Békésmegyei Hírlap, 1939. november (2. évfolyam, 132-142. szám)
1939-11-03 / 132. szám
Péntek, 1939 november 3 Arai & filler II.évfolyam, 132.szám Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAPI Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős szerkesztő - Dr KOVÁCS GÉZAhoz hordva 90 fillér, vidékre posta-Megjelenik hetenkint háromszor: OS szerkesztő. Dr. ivUVALS txLZA - szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA \ V&Z szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér ^ ______________. A jobb magyar élet biztos reményében tartotta értekezletét a Nemzeti Munkaközpont Békésen Az értekezlet hódoló távirata a Kormányzónak Az N. M. K. célja: a magyar szociális munkaállam kiépítése Reális, de felsőbb valóságról írt Prohászka Ottokár, az egyik legcsodásabb magyar lélek hordozója, „Az objektív idealizmus“ c. tanulmányában. Reális, felsőbb valóságról, melyet exakt fogalmakkal kifejezni nem lehet, de meg lehet érezni. Az emberen, az embereken felülálló, húsban, vérben gyökerező, de a transzendentális, az egyének fölötti eszmények világába felágazó csodálatos hatalmas erő ez, felsőbb valóság, mely ha érvényesül, olyan összetartó, fenntartó erőt jelent a társadalom, a nemzet számára, hogy azt a materiális világ hatalmai lerombolni nem tudják. Ezt a felsőbb valóságot éreztük a maga teljes realitásában vasárnap délelőtt Békésen, a községi bérház szépen fellobogózott, felvirágozott nagytermében, ahol a Nemzeti Munkaközpont értekezletére gyűltek öszsze a kétkezi munkások százai és a NMK, valamint a vármegye és a járás vezetői. Perrendszerűen talán nem volna bizonyítható, de a telkekből a telkekbe áradó őszinte szavak hatása alatt kipirult arcok, felcsillanó szemek, a lelkek harmonikus, emelkedett, nemesebb jóérzése bizonyossá tette, hogy itt felsőbb valóság van jelen, mely, mint a teremtéskor Isten lelke a vizek felett, ott lebegett, ott magasztosult az őszinte kézfogásban egymásra talált árva magyarok felett, sok elsősorban nemzeti kérdésnek tartják. A munkások százait tudták munkába állítani. Köszönetet tolmácsol azokért a száz pengőkárt, melyeket a munkások haza tudtak küldeni és amelyekből lesz kis ruha és kis cipő. Kéri a főispánt, fogja össze ezt a vármegyét, hogy ne legyen társadalmi differencia. Hiszi, hogy a nagy név viselője, vármegyénk szülötte megérti a munkásság szavát és mellé áll. „Legfontosabb és szívemhez legközelebb álló feladat a munkásság sorsának biztosítása“ A taps és éljenzés lecsendesedésével a főispán emelkedett szólásra. Megköszönve az üdvözlő szavakat, rámutatott, hogy mint a vármegye új főispánja tényleg most van itt először. Akkor jöttem ide — folytatta a főispán — amikor a munka megbecsülése hozott össze bennünket. Azért jöttem ma ide, azért először Békésre, hogy ezzel is bizonyítsam, hogy úgy a kormánynak, mint nekem, aki a vármegyében a kormány képviselője vagyok, legfontosabb és szívemhez legközelebb álló feladat a munkásság sorsának biztosítása. Az öregségi biztosítás, a legkisebb munkabér, a munkaalkalmak biztosítása igazolják ezt. Éppen itt, Békés megyében tapasztalhatunk olyan intézkedéseket a kormány részéről, melyekkel boldog életet, több munkát, megelégedett öregkort, igazi hasát akar biztosítani a magyar munkásnak. Nem akarok elébe vágni az országos elnök úrnak, azért csak azt jelentem ki: Egyek vagyunk. Testvérek vagyunk. Egy és közös a jövendőnk. Munkával, egymás megbecsülésével fogjuk felépíteni ezt a jövendőt, melyen se belső, se külső ellenség erőt nem vehet. Azon az érhelyen, ■elyen állok, vigyázok rá, hogy azokat a válaszfalakat, amelyek nincsenek, senki se állíthassa a nemzet rétegei közé. Ha pedig akad olyan ember, aki ilyen falakat építeni akar, lesz rá gondom, hogy azokat