Békésmegyei Hírlap, 1939. december (2. évfolyam, 143-155. szám)

1939-12-01 / 143. szám

Péntek, 1939 december 1. Ára­m fillér IL évfolyam­ MSstém BEKESMÉCTCI HIRLAP Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 I POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP­I Előfizetési ár: Egy hóra helyben,­ ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon:150 szerkesztő: Dr. KOVÁCS GÉZA %\ ^„Hordva »», yMeta. izó»t«­Megjelenik hetenkint háromszor: I _ ' -I tzallitással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel.! Felelős kiadó: HORTI BÉLA * Jjszerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér POLGÁRMESTER­VÁLASZTÁS A város­ első polgárának nevezzük — és joggal — a polgármestert. Első polgártársai között az a férfiú, akit a város polgársága a képviselő­­testület választásával ültetett a dí­szes, de nem mindig rózsalevelekkel bélelt székbe. Vezetni mindig nehe­zebb, mint követni. A vezetőnek nemcsak az élen kell haladnia és ki kell jelölnie a haladás útját, ezt az utat járhatóvá kell tennie és vál­lalnia kell a felelősséget, hogy a vá­ros életfunkciója tényleg a haladás, a fejlődés irányában érvényesüljön. Nagyon nehéz feladatkört jelent a polgármesteri hivatás. Nagyon ne­hezet különösen az utóbbi évtize­dek súlyos adottságai között és a ma esetleg vihart rejtő zűrzavarában. Aki ma a polgármesteri tisztet vál­lalja, annak nemcsak az állás két­ségtelen dekórumát kell maga előtt látnia, hanem erős lelkiismeretvizs­­gálat után kell eldöntenie, hogy érez-e magában megfelelő tudást, lelkierőt és a mindenekfölött meg­kívánandó erkölcsi intraktság mellett — kellő tehetséget, hogy a polgár­ság tízezrei sorsának irányítója le­gyen. De ugyancsak a lelkiismeret sza­va és a legalaposabb bölcs megfon­tolás kell vezesse azokat is, akiknek szavazata tölti be a polgármesteri széket. Ma igazán nem engedhetjük meg magunknak a könnyelmű kí­sérletezést Ha valamikor, úgy most kell megbecsülnünk a kipróbált és bevált vezetőket. Gyula városának megvan az a helyi előnye, hogy olyan polgár­­mesterrel rendelkezik, akinek úgy egyénisége, mint egész eddigi mű­ködése csak tiszteletet és megbe­­csülést vívott ki és aki makulátlan, tiszta­sógában áll a tízéves lustrum végén polgártársai előtt. Bizonyosra vesszük, hogy senki, aki lelkiismerete szavára hallgat, nem gondol kísérletezésekre, nem akarja városa jövő sorsát még nem ismert, ki nem próbált irányításra bízni. Annál kevésbbé, mert dr. Varga Gyula polgármestert a tiszteleten és a becsülésen kívül a szeretet is köti össze a város polgárságával. Nekünk a polgármesterválasztás nem prob­léma és önmagát becsüli meg a képviselőtestület, amikor az eddig végzett értékes polgármesteri mun­káért, a súlyos időkben való helyt­állásért hálájának egy részét azzal rója le, hogy a város vezetésének szép, de súlyos feladatát továbbra is meghagyja az erőseknek bizonyult vállakon. Csáky István gróf válasza Gafencu expozéjára A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Csáky István gróf külügyminisztert és kérdést intézett hozzá Gafencu román külügyminiszter kijelentéseivel kapcsolatban. Csáky István gróf külügyminiszter a következőket mondotta: — Gafencu román külügyminiszter úr mai beszédében állítólag azt is kijelentette a külügyi bizottság tagjai előtt, hogy a trianoni békeszerző­dés nem volt szörnyű igazságtalanság és hogy bármi legyen is az újonnan kialakult természetes rend, nem lehet többé változtatni rajta. Románia ma egyedül áll ezzel a makacs