Békésmegyei Hírlap, 1939. november (2. évfolyam, 132-142. szám)

1939-11-03 / 132. szám

Péntek­, 1939 november 3 Arai & filler II.évfolyam, 132.szám Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP­I Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős szerkesztő - Dr KOVÁCS GÉZA­hoz hordva 90 fillér, vidékre posta-M­egj­el­enik hetenkint háromszor: OS szerkesztő. Dr. ivUVALS txLZA - szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA \ V­&Z szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér ^ ______________. A jobb magyar élet biztos reményében tartotta értekezletét a Nemzeti Munka­központ Békésen Az értekezlet hódoló távirata a Kormányzónak Az N. M. K. célja: a magyar szociális munkaállam kiépítése Reális, de felsőbb valóságról írt Prohászka Ottokár, az egyik legcso­­dásabb magyar lélek hordozója, „Az objektív idealizmus“ c. tanulmányá­ban. Reális, felsőbb valóságról, me­lyet exakt fogalmakkal kifejezni nem lehet, de meg lehet érezni. Az em­beren, az embereken felülálló, hús­ban, vérben gyökerező, de a transz­­endentális, az egyének fölötti esz­mények világába felágazó csodála­tos hatalmas erő ez, felsőbb valóság, mely ha érvényesül, olyan összetartó, fenntartó erőt jelent a társadalom, a nemzet számára, hogy azt a materi­ális világ hatalmai lerombolni nem tudják. Ezt a felsőbb valóságot éreztük a maga teljes realitásában vasárnap délelőtt Békésen, a községi bérház szépen fellobogózott, felvirágozott nagytermében, ahol a Nemzeti Mun­kaközpont értekezletére gyűltek ösz­­sze a kétkezi munkások százai és a NMK, valamint a vármegye és a já­rás vezetői. Perrendszerűen talán nem volna bizonyítható, de a telkek­ből a telkekbe áradó őszinte szavak hatása alatt kipirult arcok, felcsillanó szemek, a lelkek harmonikus, emel­kedett, nemesebb jóérzése bizonyossá tette, hogy itt felsőbb valóság van jelen, mely, mint a teremtéskor Is­ten lelke a vizek felett, ott lebegett, ott magasztosult az őszinte kézfogás­ban egymásra talált árva magyarok felett, sok elsősorban nemzeti kérdésnek tartják. A munkások százait tudták munkába állítani. Köszönetet tolmá­csol azokért a száz pengőkárt, me­lyeket a munkások haza tudtak kül­deni és amelyekből lesz kis ruha és kis cipő. Kéri a főispánt, fogja össze ezt a vármegyét, hogy ne legyen társadalmi differencia. Hiszi, hogy a nagy név viselője, várme­gyénk szülötte megérti a munkásság szavát és mellé áll. „Legfontosabb és szívem­hez legközelebb álló fel­adat a munkásság sor­sának biztosítása“ A taps és éljenzés lecsendesedé­­sével a főispán emelkedett szólásra. Megköszönve az üdvözlő szavakat, rámutatott, hogy mint a vármegye új főispánja tényleg most van itt először. Akkor jöttem ide — foly­tatta a főispán — amikor a munka megbecsülése hozott össze bennün­­ket. Azért jöttem ma ide, azért elő­ször Békésre, hogy ezzel is bizo­nyítsam, hogy úgy a kormánynak, mint nekem, aki a vármegyében a kormány képviselője vagyok, legfontosabb és szívemhez legközelebb álló feladat a munkásság sorsának bizto­sítása. Az öregségi biztosítás, a legkisebb munkabér, a munkaalkalmak bizto­sítása igazolják ezt. Éppen itt, Bé­kés megyében tapasztalhatunk olyan intézkedéseket a kormány részéről, melyekkel boldog életet, több munkát, megelégedett öregkort, igazi hasát akar biztosítani a magyar munkásnak. Nem akarok elébe vágni az országos elnök úrnak, azért csak azt jelentem ki: Egyek vagyunk. Testvérek va­gyunk. Egy és közös a jövendőnk. Munkával, egymás megbecsülésével fogjuk felépíteni ezt a jövendőt, melyen se belső, se külső ellenség erőt nem vehet. Azon az érhelyen, ■elyen állok, vigyázok rá, hogy azokat a válaszfalakat, amelyek nin­csenek, senki se állíthassa a nemzet rétegei közé. Ha pedig akad olyan ember, aki ilyen falakat építeni akar, lesz rá gondom, hogy azo­­kat a falakat