot, a magyar honvédség főparancsnokát meghív­ták az olasz hadgyakorlatokra A ve­zérkari főnök a meghívásnak eleget tett és tegnap este nyolc óra tize­nöt perckor kíséretével együtt eluta­zott Olaszországba, ahol több napot fog tölteni. József Ferenc királyi herceg állam­polgársága Vitéz József Ferenc dr. királyi her­ceg és hitvese, Anna királyi hercegnő egy freiburgi német tudós társasá­gában e héten a Hortobágyon volt. A tudóst, kit főként a víziszárnyasok világa érdekelt, a királyi herceg ka­lauzolta, ő mutatta meg a gulyákat és méneseket is.­­ Megérkezésekor a királyi hercegi pár a csárdában szabályszerűen töltötte ki a bejelentő­­lapot. Abba a rovatba azonban, amelybe az állampolgárságot kell beírni, a királyi herceg nem azt irta bele hogy magyar állampolgár, ha­nem odarajzolta pontosan Nagyma­­gyarország térképét. A bejelentőlapot, amely egyik legérdekesebb és legér­tékesebb emléke a csárdának, a hor­tobágyi múzeumban helyezték el. Jól sikerült a frontharcosok juliálisa Ez alkalommal kegyes volt az ég a gyulai frontharcosokhoz és nem zavarta meg esővel-viharral, mint szokta volt, a Városerdőben rende­zett juliálisukat. Különösen délután annyian jöttek ki a városból, hogy úgyszólván minden fa árnyékába külön csoport jutott. Szólt a zene nagy keletje volt a hideg sörnek bőr­nek és nagy becsülete Schmigotz vendéglős jó konyhájának Külön­böző bazár- és nyereménysátrak nem hiába várták a vevőket és a szeren­­csevadészokat, halászokat: sok sátor már a délutáni órákban túladott min­den portékáján. A meleg csilapodtá­­val megkezdődött a tánc és tartott reggelig. Csak az nem mulatott jól, aki azzal az elhatározott szándékkal ment ki, hogy nem akar mulatni. Délelőtt meglátogatta a juliálist Tóth Zsigmond, az országos Front­harcos Szövetség képviseletében és megbeszéléseket folytatott a gyulai frontharcosokkal aktuális fronthacos kérdésekről. A jól sikerült mulatságon talán az volt a legszebb, hogy annak tiszta jövedelmét a máriafalvai bajtársak részére építendő kulturház céljaira szánták.__________________________ Az előfizetések­ sürgős beküldését kérjük, hogy a lap szétküldésében za­­var ne álljon elöl.

Next

/
Thumbnails
Contents