Békésmegyei Hírlap, 1940. január (3. évfolyam, 1-11. szám)

1940-01-03 / 1. szám

Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálfy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI|^S*SÍ®$TLAP Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház- Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Peleris «»erkent­ i- Hr KOVits Ci&V\ l , hoz hordva 90 fillér v­üdékre posta-Megjelenik hetenkint háromszor:1 r­eterus kemia . ur, szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel. Felelős kiadó: HORTI BÉLA^ szerint- Apróhirdetés 10 szóig 40 fülér Egy év a földmivelésügy szolgálatában Az új esztendőben merítsünk erőt a múltból a jövő nagy fel­adatainak megoldására. A múlt alkotásait, bevált intézményeit vizsgálva fokozódik bennünk a remény, hogy az új évben is olyan kezek irányítják a magyar földmivelés ügyét, amelynek ed­digi lelkes munkája, hozzáértése, lényegesen megjavította a magyar föld megmunkálóinak sorsát. Ép­pen ezért bizonyára nem lesz érdektelen, ha átlapozzuk föld­­mivelésügyi politikánk 1939. évi történetét s visszaemlékezünk azokra a nagy tettekre, amelyek hathatósan segítették elő a ma­gyar jövő jobbrafordulását. A földmivelésügy múlt évi leg­nagyobb eseményéről, a földbir­­tokpolitik­ai javaslatról ezúttal nem kívánunk szól­ni. Nem fej­tegetjük a javaslat óriási jelentő­ségét, mert annak eredménye csak ez év folyamán mutatkozik főként a kisbirtokok számának nagymérvű szaporodásában, de rámutatunk arra, hogy a kor­mányzat már a most lezárt évben kellő intézkedéseket tett, hogy a számban lényegesen gyarapodó kisgazdatársadalom szaktudással felvértezve induljon a nagy útra s gazdasági nívójának és szakér­telmének emelésével kezdje mű­velni földjét, így a hazatért Kassa gazdasági akadémiáját Teleki Mihály gróf fölmivelésügyi mi­niszter középfokú gazdasági in­tézetté alakította, mert ez az is­kolatípus felel meg leginkább a kor szellemének s mert a meg­lévő három akadémia elég okle­veles gazdát nevel. A kisgazdák asszonyainak és leányainak tudá­sát háztartási tanfolyamokon fo­kozták s a négy elemit végzett leányok részére Komáromban és Kassa mellett háziasszonyképző iskolákat állítottak fel, hogy a reájuk váró teendők megtanulá­sával, főként a megfelelő főzés elsajátításával változatosabbá te­hessék a falusi nép élelmezését. Az állattenyésztés fejlesztése is különös­­ gondját képezte a miniszternek, elsősorban azért, mert a kisüzemek jövedelmező­sége főként az állatenyésztéstől és az értékesítéstől függ. A juh­tenyésztés érdekében sikerült a gyapjú alacsony árát 1 pengő 74 fillérről 1 pengő 80 fillérre, most pedig —­ a tavaszi nyírás irány­áraként — két pengőre felemelni. A baromfitenyésztés továbbfej­lesztése érdekében 13 ezer par­lagi baromfit és 450 ezer napos csibét osztatott szét a kisgazdák körében. (Mindkét tételt az idén emelni kívánja a miniszter úgy, hogy tavasszal 20 ezer, illetve kereken egymillió kerül kiosz­tásra.) A rétek és legelők feljaví­tására százezer pengőt fordítunk. A tejértékesítés, vasexport elő­segítésére és a tejszövetkezeti élet kiépítésére a miniszter ren­­delete szerint a tejipari vállala­tok literenként egy fillért fizet­nek egy közös pénztárba, ami által a tej­kérdés területén ren­dezettebb állapotok következnek be. A szántóföldi termelés támo­gatására és a búza minőségi ter­melésének előmozdítására az előző évinél négyszáz vagonnal több minőségbúzát osztatott ki a miniszter. A rozs és árpatermés fokozására hatszáz vagonnál több rozs és 27 vagonnal több őszi­árpa minőségi vetőmagot oszta­ Nagy finn győzelem az esztendő végén A finnek a Ladoga-tótól a Jeges­­tengerig tartják állásaikat. Sőt az elmúlt év utolsó napján aratott ha­talmas győzelemről érkezett hír. A keleti harcvonalon, Suomisalminál sikerült a finneknek egy szovjet hadosztályt be­keríteni és megsemmisíteni. A hadosztály egész ágyú , harci- és páncélkocsi-parkja, rengeteg külön­böző fegyver, lőszer, a teljes lovas­­írés és táborikonyha oszlop a finnek zsákmánya lett. Az oroszok sokezer halottat vesztettek. A finnek folytat­ják a vidéknek a szétszórt orosz csapattöredékektől való megtisztítását. A Ladoga-tó jegén megindított támadást is véresen visszaverték a finnek. Északon nem sikerül semmi orosz erőfeszítés. A Szovjet utánpót­lást erősen megnehezíti, hogy a finn „öngyilkos zászlóalj“ és a repülők alaposan megrongálták a murman­szki vasutat. A finnek a Ladoga tónál és észa­kon Petsamonál elvágták a Szovjet utánpótlást a csapattól. Az oroszok mindenütt