feldöntsük és romjaik közé tanítsuk épí­tőiket. Isten áldása kisérje a NMK munká­ját. A Nemzeti Munkaközpont vármegyei értekezlete Esett az eső, tombolt a viharos­­erejű, hideg őszi szél és vasárnap délelőtt 11 órára megtelt a békési községi bérház nagyterme Békésről és a vármegye 14 helységéből ösz­­szesereglett munkásokkal, gazdákkal, iparosokkal. Tizenegy óra után né­hány perccel megérkeztek a gyűlés színhelyére barczai Beliczey Miklós, vármegyénk főispánja, vitéz Marton Béla a NMK országos elnöke, Gaál Károly, országos alelnök, Vándor Lajos, országos főtitkár, dr. Marschall Ferenc főszolgabíró, Horváth Géza, országgyűlési képviselő, dr. Biró Zoltán, a MÉP vármegyei titkára, Gyuláról dr. Bartha Attila, vm. NMK- titkár és mág sokan mások. A Nemzeti Hiszekegy közös el­­imádkozása után dr. Molnár Jenő Békés község főjegyzője, a NMK helyi szervezetének elnöke, tartalmas megnyitó beszédében először a NMK országos elnökét üdvözölte a szervezet nemcsak jelenlevő, de munkában tá­vollevő munkásai nevében is, majd a főispánhoz fordulva igy folytatta be­szédét : — Becsülettel és tisztelettel kö­szöntöm Békés vármegye fiatal fő­ispánját. (Nagy éljenzés és taps) Szivünk erősebben dobog, arcunkon az öröm pirja ég, mert Méltóságod első hivatalos útja Békésre vezetett, ahol annyi a baj, a gond és annyi a munkás. Munkások ültek itt össze, meleg­szívű magyar munkások, kikre min­dig számíthat Méltóságod. A főispán ur békésmegyei ember, tudja bajun­kat, gondunkat, szeressen bennün­ket hibáinkkal együtt. Majd a NMK megalakulásának szükségszerű voltára mutatott rá. Valamikor nem volt problematika, a magyar munkás sorsa. Megnyíltak a magyar kulikusok előtt a világ kapui. Békésen 2000 család csak a munkára idegződött be. Trianon elsősorban ezeket a mun­kásokat sújtotta, akik itt maradtak magukra hagyatva a magyar falvak­ban. Amikor már majdnem minden szakadt, akkor állította fel vitéz Marton Béla a Nemzeti Munkaköz­pontot. Csatlakoztak, mert megérez­ték, hogy a munkásság talpraállítása a célja. Nem folytatnak osztálypoli­tikát, de azt akarják, hogy a mun­kás megkapja helyét a nem­zet újjáépítésében. Más országokban a munkáskérdés szociális kérdés, a magyar munka­ A Nemzeti Munkaközpont a liberális Magyarország helyébe felépítendő szociális munkaállamért küzd . A főispán szavai után lelkes tet­szésnyilvánítás harsant fel. Majd vi­téz Marton Béla, országos elnök emelkedett szólásra és másfélórás nagyszabású beszédben ismertette a NMK­ cálkitűzéseit és a boldogabb magyar jövendő megépítésének le­hetőségét. A füstös, rideg főváros­ból — mondotta — nemcsak erőt adni, hanem erőt nyerni jönnek le falura, hogy a magyar munkásság lelkének gazdag kincseiből merítse­nek. A városok leromlott lelkiségét az ő telkükön át kell megtisztítani. A NMK, mint egyetemes, nagy, ma­gyar,szervezet, a liberális Magyarország de­­lyábe kiépítendő új Magyar­­országért, a szociális munka­­államért küzd. A nemzet legsúlyosabb problémái Azután az életszínvonal általános emelésére hivatott problémákkal fog­lalkozott vitéz Marton Béla. Hang­súlyozta, hogy a legszükségesebb reform a földbirtokreform, de csak az igazán helyes földbirtokreform. Akik a földbírtokreformtól a terme­lés csökkenését várják, azok csak a földreformot látják. De tovább fo­gunk menni a szociális munkaállam megalakításában, mert azon az úton a megállás a halált jelentené. A földbirtokreform nemcsak anyagi kérdés. Szakoktatásunkat kell magas fokra emelni, mert lehetetlen, hogy agrárországban több legyen az egye­temi tanár, mint a gazdasági iskolai tanító. A föld nemcsak azoké, akik­nek tulajdonába kerül, hanem azoké is, akik lelki és szellemi tekintetben is meg tudják tartani. A magyar élet nagy hibája, hogy a földmunkás, vagy kisbirtokos gyermeke, ha „úrrá"

Next

/
Thumbnails
Contents