Békésmegyei Hírlap, 1939. december (2. évfolyam, 143-155. szám)
1939-12-01 / 143. szám
Péntek, 1939 december 1. Áram fillér IL évfolyam MSstém BEKESMÉCTCI HIRLAP Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 I POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAPI Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon:150 szerkesztő: Dr. KOVÁCS GÉZA %\ ^„Hordva »», yMeta. izó»t«Megjelenik hetenkint háromszor: I _ ' -I tzallitással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel.! Felelős kiadó: HORTI BÉLA * Jjszerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér POLGÁRMESTERVÁLASZTÁS A város első polgárának nevezzük — és joggal — a polgármestert. Első polgártársai között az a férfiú, akit a város polgársága a képviselőtestület választásával ültetett a díszes, de nem mindig rózsalevelekkel bélelt székbe. Vezetni mindig nehezebb, mint követni. A vezetőnek nemcsak az élen kell haladnia és ki kell jelölnie a haladás útját, ezt az utat járhatóvá kell tennie és vállalnia kell a felelősséget, hogy a város életfunkciója tényleg a haladás, a fejlődés irányában érvényesüljön. Nagyon nehéz feladatkört jelent a polgármesteri hivatás. Nagyon nehezet különösen az utóbbi évtizedek súlyos adottságai között és a ma esetleg vihart rejtő zűrzavarában. Aki ma a polgármesteri tisztet vállalja, annak nemcsak az állás kétségtelen dekórumát kell maga előtt látnia, hanem erős lelkiismeretvizsgálat után kell eldöntenie, hogy érez-e magában megfelelő tudást, lelkierőt és a mindenekfölött megkívánandó erkölcsi intraktság mellett — kellő tehetséget, hogy a polgárság tízezrei sorsának irányítója legyen. De ugyancsak a lelkiismeret szava és a legalaposabb bölcs megfontolás kell vezesse azokat is, akiknek szavazata tölti be a polgármesteri széket. Ma igazán nem engedhetjük meg magunknak a könnyelmű kísérletezést Ha valamikor, úgy most kell megbecsülnünk a kipróbált és bevált vezetőket. Gyula városának megvan az a helyi előnye, hogy olyan polgármesterrel rendelkezik, akinek úgy egyénisége, mint egész eddigi működése csak tiszteletet és megbecsülést vívott ki és aki makulátlan, tisztasógában áll a tízéves lustrum végén polgártársai előtt. Bizonyosra vesszük, hogy senki, aki lelkiismerete szavára hallgat, nem gondol kísérletezésekre, nem akarja városa jövő sorsát még nem ismert, ki nem próbált irányításra bízni. Annál kevésbbé, mert dr. Varga Gyula polgármestert a tiszteleten és a becsülésen kívül a szeretet is köti össze a város polgárságával. Nekünk a polgármesterválasztás nem probléma és önmagát becsüli meg a képviselőtestület, amikor az eddig végzett értékes polgármesteri munkáért, a súlyos időkben való helytállásért hálájának egy részét azzal rója le, hogy a város vezetésének szép, de súlyos feladatát továbbra is meghagyja az erőseknek bizonyult vállakon. Csáky István gróf válasza Gafencu expozéjára A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Csáky István gróf külügyminisztert és kérdést intézett hozzá Gafencu román külügyminiszter kijelentéseivel kapcsolatban. Csáky István gróf külügyminiszter a következőket mondotta: — Gafencu román külügyminiszter úr mai beszédében állítólag azt is kijelentette a külügyi bizottság tagjai előtt, hogy a trianoni békeszerződés nem volt szörnyű igazságtalanság és hogy bármi legyen is az újonnan kialakult természetes rend, nem lehet többé változtatni rajta. Románia ma egyedül áll ezzel a makacs