Békésmegyei Hírlap, 1940. február (3. évfolyam, 12-23. szám)

1940-02-02 / 12. szám

Péntek, 1140 február 2. Ara­d fillér II. évfolyam, 12. szám. Békésmegyei Hírlap Szerkesztőség: Pálffy-u. 3. Telefon: 237 POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SPORTLAP­­-Előfizetési ár: Egy hóra helyben, ház-Kiadóhivatal: Corvin-u. 4. Telefon: 150 Felelős! softrkps/m­ •­nr KOVÁCS OFZ/ ' vv póz hordva 90 fillér, vidékre posta­ Megjelenik hetenkint háromszor felelős szerkesztő. Dr. KOVASS GÉZA szállítással 1.20 P. Hirdetések díjszabás szerda, péntek és vasárnap reggel.­­ Felelős kiadó: HORTI BELA ! szerint. Apróhirdetés 10 szóig 40 fillér „Magyarországnak nincs szüksége közvetítésre“ Igen érdekes a „Corrierre della Sera“ budapesti tudósítója cikkének alábbi része: „Rendkívül fontos hangsúlyozni a jelenlegi kényes helyzetben, azaz a német—román tárgyalások idején és a belgrádi értekezletet megelőzően, a következő ténykörülményt: Magyarország számára nem áll fenn sem szüksége, sem hasznos­sága bármely hatalom, vagy hatal­mak közvetítésének ahhoz, hogy megoldja immár 20 éves problémá­ját. Magyarországnak továbbra is az az álláspontja, hogy ilyen közvetítés senkinek sem válnék előnyére. Ez természetesen a magyar—román vi­szonyra vonatkozik, amelyben jelen­leg semmilyen közvetlen érintkezés nem áll fenn." Külföldön nem várnak nagy eredményeket a balkáni értekezlettől Minden előkészület megtörtént a belgrádi értekezletre. A tanácskozá­sok elnöke Gafencu román külügy­miniszter. A tanácskozások várható eredménye teljesen nyílt kérdés. A Tribuna­l olasz lap tudósítója szerint hite jár, hogy Románia határainak Jugoszlávia, Görögország és Török­ország által leendő garantálását kéri Magyarországgal és Bulgáriával szem­ben. Úgy látszik azonban, ez a három állam nem hajlandó a balkáni egyez­ményeken túlmenő kötelezettségeket vállalni. Figyelemre méltó — írja a Stampa — hogy Románia a belgrádi értekezlet összeülése előtt néhány nappal csapatmegerősítéseket küldött Beszarábia és Bukovina határára és befejezte erfiditési munkálatait a dob­rudzsai határon is. Románia ezzel nyilván azt akarja kifejezésre juttatni, hogy nem hallgatja meg Belgrád és Ankara jótanácsait és nem hajlandó semmit sem­ átadni más hatalmak­nak, így a balkáni értekezlet azt fogja dokumentálni, hogy milyen nehéz Romániát a magyarokkal és a bolgárokkal kibékíteni. Hitler beszédének nemzetközi visszhangja Angliában és Franciaországban a sajtó közleményeiből kiolvasható az a vélemény, hogy Hitlernek ez a beszéde világosan megmutatta, hogy Németország hatalmi célokért küzd Angliában azt is kiolvashatni vélik­­ Hitler beszédéből, hogy a kancellár belátta azoknak a korábbi kísérletei­nek hiábavalóságát, hogy Francia­országot elválassza Angliától. Olaszországban általában azt a meggyőződést merítették a beszéd­ből, hogy küszöb­e áll a háború teljes erővel való fellángolása. Olasz­országban megértéssel fogadtak a német-olasz barátságra vonatkozó szavakat. A szovjet sajtó, mely eddig kímélte Olaszország érzékenységét, most a Pravdával az élén goromba kiroha­násaiban azzal vádolja Itáliát, hogy voltaképpen Anglia és Franciaország oldalán áll Romániában különösen a Chamberlaint támadó maró gúny váltott ki nagy tetszést. A német la­pokból