visszavon­ulnak, eddig átlag 40 km-es mélységben. A szovjet vezérkar jelentése sze­rint elntésreméltó esemény nem tör­tént a harctereken. Új szovjet hadvezér, még nagyobb haderő Sztálinék úgy látják, hogy a finn sikerek esetleg végleges csorbát ejt­hetnek a vörös hadsereg prestizsén és ezért a finn hadműveltek veze­tésével Steiner tábornokot bízták meg és 150.000 főnyi újabb olyan ka­onát hoztak a finn '.'Harctérre, akik rés­zt venek a mandzsuiai hadműve­letekben. Japán-szovjet" tárgyalások úgy látszik, ezzel van össz-füg­-. gésben, hogy Sztálinék mindenáron könnyebülésre törekszenek keleti ha­táraikon. A most aláírt u. n. modus vivendi megállapodásban a Szovjet nagy engedményeket tett a halászati jog terén, valamint a mandzsunai vasúti közlekedés ügyében. Bele­egyezett abba is, hogy a kereske­delmi kérdéseket más függőben levő kérdésekkel tárgyalják. Japán ezt a megegyezést a Havas iroda szerint ütőkártyának szánj­a a japán-észak amerikai tárgyalások során. Az egyházak statisztikája A római katolikus plébánia adatai­­ szerint az elmúlt év folyamán meg­kereszteltek 144 fiú és 152 leány­­gyermeket, összesen tehát 296 új­szülöttet. Ezek közül 70 vidéki vólt (kórházban született) a gyulai római katolikus kereszteltek száma így 226. A katolikus egyház a múlt éve­n 146 férfit és 143 nőt, összesen 289 embert temetett. Ezek közül 281 volt gyulai, 8 vidéki, 106 pár kötött házasságot, ezek kö­ül 47 volt ve­gyes házasság A római katolikus vallásra tért 19, kitért 8 egyén. A szentáldozások száma 86 806 volt a lefolyt esztendőben, míg a húsvéti gyónást 532- an végezték el. A református egyház adatai az alábbi A: 1939. -ben megkereszteltek 56 fiút, 47 leányt, összesen 103 gyulai gyermeket, továbbá 27 vidéki fiút és 23 leányt, összesen ö­venét Az összes megkeresztelek száma 153. Meghalt 71 férfi és 42 nő, össze­sen 113 lélek. Vidéki 31 férfi és 41 nő, összesen 72. Az elhaltak összes száma 185. 35 tiszta református és 24 vegye­s pá­pa adtak áldást a refomátus egyházban. Úrvacsorát vett 718 férfi, 855 nő összesen 1573 élek. Az összes a­datok a tavalyinál kedvezőbben alakú­­ak. Az evangélikus egyház addai még nem állnak rendelkezésünkre, tett ki. A jobban jövedelmező olajosmagvak termelésére sike­rült olyan konstrukciót előállí­tani, azai lehetővé teszi, hogy ezek termelése kifizetődjék. Új cukorrépatermelési rendszert ve­zetett be, ami lehetővé teszi, hogy a cukorrépatermelésbe bárki minél nagyobb mértékben be­kapcsolódhassék. A répa árát si­került 2 pengő 15 fillérről 2 , 20 fillérre felemelni s az új kons­trukció szerint ez évben már 2 pengő 80 fillér lesz az ára. Ugyanakkor azonban a cukor árát a kormány nagymértékben leszállította. A minőségi búzater­melés fokozása érdekében minő­ségi felárat állapított meg a mi­niszter s lehetővé tette, hogy a termelő havonként emelkedő árat kaphasson terményéért. A gyümölcstermelés érdeké­ben az értékesítést elősegítette a kormányzat azáltal, hogy le­hetővé tette részint szeszfőzésre,, részint u. n. gyümölcspulp készí­­tésére mintegy ezer vagon barack felhasználását; gondoskodott to­vábbá arról, hogy háromszáz vagon szilvát részben pálinkává, részben a felállított 18 aszaló révén szilvaaszalvánnyá dolgoz­hassanak fel. A termelés foko­zására emeli a kertmunkásképző iskolák számát, szaporította a kertészeti felügyelők létszámát s a minőségi termelés fejlesztésé­nek előmozdítására a kertészeti tanintézetet akadémiává szer­vezte át. A selyemhernyótenyésztés elő­segítésére a gubó árának fele­melésével sikerült elérni, hogy az előző évnek csaknem a két­szeresét, ötszázezer kilogramot termeltek a kisemberek, illetve vett át a kincstár. A nyersbőrhiányon úgy segí­tett a kormányzat, hogy az évi 43 ezer szarvasmarha exportlehe­­tőséget — német vonatkozásban — részint konzerv alakban hasz­nálhassuk ki, így az itthon ma­radt bőrrel biztosítani lehet a hazai bőrszükségletet. Az Alföld öntözési kérdésének megoldására elkészültek az elő­tanulmányok egy kárpátaljai völgyzárógát építésére, amelynek jelentősége nemcsak gazdasági, hanem szo­ciális is. A mezőgazdasági szociálpoli­tika terén is nagy tettek szol­gálják a földmivelés ügyét. Meg­valósult a mezőgazdasági mun­kások özvegyeinek öregségi biz­tosításáról szóló törvény s a leg­kisebb munkabérekre vonatkozó javaslat elkészült. A munkás­­közvetítés révén nyolcezer kár­pátaljai munkás kapott biztos jö­vedelmet az Alföldön. Nagy tettek, intézkedések, az alkotó munka orrénak ab'"* megnyilatkozás" mivelésügy­ből kivit vitele­k nem

Next