felfogásával, úgy a háborús feleknél, mint a háborúban részt nem vevő, vagy a semleges államoknál. — Nemcsak Magyarország, de Közép-Európa békéjének fennállása ér­dekében kötelességet vélek teljesíteni, amikor határozottan felemelem óvó és tiltakozó szavamat, azzal az erőlködéssel szemben, hogy Romániából is­mét feltámasszák a Páris­ körüli békék szellemét. Meggyőződésem, hogy bármikor és bármilyen pártatlan nemzetközi fórum elé kerül is a trianoni békeszerződés ügye, az azt épp úgy, mint a közelmúltban, igazságtalannak és sürgősen orvoslandónak tartaná román viszonylatban . A Páris­ körüli békeszerződések bukásának korszakában Románia nem maradhat az egyetlen hadinyerészkedő, mert az nem fog a Kárpátok medencéjében nyugalmat és békés fejlődést biztosítani. A román külügymi­niszter úr bizonyára tudni fogja, hogy miért. A­z oroszok, átlépték a­ finn határt A harc folyik A hirtelenül nagyon kiéleződött­­ finn-orosz viszály azt mutatja, hogy a Szovjet pillanatnyilag sem tett le közismert céljai megvalósításáról. Most már nyilvánvaló, hogy Mo­lo­­tovék mindig akkor kezdenek egy egy akcióba, amikor úgy látják, hogy a világ figyelme a nyugati harctér eseményeivel kapcsolatban a legjob­­­ban el van foglalva. Most az akna­­háború kiéleződését tartották a meg­felelő lélektani és stratégiai pillanat­nak, mert így remélik azt, hogy ha­marosan kész tények elé állíthatják a más irányban elfoglalt nagyhatal­makat, amelyeknek megváltoztatására azok nem vállalkozhatnak. De úgy vélik, hogy a skandináv­ államok beavatkozásától sem igen kell tartaniok, mert éppen az akna­harc a szóbajöhető tengeri utat is használhatatlanná tette és így sem Norvégia, sem Svédország nem gon­dolhat nagyobb csapatszállításra. Lehet azonban, hogy a Szovjet csalódik, mert a nagyhatalmak, így elsősorban az Egyesült Államok nagy figyelemmel kisérik a fejleményeket és nincs kizárva annak lehetősége, hogy sikerülni fog a feszültséget a tárgyaló­asztalnál levezetni. A Szovjet intézkedései A farkas és a bárány meséjéből ismert ürüggyel a Szovjet csak meg akarta indítani a fejleményeket. Mo­lotov intézkedései egyrészt figyelmen kívül hagyva, másrészt be sem várva az orosz jegyzékekre adandó és plauzibilis ellenérveket tartalmazó finn válaszjegyzékeket, gyors intéz­kedések sorozatát tette folyamatba: 1. Felmondta a finn-szovjet meg nem támadási szerződést, 2. meg­szakította a diplomáciai összekötte­tést Finnországgal és 3. utasította a hadsereget, hogy minden eshetőségre álljon készen. Jellemző, hogy a ka­­réliai határon 3500 repülőgépet vont össze a Szovjet, amellyel szemben a finneknek mindössze 150 repülőgé­pük van. A finnek mégsem vesztették el nyu­galmukat Megtették ajánlatukat a kérdés békés elintézésére. Hajlandók bizonyos területi engedményekre Le­­ningrád biztosítására, de bizonyos határon túl nem mennek el, mert függetlenségüket nem áldozzák fel. A hadsereg-főparancsnokság intéz­kedett, hogy finn részről a határon ne történjen semmi meggondolatlan­ság. A városok fontosabb középüle­teit homokzsákokkal vették körül. Amerika felajánlotta jószolgálatait Az Egyesült államok elnöke tele­fonbeszélgetést folytatott Hull kül­ügyi államtitkárral és utánna közöl­ték a nyilvánossággal, hogy Észak­­amerika nyugtalansággal látja az európai háborús bonyodalom kiszé­lesedésének lehetőségét és éppen azért felajánlja a szembekerült felek­nek jószolgálatait. Ha valamelyik fél az amerikai javaslatot elutasítaná, Isia­m gss-KSnS­­ Pipi néi

Next

/
Thumbnails
Contents