a falakat feldöntsük és romjaik közé tanítsuk építőiket. Isten áldása kisérje a NMK munkáját. A Nemzeti Munkaközpont vármegyei értekezlete Esett az eső, tombolt a viharoserejű, hideg őszi szél és vasárnap délelőtt 11 órára megtelt a békési községi bérház nagyterme Békésről és a vármegye 14 helységéből öszszesereglett munkásokkal, gazdákkal, iparosokkal. Tizenegy óra után néhány perccel megérkeztek a gyűlés színhelyére barczai Beliczey Miklós, vármegyénk főispánja, vitéz Marton Béla a NMK országos elnöke, Gaál Károly, országos alelnök, Vándor Lajos, országos főtitkár, dr. Marschall Ferenc főszolgabíró, Horváth Géza, országgyűlési képviselő, dr. Biró Zoltán, a MÉP vármegyei titkára, Gyuláról dr. Bartha Attila, vm. NMK- titkár és mág sokan mások. A Nemzeti Hiszekegy közös elimádkozása után dr. Molnár Jenő Békés község főjegyzője, a NMK helyi szervezetének elnöke, tartalmas megnyitó beszédében először a NMK országos elnökét üdvözölte a szervezet nemcsak jelenlevő, de munkában távollevő munkásai nevében is, majd a főispánhoz fordulva igy folytatta beszédét : — Becsülettel és tisztelettel köszöntöm Békés vármegye fiatal főispánját. (Nagy éljenzés és taps) Szivünk erősebben dobog, arcunkon az öröm pirja ég, mert Méltóságod első hivatalos útja Békésre vezetett, ahol annyi a baj, a gond és annyi a munkás. Munkások ültek itt össze, melegszívű magyar munkások, kikre mindig számíthat Méltóságod. A főispán ur békésmegyei ember, tudja bajunkat, gondunkat, szeressen bennünket hibáinkkal együtt. Majd a NMK megalakulásának szükségszerű voltára mutatott rá. Valamikor nem volt problematika, a magyar munkás sorsa. Megnyíltak a magyar kulikusok előtt a világ kapui. Békésen 2000 család csak a munkára idegződött be. Trianon elsősorban ezeket a munkásokat sújtotta, akik itt maradtak magukra hagyatva a magyar falvakban. Amikor már majdnem minden szakadt, akkor állította fel vitéz Marton Béla a Nemzeti Munkaközpontot. Csatlakoztak, mert megérezték, hogy a munkásság talpraállítása a célja. Nem folytatnak osztálypolitikát, de azt akarják, hogy a munkás megkapja helyét a nemzet újjáépítésében. Más országokban a munkáskérdés szociális kérdés, a magyar munka A Nemzeti Munkaközpont a liberális Magyarország helyébe felépítendő szociális munkaállamért küzd . A főispán szavai után lelkes tetszésnyilvánítás harsant fel. Majd vitéz Marton Béla, országos elnök emelkedett szólásra és másfélórás nagyszabású beszédben ismertette a NMK cálkitűzéseit és a boldogabb magyar jövendő megépítésének lehetőségét. A füstös, rideg fővárosból — mondotta — nemcsak erőt adni, hanem erőt nyerni jönnek le falura, hogy a magyar munkásság lelkének gazdag kincseiből merítsenek. A városok leromlott lelkiségét az ő telkükön át kell megtisztítani. A NMK, mint egyetemes, nagy, magyar,szervezet, a liberális Magyarország delyábe kiépítendő új Magyarországért, a szociális munkaállamért küzd. A nemzet legsúlyosabb problémái Azután az életszínvonal általános emelésére hivatott problémákkal foglalkozott vitéz Marton Béla. Hangsúlyozta, hogy a legszükségesebb reform a földbirtokreform, de csak az igazán helyes földbirtokreform. Akik a földbírtokreformtól a termelés csökkenését várják, azok csak a földreformot látják. De tovább fogunk menni a szociális munkaállam megalakításában, mert azon az úton a megállás a halált jelentené. A földbirtokreform nemcsak anyagi kérdés. Szakoktatásunkat kell magas fokra emelni, mert lehetetlen, hogy agrárországban több legyen az egyetemi tanár, mint a gazdasági iskolai tanító. A föld nemcsak azoké, akiknek tulajdonába kerül, hanem azoké is, akik lelki és szellemi tekintetben is meg tudják tartani. A magyar élet nagy hibája, hogy a földmunkás, vagy kisbirtokos gyermeke, ha „úrrá"