az a vélemény olvasható ki, hogy a háború másik fejezete most kezdődik. lilább szovjetorosz áttörési kísérletek Északfinnországban némi harci szünet­e­lt be. A Mannerheim-vonal mentén csupán tüzérségi tevékenység volt. Középen, Suomusalmi vidékén új szovjettámadás jelei mutatkoznak. A Szovjet át szeretné törni Finnor­szág „darázsderekát“, hogy eljusson a Bolteni öbölig. Az 54 ik szovjet hadosztály Kuhmon­eni várostól északra, a szovjet határtól 32 km re az oroszok egyszerre két irányban is megkísérelték az áttörést. A har­cok még folynak. A képviselőtestületi tag­választások néhány napi halasztást szenvednek Amint megírtuk volt, illetékes té­nyezők a gyulai képviselőtestületi tagválasztásokat a lehető legrövi­debb idő alatt meg akarják tartani Úgy értesülünk, hogy az eredeti el­gondolások szerint a választás napja február 5-én lett volna, mely esetben február 8 án, 9-én képvise­lőtestületi közgyűlést lehetett volna tartani. Ennek a tervnek a keresztül­vitelét azonban egy sajnálatos vé­letlen megakadályozta. Ugyanis úgy a választási elnök, Schneider Má­tyás, mint helyettese, dr. Kaczvinszky József betegen fekszenek. Ennek következtében a választás 5—6 napi késedelmet szenved. Magától értetődően erős készülő­dés észlelhető a különböző pártok­nál, tömörüléseknél. A jelekből kö­vetkeztetve ez alkalommal is elmond­ható lesz: Sok az eszkimó, kevés a fóka. A Magyar Élet Pártja csak a vá­­ráros közönségének egyetemes érde­keit szem előtt tartva ejti meg ke­­rületenként jelöléseit olyan férfiak sorából, akiknél bizonyosra vehető, hogy a város és azon keresztül a magyarság jobb jövőjének kiépítésén készek önzetlenül, áldozatosan mun­kálkodni. Berlini lap a „Félreérthetetlen orosz kijelentésekről“ A Berliner Börsenzeitung a február 2 án összeülő balkáni értekezlet fel­adataival foglalkozva megállapítja, hogy Szovjetoroszországnak a Kár­pátokon át Délkeleteurópába való betörése olyan téma, amelyről sokat lehet írni, de amelynek nincs semmi jogosultsága tekintettel a kárpáti orosz-magyar határról és Romániá­val szemben Beszarábiáról tett fél­reérthetetlen orosz kijelentésekre. A délkeleteurópai orosz veszély felidé­zése ma csak ötletszegény irkászok foglalkozása. Eddig 683 légitámadás során 20.387 szovjet bombát dobtak Finnországra Aarne Sihvo tábornok, a légelhá­­rítás főnöke a sajtó képviselői előtt a polgári lakosság ellen intézett szov­jetorosz repülőtámadásokról többek között az alábbiakat mondotta: A november 30-a óta véghezvitt légitámadások eredménye az egész országban együttesen a következő számokat adja: 207 helység ellen hajtottak végre bombatámadást 683 alkalommal a ledobott bombák szá­ma 20.337. Az eredmény 407 pol­gári halott és 900 polgári sebesült. A finn légvédelem 300 szovjet gé­pet lőtt le, 800 szovjet pilótát fog­ságba ejtett. Az oroszok deportálni akarják az egész finn nemzetet Az Aflonbladed nyomán a Corriera della Sera közli, hogy Sztálin és Molotov, látva a finnek kemény el­szántságát, felhagyott azzal a tervé­vel, hogy Kousinen vezetése alatt protektorátust alakítsanak Finnor­szágban, ha az oroszok meghódí­tották. Moszkvában állítólag most azzel a tervvel foglalkoznak, hogy orosz győzelem esetén az egész 3 és félmilliós finn népet Szibériába deportálják.

Next