felfogásával, úgy a háborús feleknél, mint a háborúban részt nem vevő, vagy a semleges államoknál. — Nemcsak Magyarország, de Közép-Európa békéjének fennállása érdekében kötelességet vélek teljesíteni, amikor határozottan felemelem óvó és tiltakozó szavamat, azzal az erőlködéssel szemben, hogy Romániából ismét feltámasszák a Páris körüli békék szellemét. Meggyőződésem, hogy bármikor és bármilyen pártatlan nemzetközi fórum elé kerül is a trianoni békeszerződés ügye, az azt épp úgy, mint a közelmúltban, igazságtalannak és sürgősen orvoslandónak tartaná román viszonylatban . A Páris körüli békeszerződések bukásának korszakában Románia nem maradhat az egyetlen hadinyerészkedő, mert az nem fog a Kárpátok medencéjében nyugalmat és békés fejlődést biztosítani. A román külügyminiszter úr bizonyára tudni fogja, hogy miért. Az oroszok, átlépték a finn határt A harc folyik A hirtelenül nagyon kiéleződött finn-orosz viszály azt mutatja, hogy a Szovjet pillanatnyilag sem tett le közismert céljai megvalósításáról. Most már nyilvánvaló, hogy Molotovék mindig akkor kezdenek egy egy akcióba, amikor úgy látják, hogy a világ figyelme a nyugati harctér eseményeivel kapcsolatban a legjobban el van foglalva. Most az aknaháború kiéleződését tartották a megfelelő lélektani és stratégiai pillanatnak, mert így remélik azt, hogy hamarosan kész tények elé állíthatják a más irányban elfoglalt nagyhatalmakat, amelyeknek megváltoztatására azok nem vállalkozhatnak. De úgy vélik, hogy a skandináv államok beavatkozásától sem igen kell tartaniok, mert éppen az aknaharc a szóbajöhető tengeri utat is használhatatlanná tette és így sem Norvégia, sem Svédország nem gondolhat nagyobb csapatszállításra. Lehet azonban, hogy a Szovjet csalódik, mert a nagyhatalmak, így elsősorban az Egyesült Államok nagy figyelemmel kisérik a fejleményeket és nincs kizárva annak lehetősége, hogy sikerülni fog a feszültséget a tárgyalóasztalnál levezetni. A Szovjet intézkedései A farkas és a bárány meséjéből ismert ürüggyel a Szovjet csak meg akarta indítani a fejleményeket. Molotov intézkedései egyrészt figyelmen kívül hagyva, másrészt be sem várva az orosz jegyzékekre adandó és plauzibilis ellenérveket tartalmazó finn válaszjegyzékeket, gyors intézkedések sorozatát tette folyamatba: 1. Felmondta a finn-szovjet meg nem támadási szerződést, 2. megszakította a diplomáciai összeköttetést Finnországgal és 3. utasította a hadsereget, hogy minden eshetőségre álljon készen. Jellemző, hogy a karéliai határon 3500 repülőgépet vont össze a Szovjet, amellyel szemben a finneknek mindössze 150 repülőgépük van. A finnek mégsem vesztették el nyugalmukat Megtették ajánlatukat a kérdés békés elintézésére. Hajlandók bizonyos területi engedményekre Leningrád biztosítására, de bizonyos határon túl nem mennek el, mert függetlenségüket nem áldozzák fel. A hadsereg-főparancsnokság intézkedett, hogy finn részről a határon ne történjen semmi meggondolatlanság. A városok fontosabb középületeit homokzsákokkal vették körül. Amerika felajánlotta jószolgálatait Az Egyesült államok elnöke telefonbeszélgetést folytatott Hull külügyi államtitkárral és utánna közölték a nyilvánossággal, hogy Északamerika nyugtalansággal látja az európai háborús bonyodalom kiszélesedésének lehetőségét és éppen azért felajánlja a szembekerült feleknek jószolgálatait. Ha valamelyik fél az amerikai javaslatot elutasítaná, Isiam gss-KSnS Pipi néi